Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-27 / 194. szám

194 szám. Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP hogy a lángok átkapnak a szom­szédos házakra. A tűzoltók tolólétrán felhatol­tak az égő emeletre és emberfeletti erővel sikerült a tüzet eloltani. A negyedik emeleten eddig még nem találták meg a hiányzó holttesteket. ÚJDONSÁGOK Kossuth Lajos ismeretlen íevele­Egy hajduszoboszlói negy- vennyolczas honvédőrmester, Juhász Ferencz, régi irományai között Kos­suth Lajosnak egyik levelére akadt. — A nagy kormányzó levele 1849. június havában kelt és Fenyvesi Kálmán hajdúsági utbiztoshoz író­dott, ki, mint a nemzetőrök tobor- zója, ekkor már több és nagy szol­gálatot tett a nemzeti ügynek. — Júniusban már a szabadságharcz csillaga hunyóban, leáldozóban volt s a nagylelkű Kossuth még mindig honvédeink diadaláról álmodozott, mint ezt a levélnek következő ré­sze bizonyltja: Istenurunk engedelmével mégis győz a mi igazunk. Folytassa csak, kedves és igen t. barátom, a dolgait úgy, mint eddig tévé, a mi legna­gyobb örömünkre. Azon az áldott magyar földön még megvillannak merészen a szemek s nemcsak a szív dobog, de a kéz is megragadja a kardot. A toborzásáról szóló híre­ket küldje be egyenesen hozzám és ha lehet, gondoskodjék az ujonczok felszereléséről . . . Pénz tehát már ekkor sem volt, csak lankadatlan harczvágy és lángoló henszerelem. Juhász Fe­rencz a hat oldalra terjedő, becses kéziratot a gr. Ivreith-féle ereklye- muzeuinnak küldötte fel. * * A Pannónia festési munká­latainak felülvizsgálata. A Pannó­nia hangversenytermét és a mellékhe­lyiségeket egy budapesti festőczég ál­tal átfestette. Megemlékeztünk arról, hogy a festő elmulasztotta a terveket a városnak bemutatni és amidőn Pap Géza polgármester az első próbafestést megtekintette, nyomban kijelentette a festőnek, hogy a plafon rendkívül sö­tét kék színével nincs megelégedve s a mennnyiben a munkálatokat ennek da­czára folytatni akarná, azt csakis saját felelősségére teheti. A festő azonban nem hederitett a figyelmeztetésre, ha­nem a festést folytatta és befejezte. Ezen munkálatokért a város még 800 koronát tartozna fizetni, ami azonban aligha nem vita tárgyát fogja képezni, mert a polgármester elnöklete alatt a 16 tagból álló középitkezési bizottság ma d. e. 10 órakor fogja a festési munkálatokat felülvizsgálni és egyben határozni a felett, hogy a 800 korona kifizethető-e vagy nem. * Kiss Gedeon mellszobra. A jövő hó 27-én impozáns ünnepségnek lesz színhelye a Kossuth-kert főbejára­ta. Azon a napon fogják leleplezni Riss Gedeon Szatmár város volt rend­őrfőkapitányának mellszobrát. A lelep­lezés szép ünnepségek keretében fog megtörténni. A mellszobrot — mint már megírtuk, — Horvay János bu­dapesti szobrász készíti, a ki a hires czeglédi Kossuth szobrot alkotta. Hor- vay tegnap sürgönyt intézett Papp Gé­za polgármesterhez, hogy a szoborbi­zottság által küldött szerződést elfo­gadta és aláírta. A szobron erősen dol­gozik, úgy, hogy a jövő hó elején már útnak is indítja Szatmár felé. * Ötven éves találkozó. Ötven esztendő egy emberöltő, mely szédüle­tes gyorsasággal pereg le az életorsó­ján. És mikor elviharzott a félszázad az ember feje felelt, úgy tűnik fel az élet kezdetének napja, mint a tegnap, melynek minden vonása még eleven képként él az emlékezetben. Pedig hát az igazi, pontosan meghatárolt életet látja maga előtt. A tovalebbent esz­tendők megtépik az embert. A ruga­nyos tett nehézkes mozgást nyer, majd meggörnyed, mintha már nem bírná a ránehezedő mázsás súlyú életet; az aczél izmok meglazulnak és az erőtel­jes karok remegve keresik a támogató botot. Szóval: átalakul az ember — külsőleg. Az agya is átalakul és más gondolatoknak ad helyet. A hosszú élettapasztalat bölcscsé teszi az em­bert. Csak a kedély az, mely ellen tud állani az idők viharának. Esztétikailag nincs is kellemesebb, mint egy kedé­lyes szép öreg ember. Hát még mikor összejönnek többen és elregélnek az ötven év előtti időről, miként mi a tegnapról. Ilyen rendkívüli érdekes ösz- szejövetel, találkozás lesz Szatmár on a jövő hóban, amikor is azok, akik ezelőtt ötven évvel maturáltak a szatmári rém. kath. főgymnasium- ban, itt Szatmáron találkozni fognak. Persze, a halál erősen kaszált közöt­tük. Huszonketlen maturáltak, akik kö­zül ma tizenegyen élnek. Ezek a kö­vetkezők: Korányi János a szatmári ügyvédi kamara elnöke, Haller Ká­roly kolozszári egyetemi tanár, For- gách Antal, Komka Gyula, Hreuss Imre, Jelencsik Ferencz, Fényes Sán­dor, Hodzky Endre, Koflanics László, és Németh László. * Nagy tűz az Odeschalky uradalomban. Csengerből óriási tűz­vész hírét jelenti levelezőnk. A tűz Odeschalky herczeg csengerujfalusi birtokán pusztított. A nagyterjedelmü uradalom most Fisch Lajos és tár­sai bérletében van, a kiket érzékenyen sújtott a romboló elem pusztítása. A tűz a belső csűrös kertben keletkezett, ahol napok óta a takarmány bükkönyt halmazták össze. Rengeteg termés lett martaléka a vészes elemnek, a mely oly rohamosan terjedt tova, hogy a tűz kiütése körül néhány pillanat múl­va valóságos lángtenger keletkezett A tűz a szomszédos csűröket is veszél­lyel fenyegette. A nagy zűrzavarban első sorban a szomszédos épületek megmentésén fáradoztak, s ez ember- fölötti munka árán sikerült is. A tűz­höz Csengerből és a szomszédos fal­vakból mentőcsapatok érkeztek s igy sikerült a nagy veszedelmet elhárítani. A tűz eddig ismeretlen okból keletke­zett s a kár 2500 koronát is megha­ladja, a mely a biztosításból megtérül. * Nem bocsájtják haza a katonákat. A „Katonai Rendele­tek Lapja11 legújabb száma közli az intézkedést, melyet az obstukczió folytán bekövetkezett ujoncz nél küli állapot követel. Az intézkedés szerint azokat a katonákat, a kik három éves katonai szolgálatukat az idén kitöltik és régi szokás sze­rint a szeptemberi gyakorlatok után szabadságoltattak volna, nem bo­csájtják haza. Az intézkedés ér­vénye további rendelkezésig tart. Indoka az, hogy teljes különpoliti- kai szélcsendben sem koczkáztat- ható az állam biztonsága az által, hogy katonaság nélkül legyen, a a mai külpolitikai viszonyok pedig egyáltalán nem bírják a szélcsend és a szükséges biztosítékok jelen­ségeit. Államvédelmi szempontból tehát az intézkedés természetes és előrelátható volt. Csak annak a mintegy százezer legénynek menjen a fejébe, hogy három évi katonai szolgálat után sem térhet vissza kenyérkereső foglalkozásához és csak a százezer és néhány család nyugodjék bele, a melyek három óv óta számítják a napokat, a mi­kor hozzátartozójuk visszatér. * Az uj bélyegek. A nagyká­rolyi pénügyigazgatóság az uj bélyegekre vonatkozólag a következő értesitést tette közzé: A m. kir. pénügyminisz- teriumnak intézkedésével a magyar ko­rona országainak területén 1898. évi julius hó 1-től forgalomban levő ma­gyar bélyegjegyek helyett 1903. évi október 1-től kezdve uj bélyegjegyek fog­nak forgalomba bocsáttatni. A jelenleg forgalomban levő bélyegjegyek 1903. október 1-je után 1903. évi október hó 31-ig árusíthatók s teljes érvénynyel használhatók, 1903. évi november hó l-ével azonban forgalmon és érvényen kívül helyeztetnek s e naptól kezdve kizárólag csak az uj bélyegjegyeket szabad használni s a forgalmon kívül helyezett bélyegjegyeknek ezen időpont letelte után való használata a bélyeg- lerovási kötelezettség nem teljesítésével egyenlőnek fog vétetni és a bélyeg és illetékszabályok szerint ezzel egybekö­tött hátrányos következményeket fogja maga után vonni. 1903. évi november hó l-ével forgalmon kívül helyezett bélyegjegyek a törvényes határozmá- nyok megtartása mellett az adóhivatal­nál 1903. évi november hó 1-tól 1903. évi deczember hó 31-ig uj bélyegje­gyekkel ingyen kicserélhetők lesznek, 190-1. évi január hó 1-tól ugyanazon évi deczember hó végéig a kicserélést indokolt kérelemre a pénzügyminiszté­rium engedélyezi. A kicserélés iránti beadvány bélyegmentes. A forgalomból kivont érvényt vesztett bélyegjegyek 1905. évi január hó 1-töl kezdve többé sem ki nem cserélhetők, sem értékük meg nem téríttetik. * Leégett istálló. Pusztadarócz községet — mint levelezőnk írja — tegnap este komoly tüzveszedelem fe­nyegette. A nagy szélben egy istálló gyűlt ki, s a tűz oly gyorsan terjedt tova, hogy csakhamar a szomszédos épületek is lángban állottak. A vészes elem Nagy Mihály gazda istállójában ütött ki. Még pedig úgy, hogy az is­tállóban felakasztott égő lámpa a já­szolba esett s a szalmát meggyujtóttá. A tüzet csak akkor vették észre, a mi­dőn már a tető is égett. Valósággal emberfölötti munka számba ment az oltás, amely nagy nehezen elejét vetie a tűz pusztításának. A kár néhány ezer korona. A vizsgálatot megindí­tották. * Legyen a tekiutetes uraké. A nagykárolyi adóhivatalban beidézés foly­tán megjelent egy fuvaros, kit bizonyos apasági kérdésben marasztalt el a bí­róság 10 korona havi tartásdij és az eljárási költségek megtérítésében. — Elgyüttem abban a bizonyos, dologban, —- fordul az egyik adótiszthez. — Miféle dologban? — Hát tudja a tekintetes ur, a mikor én fiatal voltam . . . — Tudja a manó, hogy mikor volt maga fiatal, hiszen én most látom először. — No no, ne haragudjék a tekin­tetes nr. Megmondom, hogy hogy áll a delog. Néhány esztendővel előbb egy ballépést tettem. De jóvátettem a hibá­mat, mert elvettem feleségül. A bíró­ságnak nem volt annnyi lelke, hogy megbocsásson nekem, azért jöttem hát, hogy engedje el a tekintetes ur azt az illetéket, vagy mi a fenének hívják. — Nem lehet az, atyafi, azt meg kell fizetni, különben ekzekválunk. Emberünk eme — szerinte lelket- lenségre — megcsóválta a fejét, aztán teljes rezignáczióval folytatja : — Hát akkor leülöm. Hogy szá­mítják az urak ? — Nem lehet leülni sem. — Hát akkor elhozom délután. Délután beállitoit ismét csakhogy — a feleségével. — Itt van 1 Elhoztam. Nézze neg jól a tekintetes ur 1 Ugyebár megéri azt a negyven koronát ? . . Legyen a 1903. augusztus 27. 3 tekintetes uraké I — szólt s azzal az asszony nélkül távozott. Arról még nem nyilatkozott az adóhivatal, hogy a fizetés eme módja a kincstári követelést megszünteti-e vagy sem. MULATSÁGOK. * Tánczvigalom a Kossuth- kertben. A Kossuth-kerti kioszkban szeptember hó 6-án ismét vidám, pezs­gő élet lesz. A szatmár-németi ének­kar szükségletei fedezésére hangver­senynyel egybekötött zártkörű táncz- mulatságot rendez. A belépti-dij sze- mélyenkint egy korona A pompásuak ígérkező hangverseny műsora a kö­vetkező : 1. Népdalok. Előadja a szatmár- németi-i énekkar. 2. Felolvasás. Tartja O s v á t h Elemér ev. ref. főgymn. tanár. 3. Magyar nóták. Énekli Hajdú Margit k. a. Czimbalmon kiséri Maj­áik Béla. 4. Szavalat. Előadja Gachal Já­nos ev. ref. segéd-lelkész. 5. Szerenád. Grabke-től. Előadja a szatmár-németi-i énekkar. * Mulatság Csengerben. A szom­szédos Csengerben egymást érik a vi­dám mulatságok. Alig múlik el hét, hogy a község ifjúsága ne áldozna a táncz Istennőjének. A csengeri ifjúság e hó 30-án a róni. kath iskola javára a Burger-féle vendéglőben tánczmulat- ságot rendez, a mely iránt a környé­ken is nagy érdeklődés mutatkozik. SZERKESZTŐI ÜZENETEK Hivatalnok (Helyhen.) A felelős szerkesztő két napig ágyban fekvő beteg volt, a főszerkesztő is távol volt, s igy esett meg, hogy egyik jókedvű munka­társunk eresztette meg — talán túlbuz­góságból — azt a nem éppen sikerült tréfát, hogy a kérdezett hirt, amely egy más, nagyobb városban történt meg, idetelepitette. Ön éppen a hu­szadik, aki ma az illető Z.-né iránt tu­dakozódik. Minden félreértés és találga­tás elkerülése czéljából, e helyütt vilá­gosítjuk fel a kérdezősködőket, hogy a dolog tényleg megtörtént, de nem — Szatmáron. TÖRVÉNYKEZÉS. Esküdtbiróságaink. Dr. Finkey Ferencz sárospataki egyetemi jogtanár figyelemreméltó ta­nulmányt irt most esküdtbiróságaink három évi működéséről. Dr. Finkey nem rajong ezért az intézményért, a melyet mi oly örömmel fogadtunk és a melyről azt állítja, hogy sokkal távo­labb áll a tökéletes igazságszolgáltatás­tól, mint a rendes bíróság. Erre egy fiatal biró hosszabb czikkben felel és sok tekintetben igazat ad Finkeynek. Majd igy folytatja : — A bűnügyi életnek indulatok­tól, félelemtől és borzadástól tajtékzó hullámain kevés eset az, a mely az esküdtszék révében éri el tisztitó Íté­letét. Nagy hiba, hogy hasonló bűn­ügyekben, hol az esküdtszék, hol a rendes szakbiróság ítélkezik, még pe­dig kétféle mértékkel és kétféle igaz­ságszolgáltatással. Hányszor halljuk egy-egy szakbírói Ítélet után, hogy „ezt a vádlottat az esküdtek bizonyára fel­mentették volna.“ Ennek oka szintén ama végzetes hiba, hogy ugyanazon nemű bűncselekmények bizonyos ese tei az eskődtbiróság, mások a rendes bíróság hatáskörébe dolgoznak. Viszont megfordítva, megtörtént, hogy két czi- gányfiut, a kik egy pékinastól erőszak­kal elvettek két zsemlyét, a rablás vádja alól fölmentette azért, mert két rossz zsemlyéért nem érdemes bün­tetni. Ha ez a pör a rendes bíróság elé kerül, a két czigányfiu bizonyára börtönbe jut.

Next

/
Oldalképek
Tartalom