Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-12 / 183. szám

2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 12. 183 szám. rá csak akkor kerül a sor, ha ő Felsége a többiek meghallgatása után elhatá­rozta, hogy őt bízza meg■ a kabinet- alakítással. Széli Kálmán meghívása sem áll előtérben. Azt mondják ugyan, hogy Széli már visszavágynék az elhagyott miniszterség felé, de nem tudjuk el­hinni, hogy most hirtelen ő, akár a koronának, akár a pártoknak újból kel­lene. Szerintünk a király csak Appo- nyit, Lukácst, Csákyt, Szápáryt és leg­feljebb Andrássyt fogja meghallgatni; utóbbit is kétségesnek tartjuk, miután a múltkor sem hallgatták meg. Mond­ják, hogy legutóbbi magatartása meg­javította helyzetét és hogy ezért most kifogják kérni tanácsát. Föltétlenül megbízható helyről vett értesülésünk szerint, a kihallgatá­sok nem fogják komolyan befolyásolni a helyzetet; a király állítólag Lukács és Apponyi között ingadozik és szer­dáig egyik vagy másik irányban hatá­rozni fog, úgy, hogy a kihallgatások megindultakor már tisztában lesz a megbízás kérdéseivel. Ez valószínűnek látszik, de azért a kihallgatások ezúttal mégis befolyással lesznek, mert pél­dául Apponyi megbízatása nagyon is függ az audencziától, mert biztos tudo­másunk szerint Apponyi csak úgy vál­lalja el az elnökséget, ha az adandó felhatalmazás alapján biztosan megte­remtheti a békét; másképen nem. A kihallgatások során ő Felsége azt is meg fogja tudni, hogy Lukács kineve­zése csak újabb halasztást és bonyo­dalmat jelentene és igy megeshetik, hogy a király elöleges elhatározása daczára más embert kell meghíznia. (III. Rákóczy Ferencz.) TcnJxLbon ás Bóoobon gróf Appo nyi Albertet elkeresztelték ,Rákócziu- nak. Apponyi elment Kossuth sírjához és elment Kassára Rákóczi szellemé­nek hódolni; sőt kimondta, hogy Rá­kóczi hamvait haza kell hozni és a fejedelmet diffamáló törvényt el kell törülni. Ez épen elég arra, hogy Auszt­riában a III. Rákóczi Ferencz nevével tiszteljék meg, a mit a „Vaterland“ már nyomtatásban is megcselekedett. Ezzel persze elérték azt, hogy Magyar- országon Apponyi miniszterségére sokkal inkább gondolnak, mint valaha. Igaz, hogy a király a „Rákó- cziakat“ nem látja szívesen, de annak idején Tisza Kálmán is „Rákóczi“ volt, de a helyzet rákényszeritette Bécset, hogy mégis elfogadja. A jelen helyzetben is igy fordul­hat a dolog, de azt nem szeretnök, ha a legújabb „Rákóczi“ bármi tekin­tetben Tisza nyomdokába lépne. Ha megbízzák, akkor maradjon is „Rákóczi“ és ne változzék annyira meg, mint Tisza Kálmán vátozott, mikor polczra jutott. (Lukács, Wekerle, Apponyi.) Az utóbbi napokban az a nézet uralkodott általában politikai körökben, hogy Lukács László, jelenlegi pénzügy­miniszter lesz az uj kormány elnöke. Lukács László ugyanis Ischlbe utazott a czukor-kérdés ügyében. Lukács László csütörtökig marad Ischlben. Minthogy azonban nem tehető fel, hogy Lukács László négy napon át pusztán a czu- kor-kérdés ügyében fog tárgyalni a királylyal, a pénzügyminisztar ischli tartózkodásához fűzik a reményt, hogy ő van deszignálva miniszterelnöknek. Eddig a reggeli lapok hire. A kormány- párti körökben ellenben mindnagyobb pozitívummal beszélnek egy Wekerle- Apponyi kabinetről két verzió szerint. Az egyik az, hogy Wekerle lesz a kormányelnök és Apponyi belép, mint belügyminiszter; a másik az, hogy Apponyi lesz a miniszterelnök és We­kerle lép a kabinetbe. Az előbbi ver­zió erősebben tartja magát, de termé­szetesen bizonyos ténynek nem vehető. (A király érkezése.) A kormány, mint lapunk tegnapi számában már megírtuk, okulva a múlt kormányválság elintézéséből és annak módjából, táviratilag azzal a kérdéssel fordult a királyhoz, hogy a mostani kormányválságot az uralkodó Magyar- országon intézze el. Hir szerint a kormány három ízben intézett távirati kérést a királyhoz erre vonatkozólag, jelezvén, hogy már a legutóbbi kor­mányválság alatt is nagy reczenzust keltett, hogy a király Becsben fogadta a magyar államférfiakat és ott intézte el az egész válságot. Ennek folytán a király elhatározta, hogy megszakítja ischli nyaralását és csütörtökön Gö­döllőre utazik. A királyi kabinetiroda már megkapta az erre vonatkozó táv­irati értesítést. A félhivatalos Búd. Tud. e kireket az alábbi kommünikében erősiti meg : Mint értesülüuk, Ö felsége a ki­rály e hét végén Gödöllőre érke zik, a hol a magyar kormányválság vé­gezetéig fog időzni. A meghívandó parlamenti vezérférfiakat azonban Ö felsége valószínűleg a budai vár­palotában fogja fogadni. A király érkezéséről budapesti tudósítónk ma a következőket te- legrafálja: A király csütörtökön reggel ér­kezik Budapestre. Még a délelőtt folyamán fogadni fogja azokat a politikusokat, akiket meghallgatni kíván, s ugyanaznap délután Gö­döllőre utazik. TÁVIRATOK. Nagy katasztrófa Parisban PáfiS. augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) Tegnap este óriási katasztrófa történt Páriában. A föld­alatti vasút egy üres vágánya hir­telen kigyuladt. Ebben a pillanat­ban érkezett egy vonat, a mely zsú­folva volt utasokkal. A vonatnak a lángok és a nagy füst miatt meg kellett állania, a miből óriási sze­rencsétlenség támadt. Az utasok a vonatról nem menekülhettek. — Nyolczvankét ember, köztük 61 férfi, 17 asszony és négy gyer­mek életüket vesztették, nyol- czan pedig életveszélyesen meg­sebesültek. Az áldozatokat részint a tűz, részint a nagy füstölte meg. A holttesteket a föld alul majdnem egész éjjel szállították ki a sza­badba. A pályaudvar épületét egész éjjel nagy néptömeg vAte körül. Reggel konstatálták, hogy a katasz­trófa alkalmával 84 ember halt meg- A vasúti állomás és két vo­nat teljesen összeégett. Az óriási szerencsétlenség ügyében a legszi­gorúbb vizsgálat folyik. Merénylethir a király ellen. Budapest, augusztus íl. (Sa­ját tudósítónktól,) Budapesten és vidékén ma hire terjedt, hogy ki­rályunk ellen merényletet követtek el. A hir valótlannak bizonyult. Összeütközött vonatok. Nagyvárad, aug. 11. (Saját tudósítónktól) A „nagyvárad- belényesi“ vonalon a Belényes felé menő személyvonat összeütkö­zött egy szembejövő tehervonatiak Az összeütközés oly heves volt, hogy a két mozdony teljesen össze- zuzódott, több kocsi összetört és négy vasúti alkalmazott súlyosan megsebesült. Az uj pápa balesete. Róma, aug. 11. (Saját tu­dósítónktól.) X. Pius pápa ma misét czelebrált, utána hirtelen eny­hébb természetű rosszullét fogta el, a mi környezetében nagy rémületet keltett; de csakhamar jobban lett. Az uj pápát valószínűleg az utóbbi napok fáradalmai merítették ki. Szélhámos főhadnagy Becs, aug. 11. (Saját tu­dósítónktól.) Az itteni törvényszék Liptay Guidó huszárfőhadnagyot 48.000 korona erejéig elkövetett, csalás miatt körözteti. Amerika a bevándorlás ellen. A bevándorlás legújabb statisz­tikája. Szatmár, augusztus 11. (Saját tudósítónktól.) Az Ame­rikába való bevándorlás oly mértéket öltött, hogy a kérdés megoldása elől a kormány többé ki nem térhet. A be­vándorlási hivatal által a mai napon közzétett jelentés, mely a junius 30-án végződött 1903. pénzügyi évnek ez ügyre vonatkozó hivatalos adatait közli, még csak fokozni fogja a közvélemény izgatottságát. E jelentésből ugyanis ki­tűnik, hogy az 1903. évben 857.016 bevándorló jött Amerikába. Vagyis 208.573-mal több, mint az előző év­ben. S ez az emelkedés évi 32 száza­lékos szaporulatnak felel meg. Való­színű, hogy a bevándorlási hivatal föl­fogása szerint éppenséggel bizonyos, hogy a perczentnek emelkedése a jövő évben is el fog következni. De még ha a szaporulat nem 32, hanem csak 25 százalékos volna is, 1904-ben legalább egymillió bevándorló kötne ki Amerika partjain. Egymillió bevándorló pedig még a nagy gyomru Amerikának is sok a megemésztésre. Hogy az emel kedés állandó s bizonyos törvénysze­rűség szerint történik, eléggé kitűnik az utolsó hét év adataiból: 1898-ban 229.290, 1899-ben 311.715, 1900-ban 448.542, 1901-ben 4S7.918, 1902-ben 648.773, 1903-ban 857.046, 1904-ben (lesz) 1,000 000. Tehát hét év alatt 4 és fél millió bevándorló, vag3ris ez idő alatt is több idegen özönlötte el az országot, mint a hány lakója van ösz- szesen Amerika három legkozmopoli­tább városának: Buffaló, Cleveland és Newyorknak. A bevándorlást tápláló népek so­rában hazánk a második helyet fog­lalja el. Olaszország előzi meg Magyar- országot ebben a ránk nézve szomorú statisztikában. A múlt évbeli 857,046 bevándorló között Olaszország 230,000- rel van képviselve. Magyarország- Ausztriából (sajnos, a nagyobb kvóta itt Magyarországot illeti), 206,011 be­vándorló érkezett. Kivándorlásunk sza­porodása 1903-ban 34,022-öt tett ki. A harmadik helyet Oroszország fog­lalja el, 136,000 kivándorlóval. Meg­jegyzendő, hogy az olasz és szláv ele­mek a legrosszabbak, nemcsak köz- gazdasági szempontból, hanem azért, mivel a legmüveletlenebbek s mert a rendőrségnek, meg a törvényszéknek is végtelen sok bajok van e jövevények­kel. Azokból a műveltebb országokból, melyekből Amerika mai életerős nem­zedéke sarjadzott, aránylag igen cse­kély a bevándorlás. Tavaly volt mind­össze 2,600 hollandi, 40,000 német, 5,560 franczia és 20,000 angol, meg 35,000 ir bevándorló. Nemcsak mennyiségileg, de minő­ségileg is veszedelmesnek találtatván a bevándorlás, a bevándorlási hivatal egy idő óta rendkívüli szigorral kezeli az emigrácziót. Valóságos rémuralom uralkodik Elis-Islandon, a hol a fedél­közi utasok és a második osztályú utasok közül a gyanús egyének orvosi vizsgálat alá vétetnek, mielőtt a partraszállás megengedtetnék nekik. E fórum előtt mindenki trachomagyanus és mindenkinek (nőknek, gyermekeknek is) fapálczikákkai fölpeczkelik a szem­pilláit. Perczekig eltart ez a kínnal teljes procedura, úgy, hogy már itt megsiratják, hogy Amerikába jöttek. A másik hathatós módja a visszaszo­rításnak az, hogy az utasokat minden ok és alap nélkül contracted laborer- nek minősitik, ami azt jelenti, hogy az illető kvázi szerződésszerű s biztos munkára jön ide. Ha levelet találnak valakinél, amelyben az illetőnek test­vére, ismerőse azt irta, hogy jöjjön csak Amerikába, majd ő szerez neki munkát vagy ha kellőleg nem lévén kitanitva, a komisszárius faggatására elárulja, hogy rokonainál, ismerőseinél fog dolgozai, ez már elegendő ok, hogy kiszállni ne engedjék és vissza­küldjék hazájába. — Az utóbbi idő­ben nagyon sok magyart is és horvá- tot menesztettek vissza ilyen módon. Volt sok olyan eset is, hogy megtiltot­ták a partraszállást a hitvesnek, jólle­het, a férje várta a hajónál s a gyer­mekek kénytelenek voltak visszautazni anélkül, hogy őket epedve váró szüle­ikkel egyesülhettek volna. Ezután pe­dig még szigorúbban fognak elbánni a bevándorlókkal. A bevándorlási főhi­vatal, mely eddigelé a pénzügyi kor­mány hatásköre alá tartozott, e hónap 1-je óta a kereskedelmi minisztérium felügyelete alatt áll. S e minisztérium­ban most nagyszabású terveket kohol­nak az emigráció korlátozása czéljá- ból. A kongresszus is közelebb újból foglalkozni fog ezzel a kérdéssel. Is­meretes, hogy a kongresszus már ta­valy tárgyalt olyan törvényjavaslatot, melynek az lett volna a czélja, hogy az amerikai kormány külön biztoso­kat küldjön az európai kikötőkbe, a kik még a helyszínén megakadályoz­ták volna a nem kívánatos elemeknek Amerikába való utazását. A kongresz- szus azzal a megokolással. hogy a kérdést nem tanulmányozta kellően, elvetette a javaslatot egyúttal azonban fölhatalmazta Roosevelt elnököt, hogy egy specziális biztost küldjön Euró­pába a kérdés tanulmányozása czél- jából. Erre az állásra az elnök a ma­gyar származású Braun Márkust ne­vezte ki, aki azóta Magyarországon is járt ebben az ügyben s négy hónapos tanulmányutjáról már legközelebb visz- szatér ide. A tapasztalatairól Washing­tonban küldött jelentések, melyek kö­zött a legérdekesebb a Magyarországra vonatkozó részlet, illetékes helyen ko­moly figyelmet keltett. S valószínű, hogy az ő munkálatai fognak alapul szolgálni a bevándorlási kérdés tör­vényhozási rendezésénél. SZÍNHÁZ — (Műkedvelő előadás.) A kö­zeli Királyházán — mint lapunknak írják — pompásan sikerült műkedvelő előadást rendeztek a vasutasok az el­múlt napokban. Felhő Klárit, Rátkay László jeles népszínművét játszották el gondos, összevágó előadásban A darabot Kacovszky Gyula debreczeni vasutas rendezte ötletesen ügyesen s a betanitás nehéz munkáját is végezte. A szereplők közül Bethlen Gyula, Beth­len Gyuláné, Spiler Frigyesné, Melcer Gyula és Károlyi János váltak ki. Az előadás után a közönség zajos ováció­ban részesítette a darab rendezőjét Kacovszky Gyulát, kinek a Máv. al­tiszti kör ez utón mond köszönetét. — (A szerződésszegő színészek ellen.) Az utóbbi időben lábrakapott a vidéki színészet tagjai között a szer­ződésszegés. Minden szó, vagy felmon­dás nélkül otthagyják a társulatot és elszerződnek a fővárosi színházakhoz és miután a színigazgató és színészek között fenálló szerződésszerű viszony sem törvényhozásilag, sem társadalmi utón, sem pedig a színigazgatók között szükségszerűen megkövetelhető kollé- giális viszony által nincsen szentesítve, a szerződéstszegő színész komolyabb következmények nélkül űzheti kisded játékait. Most, hogy a fővárosban egy uj színház: a „Király-színház“ van keletkezőben, egyre-másra érkeznek hí­rek a szerződéstszegő színészekről. E szerződéstszegő tagok nem törődnek azzal, hogy azon társulatoknál, a me­lyektől jogtalanul eltávoztak, a téli

Next

/
Oldalképek
Tartalom