Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)
1903-08-04 / 176. szám
2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 4. 176 szám. A leleplezett vesztegetők. A parlamenti bizottság üléseTávirati tudósítás. Budapest, aug. 3. Fojtogató ködként nehezednek a magyar közéletre azok a vesztegetési tervek, a melyeknek mélyebb titkait hasztalan fürkészi a kiküldött parlamenti bizottság. A felháborodás és szánalom érzései nyilatkoznak meg az ujahb szenzácziós események folytán. Általános a felháborodás azok iránt, akik a szeren :sétlen Szapáry László grófot e gyalázatos merényletbe beugratták, az ő személye iránt pedig, minden vétke daczára is, felébred a szánalom, látván, hogy e hiszékeny, könnyelmű fiatal embert mennyire tönkre tette ; fényes karrierjének virágait, hogy elhervasz- totta ez a bűnös baklövése, a melyet soha többé nem reparálhat. jóvá többé nem tehet. A parlamenti bizottság mai üléséről budapesti tudósi'ónk az alábbiakat telegrafálja: A parlamenti bizottság Miklós Ödön elnöklésével délelőtt 11 órakor ült össze, hogy folytassa a szombat este abbanhagyott vizsgálatot. (Még egy gróf.) Az első tanú Teleky Sándor gróf volt, aki önként jelentkezett. Teleky Sándor gróf előadja, hogy Dienest egyetemi hallgató korából ismeri, s mikor Dienes képviselő lett, a régi ismerettséget felújították. Ott abban a házban, a Ferencz-József-rakparton, ahol Dienes lakott — úgymond — van nekem egy tudós barátom, akit gyakran meglátogattam, s e közben többször találkoztam a lépcsőházban Dienessel, aki a váczi fogházból esdeklő levelet irt hozzám, hogy közbenjárásommal szabadítsam ki a fogságból. Ugyanekkor az igazságminiszterhez írott kérvényét is el- küldötte, a mit én Plósz Sándor esztendőkön keresztül hiába tanulmányozzák őket. És ez jól is van igy. Az asszony legyen mindig talányos, amin a férfiember mind törje a fejét, nehogy unatkozzék a női társaságban. Egy okos asszonyismerősöm mondta : „Ha az uram egy lépést tesz odébb, szebb asszonyt talál nálam, ezret is, ha két lépést, okosabb asszonyt nem tudom hányat, de akármilyen messze megy, nem talál olyant, aki jobban szeretné, mit én. „Szeretni és mindig szeretni ! A ki nem szerelmes, nem jut a mar- tiromsághoz, pedig ez az önfeláldozás az élet legérdekesebb szórakozása. A természet gyönyörű gyermekekkel jutalmazza meg a szeretetet. De ah, ma már szomorúan és boszusan fogadják a gyermeket. Hát akkor miért házasodnak az emberek? . . . Ez az egyetlen pesszimista vonás az egész könyvben, másutt mindent beragyog az ö gyönyörű és derűs optimizmusa. Újra és újra élénkén adja a goethei mondást: „Nemes legyen az ember és jószivü.“ És érezzük, hogy ez nem üres szóbeszéd, ez komoly meggyőződés. Tudjuk, láttuk, hogy Carmen Sylva, mint királyné, a meddig a hatalma terjed, a saját tanításait vitte diadalra. Ö hisz a lélekvándorlásban. Mosolyogjunk? Dehogy. — Hisz Goethe is hitt benne. És ha akad valaki tán, a ki eddig nem hitt benne e királyi poézisban, vagy nem ösmerte volna őt, olvassa el a Suttogott szavakat. Egy őszinte, tiszta asszonylélek intimitásait találja föl bennük. Marco. igazságügyminiszternek adtam át. Szükségesnek tartottam ezeket elmondani, hogy a tisztelt bizottságot felvilágosítsarn. hogy nem Teleky Gyula gróf, a miniszterelnök ur sógora, hanem én jártam közben Dinesnek államfogház ügyében. A megvesztegetés dolgában sem Singer Arthurral, sem Szemere Miklóssal soha nem beszéltem s az egész dologról nem tudtam. A bizottság ezután Vészi József és Vázsonyi Vilmos vallomásait hitelesítette, A hitelesítésnél Vészi és Vázsonyi tiltakoztak Nagy Ferencz legutóbbi gyanúsítása ellen, mintha ők, vallomásaikra nézve összebeszéltek volna. Nagy Ferencz kijelenti, hogy azzal a mit mondott, nem volt sértő szándéka. Erre a vallomásokat hitelesítették. (Dienes útlevele.) PolÓnyi Géza utal a Pesti Napló tegnapi hírére, hogy a belügyminisztériumnak egy főrangú tiszviselője, ama nevezetes éjszakán személyesen vitte el Dienesnek akkor éjszaka sebtében kiállított és az egész világra szóló útlevelét. Ebben a rendkívül fontos ügyben kéri a Pesti (Napló szerkesztőjének a kihallgatását, hogy nyilatkozzék az iránt, honnan vette a lap ez értesítést. Erre nézve Rudnav y Béla főkapitány kihallgatását is kéri, valamint a legszigorúbb vizsgálat megindítását indítványozza az útlevél-jegyzőkönyvekre és az űrlapokra nézve. A bizottság elfogadta Polcnyi előterjesztéseit s elhatározta az útlevél jegyzőkönyvek és az űrlapok megvizsgálását, (Singer Arthur.) Nagy mozgás támadt a hallgatóság között, midőn Singer Arthur kihallgatására került a sor. Singer Arthur felolvassa vallomását, mely szerint semmiféle lap, vagy képviselő megvesztegetésében nincs része. Szapáry László gróf vallomását egész terjedelmében magáévá teszi. A Nemzeti Kaszinóban soha életében nem volt. A Seres vallomását elejétől végig koholmánynak mondja. Határozott meggyőződése, hogy a miniszter- elnöknek a megvesztegetésről semmi tudomása nem volt. Singer Arthur vallomása után a bizottság az ülést este 8 óráig felfüggesztette. (Szapáry betétjei.) Az esti ülés megnyitása után Miklós Ödön elnök jelenti, hogy az „Országos Központi Takarékpénztár r. t.u megtagadta a bizottság azon megkeresésének a teljesítését, hogy a Szapári László gróf letétjeinek a kimutatását szolgáltassa át. A bizottság elhatározta, hogy a kimutatást Szapáry L'szló gróftól fogja elkérni. Ezután a tanúkihallgatásokat folytatták. Bánffy Miklós gróf előadja, hogy Szapáry Lászlónak régi bizalmas barátja. Azon éjszaka, midőn Dienes megszökött, beszélt Szapáry gróffal, aki i legnagyobb kétségbeesésben elmondotta neki, hogy a Papp Zoltán megvesztegetésére szánt 10.000 koronát ő, Szapáry adta a sajátjából, a miniszterelnök tudta nélkül. Neki eddig az egész dologról tudomása nem volt s a leghatározottabban tiltakozik az ellen, mintha neki a Dienes szökésében valami része volna, vagy mintha Szapáry megbízásából Dienessel tárgyalt volna és pénzt adott volna akár Dienesnek, akár másnak. Becsületszavammal erősítem meg — úgymond — hogy az egész ügyben semmi részem nincs, mint az, hogy a nevezett éjszakán Szapáryval beszéltem, aki a legnavobb kétségbeesésben egyre csak azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök tudta nélkül cselekedett. Darányi Béla min. tan. és Bu- day Zádor műszaki tanácsos, akiket Buday Zádornénak a „Magyaror- szágu-hoz intézett levele folytán idéztek meg, egyértelmüleg azt vallották, hogy a Magyarország közlése valótlan. A vesztegetésről egyikőjük sem tud semmit. Tény, hogy együtt utaztak a vasúti kupébun. Elutazásuk előtt vettek egy-egy Magyarországot és abból értesültek az eseményekről. így került szóba közöttük az eset. Buday Zádor neje levelére kijelenti, hogy felesége hisztérikus asszony, aki éveket töltött el kü- lömböző szanatóriumokban és hi- degvizgyógyintézetekben. A Magyarországhoz iutézett levelét egy ilyen hiszterius rohama alkalmával irta. Teleky Gyula gróf minden a lapokban és a bizottság előtt a tanuk által eddig előadott és reá vonatkozó állításokat megczáfolja. Szapáry szerepléséről nem volt tudomása. Dienest elutazása előtt nem látta, személyesen nem ismeri, soha életében nem beszélt vele. Seresnek reá vonatkozó vallomása elejétől végig valótlan. Senkinek ígéretet nem tett, hogy a Dienes családjáról gondoskodik. Az elnök kérdésére kijelenti, hogy Szapáry László gróf jelenleg Gyorok-ujfalusi birtokán tartózkodik, s ha a bizottság kívánja, bármikor jelentkezhetik. Este kilencz órakor a bizottság rövid időre felfüggesztette az ülést. * A miniszterelnök kihallgatása kilencz óra után kezdődött, a miről, mivel csak este 9 óráig van táviratszolgálatunk, mai lapunkban már nem referálhatunk. Hadsereg nélkül. Nem tartják vissza a katonákat. Szatmár, augusztus 3. A politikai válságnak tudvalevőleg az a legsúlyosabb következménye, hogy a sorozást nem lehetett idejében megejteni. Az ujonezozást most már az esetre sem rendelheti el a honvédelmi kormány, ha a törvényho zás megajánlja az ujonezokat, mert közigazgatási nehézségbe ütközik A katonai behívók kézbesítése legalább is egy hónapig tart, a sorozás pedig két hónapot vesz igénybe. Teknikai lehetetlenség tehát október elsejére ujon- ezozni. Fölmerült már korábban az a kérdés, hogy a harmadik évüket szolgáló katonákat illetve a honvédségnél a második évüket szolgálókat nem lehet-e i904. január elsejéig a kaszárnyákban tartani ? A törvény kivételes esetben fölhatalmazást ad a honvédelmi kormánynak, hogy a kato nákat az utolsó esztendő végéig szolgálatban tarthassa. Ezzel a kedvezménynyel — a legilletékesebb katonai forrásból nyert értesülésünk szerint — nem fog élni a honvédelmi kormány. A katonákat tehát nem tartják bent a kaszárnyákban január elsejéig. A gyalogosok semmi esetre sem szolgálnak tovább a hadgyakorlatok után. A lovasságnál ez ideig még eldöntetlen kérdés, vájjon vissza- tartják-e a huszárokat, de nagyon valószínű, hogy itt is szabadságolják a legénységet. Nehézséget csak az okozhat, hogy ha itt is haza külde nék a legénységet, úgy október elsejétől fogva nagyon csekély lenne a létszám és a kaszárnyákban alig lenne elég ember a lovak ápolására. ügy a gyalogsági, mint a lovassági tisztikarban a hadgyakorlatok után tömeges szabadságolások történnek. Minden katonatiszt kéthónapi szabadságra mehet. Fölösleges volna a helyőrségen maradniok, hiszen nincs legénység, amelyet oktatni kell. A legfőbb hadügyi vezetőség ezen elhatározásáról már a magyarországi ezredekben is tudomást szereztek. Egy magasrangu katonatiszt nyíltan hangoztatta az október elseje után bekövetkező állapotokat. * Kérdés még, hogy az önként jelentkező vagy a már korábban besorozott, de ki nem szolgált önkéntes védköteleseket behivatják-e szolgálatra ? A közjogászok véleménye szerint — megajánlási (kiállítási) törvény hiányában — ezt sem szabad tenni. SZÍNHÁZ — (Színházi hírek.) Még három hét és újra megnyílnak Thália isten- asszony csarnokai, újra megelevenül- nek a fővárosi és vidéki színházak környékei. A fővárosban már most is szorgos munka folyik minden színházban, hogy a jövő szezon programmját állítsák össze. A szinészegyesület pedig felhivást adott ki, a melyben tudatja, hogy az egyesület sziniiskolája szeptember első napjaiban fog megnyílni. Az intézetnek az az előnye, hogy azok, kik az iskolát sikerrel végezték el, az alapszabályok értelmében azonnal tagjaivá lesznek a szinész- egyesülctnek. Az érdeklődőknek Róna- széky Gusztáv titkár ad felvilágosítást A fővárosban tudvalevőleg ez éven uj színház nyílik meg. Beöthy László Király-szinháza, a mely fiatal, csinos, széphangu és szép testalkatú nőket keres a kórusba. Jelentkezni lehet a színház kerepes-uti irodájában. A színház most csak nőket vesz fel. ÚJDONSÁGOK Magyar leányok honvágya. Öt leány tengeri útja. Az a megfejthetlen valami, a mit „honvágyának nevez a szótár, hatalmas és érdekes vállalkozásra buzdilott öt leányt. Túl a tengeren Amerikában dobbant a magyar szív, az uj világot sehogysem tudta hazájaként tisztelni, más ott a levegő, más ott az élet. A viszonyok úgy akarták, hogy évekkel (10—12 esztendővel) ezelőtt kiköltözzenek Amerikába a magyar leánykák, mert oda költöztek családjaik is. Kis gyermekleányok voltak, 10 év körüliek, mikor el kellett szakadniok a
