Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-26 / 193. szám

Szatmár, 1903. augusztus 26. Szerda. Második évfolyam 193- szám­ív*. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.},Ny­Hirdetéseket méltányos, szabott árban ék egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URA Y GÉZA Főszerkesztő : BAlHTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Politikai futtatás. Szatmár, augusztus 25. Benne vagyunk a versenyidény­ben és közel esnek a sport kifeje­zések. Röviden igy jellemezhetjük a helyzetet : „Nemzeti követelések“ — letörtek; „Gazdasági engedmé­nyek“ — a startnál állva marad­tak! „Kihallgatásra rendelt politi­kusok“ — a csengetésig együtt sza­ladtak ; a finishnél a külső oldalról a teljesen elhanyagolt „Ignácz“ tört elő nagy rushsal és most egye­dül vágtat a belső oldalon a czél- pont felé. Nem kell bővebben magyaráz­nunk, hogy Darányi Nácziról van szó, akit —r mióta politikája meg­feketedett és haja megfehéredett — már nem illik Náczinak szólítani. A kihallgatások során kitűnt, hogy mindazok a politikusok, akik most nincsenek aktiv politikai szolgálat­ban, egyik vagy másik irányban nem felelnek meg a király óhajtá­sainak ; Lukács, az aktiv miniszter, valahogy megfelelne, de kétes, hogy lesz-e mögötte többség. Kellett te­hát olyan aktiv politikust keresni, kinek nézeteit a király már ismeri, aki legközelebb áll a királynak tet­sző irányzatához és aki mögött a kormánypárt is együtt, maradna. Ezt a férfiút Darányi Ignácz íöldmivelésügyi miniszterben vélik látni. Ezért maradt az ő ki­hallgatása utoljára, még pedig úgy, hogy őt a király nem is a sorozat­ban fogadja, hanem csak elutazása előtt fogja fogadni. Azt beszélik, hogy a király a kihallgatások befe­jezte után katonai tanácskozásokat fog tartani saját elnöklete alatt, hogy tisztába jöhessen, mit és hol lehet engedni és azután fogja csak Darányit meghallgatni és a megál­lapított minimum felkínálása mel­lett meg fogja bizni a kabinetala- kitással. A dolog tehát úgy áll, hogy a jelen pillanatban a jó öreg .,Ignácz“ látszik biztos nyerőnek. * Egyébként pedig, a kihallga­tásoknak kettős negativ eredménye van: sem a király sem a pártok nem látnak tisztábban és ennek foly­tán miniszterelnök sem került ki a meghallgatottak sorából. A kormány- pártiak váltig azt hirdetik, hogy a függetlenségi politikusokat nem le­het meghallgatni, mert kétes, hogy egy nézeten volnának-e és ime ki­sül, hogy a tisztelt kormánypártiak oly össze-vissza informálták a ki­rályt, hogy ő Felsége ma éppen olyan kevéssé tudja, hogy mit ad­jon és kit bízzon meg, mint ezelőtt. Még Lukács miniszterelnöksége is — a mint az öreg Náczi előnyo­mulásából kitűnik alighanem vizbe potytyant, mert a király is úgy látja, hogy Lukácsnak bajosan volna többsége. * Mindabból, a mik a kihallga­tásokból kiszivárogtak, konstatálhat­juk, hogy az egyetlen kegyes ki­hallgatás Zichy Jánosé volt, a nép­párt elnökéé. Mikor először hire ment Zichy János meghívásának, terjesztették azt a hitet, hogy Zichy egészen Apponyi álláspontján van. Mikor kisült, hogy a király nem nagyon szívesen vette Apponyi elő­terjesztéseit, azt regélték, hogy Zichy közel áll Andrássy felfogásához. Azután pedig, hogy a király elé került gróf Zichy János, kisült, hogy ő Apponyitól, Andrássytól, Lukácstól egyaránt távol áll. Neki nem kell se nemzeti, se gazdasági engedmény ; ő Magyarország, a mo­narchia és a dinasztia megmentését egyes-egvedül a liberalizmus ki­ölésében látja. Ö volt az egyet­len ember, aki a király kedve sze­rint beszélt és ha meg volna a for­mai lehetőség, ma már Zichy Já­nos volna a megbízott miniszter- elnök. TÁVIRATOK. A helyzet. Budapest, augusztus 25. (Sa­ját tudósitónktól.) 0 felsége ma délután egy órakor Iléderváry Károly gróf volt miniszterelnököt, azután pedig Láng Lajos volt ke­reskedelemügyi minisztert fogadta. A szabadelvüpárt értekezlete. Budapest, augusztus 25. (Sa­tudósítónktól.) A szabadelvü­párt tagjai között mozgalom indult meg arra né ve, hogy a pírt érte­kezletet tar. a melyen mind­azok, kik O felségénél kihallgatáson voltak, r!' mondani az audi­enczián tértént“ két. Ő felsége a tűz katasztrófa okáról. Budapest, augusztus 25. (Sa­ját tudósítónktól:) () felségét, a királyt nagyon meghatotta a bor­zalmas tüzeset. Erre enged követ­keztetni az a körülmény is, hogy Márkus József főpolgármesternek kijelentette, miszerint az építkezési szabályzat revízióját kívánja, nehogy a jövőben ilyen óriási katasztrófa történjék. — Kívánom — úgy mondotta a király — hogy a tűz keletkezé­sének oka kiderittessék, kogy meg­állapítható legyen, ki a hibás ? József Ágost főherezeg a tűzvész színhelyén. Budapest, augusztus 25. (Sa­ját tudósitónktól.) A „Párizsi Nagy Aruház“ pusztulásának szín­helyén közvetlen Ü felsége látoga­tása után József Ágost főherezeg is megjelent. A főherezeg ezutáa a Rókus-kórházba ment, ahol a sebe­sülteket meglátogatta és javulást kí­vánt nekik TARCZA. Az árnyékember. Irta: Biró János. Az árnyékember is volt valaha vidám legény. De ez rég volt, nagyon rég volt, talán maga sem tudta mikor. Mert az életének a tragédiája ott kez­dődött, ahol a másé végződni szokott. Elindult délczeg-fiatalon, hogy meghó­dítsa a világot s a meddő küzdelem megtörte, megörülte. Fájt neki az élet. Más ember ilyenkor főbe lövi magát, vagy gazember lesz. Neki az egyikhez nem volt ereje, a másikhoz nem volt bátorsága. . . . Visszatért oda, a honnan el­indult. Éjjel jött vissza lopva, hangta­lan és görnyedt testén, szakállas fakó ábrázatán nem mulatott soha az utcza szívtelen népe. Az árnyékembert nap­pal nem látta senki. Vásári zűrzavar nem bóditotta el, szikrázó napfény nem kápráztatta s a nagy küzdelmek és nagy örömök zajongását egy méhkas messzi zümmögésének hallotta. De ha jött az este, az éjjel . . . Az árnyék ember kibutt az odújából s mig a hosszúra nőtt árnyak mo­sódtak a nagy sötétbe, a házak >ida Iához lapulva surrant az utözákon. A fejét vállai közé húzta, a falapját sze­mére nyomta. És ment, ment, sietett boldog örömmel az éjszakába. Óh az éjszaka ... A káosz el­ül. Lilaszin párázatofe sűrűdnek össze s az égboltozatról lagyfényü szinkévék hullanak. A messzeség megnyílik és megejtő fuvalmak lebegnek a sötétlő épülettömbök között. Egy-egy kósza ember, vagy pőcske sétál az utczán, meg az árnyékember. A fejét nem huzza a vállai közé, a kalapját nem huzza a szemére, hétszer görbe ter­mete kiegyenesedik, fakó arczát fel­felé emelj s büszkén, táguló tüdővel leheli b< az éjszakát. Mert az éjssaka az övé edül az övé, a kinek csak éjsza .a van. fájdalom, mi bánat érheti az árnyékembert ? . . . Az árnyékember megáll egy ház eltelt- Kicsiny földszintes a ház, de egyik ablaka világos, átlátszó függöny borítja az ablakot és halványan szűri át egy lámpa fényé11 a 'üggönyön haj­ladozik egy árnyéle • • eSY uőnel z árnyéka . / Az árnyékembeT uy1} 1 éjszak - megáll a ház előtt és rfézi az árnyékot. Nézi évek óta. Ismeri a\mozr^sát. az arczát, termetének hajlékdJY '■1 oítlait, a hímző asztalát. Ismeri a 'it, a gondolatait. És rajongó, s la­lok fakadnak az ajkain. — Az enyém vagy, az ‘ nvém egyedül, lelkem szűz ' irálynéja Enyém a liliom termeted, enyém a liliom fc ladozása. Enyém fehér arezoc hajú hullámos selyme, enyém a szemed báj sonyos tekintete. A sóhajtásod engem ölel át, kristályos lelked az én lelkem öleli. Enyém vagy . . . enyém. Az árnyékember megáll a ház előtt és fájdalom szorítja össze a szi­vét. A függönyön két árnyék mozog. Férfi a másik, a válla széles, sas orrát kihívóan emeli, tetszelgő mozdulatok­kal pödörgeti a bajuszát. Ö . . . ö meg ölhetett kezekkel ül a himzőasztal mellett Az árnyék-ember gyűlöli azt a másikat. Fél tőle. Félti a leányt a ki elöretartott fejjel ügyel a másikra . . . Á budapesti tiizkatasztrófa. A király részvéte Szatmár, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Rettene­tes és iélcifnetes a iüz hatalma. P s-z- titó rombolásában nem ismer akadályt. Megemészt, elhamvaszt, megsemmisít mindent, amihez lángnyelve hozzáfér. Az ember mindig megremeg, va­lahányszor hallja a vészkiáltást: „Tűz van“ és akaratlanul is bizonyos izga­lommal rohan a vész színhelyére. És amint tekintete előtt föltárul a vészes­elem pokoli munkája, úgy érzi, hogy az a szörnyű látvány odabilincselte A férfi odabent izgatott lesz. Fel­áll, a másik felé közeledik és kitárja a két karját. Az árnyék embernek eláll a lé­legzete és kimondhatatlan félelem szo­rítja össze a belsejét. Kiáltani, imád­kozni szeretne, vagy szaladni onnan messze-messze, őrült rohanással. . . De ott marad s ujongás szakad fel lihegő melléből. A leány visszatil­totta a másikat. De mi lesz ezután. . . A férfi in g rült lesz. A taglejtései hevesek s jra felé közeledik. Tud-e erős, tud-e tiszta maradni, az ő szentje, az ő szűz árnyéka. S véresre harapja az öklét. .. A férfi odabent erőszakos lesz. Durván átöleli a lányt. A lány küzd. Kétségbeesetten, a haja szétkuszálva, ruhája kibomolva. Már-már sikerül ki­szabadulnia, mikor a férfi magához vonja. Megcsókolja az ajakát. S a lány lágyan szelíden odaborul a kebelére... Két árnyék összeolvadt. A szoba elsötétül. . . Az árnyék ember leborul a por­ba és sir. . . Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és feiyházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza gzatmár, Deáktér ÍO. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom