Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-25 / 192. szám

2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HittL A r iyuő. augusztus 20. íyj szám. Posta-távirda növendékrendszer. Módosított felvételi feltételek. Szatmár, augusztus “24. (Saját tudósítónktól.) A posta és távirda behálózza az egész országot. A közönség csak annyit tud a magyar posta és távirdai intézményről, hogy pontos, gyors és minden tekintetben megbízható. De nem ismeri ennek a nagy gépezetnek alkatrészeit, hajtó erőit, melyek reggeltől napestig megszakítás nélkül működve, valóságos perpetuum mobileként, örökös mozgásban tartják a hatalmas gépet. A posta és távirda alkalmazottjai lélekölő, verejtékes munkát végeznek. Az ő becsületes, lelkiismeretes munká­juk biztosítéka a postaforgalom feltét­len megbízhatóságának, melylyel szem­ben ezek a hivatalhoz lánczolt fehér rabszolgák munkájuk jutalmát két irány­ban nyerik el: a közönség elismerésé­ben és a lassan bár, de fokozatosan, mégis emelkedő fizetéssel biztosított ál­lás szilárdságában. A folyton növekvő postai forgal­mat a régi személyzet ma már csak nagy erőfeszítéssel képes kielégíteni. Az előző években divatban volt postai tanfolyamok nem szolgáltattak elegendő ember-anyagot, aminek főleg az volt az oka, hogy e tanfolyamon a tandíj és könyvek rengeteg pénzbe kerültek és hogy a kurzust Budapesten kellett hallgatni. Már pedig a postai hivatal­hoz olyan emberek igyekeznek bejutni, a kik szegény emberek és akik exis- tencziájuknak rövid idő alatt akarnak alapot teremteni. Belátták ezt az intéző körök is és most az u. n. növendékrendszer­rel olyan üdvös újításokat létesítettek, melyek a megfelelő képzettségű ifjú­ságnak lehetővé teszik, hogy a posta és távírdánál alkalmazást nyerjenek. E tárgyban a nagyváradi posta- igazgatóság rendeletet bocsátott ki, me­lyet — közérdekű tartalmánál fogva — a következőkben szó szerint közlünk: 1. Növendékül felvétetik azon ifjú, aki: a) a középiskola legalább Vl-ik vagy ezzel egyenlő rangú más iskola megfelelő osztályát hazai tanintézetben sikerrel végezte; b) 14 évesnél nem fiatalabb s 16 évesnél nem idősebb ; az iskola bevégzése és növendékül fel­vétel között azonban legfeljebb egy évi megszakítás lehet, mely esetben hite­lesen igazolni kell, hogy ezen egy év alatt az illető hol tartózkodott és mivel foglalkozott; c) magyar állampolgár ; d) a magyar nyelvet, — ha pedig hor- vát-szlavonországi illetőségű, a horvát nyelvet, szóban és írásban bírja; e) feddhetetlen magaviseletü; f) ép és egészséges. Ezen feltételeket iskolai, születési, erkölcsi és közhatósági orvos által kiállított bizonyítványokkal kell igazolni. A fölvételért sajálkezüleg irt, ivenként egy koronás pénzügyi bélyeg­gel ellátott és a fennebb elősorolt fel­tételeket igazoló okmányokkal felszerelt kérvénynyel évenként minden augusz­tus hó végéig lehet folyamodni. A kér­vény az illető posta- és távirdaigazga- tósághoz czimezve azon posta-távirda hivatalnál nyújtandók be, hova folya­modó növendékül felvételét óhajtja. A folyamodványokra a szülőknek, illetve árváknál a gyámnak beleegyező nyilat­kozata is reá vezetendő. 2. A növendékeket a posta-távirda vezérigazgatóság által évenként és ke­rületenként megállapítandó, jnnius ha- ban közhírré teendő létszámban az ille­tékes posta- és távirdaigazgatóságtól esetröl-esetre kikért engedély alapján az erre kijelölt kincstári posta-távirda hivatalok vezetői s 1 osztályú nem kincs­tári posta-távirda hivatalok postames­teri személyes felelőség mellett veszik fel. Hogy mely posta-távirda hivatalok vannak növendékek felvételére évenként felhatalmazva, arra nézve bármelyik posta-távirda hivatal tájékozást nyújt. Ha a növendék hozzátartozói nem az illető posta-távirda hivatal székhelyén laknak — a hivatalvezető, illetve posta­mester köteles ellenőrizni azt, hogy a növendék csak oly családnál nyerjen elhelyezést, a hol kellő felügyelet alatt lesz. Budapesti posta-távirda hivatalok­hoz kiképzésre csak oly növendékek vehetők fel, kik helyben szülőinél vagy rokonaiknál laknak. 3. A posta-távirda hivatal veze­tője illetve a postamester minden egyes növendéket fölvétel előtt jól olvasható irás és a négy alapművelettel való gya­korlott számolás tekintetében megvizs­gál, fölvétel csak az igazgatóság enge­délyének megérkezése után történhetik meg. A fölvett növendék köteles a szolgálatot az értesítés kézhezvétele után október hó 1-én megkezdeni. 4. Már fölvett növendéket a hiva­tal vezető vagy postamester csak a fe­lettes posta-távirda igazgatóság enge délyével bocsájthat el. 5. Növendékek kiképzésére tan­folyamok nem tartatnak, hanem a pos- ta-távirdaigazgatóságok és hivatalveze­tők, illetve postamesterek gondoskod­nak arról, hogy a növendékek a keze­lési szolgálat minden ágában kiképez - tessenek. Az oktatásért semmiféle dij nem jár. 6. A növendékeket — tekintve, hogy testileg még fejlődésben vannak, 15 éves korukig naponta legfeljebb 4—5 órán át szabad a hivatalba fog­lalkoztatni s pedig írásos teendőkkel és a posta-távirda és távbeszélő kezelés elemi részeinek megtanulásával, 16 éves korukban naponta 6, 17—18 éves korukban pedig már 7—8 órán át a kezelés különböző ágainál kell őket foglalkoztatni. Növendékek éjjeli szol­gálatra be nem oszthatók és vasárnapi teljes munkaszünetben részesitendők. 7. A növendékek a gyakorlati ki­képzés első félévében semmiféle java­dalmazásban nem részesülnek; az első év második felében azonban kincstári posta-távirda hivataloknál havi 15 ko­rona, a második évben havi 30 korona, a harmadik évben havi 40 korona és a negyedik évben havi 50 korona napi- dij-átalányt kapnak, mely átalány fél­havi utólagos részletekben az illető nö­vendék megfelelő bélyeggel ellátott nyugtájára fizettetik ki. Nem kincstári postatávirda hivataloknál a díjazás a növendék és postamester között szabad egyezkedés tárgya. Az ok­tatásért azonban a postamesternek nem szabad dijat szedni. Azon növendéke­ket, kik 1 osztályú nem kincstári posta- távirda hivatalhoz vétettek fel gyakor­latra, az utolsóévben a posta távirda - igazgatóság kincstári posta-távirda hi­vatalhoz osztja be, ahol szolgálati ide­jüknek megfelelő díjazásban része­sülnek. 8. A növendékek 18 éves életko­ruk betöltése után a posta-távirdaigaz- gatóság székhelyén vizsgára bocsáttat­nak s a vizsga sikeres letétele után segédtisztekké kineveztetésükig, mint segédtisztjelöltek kincstári posta-távirda hivataloknál napidijas minőségben nyer­nek alkalmazást. Rendes vizsgáért di­jat nem kell fizetni; akik azonban a vizsgát részben vagy egészben ismét­lik, a kincstár javára tiz korona vizs- gadij fizetésére kötelcztetnek. Az 1903. évben mindegyik posta- távirdaigazgatóság 15 növendéket ve­het föl. SZÍNHÁZ — (A bajusz — Nagykároly­ban.) Krémer Sándor színtársulata e hó 22-én, szombaton kezdte meg Nagy­károlyban a négy hétre terjedő szini- szezont. Bemutató előadásul A bajusz-l, ezt a minden izében pompás, énekes vígjátékot adta, összevágó, jó előadás­ban. A társulatnak most tényleg van nehány jó ereje, noha több szerepkör egyáltalán nincs betöltve. Ez a körül­mény azonban érthető némileg, mert az igen gyönge nyári állomások, csak nagyon kis társulatot bírnak el, s igen gyakran fordul elő, hogy még igy is deficzittel kell a direkcziónak a nyári szezont lezárni. A kérdés csak az, hogy vájjon szándékozik-e Krémer igazgató mostani társulatát kiegészíteni, mire a szatmári téli szezont megkezdi ? Mert akkor hiányos társulattal — bizonyára ö maga is tudja — hogy Szatmáron nem igen boldogulhat. A társulat szub- rett primadonnája: Komái Margit a színpadon igen élénken emlékeztet Ló- nyai Piroskára. Éneke, játéka, mozdu­latai és beszódmodora szakasztott olyan, mint a Lónyai Piroskáé, akire a szat­mári közönség a tavalyi szezonból még élénken emlékezhetik. Kornai Margit­nak kisterjedelmű, de jól iskolázott üde hangja van. Játéka temparamentumos, ellenben beszédmodora nagyon kifogá­solható. A társulat koloratur-énekesnő­jéről, Sziklai Blankáról ezidöszerint csak annyit tudunk, hogy a városligeti nyári színkörben és több nagyobb vi­déki színpadon nagyon jól megállotta a helyét s igy a mi igényeinket is kielé­gítheti. Ellenben Oarai Húst, a drá­mai szendét — a bajuszban való sze­repléséből ítélve — kissé gyöngének találtuk, aki csakis kisebb szerepekben állhatja meg a helyét. F. Lányi Irmát és B. Polgár Fánit közönségünk jól is­meri. Az előbbit most nem láttuk a színpadon, az utóbbiról konstatálhatjuk, hogy egy csöppel sem jobb, mint ta­valy volt. A férfi tagok közül megem­lítésre méltó Nagy Sándor, Papír Sándor és Tábori Emil az újak és Ferenczi meg Bátossi a régiek közül. Az igen kis számú karszemélyzet női tagjairól, tiszteletreméltó koruknál fog­va, egész tisztelettel csak annyit je­gyezhetünk meg, hogy egyikőjük sem nyerne dijat a szépségversenyen. — (Poppini Olivia hangverse­nye.) Poppini Oüva asszony, a szent­pétervári operaház tagja — mint már megírtuk — e hó 29-én hangversenyt tart a színházban. A ritkaságszámba menő műélvezet iránt városszerte óri­ási érdeklődés mutatkozik. A hangver­seny műsora a következő: 1. Szaint Szaens: Sámson és Dalila nagy ária, énekli: Poppini Oliva. 2. a) Tschaikow- szky: Romans, b) Bamberg: Velenczei Dal, c) Le Secret de Colombine énekli: Poppini Oliva, 3. Zongora sollo elő­adja : Pfeiffer József számtanácsos, 4. a) Grieg: Rigoletto ária, b) Ich liebe dich, c) Verdi: altató dal. 5 Magyar dalok — kurucz nóták, énekli: Poppini Oliva. ÚJDONSÁGOK * A Rákóczi-utezai óvoda be­rendezése. A Rákóczi-utczai állami óvodát éppen úgy, mint az iskolákat szeptember 1-én nyitják meg. A meg­nyitáskor az óvodának teljesen felsze reive kell lenni. A felszerelés költsége pedig, a mi 2348 koronát tesz ki, a várost terheli, mert a miniszter csakis ezen feltétel mellett vette az óvodát állami kezelésbe A gazdasági szak­bizottság a tanácsnak erre vonatkozó előterjesztését elfogadta és indítvá­nyozni fogják a közgyűlésnek, hogy ezen költséget a telekvételárra szol­gáló törzsalapból fedezzék. * A Honvéd-utcza kikövezése. Szatmár város gyalogjárói nem eshet­nek komoly kifogás alá. Az egyes ut- czákat teljesen megfelelő, jó aszfalt­gyalogjáró köti össze egymással. Csu­pán a külváros utczái azok, melyek a hatóság részéről mostoha bánásmód­ban részesülnek, a mi sehogysem felel meg az osztó igazságnak. Aránylagosan egyenlő teherviselés mellett egyenlők­nek kellene lenni az előnyöknek is. Már pedig ez nincs igy. A Hon­véd-utcza külső részének rossz kocsi- útjairól már több Ízben volt alkalmunk megemlékezni. E tekintetben azonban a Honvéd-utcza lakói semmi-féle pozi­tív eredményt nem tudtak elérni. — Bartha Kálmán törvényhatósági bizott­sági tag most más irányban óhajtott az elhanyagolt Honvéd-utcza lakóinak közérdekű szolgálatot teljesíteni. A ta­nácshoz intézett beadványában ugyanis arra kérte a várost, hogy a Honvéd- utcza végén levő félsort köveztesse ki. A kérelemmel szemben a gazda­sági szakosztály a legridegebb eluta­sítás álláspontjára helyezkedett azon oknál fogva, mert e tárgyban már a közgyűlés is elutasító határozatot ho­zott, a mit a miniszter is jóváhagyott és különben is a kövezési költségek 5688 koronára rúgnának, a mire pe­dig nincs alap (?!), ha csak azzal a közpénztárt nem akarnák megter­helni. íme tehát, mégis van alap, mert a közpénztár terhére egy kevés jóakarattal a kérelemnek mégis helyet lehetett volna adni. De úgy látszik, hogy nem alap, hanem jó akarat nincs! * Youatkisiklás. A Szatmár- fehérgyarmati vasut-vonalon tegnap csaknem végzetessé válható szerencsét­lenség történt. A Szatmárról Fehér- gyarmatra haladó 5314. sz. vegyes vo­nat a 134. sz. szelvénynél kisiklott. A szerencsétlenségnek egy a síneken le­gelő ökör volt az oka, a melyet a vo­nat elgázolt. A legelő állat ugyanis mintegy 20 méternyire lehetett a vo­nattól, a mely teljes gőzzel robogott. A vonatvezető ellengőzt adott a vo­natnak, de már lehetetlen volt a sze­rencsétlenség kikerülése, mert az állat fejjel rontott a mozdonynak. A követ­kező pillanatban a vonat alá került, a mely darabokra tépte az állatot. Az elgázolás, a fékezés daczára, oly erő­vel történt, hogy a vonat egyik III. osztályú kocsija kizökkent a sinekből. A kisiklás erősen megrongálta a pályát is, melyet azonban helyreállítottak. — Több mint másfél órába került, a mig a személyzet a véres husczafatokat le­kotorta a vonat kerekeiről. Szerencse, hogy az elgázolás nem éjszaka történt, mert akkor emberéletben is igen köny- nyen kár eshetett volna. * Drágul a pénz. A médió óta lassan, de folytonosan drágul a pénz a nyílt piaczon. -Bécsben a magán ka­matláb két nap alatt egynegyed szá­zalékkal emelkedett és ma 3 és három- nyolczad százalékon jegyzett, mig Bu­dapesté negyedfél százalék, tehát any- nyi, mint a hivatalos bankráta, sőt egy nyolezaddal drágább is. A drágulás oka a berlini piacz szükséglete, mely köve­teléseit a bécsi piaczról visszavonja- de okozza a kereskedelem szükség­lete és a kezdődő gabona-kampány igénye is és ultimóra valószínűleg még nagyobb lesz a szükséglet. Ezeken kí­vül még egy külön oka is volt a drá­gulásnak, nevezetesen az, hogy jára­dékok és más befektetési papírok ke­rültek az utóbbi napokban piaczra, ami szintén lekötött tekintélyes pénzössze­geket. A budapesti intézetek vissza­vették követeléseiket a bécsi piaczról, a mi a budapesti piacz fokozottabb kereskedelmi szükségleteinek következ­ménye. * A leszakadt hid Lapunk va­sárnapi számában —• a főszolgabírói hivatalhoz érkezett távirati jelentés alapján — megemlékeztünk arról a hidösszeomlásról, melynek egy em­ber élet is áldozatul esett. Mint je­leztük, szűkszavú távirat alapján a katasztrófáról nem állott módunkban részleteket közölni. Az e tárgyban a a főszolgabírói hivatalkoz érkezett ujabbi jelentés lényegesen eltér az előzőtől, mert nem a Szamosiadnak, hanem a sárköz—szinérváraljai vi- czinális útvonalon a belvizeket leve­zető csatornán levő rozzant tahid­nak a leszakadásáról számol be. A hid magasan volt építve, allatta pedig viz három méter mélységű és igy a beállott szerencsétlenség mit sem vesz-

Next

/
Oldalképek
Tartalom