Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-15 / 186. szám

Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 15. 186 szám. a megakasztott életfolyamat a leg- megrenditőbb összeomlással fenye­getne is, az igazságért folytatott harez még akkor sem fog fele útjá­ban megállani, hanem rendületlenül halad előre, mert tudja, hogy a rom­halmazból az eszme diadala fog ki­emelkedni 1 Ha ez megtörtént, lesz katona is, pen? is, a menyi csak kell! * Jegyző-választás Erdődön. Miilián János erdődi körjegyző nem­régiben leköszönt állásáról s igy az erdödi jegyzői szék betöltésre vár. A szatmári főszolgabírói hivatal az állás­ra pályázatot hirdet, a melynek határ­ideje augusztus 30-án jár le. A java­dalmazás 1000 korona törzsfizetés, iroda-átalány 80 korona, anyakönyv­vezetői tiszteletdij 200 korona. A vá­lasztás szeptember hó 6-án lesz. Az állásra eddig öten adták be kérvé­nyüket. * Az ismeretlen öngyilkos. La­punk tegnapi számában megírtuk, hogy a Szamos és Homoród közti Posta­kertben egy fára akasztott embert ta laltak. A rendőrség tegnap megállapí­totta, hogy az illető Gál János, 52 éves Csikvármegye Vardófalva kőzség- beli illetőségű szobafestő, aki Szatmá- ron, Diana-utcza 29. sz. alatt lakott. E hó 9-én este részeg állapotban tá­vozott hazulról és azóta nem is tért vissza lakására. Távozása előtt egy hé­tig megszakítás nélkül ivott, úgy hogy a részegségéből nem is tudott kijóza nodni. Tettét is részeg állapotban kö­vette el. Az öngyilkos szobafestő Hor­váth és Dinkgreve czégnél volt alkal­mazva napi négy korona fizetés mellett és mint ügyes munkást szerették. Gál János már ezelőtt öt évvel is követett el öngyilkossági kísérletet, de nem si­került, mert a nadrágszij, melylyel magát felakasztotta, leszakadt alatta. Az eszméletét akkor már el is vesztette és mikor magáhpz tért, roppant meg volt lepve, hogy él. Ezúttal azonban sikerült »neki az öngyilkosság, bárha azt most is igen sajátságos módon hajtotta végre és pedig egy jól össze­csavart vizhordó kendővel. Előzőleg azonban a zsebkendőjét a nyaka köré csavarta, hogy a hurokra húzott nagy kendő ne sértse a nyakát. * A homoródi uj hidak. A Homoródon a város két uj hidat ké­szíttetett. A hidak a papmezei uj tag­birtokra vezetnek. A közönség már régen várja e két hid befejezését, mivel az elzárt közlekedés miatt az erdőről eddig nem tudtak fát szállítani. A két uj hidat a közforgalomnak már átadták Rákóczi emlékére. Nagy Sán dór vármegyei főjegyző tegnap tette közzé a tiszabecsi Rákóczi emlékmű gyűjtéséről kimutatást. A jegyzék sze­rint eddig 3293 korona 83 fillér gyűlt össze a kurucz fejedelem emlékének alapjára. A gyüjtőivek lassan érkeznek be s az emlék-bizottság ezúton is fel­kéri a gyűjtőket, hogy az iveket mie­lőbb jutassák vissza. * Magyar név. Bajmár Imre szatmári lakos nevét belügyminiszteri endélylyel »Rajai*-ra változtatta. * Elbujdosott a szülei háztól Szőri Károly mindszenti lakos tegnap panaszt emelt a főszolgabírói hivatalnál, hogy Lajos nevű 15 éves fia napok előtt elhagyta a szülői házat s azóta nyoma veszeti. Az apa nem tudja mire vélni a dolgot, mert fia — ugymondta — engedelmes, jó fiú volt, aki nemcsak, hogy szerelmes lett volna, de még oda se hederitett a lányokra. A panasz folytán a főszolgabírói hivatal országos körözését rendelte el. Szőri Lajos kö­zéptermetű fiú, a kinek barna a szeme, rendes az orra és fekete a haja. * Öngyilkos szakaszvezető. Ro­mán Illés szatmárhegyi illetőségű ka­tona, Kassán az 5. honvéd huszár­ezrednél szolgálta le a kátonaéveit. Derék, józan gondolkodású fiatalember lóvén, gyorsan haladt előre a rangfo- kozal lépcsőjén. Két éves szolgálata után a szakaszvezetőségig vitte s mint­hogy intelligensebb ember volt, az ez­red irodájában alkalmazták. Soha sen­kivel nem volt semmi baja s felebb- valói is igen szerették. Tegnap, mint értesítőnk jelenti, Román Illés egy bo­rotvával elmetszette ütereit. Az ön- gyilkosságot az ezredirodádan követte el, a hol csakhamar észrevették tettét és beszállították a kassai helyőrségi kórházba. Román sebei súlyosak, d6 nem életveszélyesek. Az öngyilkos édes atyja Román Czézár szatmárhegyi gör. kath. lelkész, a kit fia tettéről sürgönyileg értesítettek. * A halál torkában. A sors olyankor nemcsak üldözi az embereket, de ki is tünteti kegyeivel. Ez utóbbiak igaz, hogy kevesen vannak, mert a sors csak egy-egy szeszélyes pillanatában okoz örömet az embereknek. Két Iá zári községbe való apró gyermek bát­ran elmondhatja, hogy azon kevesek közé tartoznak, a kiket a sors különös kegyben részesített. Ott voltak a halál torkában. A napokban történt ugyanis, levelezőnk jelentése szerint — hogy Stul János lázári pásztor 3 éves fiú és 2 éves leánygyermeke ott játsza­doztak a sínpárok között. A két apró­ság gondtalanul élvezte a gyermek- játékok édes gyönyörét s nem gondol­tak arra, hogy egyszerre feltűnik a vas­kolosszus, a mely kérlelhetetlenül elti­porja őket. A sínek kanyarodásánál teljes gőzzel robogott Szatmár felé a fehérgyarmati személyvonat. Mintegy húsz mé ernyire lehetett a mozdony a játszadozó apróságoktól, a midőn a veszedelmes helyzetet észrevette a moz­donyvezető és gyorsan ellengőzt adva, megállította a vonatot. A gyermekek még akkor sem ocsúdtak fel a mély­séges játékból, a mikor már egész kö zelről kiáltottak rájuk. Az apróságokat a pályaőrnek kellett elvinnie a vészé delmes helyről. * Az állatbetegségek. Várme gyénk területén még egyre tart az az ál datlan állapot, a mely a ragadós állat- betegségek feltűnésekor mindenfelé be szokott következni. A veszedelmes ál­latbetegségek mindinkább növekednek. A járási főszolgabírói hivatalhoz teg­nap ismét több községből jelentettek állatbetegségeket, a melyek tovaterje­dése ellen sürgős intézkedést léptettek életbe. * Leégett búzatermés. Dobrács Apáti község lakosságát tegnap a délutáni órákban félrevert harangok rémes kongása vonta el a mezei munkától. A falu határában lévő szántóföldön a magasra törő lángok vörös fénye vegyült el a leáldozó napsugarakkal, amelyet egy-egy pil­lanatra az ég felé gomolygó hatal­mas füst homályositott el. A tiiz Stein dobrácsapátii földbérlő földjén pusztított., ahol a keresztekben fekvő nagymennyiségű búza cséplésre várt. A tűz nagyon gyorsan terjedt tova, úgy, hogy alig egy félóra alatt az egész termés lángtengerró változott. Mentésről szó s lehetett, mert a hir­telen kerekedett szól szerte szét hord­ta az égő üszköt, amely egy pillanat alatt lángra lobbantotta a szaraz ka­lászokat. A vészes elem három óra alatt óriási pusztítást okozott. Akár több ezer korona, melynek egy része a biztosításból megtérül. A tiizoká- nak kiderítésére vizsgálatot indítot­tak s eddig több olyan gyanús kö­rülmény merült fel, amely a gyújto­gatásra enged következtetni. * Azok az apróhirdetések, me­lyeket a Szatmári Hírlap-ban megfi gyelni a tisztelt olvasóközönségnek nap- ról-napra alkalma van, a magánforga lomnak a leghatalmasabb közvetitő eszközei s ezért mindenki sikerrel fel használhatja a Szatmári Hírlap ap­róhirdetéseit álláskeresésre, birtokela­dásra, birtokkeresésre, üzleteladásra, üzletkeresésre, mindenféle tárgyak, in gatlan és ingó értékek eladására és vevésére, apró levelezésre, házasság közvetítésre, lakás kínálás és kere sésre stb., mert ebben a rovatban tiz szóig negyven fillérért lehet hirdetni. Minden további szó négy fillér. A hirdetés a kiadóhivatalban, Kazinczy-utcza 6 szám alatt adható fel. Vidékről postautalványon küld hetö be, mert a szelvényre ráfér az apróhirdetés szövege, vagy levélben, a melyben a hirdetésre szánt összeg le- vólbélyegekben mellékelhető. * A7 észszerű száj- ésfogápo lás tökéletes megoldást nyert azon szerekben, melyeket Stomatin gyűjtő néven, egy elsőrendű honi iparvállalat, a Stomatin-gyár állit elő. Kiváló szak­orvosok nyilatkozata szerint a Stoma­tin száj- és fogápolószerek a legjob bak, mit eddig e téren produkáltak és úgy hatásuknál, mint tetszös külalak­juknál fogva alkalmasak arra, hogy a két millió koronát felülhaladó behoza­talt képező, külföldi száj- és fogápoló szereket kiszorítsák. A Stomatin száj- és fogápoló szerek öt alakban állíttat­nak elő: fogpor, fogpaszta, fogkrém szájvíz és szájíz (cachou) alakjában, hogy mindenki meglelje benne meg­szokta alakjábnn száj- és fogápoló sze­rét. Az első három fogtisztitásra, az utóbbi kettő szájdezinficziálásra szol­gál. A fogtisztitóktól a fogak rövid idei használat után fehérek és tiszták lesz­nek és állandóan tisztán tartatnak a nélkül, hogy a fogak zománczára ká ros hatással volnának; a szájdezinfi- cziálók (a szájviz és a szájíz) a száj dezinficziálására és szagtalanítására szolgálnak. A Stomatin száj és fog­ápoló szereknek kiválóan kellemes illata és pompás zamatja nélkülözhe- tetlené teszi e szereket mindenkire nézve, aki csak egyszer megizlelte és ezáltal napról-napra szaporítják a ra- tionális száj- és fogápolás híveit. Sto­matin kapható Bartók László ur dro­gériájában és Vajda Mihály urnái, to­vábbá minden gyógyszertárban és illatszerkereskedósben. x Orvosok sorsjátéka. Mikor a közegészségügyet beállítottuk törvénye­inkbe, az orvosnak csak kötelességeit irtuk elő. Úgy fogtuk fel, hogy azért orvos, hogy orvosoljon, s ha úgy tet­szik gyógyítsa a maga baját is. így van ez azóta is. Az orvos megy a beteghez éjjel-nappal, hóban, viharban, gyalog s ideje sincs törődni azzal, hogy ő is ember s szervezete múlandó. Nem le­hetnek fájdalmai, s ha vannak, el kell, hogy múljanak, mert neki vigasztalni kell a beteget, pedig sokszor maga is vigaszra szorul. Felszántja a szülőknek gyermekük betegágyánál hulló könnyeit, visszaadja a családnak a fentartót, a gyermeknek a szülőt, megenyhiti a ha­lálra vált ember rettentő kínjait — s legtöbbször mi a jutalom érte ? Hála soha, köszönet ritkán, de annál gyak­rabban az, hogy alkusznak becsülettel végzett munkája jutalmán. Pihenése nincs soha, mert esküje köti, megélhetése ösztönzi. Megdöbbentő, hogy egy írnok fize­tése több, mint egy körorvosé, pedig négy-öt falu népe, apraja, nagyja van gondjaira bízva. De még elszomorítóbb, hogy mikor a legkisebb szolga öregsé­gében nyugdíjjal van ellátva, addig az orvos, a legnemesebb hivatást teljesítő ember, aggodalmaskodva tekint a jövőre, mert sem róla, sem gyermekeiről nem gondoskodik nyugdíjintézmény. Évek óta dolgoznak rajta, hogy megteremtsék az alapot hozzá, sajnos nem sikerül. Most ismét a társadalomhoz for dúltak. Saját erejűkből sorsjátékot ren­deztek nyugdíjalapjuk javára. Vájjon most sem sikerül ? Vájjon most is el­vonul a társadalom ? Vájjon most is el­vonja filléreit attól a testúlettül, melynek minden egyes tagja fáradságot nem is merve enyhíti az emberek fájdalmát? Akad-e vájjon ember e hazában, ki ne áldozna egy koronát arra, hogy az emberiség jótevőinek öreg napjaikra legyen hova lehajtani fejüket? Hiszen még nyerni is lehet azon a koronán, nem kevesebbet, mint 50,000 korona értékű arany és ezüst ékszert. Tagadhatatlan, hogy megvan az oka is ennek a húzódásnak. Nem érti meg a nép a biztosítás szükséges voltát, mert a sors véletlene folytán még eddig elkerülték az elemek, s nem akadt, ki felvilágosítsa a vélet­lenben való bizalom veszedelmes voltát. Ezeknek a körülményeknek az ismerete indította közéletünk vezető embereit arra, hogy a magyar gazda, a magyar nép életviszonyainak megfelelő biztositó társaságot létesítsenek. Azok, a kiknek mindig szivén feküdt az ország népének anyagi helyzete, boldogulása akik érzik, tudják, hogy az édes anya­földben rejlik a hazaszeretet, tömörülve Kossuth Ferencz köré, az ő elnöklete és a jeles nemzetgazdász Tóth Pál ve­zérigazgató vezetése alatt megalkották a Hazai általános biztositó társaságot. Lelkesítve hazafias érzésektől, megküzdött minden akadálylyal a tár­saság s 1899. óta, az egészszges fejlő­dés útján alig 4 év alatt olyan ered­ményeket ért el a jég- és tüzkárbizto- sitás terén, melynél nagyobb haladást egyik intézet sem mutathat fel. Elérte azt, hogy versenyképes tételeiért a magyar nép bizalommal vi­seltetik iránta, mert érzi, hogy ez a társaság minden izében magyar. Megvalósította a biztosító-közön­ségnek jogos óhaját, hogy a károkat azonnal a legmagasabb összegben ké­pes megtéríteni. Az ország ezer meg ezer lakója s hálatelt levelei a bizony­ság, hogy mennyi könnyet szávitott fel az utóbbi 4 év alatt a Hazai általános biztositó társaság. Ahol megjelent, ott nincsenek már éveken át porladó falak, szenesedett gerendák, mert a pusztulást nyomon követte az újraalkotás. A magyar gazda, a magyar nép érdeke, hogy bizodalommal forduljon a Hazai általános biztositó társasághoz, mert a saját leikéből fakadt s hazafias érzéseiben él. E törekvő intézetnek vál­lalkozását figyelemmel fogjuk kisérni s működésére alkalomadtán visszatérünk. Ferencz. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A ,Szatmiri Hírlap* távirati tudósítása — Budapest, augusztus 14. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.34—7.35 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.60 —7.61 Zab 1903. angusztusra . . , . 6.17—6.18 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.36—6.37 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.16—6.17 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ..........................661.50 Ma gyar hitelrészvény ...... 732.50 Leszámitolóbank részvény .... 464.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 669.50 Közúti vasút . ............................... 606.— Vár osi villamosvasút részvény . . . 301.26 Szatmárnémeti szab. kir. város hetivásár kimutatása. 1903. évi Aug. hó 12 napján. Termény árak: Sor­szám Termény neme kor. fi kor. fi 1 Tiszta búza 13 80 14 20 2 Kétszeres 12 — 12 20 3 Rozs 10 — 10 20 4 Árpa 09 — 09 20 5 Zab 08 — 08 6'» 6 Tengeri 13 80 14 20 7 Kása 18 — 18 40 8 Paszuly fehér 16 — 16 40 9 Szilva 36 — 40 — 10 Krumpli 2 80 3 — 11 Szalonna 140 — 148 — KÖZGAZDASÁG. Magyar biztosító intézetek. Hazai általános biztosító társaság jég- és tűzkár ellen. Közgazdasági életünknek a fejlődés rendjén immár elengedhetetlen kiegé­szítő részévé lett a biztosítás, a rom­boló elemek ellen való védekezés. A jég, a tűz, a magtól a kalászig Damokles kardjaként lebegnak a gazda felett s a tűz még azután is kisérti. Hányszor teszik tönkre egy egész élet öntudatos munkáját a káros elemek, s a ma még , vagyonos gazda holnap már koldusbo- I tot vehet kezébe. Ismeretes dolgok ezek, s mégis egész vidékek vannak, hol a gazdaem­ber csupán a jó szerencsére bízza egész vagyonát. íviauu lajjiuiajuuuuo • A .Szatmári Hírlap-kiadó r-. t.‘ | Legfinomabb ]jj - GSEMEGE = %szöl faj gyümölcsök DINNYE stb. ív naponta friss áru, kapható a legolcsóbb napi árban ÍNIERTZ ISTVÁN fűszer- és csemege üzletében Szatmár. Deák-tér 18. szám. 757

Next

/
Oldalképek
Tartalom