Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-05 / 202. szám

Szatmár, 1903. szeptember 5. Szombat. Második évfolyam 202. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) . Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URA Y GÉZA Főszerkesztő : BARTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR A végtelen kormányválság. Szatmár, szept. 4. A király ismét Budapestre ér­kezett és e hó 9-éig marad Buda­pesten, hogy ezalatt elintézze a kor­mányválságot, mely most már he­tek óta nehezedik rá az országra, anélkül, hogy ez idő szerint bárki is bizonyosságot tudna arra nézve, miképen fog a bonyodalom véget érni. Minden vonalon a legtökélete­sebb tájékozatlanság uralkodik : ez a helyzet szignaturája. A politiku­sok nem tudják, mik azok az en­gedmények, melyeket a király haj­landó volna megadni és azt sem tudják, ki az „a személyiség, aki a kormányalakításra megbízást fog nyerni. Nagy kérdés, vájjon a király mostani budapesti tartózkodása alatt elintézést nyei'-e a válság. Akik azt hiszik, hogy egy-két nap alatt vé­get ér a bizonytalanság és meg lesz az uj kormány, azok szerin­tünk erős optimisták, ügy véljük, hogy az adott viszonyok közt még e hó 9-éig sem lesz megoldás. Mert a Felség csak bizonyos minimális engedményekre hajlandó, melyek nem ütköznek bele a 1867. évi XII. törvénvczikk alapelveibe, azonkívül pedig az irányadó körök éppen azoknak a politikusoknak a kine­vezésétől fáznak legjobban, akiket a közvélemény legszívesebben látna a miniszterelnöki székben és akik­nek az egyénisége kétségkívül a legalkalmasabb volna arra, hogy megteremtse a várva-várt békét és nyugalmat. Ezzel szemben csak ismételten utalhatunk rá, hogy az ellenzék túl nyomó többsége mereven ragasz­kodik eddigi álláspontjához és feltétlenül bizonyos, hogy a hely­zet kulcsát a kezeiben tartja és nem fog engedni a követeléseiből, akárkit dezignáljon is a király a miniszterelnökségre. Legfölebb arra hajlandó, hogy ha valamely bizal­mat érdemlő államférfiu kerül a kormány élére, hogy a követelések megvalósitására konczedáljon olyan formát, mely bizonyos jelentékeny könnyebbséget jelentene a kibonyo- lódás tekintetében. Sajnos, egyelőre nincsen kilá­tás rá, hogy olyan ember neveztes­sék ki miniszterelnöknek, akit az ellenzék is bizalommal akczeptál- hatna. Jellemző, hogy a börze, a mely pedig érzékeny, mint a csiga szarva, milyen magatartást tanúsít. Annak a hírnek a hatása alatt, hogy Wekerle lesz a miniszterel­nök, az értékek örvendetesen emel­kedtek és néhány napon át, mig a Wekerle-kombináczió tartotta ma­gát, hausse uralkodott a tőzsdén. Most azonban ismét visszaesés mu­tatkozik, mert a börze is tudja már, hogy Wekerle chancea'i gyöngültek. TÁVIRATOK. A helyzet. Budapest, szeptember 4. (Sa­ját tudósítónktól) A király ma folytatta a kihallgatásokat. A dél­előtt folyamán ő Felsége Héder- váry grófot fogadta, aki majdnem egy óra hosszat töltött a királynál. Délután egy órakor Andrássy Gyula gróf jelent meg a várpalo­tában, Ivét óra után Hieronymi Károlyt, három órakor pedig Tisza Istvánt fogadta a király. Politikai körökben ez utóbbiak kihallgatása óriási meglepetést keltett, s ennek kapcsán megindultak a kombiná- cziók, hogy ki ajövő embere ? Dél­után hire terjedt, hogy ő Felsége Tisza Istvánt bízza meg a kabinet megalakításával. Wekerle Sándor­ról és Apponyi Albertról ma már nem beszélnek, s nem is hiszik, hogy megbízást kapja­nak. A függetlenségi párttagjai el­határozták, hogy az esetre, ha Ti­sza István dezignáltatnék, a leg­hevesebb obstrukcziót folytatni fogják mindaddig, a mig a nemzet jogai nem érvényesülnek. Késő este telegrafálja tudósi; tónk: A király egy órakor Andrássy Gyula grófot, két órakor pedig Hie­ronymi Károlyt fogadta hosszabb kihallgatáson. Tisza Istvánt csak holnap fogadja ő Felsége, mert a meghívót későn kapta meg. Az „Esti Újság“ jól értesült forrásból azt írja,' hogy Lukács László fogja megkapni a kabinetalakitásra szóló megbízást. Lukács holnap szintén kihallgatásra megy. Nagy tűz egy képviselő tanyáján. Temesvár, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) A szomszédos Béga- szentgyörgy községben Papp Géza or­szággyűlési képviselő tanyáján ma tűz ütött ki, a mely az egész termést el­hamvasztotta. A tűz okát nem tudják. A londoni nagykövet halála. Budapest, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) Londonból szomorú hirt hozott a táviró. Deym Ferencz gróf, a monarchia londoni nagykövete ma szivszélhüdésben meghalt. Deym hatála úgy Bécsben, mint Budapesten általános részvétet keltett. a A trónörökös hadgyakorlaton. Arad, szeptember 4. (Saját tudósítónktól.) Terenez Ferdi- nánd főherczeg ma délelőtt a had­gyakorlat íővezetőiyel együtt nagy érdeklődéssel nézte végig a hadgya­korlatot. Déli tizenkét órakor visz- szatért Temesujfaluba, ahol egyene­sen a Zselénszky gróf kastélyában lévő lakására pihenni tért Az idő remekül kedvez a hadgyakorlatok­TÁRCZA. Modern technika. Irta: .Zöldi Márton. Heten ültünk a Fájdalmas ozimü nyári vendéglő terraszán. Heten, go­nosz csontok. Hory Dénes, a nyugalma­zott selyemtenyésztési főfelügyelő volt a korelnök. Hiába festette haját, baju­szát szurokfeketére, azt a harmincz év külömbséget, melyet az idő terhére jegy­zett, nem tudta elenyésztetni. Egyéb­ként kedves öreg bonvíván volt, derűs életnézelekkel, melyeket Schopenhauer nem tudott inficziálni. Már csak azért sem, mert Dini bácsi elvből ignorálta a német filozófusokat egyenkint és egyetemlegesen. Gerber, a kultúrmérnök, minden­nap csökönyösen a modern technika vívmányairól beszélt. Dini bácsit a tech­nika láthatólag untatta. Egyszer minden apropo nélkül igy szólt: — Ugyan ne nyavalyogjatok az­zal a modern technikával. Az egész annyi, hogy bevezették a villamosságot. — Nono, méltatlankodott Gerber. — A többi nem sokat ér — ma- kacskodott az öreg, csak hajszolja az embert s belelovagoltatja mindenféle* bolondságokba. Itt van az én esetem. — Halljuk a Dini bácsi esetét! — kiáltottuk uniszónó. Dini bácsi elmondta az ő esetét: — Hát ott kezdődik, hogy vagy harminczöt év előtt fiatal szoigabiró voltam Cserkesztövön. Alig hogy meg­választottak, kommendáltak egy leányt. Takaros, bogárszemü leány volt, kar­csú, mint a darázs s okos, mint egy püspök. Két hét múlva már ott voltam báztüznézőben. Minden úgy ment, mint a parancsolat. Tetszettem a leánynak. Az öreg kéjesen pödörgette fes­tett bajuszát s lenyelt egy sóhajtást. Azután folytatta: — Még aznap este, mint boldog vőlegény hajtottam haza. Hej fiuk, hu­szonnégy évvel boldog vőlegénynek lenni többet ér, mint ami azután kö­vetkezik czakkumpakk. Egyéb gondom se volt, mint valami szép nászajándék­ról gondoskodni. Ki akartam magamért tenni. Tellett. Még akkor meg volt a kis birtokom tehermentesen. A megye székhelyén az ékszerésznél nem talá- tam semmi arravalót. Elhatároztam, hogy Pestről hozatok, mert magam nem értem rá felrándulni. Ujonczállitás volt. Kire bízzam ezt a kényes komis- siót ? Véletlenül meghallottam, hogy Simi, az árendás zsidó Pestre készül. Már fogadott fuvarost is. Elhivattam s megmondtam neki, hogy miről van szó. iSimi bólogatta a fejét. — Meglesz, tekintetes ur,— mon­dotta — jobbra nem is bízhatta volna. A feleségem nagybátyja ékszerész. Nagy boltja van. Legjobb lesz egy szép kar- perecz, olyan antik fazon türkizzel, vagy rubinnal. Meglesz, tekintetes ur, csalt bizza rám. — Hibáztan folytatta Dini bácsi, Simi már az apámnak is házizsidaja volt. Hát bizony az utazás Pestre és vissza eltartott két hétig. Csak kocsin lehetett járni, de azért minden rend­ben történt. Simi a harmadik héten megjött és hozta a nászajándékokat. Bemek karperecz volt, szolid munka, gyönyörű foglalatú ékkövekkel, Boldo­gult feleségem huszonhat esztendeig parádézott vele, mosta menyecske-leá­nyom viseli. Külömbet azóta se láttam. — Megvallom, kissé megrökönyödtem, mikor Simi kihámozta a tokból. Tyüh, gondoltam, erre rámegy félesztendei fizetésem. Mi ennek az ára? kérdez­tem Simitől. Simi csak mosolygott. — Az ára, tekintetes ur, arról nem is érdemes beszélni. Jóformán semmi. — Micsoda ? Csak nem gondolja, hogy úgy fogadom el 1 — Isten ments, szabadkozott Si­mi, a tekintetes ur nem az az ember, aki a szegény embertől valamit ingyen kívánna. . . Vannak olyanok is. . . Én csak azt kívánom, hogy írjon nekem a tekintetes ur ezért a hitvány brazletért egy kis folyamodványt. —; Micsoda folyamodványt? — Hát tetszik tudni tekintetes ur, ezen az egész vidéken nincsen egyetlenegy olajmalom se. Pedig kell, nagyon kell. A szegény népek nem tud­ják tisztességes áron eladni a repczét, meg a köleskását. Miért nem tudják? Mert nincs olajmalom. No hat én állí­tani akarok egyet s ha a tekintetes ur megírná a folyamodványt . . . — Hát biz én megírtam. Bolond lettem volna, ha meg nem Írtam vol­na. Süninek igaza volt: az olajmalom pozitív szükséget képviselt. Ott egy ül­tőhelyben írtam meg. Simi még esz­tendők múlva is hálálkodott érte. De azt soha nem tudtam belőle kivenni, hogy mi volt a karperecz ára ? Ezt a titkát magával vitte a sírjába. . . — Hol itt a modern technika ? — kérdezte a kultúrmérnök a mali- cziával. — Csak várj sorodra. Az most jön. Tudjátok, hogy öt év előtt, éppen mikor nyugdíjba készültem, megszál­lott a bolondság. Tudja a kánya, hogy­hogy nem, belebadarodtam egy szép özvegy asszonyba. Hisz emlékeztek a kis Tajfelné-ra. Már minden rendben volt. Mind a ketten özvegyek lévén, nem sokat teketóriáztunk. Égy-kettőre elhangzott a boldogitó igen. Nyergeim sem kellett lovat, villamoson jártam hozzá. Természetesen most is ki skar- tam tenni magamért. Nagyon siettem vele. Telefonon szóltam a Váczi-utczai ékszerésznek, hogy küldjön ide egy Róth Fülöp kárisbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett- Szatmár és vidéke legnagyobb czipőraktára FTmiDlmoTÍiDÍiDtíII Az előrehaladott nyári idépy miatt a ipég raktárom leVő nyári szirtes czipők r ILjyKllIIKZmt^.. ■■■■■■■■■■■■■ eredeti gyári árakon kaphatók, mmmmmmmmammmmmmmm

Next

/
Oldalképek
Tartalom