Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-26 / 193. szám
Szatmár, 1903. augusztus 26. Szerda. Második évfolyam 193- számív*. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.},NyHirdetéseket méltányos, szabott árban ék egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u 6 Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URA Y GÉZA Főszerkesztő : BAlHTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Politikai futtatás. Szatmár, augusztus 25. Benne vagyunk a versenyidényben és közel esnek a sport kifejezések. Röviden igy jellemezhetjük a helyzetet : „Nemzeti követelések“ — letörtek; „Gazdasági engedmények“ — a startnál állva maradtak! „Kihallgatásra rendelt politikusok“ — a csengetésig együtt szaladtak ; a finishnél a külső oldalról a teljesen elhanyagolt „Ignácz“ tört elő nagy rushsal és most egyedül vágtat a belső oldalon a czél- pont felé. Nem kell bővebben magyaráznunk, hogy Darányi Nácziról van szó, akit —r mióta politikája megfeketedett és haja megfehéredett — már nem illik Náczinak szólítani. A kihallgatások során kitűnt, hogy mindazok a politikusok, akik most nincsenek aktiv politikai szolgálatban, egyik vagy másik irányban nem felelnek meg a király óhajtásainak ; Lukács, az aktiv miniszter, valahogy megfelelne, de kétes, hogy lesz-e mögötte többség. Kellett tehát olyan aktiv politikust keresni, kinek nézeteit a király már ismeri, aki legközelebb áll a királynak tetsző irányzatához és aki mögött a kormánypárt is együtt, maradna. Ezt a férfiút Darányi Ignácz íöldmivelésügyi miniszterben vélik látni. Ezért maradt az ő kihallgatása utoljára, még pedig úgy, hogy őt a király nem is a sorozatban fogadja, hanem csak elutazása előtt fogja fogadni. Azt beszélik, hogy a király a kihallgatások befejezte után katonai tanácskozásokat fog tartani saját elnöklete alatt, hogy tisztába jöhessen, mit és hol lehet engedni és azután fogja csak Darányit meghallgatni és a megállapított minimum felkínálása mellett meg fogja bizni a kabinetala- kitással. A dolog tehát úgy áll, hogy a jelen pillanatban a jó öreg .,Ignácz“ látszik biztos nyerőnek. * Egyébként pedig, a kihallgatásoknak kettős negativ eredménye van: sem a király sem a pártok nem látnak tisztábban és ennek folytán miniszterelnök sem került ki a meghallgatottak sorából. A kormány- pártiak váltig azt hirdetik, hogy a függetlenségi politikusokat nem lehet meghallgatni, mert kétes, hogy egy nézeten volnának-e és ime kisül, hogy a tisztelt kormánypártiak oly össze-vissza informálták a királyt, hogy ő Felsége ma éppen olyan kevéssé tudja, hogy mit adjon és kit bízzon meg, mint ezelőtt. Még Lukács miniszterelnöksége is — a mint az öreg Náczi előnyomulásából kitűnik alighanem vizbe potytyant, mert a király is úgy látja, hogy Lukácsnak bajosan volna többsége. * Mindabból, a mik a kihallgatásokból kiszivárogtak, konstatálhatjuk, hogy az egyetlen kegyes kihallgatás Zichy Jánosé volt, a néppárt elnökéé. Mikor először hire ment Zichy János meghívásának, terjesztették azt a hitet, hogy Zichy egészen Apponyi álláspontján van. Mikor kisült, hogy a király nem nagyon szívesen vette Apponyi előterjesztéseit, azt regélték, hogy Zichy közel áll Andrássy felfogásához. Azután pedig, hogy a király elé került gróf Zichy János, kisült, hogy ő Apponyitól, Andrássytól, Lukácstól egyaránt távol áll. Neki nem kell se nemzeti, se gazdasági engedmény ; ő Magyarország, a monarchia és a dinasztia megmentését egyes-egvedül a liberalizmus kiölésében látja. Ö volt az egyetlen ember, aki a király kedve szerint beszélt és ha meg volna a formai lehetőség, ma már Zichy János volna a megbízott miniszter- elnök. TÁVIRATOK. A helyzet. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónktól.) 0 felsége ma délután egy órakor Iléderváry Károly gróf volt miniszterelnököt, azután pedig Láng Lajos volt kereskedelemügyi minisztert fogadta. A szabadelvüpárt értekezlete. Budapest, augusztus 25. (Satudósítónktól.) A szabadelvüpárt tagjai között mozgalom indult meg arra né ve, hogy a pírt értekezletet tar. a melyen mindazok, kik O felségénél kihallgatáson voltak, r!' mondani az audienczián tértént“ két. Ő felsége a tűz katasztrófa okáról. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósítónktól:) () felségét, a királyt nagyon meghatotta a borzalmas tüzeset. Erre enged következtetni az a körülmény is, hogy Márkus József főpolgármesternek kijelentette, miszerint az építkezési szabályzat revízióját kívánja, nehogy a jövőben ilyen óriási katasztrófa történjék. — Kívánom — úgy mondotta a király — hogy a tűz keletkezésének oka kiderittessék, kogy megállapítható legyen, ki a hibás ? József Ágost főherezeg a tűzvész színhelyén. Budapest, augusztus 25. (Saját tudósitónktól.) A „Párizsi Nagy Aruház“ pusztulásának színhelyén közvetlen Ü felsége látogatása után József Ágost főherezeg is megjelent. A főherezeg ezutáa a Rókus-kórházba ment, ahol a sebesülteket meglátogatta és javulást kívánt nekik TARCZA. Az árnyékember. Irta: Biró János. Az árnyékember is volt valaha vidám legény. De ez rég volt, nagyon rég volt, talán maga sem tudta mikor. Mert az életének a tragédiája ott kezdődött, ahol a másé végződni szokott. Elindult délczeg-fiatalon, hogy meghódítsa a világot s a meddő küzdelem megtörte, megörülte. Fájt neki az élet. Más ember ilyenkor főbe lövi magát, vagy gazember lesz. Neki az egyikhez nem volt ereje, a másikhoz nem volt bátorsága. . . . Visszatért oda, a honnan elindult. Éjjel jött vissza lopva, hangtalan és görnyedt testén, szakállas fakó ábrázatán nem mulatott soha az utcza szívtelen népe. Az árnyékembert nappal nem látta senki. Vásári zűrzavar nem bóditotta el, szikrázó napfény nem kápráztatta s a nagy küzdelmek és nagy örömök zajongását egy méhkas messzi zümmögésének hallotta. De ha jött az este, az éjjel . . . Az árnyék ember kibutt az odújából s mig a hosszúra nőtt árnyak mosódtak a nagy sötétbe, a házak >ida Iához lapulva surrant az utözákon. A fejét vállai közé húzta, a falapját szemére nyomta. És ment, ment, sietett boldog örömmel az éjszakába. Óh az éjszaka ... A káosz elül. Lilaszin párázatofe sűrűdnek össze s az égboltozatról lagyfényü szinkévék hullanak. A messzeség megnyílik és megejtő fuvalmak lebegnek a sötétlő épülettömbök között. Egy-egy kósza ember, vagy pőcske sétál az utczán, meg az árnyékember. A fejét nem huzza a vállai közé, a kalapját nem huzza a szemére, hétszer görbe termete kiegyenesedik, fakó arczát felfelé emelj s büszkén, táguló tüdővel leheli b< az éjszakát. Mert az éjssaka az övé edül az övé, a kinek csak éjsza .a van. fájdalom, mi bánat érheti az árnyékembert ? . . . Az árnyékember megáll egy ház eltelt- Kicsiny földszintes a ház, de egyik ablaka világos, átlátszó függöny borítja az ablakot és halványan szűri át egy lámpa fényé11 a 'üggönyön hajladozik egy árnyéle • • eSY uőnel z árnyéka . / Az árnyékembeT uy1} 1 éjszak - megáll a ház előtt és rfézi az árnyékot. Nézi évek óta. Ismeri a\mozr^sát. az arczát, termetének hajlékdJY '■1 oítlait, a hímző asztalát. Ismeri a 'it, a gondolatait. És rajongó, s lalok fakadnak az ajkain. — Az enyém vagy, az ‘ nvém egyedül, lelkem szűz ' irálynéja Enyém a liliom termeted, enyém a liliom fc ladozása. Enyém fehér arezoc hajú hullámos selyme, enyém a szemed báj sonyos tekintete. A sóhajtásod engem ölel át, kristályos lelked az én lelkem öleli. Enyém vagy . . . enyém. Az árnyékember megáll a ház előtt és fájdalom szorítja össze a szivét. A függönyön két árnyék mozog. Férfi a másik, a válla széles, sas orrát kihívóan emeli, tetszelgő mozdulatokkal pödörgeti a bajuszát. Ö . . . ö meg ölhetett kezekkel ül a himzőasztal mellett Az árnyék-ember gyűlöli azt a másikat. Fél tőle. Félti a leányt a ki elöretartott fejjel ügyel a másikra . . . Á budapesti tiizkatasztrófa. A király részvéte Szatmár, augusztus 25. (Saját tudósítónktól.) Rettenetes és iélcifnetes a iüz hatalma. P s-z- titó rombolásában nem ismer akadályt. Megemészt, elhamvaszt, megsemmisít mindent, amihez lángnyelve hozzáfér. Az ember mindig megremeg, valahányszor hallja a vészkiáltást: „Tűz van“ és akaratlanul is bizonyos izgalommal rohan a vész színhelyére. És amint tekintete előtt föltárul a vészeselem pokoli munkája, úgy érzi, hogy az a szörnyű látvány odabilincselte A férfi odabent izgatott lesz. Feláll, a másik felé közeledik és kitárja a két karját. Az árnyék embernek eláll a lélegzete és kimondhatatlan félelem szorítja össze a belsejét. Kiáltani, imádkozni szeretne, vagy szaladni onnan messze-messze, őrült rohanással. . . De ott marad s ujongás szakad fel lihegő melléből. A leány visszatiltotta a másikat. De mi lesz ezután. . . A férfi in g rült lesz. A taglejtései hevesek s jra felé közeledik. Tud-e erős, tud-e tiszta maradni, az ő szentje, az ő szűz árnyéka. S véresre harapja az öklét. .. A férfi odabent erőszakos lesz. Durván átöleli a lányt. A lány küzd. Kétségbeesetten, a haja szétkuszálva, ruhája kibomolva. Már-már sikerül kiszabadulnia, mikor a férfi magához vonja. Megcsókolja az ajakát. S a lány lágyan szelíden odaborul a kebelére... Két árnyék összeolvadt. A szoba elsötétül. . . Az árnyék ember leborul a porba és sir. . . Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelők, nyakkendők és feiyházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza gzatmár, Deáktér ÍO. sz.
