Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-11 / 182. szám

SZATMÁRI HÍRLAP százhoz. Halálozás is sok esetben for­dult elő. A város tanácsa a bajok or­voslása iránt szigorú intézkedést ren­delt el, amelyet sürgősen életbe lép­tetnek. *A postaforgalom gyorsítása a Sz. E. H. V.-on. A Szatmár—erdődi vasút vonalán fekvő községek lakossá­gának régi óhajtása, hogy a postai forgalom gyorsabban bonyolittassék le. A levél, újság és csomagkézbesités ké­sedelme csak azon múlt, hogy a vo­nat naponkint egyszer vitt postát. Ne­hány hét előtt a vasút igazgatóságnál egy küldöttség kérelmezte a forgalom gyorsítását. Az igazgatóság mint a Szatmár város tanácsához intézett be­advány mondja, segített a bajokon, a mennyiben a postát naponkint több­ször fogják vinni és hozni. Az újítás­ról a nagyváradi postaigazgatóságot értesítették. * Egy kurucz vezér sirja. Az ákosi ujonnnn felépített ev. ref temp­lom udvarán egy régi sir van, a mely alatt kétszáz év óta piheni örök álmát nemes és nemzeles Török János ku­rucz vezér. Török János néhány évre, hogy Rákóczi fejedelem szabadságharcza megszűnt elhalálozott s vagyonát az ákosi ev. ref. templom javára hagyta. Az idők folyamán a sir besüppedt úgy, hogy a sírkövét is elfedte a föld. Most, hogy a templomot építették, megtalál­ták a hatalmas sirkövet, melyet meg­tisztítva újból felállítottak a vitéz ku­rucz vezér emlékéül. A sirkövön ez a felírás áll: „Itt nyugszik n. n. Török János, a ki előtt sirbaszállt két ked­ves gyermeke György és Ráchel. Emlékül állíttatta felesége Pag Kata, hogy mindenki, ki erremegy, lát­hassa és olvashassa.“ A templom­avatáskor a kurucz vezér sírját meg­koszorúzták. •s Mennyi a rabok száma? A szatmári királyi törvényszék fogházában a múlt hónapban ugyancsak megszapo­rodott a bűnös emberek száma. Dénes Lajos kir. ügyész a közigazgatás bizott­ság tegnapi ülésén jelentést terjesztett elő, a mely szerint a rabok száma ez- időtájt száznál többet tesz ki, a mi nagy ritkaság számba megy. A fogház lakói között sok a nő is. A jelentés ezenkívül a fogház vizsgálatáról is em­lítést tesz, hogy bizottság a vizsgálat alkalmával mindent rendben talált. Helyreigazítás. Lapunk vasár­napi számában ^részletesen ismertettük a szatmári szabadelvű párt választ­mányi ülésének lefolyását. Közöltük —- rövid kivonatban — az ott elhangzott beszédeket is. Móricz Lajos nyug. törvényszéki elnök ur, kinek beszédét szintén kivonatoltuk, közleményünkben tévedést lát, mert, mint hozzánk inté zett, levelében írja, nem azt mondotta, hogy ama határozat elfogadása a kép­viselőháznak adott utasítás lenne, ha­nem azt, hogy ama határozat elfoga­dása a saját országgyűlési képvi­selőnknek adott utasítás színezeté­vel birna. A törvényszéki elnök ur helyreigazítását készséggel közöljük. * A csizmadia, mint búvár. A csizmadia mesteremberekről sok min­denfélét írtak már össze az emberek. Van már csizmadia, a ki a perpeto mobilét akarta feltalálni, van olyan, a ki repülő gépet konstruált, van aztán csizmadia, mint kisértet, de olyan még nem volt, a ki a dikics forgatása mel­leti búvárkodással is foglalkozott volna. Ez az újfajta csimadia, a ki egyúttal búvár is, Batizon éldegélt. Kadnár Györgynek nevezik a környéken s arról nevezetes, hogy a csizmatalpaláshoz nem sokat konyit. A napokban Rosen­berg Zsigmond fölbirtokos a kút kö­zelében kivéve óráját, véletlenül a kútba ejtette. Rosenberg a szép arany órát nagyon sajnálta s pályázatot hirdetett az óra kihalászására, A pályadij egy kerek forint volt, a mi ugyan nem nagy összeg’ de azért akadt vállalkozó szel­lemű ember. Ez a férfiú Kadnár György csizmadia volt. A pályadij elnyerése 182 szám. Szatmár, kedd czéljából Kadnár hamar hozzáfogott a kút vizének kimerítéséhez. Hosszas munka után sikerült is neki a vizet kimeríteni s leereszkedett a mély kútba. Mire azonban a fenékre ért, a viz újra felszaporodott úgy, hogy nem folytat­hatta a búvárkodást. Újra a felszínre jött, hogy a vizet kimerje. A nagy munkában a nedves kutkáván megcsú­szott s belezuhant a kútba. A szeren­csétlenül járt csizmadiát súlyosan sebe­sülve húzták ki. Most a felesége ápolja. * A konklávé és a pikkolo. Vau Szatmáron egy rigmusos fiskális, aki a bűnvádi perrendtartás lapozgatása és a legbonyodalmasabb telekkönyvi kérdé­sek, nemkülönben kis és nagy krimi­nális ügyek, valamint sajtóperek vitele mellett szabad óráiban rimeléssel is foglalkozik. A verselés mesterségén kívül az a speczialis sajátossága, hogy mindenre igen szellemes és szúrós epig­rammákat szeretne mondani, de nem mindig találja fel magát. Tegnap dél­után rendes pikollójára tért be a „Pan­nóniába“. Amint leült oda intette Miska bácsit és a következő rigmusban kérte a pikollót: „Befejezték a konklávét Kérek egy fekete kávét.“ Miska szintén gyorsan feltalálta magát és kiadta az ordrét: — Marczi, a doktor urnák feketét! A veszedelmes rimkovács ezen ká­nikulai alkalmi beköszöntője a kávéház­ban kinos szenzácziót keltett. * Kubelik Jáu állampolgár­sága. Debreczen törvényhatósági bizott­sága egyik rendkívüli közgyűlésén he­lyezte kilátásha Kubelik Ján hegedű­művésznek Debreczen községi kötele­kébe való felvételét. A jeles művésznek szüksége volt erre azért, hogy a ma­gyar állam kötelékébe felvétessék. A belügyminiszter az 1879. L. törvény- czikk alapján Kubelik Jánt az előirt feltételek alapján a magyar állam kö­telékébe felvette — s erről Kovács József polgármestert leiratban értesí­tette. Az uj magyar állampolgár a jövő hónap folyamán fogja letenni a hon­polgári esküt Kovács József polgár- mester kezébe.^ * Kiss Árön püspök halálos veszedelemben. A tiszántúli reformá­tus egyház főpásztora, Kiss Áron püs­pök az elmúlt héten halálos veszede­lemben forgott. Vejénél, Osváth Pál döghei (Szabolcsmegye) ref. lelkésznél volt látogatóban. Unokái körében idő­zött az ősz püspök, a mikor a közsé­gen irtózatos fergeteg vonult keresztül, a melyet nemsokára félelmetes vihar váltott fel. Tönkretette a szélvész a község összes termését. Szétszórta a kazalokba hordott buzacsomókat, össze­törte a még lábon álló vetéseket. Az­tán a szegény szabolcsi falu viskóinak rontott. Szétszórt épületek jelezték pár pillanat múlva a vihar nyomát. — Az erős szélvész aztán a református tem­plom tornyába kapaszkodott bele. Egy pillanat alatt rázuditotta a tornyot a templom tetőzetére, a mely az óriási súly alatt beomlott. A templom közvet­len közelében fekszik a református lel készi lakás, a hol Kiss Áron püspök tartzókodott. A püspök a nagy vesze­delmet Istenben vetett bizodalommal élte át s szerencsére az ijedtségen ki­vül semmi baja sem történt. A döghei hívek másnap a szabad ég alatt tar­tottak istentiszteletet, a melyen részt vett Kiss Áron püspök is. A falu népe zokogva hallgatta végig az egyházi be­szédet, a mely vigasztalta a híveket az óriási kárért. Döghén a sors kegyetlen végzéséből „oda lett az emberek ve­tése* ! Ez a falu reá szorul a segede­lemre. * Cine raintye! Görbéd község csendjét tengnap este, mint levelezőnk írja — velőtrázó sikoltás és jajgatás törte meg. Egy szerencsétlen ember vészkiáltása hangzott az éjszakába. Vidorovics Dezső görbedi gazda már régóta ellenséges viszonyban állott Papp Györgygyel. Valami szerelmi ügyből saéwnazott a harag, a melyet nem ha­gyott boszulatlanul Papp György. Tep- nap este Vidorovics a korcsmában üldögélt. A szomszédos asztalnál Papp ült öt társával. Kevéssel, hogy Vidoro­vics eltávozott az ivóból, Papp és paj­tásai utánna siettek és botokkal úgy megverték, hogy Vidorovics aligha fog életben maradni. A csendőrség a boszu- álló Pappot és bűntársait elfogta. * Uj anyakönyvvezető helyet­tesek. A szatmári és hegyi anyakönyvi hivatalnál az anyakönyvvezető helyet­tesi állás üresedett meg. A városi ta­nács a szatmári anyakönyvi területbe Lénárd István drt, a szatmárhegyibe pedig Csízek Jánost ajánlotta a bel­ügyminiszternek. MULATSÁGOK. Rákóczi bál és hangverseny Mikolában. (Saját tudósitónktól.) A magyar nemzet mindenkor ke­gyelettel emlékezik meg elhunyt nagy­jairól, II. Rákóczi fejedelem emléké­nek szentelt ma egy napot Szatmár- vármegye és vidéke fiatalsága, hogy emlékoszlopot — mely hivatva lesz a nagy fejedelem dicsőségét hirdetni — emelhessen annak a férfiúnak, kinek fényes neve arany betűkkel van beírva a magyar nemzet történetében. Vármegyénk lelkes ifjúsága, — ugyanis vasárnap hangversenynyel egy­bekötött Rákóczi-bált rendezett Miko­lában. A mulatság minden várakozáson felül sikerült. Már a kora délutáni órákban népes volt a község. A kör­nyékből összesereglett rendezők lázas buzgósággal igyekeztek a vendégeket fogadni. Az esti vonat csak úgy ön­tötte a vendégeket. A figyelmes ren­dezőség a vasútnál mintegy 20 kocsi­val várakozott az érkezőkre. A vendé­geknek a kocsikban való kényelmes elhelyezéséről Császy László elnök gondoskodott. A hangversenyt és táncz mulatságot Szabó Lajos udvarán levő esőmentesen fedett helyiségben tartot­ták meg, amely alig tudta befogadni a mulatni vágyókat. A hangverseny Fehér Jancsi ze­nekara által előadott nyitánynyal kez­dődött, melyet a jeles zenekar kurucz dalokból ügyesen állított össze. Utána Csengey Gusztáv iró, eperjesi theol. akad. tanár felolvasása következett. Csengey Gusztáv a hazaszeretet ne­vében szólalt fel, s zamatos magyar­sággal jellemezte a Rákóczi korszak világát. A kurucznak — úgymond — egy az eredménye: a szabadság és függetlenség, mig ellensége: az oszt­rák gyűlölete. Szerinte ma is kurucz labbancz világban élünk. Rendkívül ér­dekes felolvasása a közönség figyelmét mindvégig lekötötte. A hallgatóság őszinte és lelkes tapssal adózott a kiváló fel­olvasásnak. Szentiványi Sándor, — kinek előadói és szavaló képessége ol­vasóink előtt ismeretes, — most is ki­tett magáért. Fodor Gézának Táro­gató-hangok czimü versét szavalta el tűzzel, hévvel. Hadady Erzsiké czim- balmon adott elő néhány magyar dalt zenekari kísérettel. Precziz játékát za­josan megtapsolták. Végül Kürty Jó­zsef lépett a dobogóra és hatásosan szavalta el Váradi Antalnak Rákóczi Ferencz Rodostón czimü melodrámá­ját. Ezután tánczra perdült a fiatalság és fesztelen hangulatban kivirradott reggelig rakta a tüzes tánczot. A jelenvolt hölgyek névsora a következő : Asszonyok: Szász Lajosné (Halmi.) Reich Miksáné, Altman Lajosné, Spiegel Ferenczné, Széli Györgyné, Ben- csik Istvánná, Melegh Gyuláné, Ürge Imréné (Lázári.) Zolnay, Elekné, Hro- nyecz Antalné, Orosz Árpádné, Zeke Vinczéné, Kovács Zsigmondné, Szent- györgyi Zsigmondné, Ilyés Sándorné, Barkász Albertné, Bónis Károlyné, Dé- cse Bálintné. Szepesy Endréné, Kondor Bálintné, Dómján Lajosné, Polity Já- nosné, Horváth Károlyné, Bus Ferenczné 1903. augusztus 11. 3 Béltekv Gyuláné, Császy Antalné, Oszt- roviczky Istvánná, Göblyös Péterné, Ká­dár Jánosné, Hübéry Pálné, Hadadi Ge­deonná, Lengyel Sándorné, Lengyel Ist­vánná, Kondor Sándorné, Nagy Istvánná, Nagy Bálintné, Décse Ferenczná, Császy Jánosné. Leányok: Bónis Birike, Szász Matild és Ilonka (Halmi.) Szilágyi Gi­ziké, Papp Matild, Szabó Margit (Békés.) Svimmer Annus, Altmann Etel, Bélteky nővérek, Kiss Erzsi és Kata, Melegh Mariska, Kanizsai Erzsi és Etel, Osváth Ilona, Dómján Erzsi és Ilona, Barkász Jolán és Vilma, Lengyel Hedvig és Mar­git, Kovács Erzsi, Kővár Anna, Döruer Hedvig, Hajdú Irén és Mariska. (Nagyar) Hefner Etelka, Lovas nővérek, Zolnay Lidiké, Bencsik Erzsiké, Viola és Ibolyka, Barkász nővérek, Hronyecz N. Szabó Nelli, Sepsy N, Kondor Erzsébet, Po­lity Gizella, Simon Iduska, Hadady Er­zsébet és Mariska, Császy nővérek, Szabó Margit (Batiz) Stifter Etus, Hajdú Margit, Széli Idus. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, augusztus 10. Zárlat 5 órakor. Búza 1903. augusztusra . . . 7.26—7.27 Rozs 1903. augusztusra . . . 7.16—7.47 Zab 1903. angusztusra . . , . 6.12—6.13 Tengeri 1903, augusztusra . . . 5.27—5.28 Repcze 1903. augusztusra . . . 6.21—6.22 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény.......................... 662.—■ Magyar hitelrészvény .......................... 732.50 Leszám itolóbank részvény .... 464.— Rima-Murányi vasmű részvény . . . 460.50 Osztrák-magyar államvasuti részvéuy . 669.50 Közúti vasút......................................... 606.— Városi villamosvasút részvény . . . 301.25 REGÉNYCSARNOK Az életczél. 19 Irta: Charles Narrey. Bejártam valamennyi kantont egy­másután, mint valamely rendőrbiztos. Türelmet vesztve, Bayonneba utaz­tam, nagy bölcsen úgy gondolkozva, hogy Laura húgom vagy atyjánál van már s ott végződik odíszszeám, vagy nincs ugyan még ott, de okvetlenül eljő, tehát legokosabban teszem, ha ott bevárom őt. Megint megkéstem; Laura csak éppen megölelte atyját s Biarritzba utazott. Röpültem Biarritzba. ö már Ar- eahonban volt. Oda utaztam! Laura egész gőzerővel sietett már akkor Páris felé. — Ejh! — kiálték föl kedvetlenül, — hiszen ez nem is nő, hanem egy valóságos lokomotív! A kétségbeesés dühével üldöztem őt tovább. Párisban ismét nyomát vesz­tettem. Újra orvos barátomhoz folyamod­tam, ki értesített rögtön, hogy legkö­zelebb Laura, az ő öreg atyjának a következő levelet irta, mely rövidsé­gére egy lacedemoniai nőhöz is méltó lett volna: „Kedves apám! Emsbe utazom ; élj egészségben, boldogságban. Sokszo­ros kézszorítás. Lányod, Laura.“ Újra nyakamba öltém a világot. Ha zsidó vagyok, mi sem hiányzik ah­hoz, hogy bolygó zsidóvá legyek, XV. Éjfélkor Emsbe érkeztem, A „ Kur- haus“-ban szállottam meg. — Holnap, — gondoltam magamban, — ha meg- virad. megint folytatom a nyomozást. Másnap, a folytonos izgatottságtól kimerülve, csak későn ébredtem föl. Felnyitva szememet, láttam, hogy a nap rpár besütött a szobámba s mi­dőn figyelni kezdtem, a következő pár­beszédet hallottam : — Lássuk csak Róza kisasszeny, gyorsan adja ide hamis fürteimet és hajfonatomat. Ejh; ha ez a hajhullás igy tart legalább még csak egy fél évig is, nem lesz többé egyetlenegy szál hajam sem. (Folyt köv.) Kiadó laptulajdonos: A .Szatmári Hirlap-kiatió r-. t.“

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom