Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-23 / 191. szám

Szatmár, 1903. augusztus 23. Vasárnap. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kiyé$í3ével.|V Hirdet Második évfolyam 191- szám. méltányos, szállott árban és > egyezség szerintNjelvesf á kiadóhivatal, Kazifte«£iJ6 Apró hirdetések ~ ló szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URA Y GÉZA Főszerkesztő : BATTTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Komikus fenyegetés. Szatmár, augusztus 22. Végignéztük a tegnap megje­lent osztrák és mindazokat a kül­földi lapokat, melyek Bécsből ve­szik magyarországi híreiket, illetőleg tájékoztató értesüléseiket a magyar viszonyok felől és ritka egyértel­műséget tatáltunk: az egész gárda megfenyegeti Magyarországot, hogy rögvest a perszonalunió következik, ha a magyarok követeléseikhez ra­gaszkodnak. Egy Bécsből sugalmazott ber­lini lap igy ir: Az ősz császár megjelenése Budapesten talán le fogja csil api- tani a magyarok felkorbácsolt szen­vedélyeit, talán sikerül neki a hig­gadt elemeket követeléseik képte­lenségéről meggyőzni. Nem egészen lehetetlen, miután a birodalom osztrák felében mindinkább tért fog­lal az a gondolat, bogy a különben is elkerülhetlen különválást Magyar- országtól inkább azonnal kell meg­csinálni és ezzel mindjárt Magyar- országra hárítani azokat a nagy ka­tonai terheket, melyeket eddig nagy­részben Ausztria viselt helyette. Egyszersmind a gazdasági külön­válást is meg akarják valósítani, hogy Magyarország mindjárt a ma­ga teljességében élvezhesse az ön­állóság örömeit. Magyarországon aligha előre látták a hangulatnak ilyetén változását. Alig vannak ott abban a helyzetben, hogy magukra vegyék a nagy áldozatokat, melye­ket a perszonális unió Ausztriával igényelhet, s. i. t. A többi mind, hol ilyen szelí­den, hol vadul ugyanezt a nótát fújja és valamennyi azzal végzi, hogy bezzeg most megijedt egész Magyarország és szörnyen fél a kü­lönválás rémétől. Vagy nagyon nai­vak az osztrákok vagy nagyon bu­tának néznek bennünket, ha tény­leg azt hiszik, hogy van Magyaror­szágon egyetlen teremtett lélek, mely ilyen fenyegetéstől megijed. Legszebb álmaink mennének teljesedésbe, ha az osztrák közvé­lemény a döntő köröket arra tudná hangolni, hogy csakugyan adják meg nekünk rögtön azt a teljes ön­állóságot, melyről mi azt hisszük, hogy csak évtizedes nehéz, küzdel­mek árán lehet megszerezni. Nem bocsátkozunk az osztrák naivitás behatóbb bírálatába; csak konstatáljuk, hogy a végső pillanat­ban nem a magyarok, hanem az osztrákok volnának azok, akik meg­ijednek a sokat hangoztatott külön­válástól, melylyel összeomlana az ő nagyhatalmuk és hirtelen megin­dulna teljes anyagi romlásuk. Sajnos, az osztrák fenyegetés csak üres szó és nem attól félünk, hogy Ausztria és császárja megin­dítja a válópert, mint inkább attól, hogy még a bonyodalmak hosszú sora fog elkövetkezni, mig csak a mostani törvényes álláspont elisme­rését lehet elérni az úgynevezett nemzeti engedmények formáiban. TÁVIRATOK. Mozgósítás Romániában Budapest, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) Szófiából érkezett je­lentések szerint a Balkán egyre for­rong. A lázongás miatt Románia két dandárát mozgósította. Zendülés Horvátországban. Zágráb, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) Ma éjjel a zdahari járásban egy csendörőrjárat és egy paraszt csapat között összetűzés volt. A parasztok botokkal mentek a csend­őrökre, a kik kénytelenek voltak fegy­verüket használni. A csendőrök a zen- dülő parasztok közül többet megsebe­sítettek, egyet pedig lelőttek. 200.000 ember sztrájkja. Budapest, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) Newyorkból óriási sztrájk hirét hozza a táviró. Kétszáz­ezer hentes és mészáros segéd sztrájkolni készül. A munkások maga­sabb fizetésemelést kérnek. Salisbury állapota. London, augusztus 22. (Saját tudósítónktól.) Salisbury angol mi­niszterelnök állapota ma ismét rosz- szabbra fordult. Kezelő orvosai jelen­tést adtak ki, a mely szerint Salisbury órái meg vannak számlálva. Az állam- férfiú ereje egyre hanyatlik. A kormányválság. A kibontakozás nehézségei. — Saját tudósítónk távirata. — Budapest, aug. 22. (A király álláspontja.) ö felsége álláspontja, mint legbe- avatottabb oldalról jelentik nekünk, Széli, Khuen és Fejérváry elbocsátása óta nem változott. A királynak nincsen szándéka újabb engedményeket adni, hanem ott megállani, ahova már Széli alatt eljutottt. Régen volt és igy olva­sóink talán már nem is emlékeznek, hogy mik is ezek az engedmények ? Nem egyebek, mint az úgynevezett Szentiványi-féle pontozatok, melyeknek lényeges része a katonai bűntető tör­vénykönyv reformja, a zászló és jelvénykérdés rendezése és a ma­gyar tisztek hazahelyezése. De még ezek is magyarázatra szorulnak. A büntető törvénykönyv reformja alatt az anyagi intézkedés reformja értendő és nem a magyar nyelv beho­zatala az eljárása. A zászló és jel­vénykérdés pedig valami még ki nem fort közösséget és nem a magyar zászlót és jelvényt jelenti. Ezeket a nagyon is kevéssé nemzeti engedmé- ményeket is felsőbb helyen a véderő keretéhez kötik, vagyis ezek is csak akkor kaphatók, ha a nemzet előbb belemegy a két éves szolgálattal és a kontingens felemelésével járó nagyobb terhekbe. íme ez a király álláspontja, mely nem egyezik meg egyetlen párt felfogásával sem és oly kevéssé a füg­getlenségi-párt törvényes álláspontjával, hogy kibontakozásról szó sem lehet, ha bárki is vállalkozik ezen az alapon a kabinet alakításra. (A meghívottak álláspontja.) A helyzetet megnehezíti, hogy a meghívottak között nincsen egyetértés, noha a 12 meghívott közül 11 ugyan- egy párthoz tartozik. A király állás­pontját csak egy ember osztja, a ki ezen az alapon már vállalkozott a ka- binatalakitásra: gróf Tisza István. Gróf Tisza ma is abban a nézetben van, hogy nem kell tovább menni és nem kell engedni, hanem még ex-lex- és választások árán is le kell ti­porni az ellenzéket. Széli Kálmán nézetéről semmi bizonyosat nem lehet tudni, miután ö nem érintkezik senkivel és valamennyi meghívottra haragszik; de a legelemibb logika megmondja, hogy ő neki tovább­ra is passzív rezisztencziát kell aján­lania, melylyel állott és bukott. Gróf Andrássy Gyula nyíltan hir­deti, hogy ő az összes nemzeti köve­teléseket helyesli, de perhorreskálja a magyar vezényleti nyelvet. íme három ember, három különféle nézet­tel. Meglehetősen egyforma nézeten van a többi kilencz. Még Hieronymi Károly is hamarosan meggondolta a dolgot és a nemzeti irányhoz csatla­kozott. A legközelebb áll egymáshoz a két antagonista: Bánffy és Apponyi : ők ketten mennek legmesszebb és a legradikálisabb irányban fogják informálni a koronát. Gróf Zichy Já­nos mint ellenzéki ember, teljesen egy nézeten van a kormánypártiakkal, úgy hogy 9 ember úgy fog informálni, hogy a király álláspontja nem felel meg és hogy ezen az alapon a kibontakozás lehetetlen. A további okoskodás igen egy­szerű: miután a kihallgatások során csak gróf Tisza István fog a legfelsőbb alap mellett nyilatkozni, ellenben tiz ember többé-kevésbé ellene és a király talán azt már tudja, hogy az erőszak politikája nem sokat ér; nem tehető fel, hogy ö Felsége a kihallgatások első sorozatából merítene anyagot a helyzet megoldására. Ha az informácziók a ki­rályi akarattal egyeznének, hamar vége volna a válságnak; de igy biztosra ve­hető. hogy a korona abban a hiszem- ben, hogy mások talán közelebb álla­nak az ő felfogásához, másokat is meg fog hallgatni és ha erre a legközelebbi nyolcz nap kevés lesz, a kabinetvál­ság elhuzódhatik bizony hetekig. Arról nem is beszélünk, hogy a kabi­netválság megszűntével az országos válság még korántsem ért véget. Fáj­dalommal kell még konstatálnunk azt a tényt, hogy a hadgyakorlatok az or­szág sorsa fölött állanak és hogy arra az esetre, ha a válság a nagy hadgya­korlatok kezdetéig nem ér véget, csak a hadgyakorlatok befejezte után fog, úgy a hogy megoldódni. (A mai kihallgatások.) Ma délelőtt 11 órára Lukács László pénzügyminiszter hihallgatása volt előjegyezve, de ez a kihallgatás elmaradt, s Lukács csak holnap, vasár­nap kerül sorra, mert a király ideje ma délelőtt más irányban volt felette igénybe vév6. Ö felsége délelőtt 11 óra­kor Lukács helyett Gulochowszky gr. külügyminisztert fogadta egy óráig tartó magánkihallgatáson. A külügyminiszter után Szapáry gróf, Wekerle és Hodossy kerültek sorra, akik egyenként egy-egy félóráig időztek ő Felségénél. A mai kihallgatásokról csak annyi szivárgott ki, hogy az összes politiku­sok igen komolynak mondották a hely­zetet a Felség előtt. Valamennyien azt állítják, hogy a király igen kedvetlen. Egy este érkezett telegrammunk jelenti: A politikai körökben mindinkább a Lukács miniszterelnöksége lép elő­térbe. A volt nemzeti-párti képviselők nagyon levertek, mert hire jár, hogy Apponyi miniszterelnöksége elé, szinte elháríthatatlan akadályok gördültek. Feltétlen jól értesült forrásból jelenthetjük, hogy a most folyó kihall­gatások e hét végéig fognak elhúzódni. Valószínű, hogy e hét folyamán több­ször koronatanács is lesz. E hő 30-án fogadja Ö felsége Edward angol királyt Bécsben, a ki jelenleg osztrák földön tartózkodik és meglátogatja királyunkat. Mielőtt a király a hadgyakorla­tokra utazik, Bécsben még egyszer fo­gadja az osztrák és magyar politikuso­kat, a kikkel ismételten tanácskozni fog. A tanácskozások czélja, a válság vég­leges megoldásának előkészítése. A gyors kibontakozásra most már egy­általán nincs remény, mert inkább las- sabban haladnak, de ezúttal gyökeres Jó minőségű esőernyő frt 1.20 már most felhívom dúsan felszerelt raktáramra, ingek, gallérok, kézelo'k, nyakkendők és fe^yházban kötött harisnyákra, mit az iskola saison alkalmával tetemesen leszállított és másutt meg nem szerezhető árakért árusítok el. VAJDA MIHÁLY divatáruháza gzatmár, Deáktér 10. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom