Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-05 / 177. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 5. 177 szám. TÁVIRATOK. A parlamenti bizottság ülése. Budapest, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) A parlamenti bizottság ülését ma délelőtt 11 órakor nyitotta meg Miklós Ödön elnök. Az első tanú Andrássy Gyu- la gróf volt, aki mindenben megerősítette Khuen-Héderváry miniszterelnök tegnapi vallomását, hogy a miniszterelnök nem tudott a vesztegetésről és a legnagyobb mértékben megdöbbent, midőn Szapári gróf tettéről értesült. Polónyi kérdésére Andrássy gróf kijelentette, hogy a miniszterelnök azért nem jelentette be rögtön az esetet a képviselőházban, mert csak az éjféli ülés után kapta meg a Szapáry beismerő levelét, s akkor már nem lehetett az ülést újból összehívni. Andrássy gróf vallomása után a bizottság elhatározta, hogy holnaptól kezdve csak délután háromtól este kilenczig tart ülést. Mandel Pál azt indítványozza, hogy Dienesnek szerezzenek salvus conduktust, hogy szabadon hazajöhessen vallomást tenni. Ezután Leicht Béla telefon igazgatót hallgatták ki, aki megerősítette, hogy a telefon tényleg el volt rontva, s Budapest és Berlin közt nem lehetett összeköttetést kapni. Séllyey Sándor min. tanácsos megczáfolja a lapokban megjelent hirt, hogy a belügyminisztérium adott volna Dienesnek útlevelet. Sándor Pál elmondja, hogy Papp Zoltán kért tőle 1000 koronát, a melyet nem a meghatározott czélra fordított. Papp Zoltánnak, szerinte, nem állott jogában a pénzt bármely czélra fölhasználni. Az ezer koronát egyébként később visszafizette. A bizottság esti ülésén Papp Zoltán visszautasítja Sándor Pál állítását. Pártja, valamint a becsü- letbirósági eljárás — úgymond — ezen ügyben teljesen tisztázta; a pénzt Sándor Pál tudtával használta homoknak drága, faj-kutyái vannak, ez tneg — az ördög tudja, mi fajta ? Sem szőre, sem alakja. Egy hitvány dög. És ilyen kutyát tartanak? ! Hol az eszetek? Ha ilyen kutya kerülne elő Pétervárott vagy Moszkvában, hát tudjátok mi lenne? Ott nem néznék a törvényt, de rögtön — agyonütnék? Te, Chrukin, megsebesültél és ne hadd annyiban a dolgot. Még kell tanítani! ideje . . . — Hátha a tábornoké . . . gondolja fenhangon a rendőr. — Nincs rá írva a pofájára. Nem rég láttam ilyen kutyát az udvarán. — Természetes, hogy a tábornoké! mondja egy hang a tömegből. — Hm. Add rám, Eldyrin barátom a köpenyeget. Mintha a szél kezdene fújni . . . Hűvös lett. Elviszed a kutyát a tábornokhoz és megtudakolod a dolgot. Megmondod, hogy én találtam és küldtem oda. És mond meg, hogy ne engedjék az utczára. Lehet, hogy drágá jószág, és ha minden disznó czigarettát fog dugni az orrába, hát csakhamar tönkre jut. A kutya kényes állat. Te meg fajankó, bocsásd le a kezedet ! Nincs miért mutogatni az ostoba ujjadat! Magad vagy az oka ! — Itt jön a tábornok szakácsa megkérdezzük . . . Hej, Prochor ! Jer csak ide kedvesem! Nézd meg csak ezt a kutyát, a tietek! — Eltalálta! Nálunk ilyen soha nem volt! föl a „Független Magyarország“ czéljára. Papp Zoltán czáfolatával szemben Sándor Pál megmarad állítása mellett, hogy Papp, a tőle kért ezer koronát nem az előre meghatározott Kossuth-ünnepre, hanem tudtán kívül a lap részére használta fel. Az ülés késő este folyik. Az uj pápa. Róma, augusztus 4 (Saját tudósitónktól.) A konklave — Sarto bíborost, a velenczei patri- archát választotta meg pápának. A választás nagy meglepetést keltett, mert Sarto bíborosnak a megválasztására gondoltak legkevésbbé. Az uj pápa életrajzi adatait röviden az alábbiakban ismertetjük: Sai'tó József, Sarto bibornok, velenczei patriarcha, kardinális extra curiam. 1835. junius 2-án született Rieseben. 1884. november 10-én Mantua püspökségét kapta, 1893. junius 15-én velenczei érsek és patriarcha lett, miután 13 nappal azelőtt Eiborosi méltóságra emelkedett S. Bernardo alia Terma czimmel. Sarto érsek a legtevékenyebb egyházfők közé tartó zik. Szocziális téren kifejtett működése pedig páratlanul áll. XIII. Leónak is éppen ezért igen kedves embere volt, Rómában azonban keveset tartózkodott, mert korán püspöki széket kapott. Az uj pápa X. Pius nevet vette fel. Hir szerint az uj pápát már tegnap választották meg, de mert a választás eredményét késő este tudták meg, azt nem publikálták, hanem a kihirdetést ma délre halasztották. Mi lesz a büntetés? A katonai igazságszolgáltatás. Szatmár, augusztus 4. Szenzáczió volt. A sajtó kielégíthette a szenzácziókra éheseknek étvágyát. De minden csoda három napig tart. A bileki botrány, az e feletti borzalom, a benne ludasoknak szokásos ütése megtörtént. Tán már unalmassá is válik. De itt nem érdekességről, nem — Nem kell sokat kérdezgetni sem, mondja Ocsumilov. — Ckrukin a hibás, hogy hozzá nyúlt, ez meg kóbor kutya. — Nem kell erről többet beszélni. Ha azt mondtam, hogy kóbor kutya, hát akkor kóbor kutya. Agyon kell ütni és vége. — Ez nem a mi kutyánk, folytatja Precbor. — Ez a tábornok bátyjáé, a ki a minap jött ide. A tábornok nem kedveli a borz kutyákat, a bátyja kedveli. — Hát itt van a tábornok bátyja ? Ivanics Vladimir? -— kérdi Ocsumilov és az arczát egészen elönti az elérzé- kenyedés mosolya. — Jaj Istenem ! És én nem is tudtam. Látogatóba jött ? — Látogatóba. — Jaj Istenem Vágyadozott az öcscseután És én nem is tudtam ! Hát ez az ö kutyácskája? Nagyon örvendek . . . . Vidd el . . . Csinos kutyácska . . . Olyan élénk . . . Bekapta ennek az ujját! Ha-ha-ha! — No, mit remegsz! Herr-herr . . . Haragszik a kópé . . . Prochor szólítja a kutyát és tovább megy vele a fateleptől. A tömeg kaczag Chrukin felett. — Én meg számolok veled ! fenyegeti meg Ocsumilov, és beburkolózva a köpenyegbe, tovább folytatja a piacz-téren keresztül az útját. (Zs. K.) szenzácziós eseményről van szó. Huszonhárom emberélet és még egy annyi súlyos és számtalan könnyű sebesültek felett nem lehet napirendre térni a nélkül, hogy a bűnösök ezen gyilkoló tettükért ne lakóijának, hogy az elhulltak hátramaradottjainak kártérítést ne adjanak. Hisz még mindig reánk illik Széchenyi mondása: Oly kevesen vagyunk, hogy még az apagyilkosoknak is meg kellene kegyelmezni. Ennyi emberélet elpusztulása béke idején egy pár hanyag és emberiellen feljebbvalónak önkényéért az egész nemzetet kell felrázza letargiájából, hogy belássa ezen átkos rendszert, hogy intézkedhessék, nehogy ily eset ismét előfordulhasson, hogy fiainak élete ne függjön egyeseknek humánus, vagy barbár tetszésétől, hogy a hadsereg ne legyen egy nehány individuum önkényének kiszolgáltatva. Sajnos, katonai szervezetünk, még mindig a középkori szellemtől áthatott rendszeresen nyugszik, mely mellett minden történhetik, csak igazság nem. Nincs tán kifogásolhatóbb intézményünk, mint a katonai igazságszolgál tatás s most a helyett, hogy radikálisan az egész katonai igazságszolgáltatást törölnök, csakis annak immár nevetséges kinövéseit igazítjuk, hogy a jövendő nemzedék azon mint valami monstrumon csodálkozzék. Ettől a rendszertől egyebet nem is várhatunk, mint egy kétes értékű vizsgálatot, melynek eredményekép vétkesnek odaállítják az Úristent, miért bocsájtott oly nagy hőséget, a halottakat, hogy miért haltak meg, valami alsóbbrendű tisztet beá- ristomoznak, miért nem ügyelt jobban s a vezérlő méltóságos urat pedig valahová áthelyezik, miért történt ez ő alatta. Elégtétel ez akár phizikailag, akár ethikailag tekintjük ezen ügyet ? De ily rendszer mellett jobbat nem várhatunk. Ennyit a morális oldalról. De vegyük figyelembe ezen esemény anyagi oldalát is. Ki tudja, hány szülő veszítette el fentartóját élete egyedüli támaszát. Ha egy gazda szolgálatában valaki megsérül gazdája bánásmódja miatt, nemcsak fájdalomdijat, hanem kártérítést is tartozik fizetni, esetleg egész életen keresztül. Mennyivel inkább kell ez érvényesüljön most, , midőn a gazda, a nemzet, a szolgálat pedig nem önkéntes, hanem köteles- ségszerü. Legprimitívebb kötelessége a parlamentnek, hogy az elhunytak hozzátartozóinak legalább anyagilag kártérítést nyújtson. Különben hogy reméljük, hogy fiaink szivvel-lélekkel fogják a hazát szolgálni, midőn ennek részéről közönyös nemtörődömséget tapasztalnak. midőn azt látjuk, hogy a haza csak áldozatot fogadni tud de megbecsülni és kártérítést nyújtani nem szokott. Vagy tán azt hiszik, hogy ele- gendö-e a tudat: Dulce et decus est pro patria móri ? Az „Astra‘ nagygyűlése. Román nemzetiségi fészkelődés. Szatmár, augusztus 4. (Saját tudósítónktól.) Lapunk egyik minapi számában megírtuk, hogy az Astra nevű román egyesület az idén Nagybányán fogja megtartani nagygyűlését. A nagygyűlést e hó 9-én, vasánap tartják meg, a melyen a román érdekek „védők közül — mert igy nevezik magukat — igen sokan lesznek jelen. Az „Astra“ nagygyűlése elé mindenkor nagy érdeklődései néz a magyarországi románság, mert ott szokták megbeszélni nemzeti ügyeiket, úgynevezett „sérelmeiket“, a melyekből — a románok szerint — bőven kijutott nekik. Hát különös egy ország is vagyunk mi. Minden tekintetben kölönös. Talán sehol a világon nincsen annyi baj a nemzetiségekkel, mint Magyar- országon. Itt tudvalevőleg mindenkinek, a tótnak, románnak, rácznak, csehnek, ruthénnek, joga van az »rszághoz, csak a magyarnak nem. Ma holnap talán már a hottentották és a kínaiak is igényt fognak tartani Magyarországra, mert megtudják, hogy a kormány keveset törődik a nemzetiségi mozgalmakkal. A magyarországi nemzetiségek között a románok azok, akik a legtöbb követelésekkel állanak elő. Előállanak pedig csupa olyan igényekkel, a melyek a szószoros értelemben véve, esz- telenségek. Különválva, részt kívánnak az országból, nemhogy arra törekednének, hogy egyesülve, a szerves egységes magyar nemzetet képezzék és együttes erővel harczolnának azokért a jogokért, a melyek nem csupán a magyarok, de az e hazában lakó összes nemzetiségeket egyaránt megilletik. Most, hogy az „Astra“ nevű román egyesület gyűlést fog tartani, szóvá kellett tennünk ezeket a jogosulatlan nemzetiségi törekvéseket, a melyek a nagy, a hatalmas nemzeti erőt teljesen szét forgácsolják. Az „Astra“ nevű egyesület állítólag olyan közművelődési egyesület, a melynek czélja ugyanaz, — mint az Emké-é. Mindazonáltal, hogy ezt a czélt tűzte ki maga elé, nem lehet olyan, már azon oknál fogva sem, mert gyűléseit, román nyelven tartja, kiadványait román nyelven adja ki. Ámde nem szolgálhatja teljesen a közművelődés magasztos czélját már azért sem mert — úgy vagyunk értesülve — hogy politikát is vegyit munkájába. Ez az egy ok elégséges arra, hogy magyar ember nem tekintheti olyan nemes czélokért küzdő társadalmi tényezőnek, mint például az Emkét, Fmket stb, tisztán kulturális egyesületeket. Az yjAstra“ székhelye Nagyszebenben van és onnan intézi az egyesület összes ügyeit. Az ország románlakta vidékén fiókja van az „Astrá“- nak, a mely a nagyszámú egyesületi tagok közölt gyűléseket tart. Az anyaegyesület évenkint másmás helyen közgyülésezik. Tavaly Marosvásárhelyen tartotta meg a nagygyűlést, ez idén pedig Nagybányán, most az egész románság figyelmes érdeklődése oda irányul, mert egy-egy ilyen gyűlésen a közművelődés terén kifejtett egy évi munkásságon kivtil, még sok mindenről esik szó, rendszerint olyan dolgokról, a melyek a román nemzeti törekvéseket - támogatják. Egy-egy ilyen nagy gyűlésen 3—4 ezer román ember szokott összegyűlni s erősen meghányják-vetik a tárgysorozat minden pontját. A nagybányai gyűlés alkalmából arról értesülünk, hogy az .Astra“ hívei a román nemzeti zászló alatt fognak felvonulni és erős politikai tüntetésre készülnek. A gyűlésen — mint halljuk — a román nemzetiség mozgalmainak legtöbb vezető férfia jelen lesz, a kik a jelenlegi bonyodalmas politikai helyzetet nemzeti törekvéseinek hathatós támogatására akarják felhasználni. Ezt a hirt nagyon furcsának találjuk már csak azért is, mert Nagybánya ősrégi magyar város, a melynek lakói kebelében igaz magyar érzés lakozik s ha már az „ Astra“ közgyűlést tart hamisítatlan magyar városban, úgy legalább elvárható, hogy törekvésük elérésére irányuló munkájukat mérsékelni fogják. A legkülönösebb a dologban az, hogy a városi hatóságnak, mely a gyűlést engedélyezte, tudomása van azokról az állítólagos politikai mozgalmakról, a melyek sértik a magyar nemzeti érzületet, ámde tud ezekről Nagy László alispán is. El kell hinnünk, hogy a dologban, mielőtt túlkapásra kerülne a sor, szorgos vizsgálat fog megindulni, de hisszük azt is, hogy Nagybánya város polgármestere az esetre, ha a nagy-
