Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-07 / 179. szám
Szatmár, 1903. augusztus 7. Péntek. Második évfolyam 179. szám. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre ... 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . . 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre ... 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra ... 2 kor. Egyes szám ára 2 kr. (4 fii) Szerkesztőség: Kainczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Megjelenik naponta (hétfő kivétel^vel.V yv Hirdetéseket méltányos, szabott \rba^ és egyezség szerint fel\éd& ,a kiadóhivatal, KazinczyHíöí'i Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon 106. Lapvezér: URA Y GÉZA Főszerkesztő : BATtTHA KÁLMÁN Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR Héderváry Ischlben. Szatmár, aug. 6. A parlamenti bizottság működése annyira lefoglalta a közvéleményt, hogy a politikai válságos helyzet kérdése egészen háttérbe szorult és csak itt-ott szinte mellékesnek látszó mozzanatban és el- lenőrizhetlen hírekben nyilvánul a köztudat, hogy a kormánynak változnia kell, hogy közviszonyaink megjavuljanak és helyreálljon a parlamenti béke. Napok óta rebesgetik, hogy gróf Tisza Istvánt titkon ismét lschlbe hívták és megint csak vele fognak kísérletet tenni a nemzeti irány erőszakos elfojtására; majd meg azt, hogy Széli Kálmán járt a sürii sötét éj leple alatt a királynál, aki megint Széli szelíd kezére akarja bizni a kibontakozást. Azután jönnek híradások, hogy a kormánypártban ilyen meg olyan csoportok alakulnak, melyek ezt, vagy azt az államférfiut, de csakis azt akarják támogatni. így volna Dániel Ernő körül és mögött egy csoport, mely csak Wekerlére, Szentiványi körül és mögött egy csoport, mely Apponyira, a kaszinóban egy csoport, mely csak And- rássy Gyulára, Hieronymi körül és mögött egy csoport, mely csak Csáky Albinra esküszik. Mindez nem jelent sokat. Azok a titkos meghívások egyszerűen nem igazak. A csoportok pedig nem újak és megvannak mindig, ha kormányválságnak csak előszele érkezik. A tiszta helyzet az, hogy Kimen megbukott mindenképen, miután az az alap, melyen kormányalakítására vállalkozott a Kossuth-párt leszerelése be nem vált és a híres Ígéretet a vesztegetési politika semmivé tette. Ha a király meg unja a várakozást, gróf Kkuen végezetül természetesen be fogja jelenteni, hogy az eredeti talaj kisiklott a lába alól és hogy ezekután kénytelen lemondani. Nincs kétség, hogy a lemondást azonnal elfogadják, mert a király a szó nemes értelmében az első gavallér és ezenfelül békére és katonára van szükség és ezeket Khuen többé nem tudja megszerezni sem erőszak, sem alku árán. Addig azonban, mig Khuen akár önként, akár felszólításra le nem mond, a király sem titkon, sem nyiltan nem hallgat meg más politikusokat. A király régi alkotmányos gyakorlata, hogy csakis a kormány lemondásának bejelentése utján h illgatja meg az irányt adó politikusokat a további teendők iránt. Beletelhetik még egy hét is, mig cényleges lemondásra kerül a sor. A végeredmény azonban alig kétséges. Khuen-Héderváry távozása nemcsak az ő letörését és az erőszak politikájának felsülését, hanem a teljes békét is fogja jelenteni. Tisza és Khuen kudarcza, de Ausztria gyengesége és ziláltsága kizárnak minden erőszakot, minden törvénytelenséget, sőt megteremtették az ellenzék teljes egységét, miben megvan a nemzeti irány diadalának határozott biztositéka. Azok a férfiak, a kiket a korona raeg fog hivni — bármilyen csoportból valók legyenek — egy értelemmel el fogják mondani, hogy a nemzeti engedmények ideje elérkezett, hogy csak olyan férfiú lehet ezután kormányelnök, kinek személye biztosíték Isten és világ előtt, hogy visz- szatér Magyaror-zágon a társadalmi tisztesség és tért foglal a nemzeti irány. És mi ma is abban a hiszemben vagyunk, hogy ez a férfiú — miután sajátos közjogi viszonyainknál fogva az ellenzék soraiból nem terülhet ki — nem lehet más, mint gróf Apponyi Albert, a kinek kabinetjében bizonyára az összes népszerű és intakt elemek kapnának helyet: Wekerle Sándor minden bizonynyal, épen úgy mint Apponyinak jutna hely egy esetleges Wekerle-kabinetben is. Szatmár, auguszus 6 Kliuen-Héderváry tervei. Egy bécsi kőnyomatos, mely sokat és mindig ellenszenves formában foglalkozik Magyarországgal legújabban azzal a czimmel: „Gróf Khuen környezetéből“, a következő dolgokat közli: Gróf Khuen igen jókedvű és nem is gondol a lemondásra. Még Tomasics borváth miniszter lemondását sem akarja elfogadni. A jövőre vonatkozó kérdésekre csak kitérő válaszokat ad. Tizediké után talán egy-kót ülést be fog még várni és ha az ob- strukczió akkor sem szerel még le, fel fogja oszlatni az országgyűlést. Gróf Khuen erre az eshetőségre eredetileg nem gondolt, de az ellenzék végtelen bosszantásai és botrányai érlelték meg benne utólag ezt a tervet. A miniszterelnök kész a parlament feloszlatását deczemberben megismételni, ha a szeptemberi választások nem sikerülnének. Nem könnyű eldönteni, hogy ezek a tervek megfelelnek-e a valóságnak, vagy az „uram és parancsolom“ által csak az ellenzék megijesztésére bocsátatnak e világgá. Mondják, hogy Szapáry László csak ambiczióból és stréberkedésböl, a miniszterelnök tudta nélkül űzte kísérleteit, de ezt mindenesetre nagy könnyelműséggel és nagyon ügyetlenül tette. Pap Zoltánt nagyon könnyen el lehetett volna hallgattatni, mindazok nélkül az ostobaságok nélkül, melyeket elkövettek és amelyekért gróf Szapáry politikai halála elég büntetés. De naivitás ennyire felháborodni, mintha Magyarországon soha senkit meg nem vesztegettek volna, holott a régebben megvesztegetett emberek most csak hallgattak. Mindenki tudja, hogy a valutaszabályozás és a polgári házasság sok csinos megvesztegetési összegecskét nyelt el, anélkül, hogy Polónyi és társai akkor ezért lármát csaptak volna. Tehát nem a megvesztegetés hallatlan, hanem a műkedvelő, könnyelmű mód, melvlyel eljártak. Ha tehát Khuen két- három héten belül lemond, ezt nem a vesztegetés, hanem amiatt kell majd tennie, mert nem tud úrrá lenni a helyzet felett.“ Saját tudósítónk távirata. Budapest, aug. 6. A /^vesztegetések ügyében kiküldött parlamenti bizottság ma folytatta ülését. A mai ülésen Rohonyi Gyula elnökölt. Az első tanú, akit kihallgatnak, Deák Jenő. (Deák Jenő tiltakozása.) Deák Jenő a hozzá intézett kérdésekre előadja, hogy semmiféle olyan dologban, amely Andrássy Gyula gróffal volna kapcsolatban, részt nem vett, minek folytán tiltakozik Andrássy Gyula gróf által tegnap tett ama kijelentése ellen, hogy névtelen látogatója szólóhoz hasonlít. Soha sem tett Andrássy grófnál látogatást. Csakis Dienessel érintkezett és erről első Ízben tett vallomásában mindent elmondott. Többet most sem mondhat. Polónyi Géza kérdi tanútól, hogy említette előtte Dienes, hogy Szapáry es Bánffy grófok kötelezték magukat a családjáról gondoskodni ? Deák Jenő : Ilyen kijelentést Dienes előttem nem tett. Egyikről sem állította, hogy a családjáról gondoskodni fognak. (Dienes váltói.) A következő tanú, Újhelyi Zsig- mond rendőrfogalmazó, aki a Dienes váltóhamisitásaiban a vizsgálatot vezeti. Újhelyi Zsigmond rendőrfogalmazó töviről-hegyire elmondja a Die- nes-féle váltók lefoglalásának történetét. A vesztegetési ügyről nem tud semmit. Szükségesnek tartja megjegyezni — úgymond — hogy a lefoglalt váltókon több hamisított aláírás volt. A hamisításokat Dienes követte el. (A szoczialisták zálogczédulái.) Szapáry Pál gróf a szoczialisták két forinton aluli zálogtárgyainak kiváltásáról szolgál felvilágosítással a bizottságnak. Kijelenti, hogy a szoczia listák zálogtárgyainak a kiváltásának eszméjét körül-belől egy óv előtt, ő — Szapári Pál gróf — pendítette meg. Ez az eszme tehát nem bátyjától, Lászlótól ered. Ebben a dologban annak idején Széli Kálmánnak memorandumot is nyújtott át; ez a dolog tehát egyáltalán nem áll összefüggésben a mostani ügygyei. A bátyja ballépésében egyébként semmi része nincsen; sorok-ujfalusi birtokán értesült az egész dologról (Ritter nem felel.) Ritter Imre rendülntlenül meg - marad konok elhatározása mellett, hogy a bizottság egyes részletkérdéseire megtagadja a felvilágosítást. A bizottság ugyanis szükségesnek találta Ritter Imrét bizonyos kérdésekre ismét kihallgatni, de a „ritter“ hallgat. Minden egyes hozzája intézett kérdésre csak ez az egy felelete volt: — Nem tudom. Ritter ur, úgy látszik nagyon sokat tud, s ezért nem mer a legártatlanabb kérdésre sem felelni, nehogy elszólja magát. A bizottság, miután látta, hogy nem boldogulhat vele, nem sokáig faggatta és elbocsátotta. A „lázas, ember. Reinmann Gyula tanú vallomása következett most. Ez ez ember, aki Szapáry Pál gróf titkára, egy közgazdasági lap szerkesztője előtt szólta el magát, s ezért idéztetett a bizottság elé. Vallomása — noha nem mondott semmit — mégis igen érdekes, főleg pedig gyanús. Mindent visszaszitt, természetesen, s mikor sarokbaszoritották, nem mondhatott egyebet, mint azt, hogy „akkor nagyon lázas volt,“ s ilyenkor sok mindent mond az ember. Reinmann Gyula, Szapáry Pál gróf titkára az elnök kérdéseire felel az általános kérdésekre, majd kijelenti, hogy az esetről csak az újságokból értesült; nem tud róla semmit. Máray Lajos egy közgazdasági lap szerkesztője ezzel szemben kijelenti, hogy a múlt hó 29-én, a képviselőházban beszélgetett Rein- mannal, aki akkor azt mondta neki, hogy ő tudja, miszerint Szapá- rynak nem volt semmi része a vesztegetésben és hogy Szapáry teljesen ártatlan. Az egész dolog Héderváry tudtával történt, aki fel akarja oszlatni a Házat és e czélból négy millió korona áll rendelkezésére. Máray és Reinmann ellentétes vallomásai folytán, a bizottság elhatározta a két tanú szembesítését. A szembesítésnél Máray Lajos ismétli a mit mondott. Reinmann Gyula tagadja, s megmarad a mellett, hogy Máray vallomása valótlan. Majd a keresztkérdések zavarba hozták, s azt mondja, hogy félreértés lehet a dologban, Az nap nagyon lázas volt, tehát nem emlékszik egész bizonyosan, ho£y akkor mit mondott, de határozottan állitja, hogy olyanokat, a miket Máray állít, nem mondhatott. (Dienes útlevele.) Szabó Dénes belügyminiszteri osztálytanácsost, az útlevél osztály főnökét, a Dienes állítólagos útlevelére nézve hallgatta ki a bizottság. Tanú határozottan kijelenti, hogy Dienes nem kapott útlevelet. Az ülés késő este folyik. Aparlamenti bizottság ülése.
