Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-04 / 201. szám

2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 4. 201 szám. Ezután sokáig beszélgetett Mol­nár Viktor főispánnal és a többi meg­jelent urakkal. A föherczeg kevéssel ezután vonatra szállt és Alliosra uta­zott, honnan pedig lovon ment ki a hadgyakorlatokra. Délben Temesujfaiu- ba érkezett, a hol Zselénszky Róbert gróf kastélyába szállt meg. Délután a hatóságok fejei is hivatalosak voltak a diszebéden, a melyen a föherczeg min­denkivel magyarul társalgóit. A föher­czeg lebilincselő egyéniségétől minden­ki el volt ragadtatva. Az angol király elutazása. Bécs, szeptember 3. (Saját tu­dósítónktól.) Edvard angol király ma elutazott innen. Ö felsége kikisérte a pályaudvarra, a hol megcsókolták egy­mást. Kossuth Ferenez az obstrukczióról. Budapest, szeptember 3. (Sa­ját tudósítónktól.) Kossuth Fe- rencz ma kijelentette a „Neue Freie Presse“ munkatársának, hogy az ob8trukcziót csakis nagy enged­mények megadása után szere­lik le. A magyar vezényleti nyelv megadása nélkül semmi­esetre sem lógják abbahagyni az obstrukcziót. Lázongás a katonák vissza­tartása miatt. Budapest, szeptember 3. (Saját tudósítónktól.) Triestből óriási forrón gás hírét hozza a táviró. A 97. gya­logezred katonái között ugyanis ma a három évet kiszolgált bakák vissza­tartása miatt lázongás tört ki. A katonák csoportba verődve tüntetést rendeztek. Bejárták az utczákat s gya- lázó szavakkal illették a hadügy­minisztert. Majd a földhöz verdes­tek panganétjaikat és esküdöztek, hogy októbernél tovább nem szol­gálnak. A lázongó bakákat egy őr­mester szóllitotta fel, hogy hagyják abba a tüntetést, mire a néptömeg, mely a katonák álláspontjára helyez­kedett, fenyegető magatartást tanusi­mersz ! — mondta az asszony és na­gyon sirt. — A szerencse soha sem eresztett melléd! Hányszor is hívtál magad mellé és én nem mehettem !.. A balsors közénk állt és megakasztotta, hogy rád boruljak . . . Ah, most végre itt vagyok melletted . . . most, mikor haldokolsz. — Oh, ki vagy ... ki vagy ? — sirt a költő. Hogy kerülsz ide ? Én úgy érzem, hogy gyakran láttalak álma­imban. — Én a boldogság vagyok. Álma­idban gyakran fölkerestelek, ébren soha. Más boldogság nem adatott meg néked, csak hogy meghalhass. — A boldogság ? . . . A boldog­ság ! ? . . . Hogy is néz ki! . . . A halál kitárta karjait: — Eiső és utolsó boldogságod itt vagyok, a nyugodt halál. A szőke asszony letérdelt melléje és tördelte a kezeit: — Ők elkísérnek majd a sírodig, rózsákat és babérokat hintenek a sí­rodra ... és dicsőítenek és harangoz­nak a lelkiüdvödért . . . A halál ráteritette a fekete fá- tyolát. A szőke asszony pedig rászorí­totta az ajkára a sápadt ajakát és a holt költő boldog volt. Az ajka körül mosoly játszott. sitott. A kiküldött őrjárat megérkezé­sének hírére szétfutottak. Hat katonát be akartak kisérni, de ellenkeztek. A hadbíróság szigorú vizsgálatot indított. A rendőrség több czivilt letartóztatott. Román színészet Magyarországon. az első magyarországi román színigaz­gató és rendező. A színházi egyesület azt is el­határozta, hogy azoknak a magyaror­szági román lányoknak és ifjaknak, kiknek szinésztehetségük van s szi- nészpályára akarnak lépni, stipendiu­mokat fog adni. Gábor azonnal hazahajtatott. Későn ér­kezett. Alig négy-öt perczczel azelőtt hajtotta fel a lány a halálos mérget s mikor nevelő apja belépett az ajtón, ott feküdt a lány eszméletlenül a dívá­nyon. Balkezében, amelyet a szivére szorított, valamit tartott. Egy arczkép volt. A hűtlen imádóé. — Mit csináltál, szerencsétlen leány ? tört ki az apa fájdalma. A kis Ilonka azonban nem felelt semmit. Az asztalon lévő üveg, amely­ben még ott volt a marólúg maradéka, mindent megmagyarázott. A szeren­csétlen apa azonnal orvosért rohant. Kassay Kálmán dr-t találta, aki meg­adta az első segélynyújtást s azontúl is mindent elkövetett a fiatal élet meg­mentésére, de hiába. A rendkívül erős marólúg gyorsan hatott s teljesen ösz- szeégette a leány belső részeit. Két órai iszonyú kínlódás után a szép Ilon­ka meghalt. SZÍNHÁZ — (Krémerék Nagykárolyban.) Krémer Sándor színtársulata a közön­ség nagy érdeklődése mellett Tháliának nagykárolyi szellős csarnokában mű­ködik. A társulat eddig a múlt szezon legtöbb újdonságát hozta színre. Bemu­tatták eddig a „Bob herczeget“, „Ba­juszt“', „Monna Vannát“, „Doktor urat“, stb. stb. Vasarnap először kerül szín­re Leher Ferenez pompás operettje a „Drótostót“, a jövő héten pedig Gor­kij szenzácziós drámájának az „Éjjeli menedékhelyének lesz a premierje. A társulatnál e héten vendégszereplések is voltak. Pap Ilonka, a Rákossy isko­la végzett növendéke lépett fel a Vas­gyárosban. Tegnap Reviczky Irma szerződtetési czélból vendégszerepeit a „Ripp van Vinkle“ ez. operettben. A kisasszony, elég ügyesen mozog a szín­padon, ámde hangja nem valami erő­teljes. A társulat tagjai közül Kornai Margitnak, Sziklai Blankának, Lányi Irmának, Papír és Nagy Sándornak, Ferenczinek vannak szép sikerei. ÚJDONSÁGOK Kirándulás a megszállt tartományokba, A kereskedelmi kamarák tanulmányútja. (Saját tudósítónktól.) Egy ne­gyedszázaddal ezelőtt véres csatáknak volt színhelye egy kopár sziklákkal övezett ország. A hegyek ezerszer ad­ták vissza a puskák és ágyuk félelme­tes dörrejét, a völgyekben és a csata­mezőkön károgó varjak óriási csapata ült halotti tort az elesettek fölött. — Csupa vér volt. az ország, pusztulás mindenfelé. Lenn a Balkánon volt ez az iszo­nyú öldöklő harcz ott, abban az or­szágban, a mely ma a monarchia leg­virágzóbb tartománya. Csupa élet, csu­pa ambiczió lett abból az országból, a hol a kereskedelmi és ipar óriásit lendült, ugyannyira, hogy mindazt, a mi ott huszonöt év előtt történt, elfe­ledteti az emberrel. Ebbe a virágzó országba rendez­nek most kirándulást a hazai kereske­delmi és iparkamarák. A kiráudulás, mely inkább tanulmányút lesz, keres. Az „Astra“ mozgalma. Szatmár, szeptember 3. (Saját tudósitónktól.) Lapunk egyik rnult számában részletesen fog­lalkoztunk az „ Astra“ nevű román köz­művelődési egyesülettel, a mely ez idén Nagybányán tartotta meg ván­dorgyűlését. Az egyesület körülbelül ugyan­azon zászló alatt működik, mint az Emke, csakhogy nagyon természetes a román kulturális törekvéseknek a lel­kes zászlóvivője. Az „Astra“ most érdekes terv megvalósításával foglalkozik. Néhány év óta ugyanis, a magyarországi ro­mán művelődési törekvésekben a ro­mán színészet ügye áll előtérben — Régi tervük a magyarországi románok­nak, hogy színházat alapíthassanak s erre egyesületük is van, mely a „So- cietatii pentru crearea unui fond de teatru Roman“ czimet viseli, a mi azt jelenti, hogy Egyesület egy román színházi alap létesítésére. Az egye­sület tulajdonképen Brassóban székel, de évenkint más-más helyen tartja vándorgyűléseit. Elnöke dr. Vulcan József, a Nagyváradon lakó román iró, a ki több színdarabot irt már s a ro­mán kulturális mozgalmak egyik leg- agilisabb vezetője Sok éven át, amíg Brassóban tanárkodon, Goldis László aradi szentszéki titkár volt az egyesü­let titkára. Ez a román színházi egyesület most tartotta közgyűlését Szászsebe­sen s ebből az alkalomból nem lesz érdektelen bepillantani a működésébe. Az egyesület annak idején dr Vulcan József kezdeményezésére alakult meg s maga köré gyűjtötte az egész román intelligencziát, majd az alsóbb népré teget is. Több ezer tagja van s ezek buzgón szaporítják a szinházalapot: A társulatnak ma már több mint 300,000 korona vagyona van, a mi kétségkívül tekintélyes összeg. A tár­sulat előbb a műkedvelői előadások minél szélesebb körben való kultiválá­sát vette fel programmjána és el is érte azt, hogy ma már alig folyik le nagyobb városban román ünnepély, melyet ne követne műkedvelői előadás. Példa erre a sok szinielöadás, mely az aradi Casa nationaleban egymást követi. Az Astra román kulturegvesü- let bihari fiókja Magyar-Csékényen tartotta a minap közgyűlését s utána szinielöadás volt: a „Falusi idill“ czimü román népszínművet adták elő. A színházi egyesület természetesen nem elégszik meg ezzel az eredmény­nyel ; egyelőre azonban nem építtet állandó román színházat, hanem ván­dor-társulatot igyekszik szervezni. A most lefolyt szászsebes! gyűlé­sen, melyre ezer és ezer román gyűlt össze, dr. Vulcán József elnök, a ro­mán műkedvelő előadások rohamos növekedéséről számolt be. Tavaly 151 műkedvelő előadás volt, m g 1899-ben csak 23. Valamennyi román darabok kerültek színre, különösen sokszor a Vulcán József darabjai. — A színházi egyesület vagyona jelenleg 331.309 korona. A szászsebes)' gyűlés kimondta, hogy vándor román színtársulatot fog szervezni. A társulatot vezető Barisean Zakariásnak, egy magyarországi román ifjúnak, ki Bukarestben szinésziskolát végzett, 3000 korona évi stipendiumot szavazott meg, hogy kimenjen Berlin be s tanulmányozza a modern színpa­dot. Ez a Barisean lesz valószínűleg A szerelem halottja. Egy fiatal leány tragédiája. Szatmár, szepL 3. Tizenhat esztendős volt a szép, fehérarczu leány és meg kellett halnia. Szegény kis Fülöp Ilonka, ő is amaz Azrák törzséből szakadt, akik meghal­nak, ha szeretnek. A bohó gyerek szi­ve nem tudta elviselni a legeslegelső csalódást s amint szétfoszlott a mo­solygó, színes álom, amit szövögetett, úgy érezte, hogy tovább nem szabad élnie. És elpusztította magát. Fülöp Ilonka korán árvakenyérre jutott s alig volt még három éves, a mikor Újvárosi Gábor nagyváradi ál- lamvasuti mozdonyvezető házához ke­rült. Ujvárosiók nagyon megkedvelték az értelmes gyermeket s nemsokára örökbe is fogadták. Itt nevelkedett fel a kis Ilonka s viruló szép hajadonná serdült, akinek szépsége arányban ál­lott üde fiatalságával. Most töltötte be a tizenhatodik évet s a szive megtelt azzal a nagy, boldogító, elveszejtő sej­téssel, ami a tavasz hangulatát adja. Fülöp Ilonka szeretett. L. I. volt a boldog, akit a kis lány álma kivá­lasztott. A nevelő szülők nem valami szívesen vették az ifjú udvarlását, aki, látva a barátságtalan fogadtatást, kis­sé számitó is lévén, lassankint félbe­hagyta az ostromot. A leány pedig ál­modott tovább a szerelemről, boldog­ságról. Egyszer aztán felébredt, s látta, hogy a szerelmese faképnél hagyta. Fi­atal szivét nagyon megtörte ez a csa­pás, nem bírta elviselni, túlélni az el- |ső csapást s elhatározta, hogy megvá­lik az élettől, amely nemrégen még oly sok szépet Ígért. Elhatározta, hogy megöli magát, csak alkalmas pillanatot várt amikor keresztülviheti a szándékát. Az alkalom szombaton bekövetkezett. Újvárosi Gá­borok rnég a délelőtt folyamán kimen tek a Püspök-fürdőbe s a leány magá­ra maradt. Ilonka könnyedén búcsúzott el tőlük s a nevelő szülők nem is sej­tették, hogy a gyermek gondolatai mer­re járnak. Még délelőtt megirt a lány egy képes levelezőlapot a szülőinek a Püspök-fürdőbe czimezve s feladta a postára. Azután hozzáfogott egy másik levélhez. Bucsusorokat irt a hűtlen imádónak. Sokáig tartott nagyon a le­vél írása és nagyon gyötrelmes lehe­tett. Este hat óra volt, amikor elkészí­tette a halálthozó marólúgot. Odakiinn a fürdőben Ujvárosiék gondtalanul töltötték az időt. Estefelé levélhordó kereste őket s egy anziksz­kártyát adott át. A lapon czeruzával irt sorok voltak : Bocsássatok meg, másként nem tehettem. Gyertek haza és temesse­tek el. Ilonka. Rémülve olvasták a halálra ké­szült leányka utolsó sorait s Újvárosi Könyvet vevőknek FIGYELEM! FIGYELEM! különös árkedvezmény. 0 0 0 NAGY RAKTÁR mindenféle o o o o o — SEGÉDKÖNYVEK és SZÓTÁRAKBAN. = = Uj bekötéssel ellátott = valamint mindenféle papír-, Író-, rajz- és festöszerek a lehető legolcsóbban kaphatók szép tiszta állapotban, = Deáktér 22. szám. = SZATMÁR = „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom