Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-25 / 192. szám

2

Szatmár, kedd

SZATMÁRI HittL A r

iyuő. augusztus 20. íyj szám.

Posta-távirda növendékrendszer. Módosított felvételi feltételek.

Szatmár, augusztus “24.

(Saját tudósítónktól.) A posta és távirda behálózza az egész országot. A közönség csak annyit tud a magyar posta és távirdai intézményről, hogy pontos, gyors és minden tekintetben megbízható. De nem ismeri ennek a nagy gépezetnek alkatrészeit, hajtó erőit, melyek reggeltől napestig megszakítás nélkül működve, valóságos perpetuum mobileként, örökös mozgásban tartják a hatalmas gépet.

A posta és távirda alkalmazottjai lélekölő, verejtékes munkát végeznek. Az ő becsületes, lelkiismeretes munkájuk biztosítéka a postaforgalom feltétlen megbízhatóságának, melylyel szemben ezek a hivatalhoz lánczolt fehér rabszolgák munkájuk jutalmát két irányban nyerik el: a közönség elismerésében és a lassan bár, de fokozatosan, mégis emelkedő fizetéssel biztosított állás szilárdságában.

A folyton növekvő postai forgalmat a régi személyzet ma már csak nagy erőfeszítéssel képes kielégíteni. Az előző években divatban volt postai tanfolyamok nem szolgáltattak elegendő ember-anyagot, aminek főleg az volt az oka, hogy e tanfolyamon a tandíj és könyvek rengeteg pénzbe kerültek és hogy a kurzust Budapesten kellett hallgatni. Már pedig a postai hivatalhoz olyan emberek igyekeznek bejutni, a kik szegény emberek és akik exis- tencziájuknak rövid idő alatt akarnak alapot teremteni.

Belátták ezt az intéző körök is és most az u. n. növendékrendszerrel olyan üdvös újításokat létesítettek, melyek a megfelelő képzettségű ifjúságnak lehetővé teszik, hogy a posta és távírdánál alkalmazást nyerjenek.

E tárgyban a nagyváradi posta- igazgatóság rendeletet bocsátott ki, melyet — közérdekű tartalmánál fogva — a következőkben szó szerint közlünk:

1. Növendékül felvétetik azon ifjú, aki: a) a középiskola legalább Vl-ik vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezte; b) 14 évesnél nem fiatalabb s 16 évesnél nem idősebb ; az iskola bevégzése és növendékül felvétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hitelesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott; c) magyar állampolgár ; d) a magyar nyelvet, — ha pedig hor- vát-szlavonországi illetőségű, a horvát nyelvet, szóban és írásban bírja; e) feddhetetlen magaviseletü; f) ép és egészséges. Ezen feltételeket iskolai, születési, erkölcsi és közhatósági orvos által kiállított bizonyítványokkal kell igazolni. A fölvételért sajálkezüleg irt, ivenként egy koronás pénzügyi bélyeggel ellátott és a fennebb elősorolt feltételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvénynyel évenként minden augusztus hó végéig lehet folyamodni. A kérvény az illető posta- és távirdaigazga- tósághoz czimezve azon posta-távirda hivatalnál nyújtandók be, hova folyamodó növendékül felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknál a gyámnak beleegyező nyilatkozata is reá vezetendő.

2. A növendékeket a posta-távirda vezérigazgatóság által évenként és kerületenként megállapítandó, jnnius ha- ban közhírré teendő létszámban az illetékes posta- és távirdaigazgatóságtól esetröl-esetre kikért engedély alapján az erre kijelölt kincstári posta-távirda hivatalok vezetői s 1 osztályú nem kincstári posta-távirda hivatalok postamesteri személyes felelőség mellett veszik fel. Hogy mely posta-távirda hivatalok vannak növendékek felvételére évenként felhatalmazva, arra nézve bármelyik

posta-távirda hivatal tájékozást nyújt. Ha a növendék hozzátartozói nem az illető posta-távirda hivatal székhelyén laknak — a hivatalvezető, illetve postamester köteles ellenőrizni azt, hogy a növendék csak oly családnál nyerjen elhelyezést, a hol kellő felügyelet alatt lesz. Budapesti posta-távirda hivatalokhoz kiképzésre csak oly növendékek vehetők fel, kik helyben szülőinél vagy rokonaiknál laknak.

3. A posta-távirda hivatal vezetője illetve a postamester minden egyes növendéket fölvétel előtt jól olvasható irás és a négy alapművelettel való gyakorlott számolás tekintetében megvizsgál, fölvétel csak az igazgatóság engedélyének megérkezése után történhetik meg. A fölvett növendék köteles a szolgálatot az értesítés kézhezvétele után október hó 1-én megkezdeni.

4. Már fölvett növendéket a hivatal vezető vagy postamester csak a felettes posta-távirda igazgatóság enge délyével bocsájthat el.

5. Növendékek kiképzésére tanfolyamok nem tartatnak, hanem a pos- ta-távirdaigazgatóságok és hivatalvezetők, illetve postamesterek gondoskodnak arról, hogy a növendékek a kezelési szolgálat minden ágában kiképez - tessenek. Az oktatásért semmiféle dij nem jár.

6. A növendékeket — tekintve, hogy testileg még fejlődésben vannak, 15 éves korukig naponta legfeljebb 4—5 órán át szabad a hivatalba foglalkoztatni s pedig írásos teendőkkel és a posta-távirda és távbeszélő kezelés elemi részeinek megtanulásával, 16 éves korukban naponta 6, 17—18 éves korukban pedig már 7—8 órán át a kezelés különböző ágainál kell őket foglalkoztatni. Növendékek éjjeli szolgálatra be nem oszthatók és vasárnapi teljes munkaszünetben részesitendők.

7. A növendékek a gyakorlati kiképzés első félévében semmiféle javadalmazásban nem részesülnek; az első év második felében azonban kincstári posta-távirda hivataloknál havi 15 korona, a második évben havi 30 korona, a harmadik évben havi 40 korona és a negyedik évben havi 50 korona napi- dij-átalányt kapnak, mely átalány félhavi utólagos részletekben az illető növendék megfelelő bélyeggel ellátott nyugtájára fizettetik ki. Nem kincstári postatávirda hivataloknál a díjazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az oktatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. Azon növendékeket, kik 1 osztályú nem kincstári posta- távirda hivatalhoz vétettek fel gyakorlatra, az utolsóévben a posta távirda - igazgatóság kincstári posta-távirda hivatalhoz osztja be, ahol szolgálati idejüknek megfelelő díjazásban részesülnek.

8. A növendékek 18 éves életkoruk betöltése után a posta-távirdaigaz- gatóság székhelyén vizsgára bocsáttatnak s a vizsga sikeres letétele után segédtisztekké kineveztetésükig, mint segédtisztjelöltek kincstári posta-távirda hivataloknál napidijas minőségben nyernek alkalmazást. Rendes vizsgáért dijat nem kell fizetni; akik azonban a vizsgát részben vagy egészben ismétlik, a kincstár javára tiz korona vizs- gadij fizetésére kötelcztetnek.

Az 1903. évben mindegyik posta- távirdaigazgatóság 15 növendéket vehet föl.

SZÍNHÁZ

— (A bajusz — Nagykárolyban.) Krémer Sándor színtársulata e hó 22-én, szombaton kezdte meg Nagykárolyban a négy hétre terjedő szini- szezont. Bemutató előadásul A bajusz-l, ezt a minden izében pompás, énekes vígjátékot adta, összevágó, jó előadásban. A társulatnak most tényleg van nehány jó ereje, noha több szerepkör egyáltalán nincs betöltve. Ez a körülmény azonban érthető némileg, mert az igen gyönge nyári állomások, csak nagyon kis társulatot bírnak el, s igen gyakran fordul elő, hogy még igy is

deficzittel kell a direkcziónak a nyári szezont lezárni. A kérdés csak az, hogy vájjon szándékozik-e Krémer igazgató mostani társulatát kiegészíteni, mire a szatmári téli szezont megkezdi ? Mert akkor hiányos társulattal — bizonyára ö maga is tudja — hogy Szatmáron nem igen boldogulhat. A társulat szub- rett primadonnája: Komái Margit a színpadon igen élénken emlékeztet Ló- nyai Piroskára. Éneke, játéka, mozdulatai és beszódmodora szakasztott olyan, mint a Lónyai Piroskáé, akire a szatmári közönség a tavalyi szezonból még élénken emlékezhetik. Kornai Margitnak kisterjedelmű, de jól iskolázott üde hangja van. Játéka temparamentumos, ellenben beszédmodora nagyon kifogásolható. A társulat koloratur-énekesnőjéről, Sziklai Blankáról ezidöszerint csak annyit tudunk, hogy a városligeti nyári színkörben és több nagyobb vidéki színpadon nagyon jól megállotta a helyét s igy a mi igényeinket is kielégítheti. Ellenben Oarai Húst, a drámai szendét — a bajuszban való szerepléséből ítélve — kissé gyöngének találtuk, aki csakis kisebb szerepekben állhatja meg a helyét. F. Lányi Irmát és B. Polgár Fánit közönségünk jól ismeri. Az előbbit most nem láttuk a színpadon, az utóbbiról konstatálhatjuk, hogy egy csöppel sem jobb, mint tavaly volt. A férfi tagok közül megemlítésre méltó Nagy Sándor, Papír Sándor és Tábori Emil az újak és Ferenczi meg Bátossi a régiek közül. Az igen kis számú karszemélyzet női tagjairól, tiszteletreméltó koruknál fogva, egész tisztelettel csak annyit jegyezhetünk meg, hogy egyikőjük sem nyerne dijat a szépségversenyen.

— (Poppini Olivia hangversenye.) Poppini Oüva asszony, a szentpétervári operaház tagja — mint már megírtuk — e hó 29-én hangversenyt tart a színházban. A ritkaságszámba menő műélvezet iránt városszerte óriási érdeklődés mutatkozik. A hangverseny műsora a következő: 1. Szaint Szaens: Sámson és Dalila nagy ária, énekli: Poppini Oliva. 2. a) Tschaikow- szky: Romans, b) Bamberg: Velenczei Dal, c) Le Secret de Colombine énekli: Poppini Oliva, 3. Zongora sollo előadja : Pfeiffer József számtanácsos, 4. a) Grieg: Rigoletto ária, b) Ich liebe dich,

c) Verdi: altató dal. 5 Magyar dalok — kurucz nóták, énekli: Poppini Oliva.

ÚJDONSÁGOK

* A Rákóczi-utezai óvoda berendezése. A Rákóczi-utczai állami óvodát éppen úgy, mint az iskolákat szeptember 1-én nyitják meg. A megnyitáskor az óvodának teljesen felsze reive kell lenni. A felszerelés költsége pedig, a mi 2348 koronát tesz ki, a várost terheli, mert a miniszter csakis ezen feltétel mellett vette az óvodát állami kezelésbe A gazdasági szakbizottság a tanácsnak erre vonatkozó előterjesztését elfogadta és indítványozni fogják a közgyűlésnek, hogy ezen költséget a telekvételárra szolgáló törzsalapból fedezzék.

* A Honvéd-utcza kikövezése. Szatmár város gyalogjárói nem eshetnek komoly kifogás alá. Az egyes ut- czákat teljesen megfelelő, jó aszfaltgyalogjáró köti össze egymással. Csupán a külváros utczái azok, melyek a hatóság részéről mostoha bánásmódban részesülnek, a mi sehogysem felel meg az osztó igazságnak. Aránylagosan egyenlő teherviselés mellett egyenlőknek kellene lenni az előnyöknek is. Már pedig ez nincs igy. A Honvéd-utcza külső részének rossz kocsi- útjairól már több Ízben volt alkalmunk megemlékezni. E tekintetben azonban a Honvéd-utcza lakói semmi-féle pozitív eredményt nem tudtak elérni. — Bartha Kálmán törvényhatósági bizottsági tag most más irányban óhajtott az elhanyagolt Honvéd-utcza lakóinak közérdekű szolgálatot teljesíteni. A tanácshoz intézett beadványában ugyanis arra kérte a várost, hogy a Honvéd- utcza végén levő félsort köveztesse ki. A kérelemmel szemben a gazdasági szakosztály a legridegebb elutasítás álláspontjára helyezkedett azon oknál fogva, mert e tárgyban már a közgyűlés is elutasító határozatot hozott, a mit a miniszter is jóváhagyott és különben is a kövezési költségek 5688 koronára rúgnának, a mire pedig nincs alap (?!), ha csak azzal a közpénztárt nem akarnák megterhelni. íme tehát, mégis van alap, mert a közpénztár terhére egy kevés jóakarattal a kérelemnek mégis helyet lehetett volna adni. De úgy látszik, hogy nem alap, hanem jó akarat nincs!

* Youatkisiklás. A Szatmár- fehérgyarmati vasut-vonalon tegnap csaknem végzetessé válható szerencsétlenség történt. A Szatmárról Fehér- gyarmatra haladó 5314. sz. vegyes vonat a 134. sz. szelvénynél kisiklott. A szerencsétlenségnek egy a síneken legelő ökör volt az oka, a melyet a vonat elgázolt. A legelő állat ugyanis mintegy 20 méternyire lehetett a vonattól, a mely teljes gőzzel robogott. A vonatvezető ellengőzt adott a vonatnak, de már lehetetlen volt a szerencsétlenség kikerülése, mert az állat fejjel rontott a mozdonynak. A következő pillanatban a vonat alá került, a mely darabokra tépte az állatot. Az elgázolás, a fékezés daczára, oly erővel történt, hogy a vonat egyik III. osztályú kocsija kizökkent a sinekből. A kisiklás erősen megrongálta a pályát is, melyet azonban helyreállítottak. — Több mint másfél órába került, a mig a személyzet a véres husczafatokat lekotorta a vonat kerekeiről. Szerencse, hogy az elgázolás nem éjszaka történt, mert akkor emberéletben is igen köny- nyen kár eshetett volna.

* Drágul a pénz. A médió óta lassan, de folytonosan drágul a pénz a nyílt piaczon. -Bécsben a magán kamatláb két nap alatt egynegyed százalékkal emelkedett és ma 3 és három- nyolczad százalékon jegyzett, mig Budapesté negyedfél százalék, tehát any- nyi, mint a hivatalos bankráta, sőt egy nyolezaddal drágább is. A drágulás oka a berlini piacz szükséglete, mely követeléseit a bécsi piaczról visszavonja- de okozza a kereskedelem szükséglete és a kezdődő gabona-kampány igénye is és ultimóra valószínűleg még nagyobb lesz a szükséglet. Ezeken kívül még egy külön oka is volt a drágulásnak, nevezetesen az, hogy járadékok és más befektetési papírok kerültek az utóbbi napokban piaczra, ami szintén lekötött tekintélyes pénzösszegeket. A budapesti intézetek visszavették követeléseiket a bécsi piaczról, a mi a budapesti piacz fokozottabb kereskedelmi szükségleteinek következménye.

* A leszakadt hid Lapunk vasárnapi számában —• a főszolgabírói hivatalhoz érkezett távirati jelentés alapján — megemlékeztünk arról a hidösszeomlásról, melynek egy ember élet is áldozatul esett. Mint jeleztük, szűkszavú távirat alapján a katasztrófáról nem állott módunkban részleteket közölni. Az e tárgyban a a főszolgabírói hivatalkoz érkezett ujabbi jelentés lényegesen eltér az előzőtől, mert nem a Szamosiadnak, hanem a sárköz—szinérváraljai vi- czinális útvonalon a belvizeket levezető csatornán levő rozzant tahidnak a leszakadásáról számol be. A hid magasan volt építve, allatta pedig viz három méter mélységű és igy a beállott szerencsétlenség mit sem vesz-