Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-08-02 / 175. szám

2 Szatmár, vasárnap V SZATMÁRI HÍRLAP 1903. augusztus 2. 175 szám. nézve nem tud felvilágosítást adfti. Kérdést kell intézni Plósz Sáíidor igazságügyi miniszterhez, aki bizó- nyára intézkedett Dienes eifogatá- sára nézve. Miklós Ödön azt kívánja, hogy az igazságügyminiszter tegyen je­lentést a bizottságnak a Dienes után való nyomozásnak eddigi eredmé­nyéről. A bizottságnak lehetőleg hűen tájékozva kell lenni a nyo­mozás stádiumáról. PolÓnyi Géza kérdi, minő in- gerencziát gyakorolt a kormány Dienes szökésére és vájjon nem éri-e a kormányt az a gyanú, hogy Dienes szökését elősegítette, vagy legalább is mulasztást követett el ebben az ügyben. Be fogja bizo­nyítani —• úgymond — hogy a kormány igenis, elősegítette Di­enes szökését. Fáy I stván kijelenti, hogy Szápáry gróf vallomásából az a meggyőződése, hogy a vesztegeté­sek mögött a kormány állott. A mi­niszterelnöknek okvetlen tudomás­sal kellett bírnia az üzelmekről. Olay Lajos bejelenti a bizott­ságnak, hogy több vesztegetési esetről van tudomása. Szükség- esetén az összeférhetetlenségi bizott­ság előtt kész bejelenteni azoknak neveit, akiknél hasonló kísérletet tettek. Kaas Ivor báró Szápárynak a szoczialistákkal történt tárgyalások­ról beszél. Szerinte Szápáry gróf. a miniszterelnök tudtával tárgyalt a szoczialistákkal. Tudja, hogy Szá­páry és a szoczialisták között, mint közvetítő Szeles Adorján szerepelt. A bizottság ezután az ülést felfüggesztette és folytatását dél­után hat órára halasztotta. A délutáni tárgyalás folyamán Kaas Ivor báró ismételten kijelen­tette, hogy Szápáry a miniszterel­nök egyenes megbízásából tárgyalt a szoczialistákkal. Jellemző — úgy­mond — hogy Szápáry és a sze- * * * helyzet, melybe a sors szegényt so­dorta. Emellett tetszett neki az alka­lom, a mely kínálkozott, hogy Kövy urat, az ő váló félben levő férjét ki- játszsza. * Este tíz óra. Mélyen lefátyolozva lépett be Leontin Weiszékhez. A szoba sötét volt. Weisz ur megsúgta, hogy felesé­gét még délben anyjához küldte s igy nincs mitől tartania. Alig öt perezre rá jött a vad Kövy Dénes két tanúval a szerződés megkötése czéljából. * Az éj elmúlt . . . Kövy ur rossz­kedvűen ült szobájában, mikor belépett Weisz ur. — Isten hozott, Henrik. — Szervusz Dénes ! Nos ? — Hagyd el barátom. Ne szól­junk róla. Maradjunk csak továbbra is üzlettársak, legyen közös a vagyonunk — de a nődből többet nem kérek ! így csalódott Prinzivalle — Kövy ur — s igy maradt ép továbbra is Monna Vanna — Weisz Henrikné. * Azóta békés egyetértésben élnek egymással Kövy és Weisz; jó barátok, mert Kövy urnák eszébe se jutna kö­zeledni üzlettársa nejéhez, úgy gon­dolkozván : „Nem mind arany, a mi fénylik.“ czialisták közt Szeles Adorján vitte a közvetítő szerepet. A bizottság Khuen-Héder- váry miniszterelnököt, vagy ma este, vagy hétfőn délelőtt fogja ki­hallgatni. Rákóczi temploma. Az ákosi ev. ref- egyház templomavatása Szatmár, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) A kuruez fejedelem zászlóbontásának kétszász esztendős évfordulója alkalmából or- szágszertp rendezett ünneplésből a közeli Ákos szilágmegyei község is kiveszi a maga részét. A község ev. ref. egyháza Rákóczi ünnepet rendez, a mely alkalommal az egyház a legen­dás korból származó templomát is fel fogja avatni. Az ünnep magasztos lesz, méltó ahhoz a dicső világhoz, a melyhez a község és a felavatandó templom tör­ténete fűződik. Az ákosi templom fa­lain belől gyakran mondott imát a ma­gyarok istenéhez Rákóczi, a nagy ku­ruez fejedelem, a miről a megfakult annálesekben több helyen van emlí­tés téve. A kuruez világ után a barbár kezek nem kíméltek semmit. Tüzzel- vassal semmisítették meg mindazt, ami a legendás korra emlékeztetett. A pusz­títás elöl nem menekült meg az ákosi templom se. A külföldről beözönlött jezsuiták felgyújtották és az értékes műkincsek nagy részét elhordták az isten házából. A megmaradt négy fal, hires fest­ményeit az idő vasfoga pusztította mindinkább, a mesés faragványokból álló oltárt pedig az esővíz mosta, vájta igen sokáig. A község ev. ref. egyháza azon­ban — daczára, hogy nem volt abban a helyzetben, hogy a templomot res- tauráltassa — mindent elkövetett, hogy a romokat megmentse az enyészettől. Befedette a puszta falakat, és majd mintegy ötven esztendő előtt deszka­tetőt emeltetett, a mely teljesen meg­védte a megmaradt műremekeket az időjárás viszontagságaitól. A romokat ezután kitatarozták, úgy, hogy a történelmi nevezetességű templomot ismét az isten dicsőítésének magasztos czéljaira használhatták. Sokáig, nagyon sokáig a kopott falak közül szállott el százak ajakáról a buzgó imádság, a mig az egyház vezető férűai mozgalmat indítottak, hogy a templom felépittessék. A kiváló becscsel biró ereklyék létezését tudatta az egyház a régészeti társasággal, a mely kezeibe vette a templom ügyét. Bánffy Dezső báró miniszterelnöksége idejében a kormány segélyt engedélyezett az ereklye resta urálása és a templom felépítésének czéljaira. A restaurálási munkálatok terveit Schulek tanár készítette, a ki annak idején a budai Mátyás templom újra­építésében is tevékeny részt vett. A tervek szerint több évi folytonos munka után Blaho és Stroble budapesti mű­építészek építették fel az ákosi tem­plomot s most már csak a felavatás van hátra. Ez a szép egyházi és egy­úttal hazafias ünnepély e hó 9-én fog lefolyni a községben. A történelmi ne­vezetességű templom felszentelésén a kormány és az egyház vezető férfiai is megjelennek. A rendező-bizottsághoz, mely se­rényen munkálkodik a fényes ünnepség előkészítésén, Wlassics Gyula vallás- és közoktatási miniszter a napokban levelet intézett, a melyben bejelentette, hogy a felavatáson Forster Ottóval, az országos műemlék bizottság elnökével személyesen fog megjelenni. Ezenkívül több országgyűlési képviselő is beje­lentette a felavatáson való részvételét. Bánífy Dezső, az egyházkerület fö- gondnoka és az ev- ref. egyház több 11a zenei ’ ‘C# ' ‘— kitűnősége szintén jelen lesznek az ünnepségen. A felavatási szertartást Bartók György dr. erdélyi ref. püspök fogja végezni, a ki e hó 8-án érkezik Ákos községbe. A templom felszentelés ünnepe Rákóczi ünnepséggel lesz egybekötve, a melyen kegyelettel fognak adózni a nagy fejedelem emlékének. Érdekes megemlíteni, hogy a templom restaurálásának költségei 70 ezer koronára rúgtak, a melyhez a tör­ténelmi társulat 60 ezer koronával já­rult hozzá. Az ünnepségek előkészítésén Ma­gyar István ákosi lelkész, Bagó sí Gyula és Gross János dr. buzgólkod­nak, a kik fáradságot nem ismerve, mindent elkövetnek az ünnepély sikere érdekében. A felavatás után bankett lesz. Mi okozza a középosztály hanyatlását? Az „0. M. G E.u akcziója. Szatmár, augusztus 1. (Saját tudósítónktól.) Az Or­szágos Magyar Gazdasági Egyesü­let igen nagyfontosságu, de rendkívül nehéz kérdés megoldását tűzte maga elé czélul. A kérdés az, hogy mi az oka a nemzet gerinczét alkotó kö­zéposztály hanyatlásának ? Mind sűrűbben és igen aggasz­tóan szaporodnak a jelek, melyek két­ségtelenné teszik, hogy az egykor erős és hatalmas középosztály rohamosan pusztul. Mi okozza ezt és az ijesztő pusztulásnak mi lenne a gátvető, si­kerrel járó orvosszere ? Olyan kérdé­sek ezek, melyekre csak a legszéle­sebb alapokra fektetett beható és lelki- ismeretes tanulmány után lehet érthető feleletet adni. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület is tudatában van annak, hogy a kérdésre nehéz lesz a feleletet megadni, mert akkor, a midőn hivatá­sából kifolyólag első sorban a vidéki közép birtokosság érdekének a szolgá­latába szegődött, kénytelen volt be­látni, hogy a városi és vidéki közép- osztály között bizonyos szükségszerű kölcsönhatás létezik, a mit figyelmen kivül hagynia nem szabad. Elhatározta tehát, hogy kutatásai körébe a városi középosztály helyzetét is bevonja. Ebben az irányban szüksé­gesnek tartja a jelent összemérni a múlt­tal, nevezetesen az 1867. és 1848. előtti állapotokkal és feltüntetni a ha­ladást, mely az ipar, kereskedelem fejlődése vagy hanyatlása s ezekkel kapcsolatosan a középosztály vagyono- sodása körül észrevehető. Ebben a tárgyban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület megkere­sést intézett Szatmár város polgár- mesteri hivatalához, hogy a feltett kér­désekre — a rendelkezésére álló ada­tok alapján — közölje vele véleményét. Az érdekes átiratot Pethő György gazdasági tanácsosnak osztották ki, hogy arról harmincz nap alatt tegyen véleményes szakjelentést. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület elismeri, hogy kérelmének teljesítése fáradságos és nem könnyű feladat. Mégis bizalommal fordul a városhoz, mert az előtte lebegő czél megvalósítása fontos nemzeti érdek, mely a városokat igen közelről érinti. Az igy összeállított és beérkezett adatok alapján aztán az Országes Ma­gyar Gazdasági Egyesület igyekezni fog a problémát megoldani. Alig hiszszük azonban, hogy ez a mindenesetre dicséretre méltó vál­lalkozás egyhamar sikerülni fog, mert a középosztály hanyatlásának oka oly mélyen gyökerezik, hogy azt ilyen ada­tok nyomán kiirtani, és a pusztulás év­százados lassú proczessusát feltartóz­tatni csaknem teljes lehetetlenség. ÚJDONSÁGOK * A konverziót helyban hagy­ták. A városi kölcsönök konvertálása hosszas és kínos vajúdás után végre megszületett. Tegnap érkezett le a vá­roshoz a belügyminiszter leirata, mely­ben értesíti a várost, hogy az ujabbi felterjesztésében érvényesített indokok alapján, tekintettel a város anyagi helyzetére, a konverziót helyben­hagyja. Alig két héttel ezelőtt ugyan­ezt a konverziót a belügyminiszter el­utasította, mert a városra nézve hát­rányt látott benne és számszerűen ki­mutatta azt az anyagi veszteséget, mely a konverziós pénzműveletből a városra háramlik. Ez az elutasítás nagy szenzácziót keltett és nagy kavarodást idézett elő a városnál, mert nyilván­való volt, hogy vagy a városi szám­vevőségben, vagy a belügyminisztérium­ban téves alapon eszközölték a számí­tást. Az elutasítás alapján a konver­ziót sürgős revisió alá vették és kitűnt, hogy a számadási hiba a belügymi­nisztériumban történt. A mint ezt min­den kétséget kizáró bizonyossággal konstatálták, a városnál biztosra vették, hogy a belügyminiszter1 a konverziót feltétlenül jóvá fogja hagyni. Az el­utasítás ellen a felterjesztést sürgősen megtették és hogy az elintézés a mi­nisztériumban ne szenvedjen késedel­met, Pap Géza polgármester Buda­pestre utazott és Hieronymi Károlyi­nak, a város képviselőjének közbenjá­rása mellett szorgalmazta a gyors el­intézést. Ennek köszönhető, hogy a konverzió jóváhagyása két héten belül megtörtént. A város polgárságára nagy­jelentőségű kérdés a konverzió sikeres megoldása, mert a város terhének csökkenése által a pótadót jelentéke­nyen lefogják szállítani, a minek az adófizető közönség bizonyára csak ör­vendeni fog. * Hermán Mihály arczképe. Hérmán Mihály Szatmár város volt polgármesterének arczképét a közgyű­lés határozata alapján Pap Géza pol­gármester Gót (Grósz) Móricz bécsi festőnél rendelte meg. A festő a meg­rendelésnek eleget tett, a képet meg­festette és a városnak megküldötte. Nagy érdeklődéssel bontották fel a ké­pet tartalmazó ládát. Az érdeklődés azonban csakhamar hoszankodássá változott, mert az arczkép olyan rossz, hogy alig lehet benne a meg­boldogult polgármesterre ismerni. A tanács nem is akarja a képet a köz­gyűlési terembe kifüggeszteni. Ha azon­ban a volt polgárgiester családja ak­ként nyilatkoznék, hogy a kép kifüg­gesztését óhajtja, a város a család kí­vánságát teljesíteni fogja. * Az aratómnnkások biztosí­tása. A gazdaközönség a törvény ér­telmében köteles a munkásokat a „Munkás és cselédsegélyző pénztárnál ‘ baleset ellen biztosítani. Különösen a cséplőgépnél alkalmazott munkásokról elengedhetlenül gondoskodniok kell a gazdáknak, mert szerencsétlenség ese­a „Honvéd sörcsarnok“ kerthelyiségében ma este a katonabanda hangversenyez. .... Szabad bemenet. "........ — Kezdete este 8 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom