Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-09-01 / 198. szám
2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. s7 198 szám. A szatmármegyei kivándorlás* A hamburgi irodák csábítása. Szatmár, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) Lapunk vasárnapi számában közöltünk egy Amerikából Csengerbe küldött levelet, melyben a levél írója keservesen panaszkodik és ismételten hangoztatja, mennyire sajnálja, hogy itt hagyta az édes szülőföldet. Egyetlen vágya — a mint írja — az, hogy mógegyszer viszontláthassa a szülőföldet. Sók ezeren vannak honfiaink közül Amerikában, akik hasonló sorsban süllődnek a messze idegenben, és mégis — csodálatos! — hogy a kivándorlás, különösen Szatmármegyében napról- napra ijesztőbb mérveket ölt. A statisztika, ez a manapság legmegbízhatóbb és legaktuálisabb tudomány egész határozottsággal konstatálja, hogy az elmúlt esztendőben egész Európában Magyarországból vándoroltak ki a legtöbben. E jelenség motívumát sem gazdasági, sem természeti, sem politikai körülményekben nem találhatjuk meg, mert sokszor épen olyan vidékek lakói hagyják el a csáládi tűzhelyt, ahol a viszonyok éppenséggel nem tűrhetetlenek Egyáltalán nem a mélyenfekvö okok azok, melyek a ki- vándorlási ösztönt — mert ilyen is van — tettre serkentik, hanem valami más, sokszor egész felületes tényezők működnek itt közre, mint az alábbiakból is kitűnik Szatmármegyében az utóbbi esztendőkben mind nagyobb hullámokat kezdett verni a kivándorlási mozgalom. A közönségnek alig van tudomása arról, hogy évenként hány szatmármegyei ember próbál szerencsét Amerikában. Alig van nap, hogy valaki ne hagyná el a vármegyét azzal a szándékkal, hogy többé sohase térjen vissza. Jellemző azonban a kivándorlás jellegére nézve, hogy abban az üzleti szempont a legfőbb, nem a szegény ember érdeke, hanem a külföldi tengerhajózási vállalatoké, amelyek valósággal csábítják a népet n kivándorlásra. Azt hisz- szük, nem tévedünk, midőn azt állítjuk, hpgy nemcsak nálunk, hanem az ország többi részében is ez az önző külföldi érdek adja meg a lökést a tövót, hogy eladta kend a kenyeret, mert nekem nincsen. — De van én neköm. Egy karajt meghagytam, a mit a mónáréknál kaptam. Azzal belenyúlt a tarisznyába, belenyúlt szinte vállig és egy nagy- karaj fehér kenyeret húzott ki belőle. Jancsi szinte meghőkölt a kolduskenyértől. — Mit eszik kend holnap ? — mondotta tétován. — Mit eszek? — felelte szinte sértődve az öreg. — Ne fájjon attul a fejed. Nem éheztem én meg soha életemben. A következő perczben már sus- torgott a szalonna. A pap szolgája gyakorlott kézzel forgatta a nyárson. Hallgattak. A tüzbe hulló zsircseppek kék lánggal serczegtek a parázsban. János fölemelte a szalonnát és a kenyérre hullatta olvadó cseppjeit. Azután beledugta az ujját a borba. — Már meleg. Igyunk tán előbb. Odanyujtotta a fazekat az öregnek. Az öreg félretörülte a bajuszát és ivott. — Ajha ! — mondotta, belecsudál- kozva a levegőbe. Csemmentett a szájával, azután újra kortyogtatott. — Igaz-e! — felelte János büszkén. — Nem bolondok a papok ? Az öreg fejcsóválással felelt és rábámult a fazékra. megeknek és veti a kivándorlás karjaiba. Szatmárt és a vármegyét az utóbbi időben teljesen elárasztották csábitó felhivásokaal, amelyeket több millió példányban a világ minden nyelvén nyomatnak. Különösen a brémai F. Miszlerczég működik kiváló buzgalommal ezen a téren, s Szatmárról is ő hódította el a legtöbb embert. Ügynökei keresztül-kasul barangolják az országot s a hatóság vagy nem tud, vagy nem akar tenni ellenük. A szatmári rendőrség elég lelkiismeretesen fogta fel a dolgot és irtó hajszát indított a csábítók után és rengeteg sok nyomtatványt foglalt le. Ezek között halomszámra vannak a ülömböző prospektusok, amelyekben lehetetlen színekkel van megfestve az amerikai élet, szerintük mind csupa öröm és gyönyörűség ott a világ, amelyhez képest itt csak tengődés a lét. A főkapitányság büntetendő cselek, ményt látva a hazug felhívások te erjesztésében, áttette az ügyet a kir ügyészséghez, amely kihágásnak minősítette. Tekintettel azonban arra, hogy a btkv. 15. szakasza értelmében külföldön elkövetett kihágás Magyarországon nem büntethető, az ügyészség vádin- ditvány helyett az összes iratokat áttette a törvényszékhez, azzal a javaslattal, hogy azokat hivatalosan semmi- sittesse meg, és erre vonatkozólag külön tanácsülésben határozzon. Mindenesetre nagyon üdvös volna, ha akár törvényhatóságílag, akár kormányrendeletek utján erélyesen visz- szautasitanák az ilyen fajta F. Miszler ezégek magyarországi garázdálkodását, mert ezáltal nemcsak egy lelketlen üzletnek vetnénk véget, hanem a nemzeti ügynek is hathatósan szolgálnánk. A magyar protestáns világ Nagyváradon. A magyar protestáns irodalmi társaság közgyűlése. (Saját tudósítónktól.) Nagyvárad társadalma jelentős, nagy esemény elé néz. Szeptember hónapban Nagyváradon tartja évi közgyűlését a magyar protestáns irodalmi társaság, mely egyesíti a magyar ev. ref. és ág. h ev. egyházakat, a mely tagjai közé számítja az ország összes protestáns kiválóságait. A magyar protestáns irodalmi társaság szeptember hó 23-án és 24-én tartja közgyűlését. A közgyűlésre eddig 136 kiváló embere jelentkezett a két protestáns egyháznak. Bizonyos, hogy még lesz vagy 80—90 jelentkező s az illusztris vendégek száma több lesz 200-nál. Az összes ev. ref. és ág. h. ev. püspökök részt vesznek a közgyűlésen. Aztán az összes kerületi főgondnokok, a protestáns egyházak más kiváló világi és egyházi szereplői stb. így báró Bánffy Dezső, Hegedűs Sándor, Darányi Ignácz, báró Prónay Dezső, Szentiványi Árpád, gróf Tisza István, stb. stb. A társaságnak ez lesz a VII. vándorgyűlése. A szeptember 23-iki és 24-iki nagy napok programm- ja a következő: Közgyűlés. Ideje: szeptember hó 23-án délután 5 óra. — Helye a vármegyeház nagyterme Tárgyai : 1. Megnyitás, üdvözlések, alakulás. 2. Felolvasás az ifjúság keresztyén gondozásáról. Tartja Szilassy Aladár köz- igazgatási bíró, társulati választmányi tag. 3. Az igazgató-választmány jelen tése az 1902. évi számadások megvizsgálásáról. — Az 1903. és 1904. évi költségvetés megállapítása. — Jelentés a „Koszorú“ és a „Házi Kincstár“ 1902. évi forgalmáról 4. Két alelnök választása az uj alapszabályok értelmében. 5. Dr. Szakít Aladár és néhai Mitrovics Gyula váí. tagsági helyének betöltése. 6. Esetleges indítványok. — Közgyűlés előtt délután 4 órakor a vármegyeházban a monográfiák tárgyában egyháztörténeti értekezlet tar- tatik, a melyre az érdeklődő társulati tagok tisztelettel meghivatnak. Isteni tisztelet. Ideje: szeptember 24-én délelőtt 9 óra. — Helye: az ev. ref. egyház újvárosi temploma. Imát mond Draskóczy Lajos ág. h. ev. lelkész. — Beszédei tart : Dr. Balthazár Dezső h.-szoboszlói ev/ ref. lelkész. Az isteni tisztelet végeztével adakozás a Társaság „Károly Gáspár- alap“-jára, a melyből népszerű valláserkölcsi iratok adatnak ki. Gyűjtők a templombejáratnál a nagyváradi prot. nöegyletek részéről e czélra fölkért nők. Diszülés. Ideje: szeptember 24-én délelőtt 10 és fél óra. — Helye: az ág. h. evang. egyház uj temploma. — Tá’cgyai: 1. A Társaság üdvözlése az egyházi testületek részéröl. Hegedűs Sándor társulati világi elnök válasza. 2. Felolvasás. A szoczíalizmus és az egyház. Tartja gróf Tisza István orsz. képviselő, a Társaság választmányi tagja. 3. A Társaság működéséről. — Titkári jelentés. Tartja Szőts Farkas, theol. akad. tanár, a Társaság titkára. 4. Felolvasás. A szabadelvű egyház- politika eredményei a XIX. században. Tartja dr. Ballagi Géza orsz. képviselő, a Társaság választmányi tagja. 5. Szállá alá poklokra. Költemény. Irta és előadja dr. Hegedűs István egyetemi tanár, a Társaság választmányi tagja. 6. Elnöki zárszó. Nagy érdekességünek Ígérkezik gróf Tisza István felolvasása, melyre a máramaros szigeti egyházkerületi lelkész-értekezleten külön felhívták a megjelentek ügyeimét. Gróf Tisza István arról fog beszélni, mint viselkedjék a protestánsizmus az evoluczió-elmé- lettel s a szocziálizmussal szemben. ÚJDONSÁGOK Ä szatmári kareskadő ifjak köre a tüzkárosultak javára. Hangverseny a Károlyi-házban. Szatmár, augusztus 31. (Saját tudósítónktól.) A budapesti „Párizsi Áruház“ leégésénél történt rettenetes tüzkatasztrófa megdöbbentette az egész országot, A kapzsiságra épített bérkalitka romjai még mindig füstölögnek, a gyilkos tűz még fe!-fellobban egy-egy rejtekhelyen, hogy bizonyítsa rettentő hatalmát a gyarló ember felett. A tüzkatasztrófa hajmeresztő részleteinek emlékei még ott zson- ganak véres képekként az agyakban és a közönség, mely pedig máról holnapra feledni szokott, még mindig nem tudott napirendre térni a borzalmas tragédia felett. Ennek pedig az az oka, mert az az embergyilkoló tűz egy másik tüzet támasztott életre, a szeretet szent tüzét, melynek lobogó fénye átvilágít, keresztül tör a lezajlott dráma fekete képének sötét keretein és fennen hirdeti, hogy az orvul gyilkoló elem vészes hatalmánál sokkal erősebb az emberi részvét, Ili x. J tA, gyógyít, vigasztal és kiengesztel. Minden magyar ember szivében megszólalt a fájó részvét, s bizony nincs oly fia e hazának, aki szivvel-lélekkel ne igyekeznék segélyt nyújtani azoknak, akik még most is agytépő kínokat szenvedve, halálküzdel net vivnak a kórházban és azoknak, akik Isten kegyelméből életüket megmenthették ugyan, de kenyér nélkül maradtak. A társadalomnak jó szive van, ha az események titáni erejének sikerült azt a tespedtségből felrázni. Ezúttal, sajnos, rettenetes volt az ok, mely felrázta az emberiséget és csodálatosan harmonikus érzésben megszóllaltatta a szivet. És a szív dolgozik. Gyűjti a filléreket, hogy érczalapot, biztos támpontot teremtsen a tlizkáro8ul- taknak a talpraállásra. Örömmel regisztráljuk a tényt, hogy a humanizmus nagy munkájából a szatmári kereskedőifjak köre is kiveszi a maga részét, sőt e tekintetben példával jár elől, ameny- nyiben ez a derék egyesület az első valamennyi vidéki hasonló egyesület között, mely tűzkárt szenvedett szerencsétlen kartársai részére nyújtandó segély érdekében az akcziót megindította. Mint értesülünk, a kereskedő- ifjak köre vasárnap d. u. a Károlyi szálloda nagy éttermében felolvasással és szavalattal egybekötött hangversenyt fog rendezni, melyen meg fog jelenni Zerkowitz Emil, a „Kereskedelmi Alkalmazottak Országos Egyesületének“ elnöke is. A hangversenyben reszt fog venni Komái Margit, a Kréiner társulatának szubrett-primadonnája is, aki a jótékony czél érdekében lép fel. A közönség a megindított mozgalmat meleg rokonszenvvel kiséri és azt teljes jóakarattal támogatja. Vidéki tanulók elhelyezése. Még néhány nap és megnyílnak az iskolák kapui. A nyaralásnak immár majdnem minden vonalon vége. Visszatér minden a rendes kerékvágásba. A tudományszomjas diákság a jól megérdoinelt kéthónapi vakáczió után hosszú tizhónapra ismét visszakerül az iskola falai közé. Sok gondja van ilyenkor a szülőknek, különösen pedig a vidékieknek, akiknek gyermekei részére megfelelő elhelyezésről kell gondoskodni. Mert a tanulás eredményessége nem csupán az iskolától függ, hanem az ellenőrzés gondosságától is. Ha egy tanuló szigorú felügyelet alatt áll, már ezen körülmény biztosítja a szülőre nézve az eredményt, mig ellenkezőleg, bármenynyi munkát végez az illető tanuló, eltelik fölötte a tanév minden számba vehető eredmény nélkül. Kisebb városban könnyebb a tanuló elhelyezése, mert már maga az iskola vezetősége ismer mindenkit és igy megtudja adni a szülőknek az elhelyezésre nézve a kellő útbaigazítást. Nálunk azonban, mint bármelyik nagyobb városban, ez már nem megy olyan könnyen, mert a szállásadók jórésze ismeretlen az iskolák igazgatóKönyvet vevőknek különös árkedvezmény. ooo NAGY RAKTÁR mindenféle o o o o o — SEGÉDKÖNYVEK és SZÓTÁRAKBAN, = FIGYELEM! FIGYELEM! = Uj bekötéssel ellátott = használt tananyán szép tiszta állapotban, valamint mindenfele papír-, Író-, rajz- ÓS festŐSZerek a lehető legolcsóbban kaphatók WEISZ IZSÁK könyv- és papirkereskedésében Deáktér 22. szám. ——: SZATMÁR -=r= „Fehér-ház“ alatt. Egyes müvek, valamint egész könyvtárak a legmagasabb árban megvétetnek.
