Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-10 / 130. szám

SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 10. 130 szám. Szatmár, szerda egyik elősmert nagy tehetségű jogásza, a czikk tartalmának közjogi részét mindenben igaznak tartja, azonban in­dokolása a lehetetlen helyzetek egész theoriáját felöleli. A Házat feloszlatni törvényeink a jelen körülmények közt nem tiltják, de igenis tiltja ezen esz­köznek igénybe vételét a czélszerüség. Másrészt a szigorú törvényesség is el­lene szól, mert költségvetés és ujoncz nélkül a kormányzat államjogi funk- czióját teljesen veszélyeztetné. Ezt a nézetét osztja úgy a sza- badelvüpárt, mint a függetlenségi-párt jogászainak zöme. A Ház feloszlatása különben a függetlenségi-pártot már foglalkoztatta és ott az a nézet jutott érvényre, hogy habár a Ház feloszlatása a pártra nézve kívánatos lenne, ez a fenn forgó ügyek és az ország állapotainak szaná­lása szempontjából, sem nem kívánatos, sem nem czélszerü. A folyosón különben ma a füg­getlenségi-párt kitünőbb jogászai be­szélték, hogy Bánffy Dezső idejében, midőn a korona már deczember hó­napban a Ház feloszlatását elhatározta és erre vonatkozólag Bánffynak a fel­hatalmazást már elküldötte ezt a kor­mánypárt kiváló jogászainak tanácsára czélszerüségi szempontból visszavonta. És a mit á koronának akkor taná­csoltak az oszlopok, köztük Széli Kál­mán is, most ennek ellenkezőjét nem vallhatják. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, junius 9. A képviselőház mai ülésén vi­haros jelenetek szakították meg a tár­gyalások menetét. Az ellenzék hős el­szántsága ismét nyilvánvaló lett s a vezető férfiak újból tanú jelét adták, hogy hiven kitartanak az obstrukczió mellett, addig a mig a nemzet jogos kívánságai teljesedésbe nem mennek. Az ülésen különösen Szatmári Mór beszéde keltett nagy hatást. A szóno­kot a jobb oldalról hangos közbekiál­tásokkal zavarták s ez nem egyszer heves jelenetekre adott alkalmat. Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő: A Ház mai ülésén Apponyi Al­bert elnökölt. A napirend tárgyalása során Szat­mári Mór szólalt fel. Erősen kelt ki a miniszterelnöki jelentés ellen. Ki­jelentette, hogy hasztalan minden csá­bítás és alkudozás, a függetlenségi párt nem enged a nemzeti követelésekből. Majd áttért a szabadelvű pártra s erő­sen támadja a reakcziót. Beszéde alatt Zboray Miklós közbekiáltott. — Csak a zsidó szabadkőmive- sek manöverkednek. Kubik Béla: Micsoda éretlenke dés ez! Szatmári tovább folytatta beszé­dét, a melyben a koronáról szól. Kü­lönösnek tartja a korona azon paran­csát, a inelylyel elrendelte a katonai követelések megszavaztatását. A korona követelését a kormány hiperloyalitásá- nak tulajdonítja s ezért van — úgy­mond — a koronának hatalmi tul- tengése. Kijelentette végül, hogy a katonai javaslatok ellen a legvégsőig kitartanak. Ezután Lukács László pénzügy­miniszter válaszolt egy minapi inter- pelláczióra. A válasz tudomásul vétele felett a Ház holnapi ülésén névszerint szavaznak. Az ülés ezzel véget ért. TÁVIRATOK. A postatolvaj üldözése. Budapest, junius 9. (Saját tu­dósitónktól.) A rendőrség mai vizsgá­lata kiderítette, hogy Micsinai Mihály Felsőmagyarország felé vette útját. A rendőrség az összes felvidéki hatósá­gokat megkereste, hogy nyomozzanak Micsinai után. Délben elterjedt a fő­városban a hir, hogy Micsinait Valkó községben elfogták. Hivatalos jelentés azonban nem érkezett. Az orosz ezár Béesben. Bécs, junius 9. (Saját tu-\ dósitónktól.) Az orosz czár julius hó 25-én Bécsbe érkezik, a hol több napig marad. Bécsböl Romá­niába fog utazni. Béesben nagyban folynak az előkészületek a czár fogadtatására. Pestis Berlinben. Berlin, junius 9. (Saját tudósí­tónktól.) A Chapite kórház igazgató­sága ma hivatalos jelentést adott ki, hogy Sachs dr. kórházi orvos pestis­ben meghalt. Ugyancsak pestises tüne­tek között betegedett meg az orvos ápolója is, a kinek állapota aggasztó. Vilmos császár Magyarországon. Berlin, junius 9. (Saját tu­dósítónktól.) Vilmos császár szep­temberben Magyarországra jön va­dászatra. Szeptember 17-én Bécsbe utazik, a hol néhány napig marad. Bécsből Bélye községbe jön, a hol József főherczeg birtokán több hé­tig fog időzni. Tüntető parasztok. Lemberg, junius 9. (Saját tudó­sítónktól.) A parasztok ma nagy tün­tetéseket rendeztek a zsidók ellen. Berencickov községben bántalmazták a zsidókat, a kik félve menekültek. A tüntető parasztok vezetői azt hangoz­tatják, hogy a kisenevi esetet akarják megismételni. A csendőrség szétverte a parasztokat. Csaló boekmakerek. Budapest, junius 9. (Saját tu­dósítónktól.) A rendőrség ma három zugbockmakert tartóztatott le, a ki a bécsi lóversenyek alatt Budapesten nagy csalásokat követtek el. A csalók­nak hat ügynöke van, a kik ellen vizs­gálatot indítottak. A városok háztartása. Egy polgármester memoranduma. Szatmár, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Kada Elek Kecskemét város polgármestere vá­rosok háztartásáról Írott memorandu­mában nagyon érdekesen ismerteti a városok pénzügyét és háztartását. A városok fejlődésének biztosítá­sára legfontosabb eszköz háztartásuk és pénzügyeik rendezése. Ennek a ren­dezésnek egyfelől abból kell állania, hogy a szükséges jövedelmi források rendelkezésükre bocsáttassanak, más­felől abból, hogy háztartásuk és pénz­ügyeik intézésében részükre a kellő szabadság biztosittassék, azoktól a Kor­látozásoktól felszab adittassanak, melyek a fejlődésüket, haladásukat jelenleg annyira akadályozzák. A szükséges jövedelmi források rendelkezésre bocsátása tekintetében legfontosabb volna a fogyasztási adók jövedelmének átengedése, amire nézve a pénzügyminiszter néhány év előtt némi részleges igéretfólét tett is, de a megvalósítás iránt még előkészítő in­tézkedés is aligha történt. Pedig a ma­gyar államnak minden esetre nagyobb és igazabb érdeke a szorosan vett ma­gyarországi városok és községek ily módon való istápolása, mint a horvát Szlavóniáké, melyek ezen előnyt már régen élvezik. Kövezési, csatornázási és más hasonló járulékoknak szabályrendele­tek alapján való szedése most is gya­korlatban van és mivel ezen létesítmé­nyek egyesekre, különösen a háztulaj­donosokra jelentékeny anyagi előnyök­kel az ingatlan értékének gyarapodá­sával járnak, azok megállapítása in­dokolt is. Ha azonban a városokról külön törvény alkottatik, kívánatos, hogy abban ezen jog biztosittassék, az érvényesítésében alkalmazandó főbb elvek meghatároztassanak és ezzel a városok a mindenkori belügyminiszte­rek eltérő felfogásától lehetőleg függet- lenittessenek. Meg kell továbbá szüntetni az állami és katonai alkalmazottaknak a városi pótadó és hasonló szolgáltatá­sokkal szemben fennálló privilégiumait, mert azok a jogegyenlőség elvével nem egyeztethetők össze; azokat kik a közintézmények előnyeit élvezik, a köz­terhek viselésétől elvonják és a kato­natiszteknek már foganatosított, az állami tisztviselőknek pedig folyamat­ban levő fizetésrendezése után semmi­kép sem indokolhatók. A városok gyakran olyankor léte­sítenek egyes közczélokat szolgáló vál­lalatokat (Vízvezeték, világítási vállala­tok stb.), a mikor azok még nem jöve­delmezők, tehát a városi pénztár köz­érdekekből anyagi áldozatokat hoz. Ez okból, főkép azért, mivel ezen vállala­tok jövedelme kizárólag közczélokra használtatik fel, ezeket állami adómen­tességben kell részesíteni. Viszont azon­ban akkor, ha az illető városokban ugyanilyen magánvállalat már létezik, nem szabad annak állami támogatással versenyt csinálni és igy az abba bele­fektetett magántőkét veszélyeztetni. Ez okból oly esetben, midőn a városi üzem vagy vállalat egyező czélu ma­gánvállalat fennállása és működése idején létesül, attól az adómentesség kedvezményét mindenesetre meg kell tagadni. Hogy a városok háztartási és pénzügyeik rendezésére vonatkozó jo­gaik a törvényben részletesen határoz- tassanak meg, azt a legutóbb történtek parancsolóan követelik. MEGYEI KÖZÉLET. Mit tárgyal a vármegye ? A közgyűlés tárgysorozata. Szatmár, junius 9. (Saját tudósítónktól.) Szatmár- vármegye törvényhatósága e hó 12-én, pénteken délelőtt 10 órakor rendkívüli közgyűlést tart Nagykárolyban, a vár­megye székházában. A közgyűlésnek, a mennyiben több igen fontos tárgy kerül szóba, előreláthatólag érdekes vitái lesznek. A közgyűlésnek részletes tárgysorozata a következő : 1. Belügyminiszteri elutasító le­irat Luby Géza és társainak rendkívüli közgyűlésen tett interpellácziók jegyző­könyvbe nem vétele miatt beadott fe- lebbezése tárgyában. Fj. 2. Belügyminiszteri elutasító le­irat Böszörményi Emil és társainak a múlt évi júliusi rendkívüli közgyűlésen hozott határozatok ellen beadott feleb- bezése tárgyában. Fj. 3. Belügyminiszteri elutasító le­irat Nemestóthi Szabó Albert és tár­sainak a közigazgatási bizottsági tag választás ellen beadott felebbezés tár­gyában. Fj. 4. Belügyminiszteri leirat az Uj- falussy Miklós ravatalára helyezett ko­szorú árának fedezete tárgyában. Fj. 5. Belügyminiszteri leirat Kabelík Gyula műfaragó követelése tárgyá­ban. Fj. 6. Szilágyvármegye átirata a Bu­dapesti Naplóban „Uj szekér“ czim alatt a vármegyei tisztviselőket sértő czikk elleni tiltakozás tárgyában. Fj. 7. Zemplénvármegye átirata a Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200 éves évfordulója alkalmából ren­dezett ünnepélyekre szóló meghívója tárgyában. 8. Nagy Sándor tb. vármegyei főjegj'ző indítványa a Rákóczi Ferencz szabadságharcza 200 éves évfordulójá­nak Szatmárvármegye közönsége által leendő megünneplése tárgyában. I. 9. Alispáni előterjesztés Nagy­károly város képviselőtestületének 734 ezer koronás kölcsön felvétele tárgyá­ban. Fj. 10. Ugyanaz a főispáni lakás ki­javítása tárgyában. Fj. 11. Ugyanaz Tyúkod község kép­viselőtestületének az ecsedi lápon ke­resztül vezető törvényhatósági közút­hoz hozzájárulást megszavazó határo­zat ellen beaáett felebbezések tárgyá­ban. Fj. 13. Ugyanaz a nyári időszakra megállapított hivatalos órák iránti in­tézkedés bejelentése tárgyában. Fj. 14. Ugyanaz az erdődi kórház- alap készpénzének gyümölcsöző elhelye­zése tárgyában. Fj. 15—57. Szamosbecs, Hermánszeg, Dányád, Mánd, Borzova, Czégény, K.- Tótfalu, F.-Gyarmat, Zsarolyán, Nagy- Szekeres, Borhid szegény-alap, mező- gazdasági és közmunka, Veresmart, Remetemező, Barlafalu, Kölese, Ar.- Megyes, Rozsály, Császló, Csenger, Óvári, Angyalos, Sályi, Nagybánya sz. kir: város, Fülesd, Milota, Tisza-Kóród, Kovás, Kís-Bozinta, Hagymás-Lápos óvoda-alap, Kolczér, Ó-Bozinta, Bere, Majtis, Darnó, Portelek, Kis-Szekeres, Jánk, Fény, Reszege, Mező-Petri, Ka- rulya 1901. évi számadása. II. 59—65. Hodász, Jármi, Papos, Olcsva, Olcsva-Apáti, Nagy-Ecsed, Gebe 1902. évi számadása. II. 66—72. Vámfalu, Adorján, Czé­gény, Zsarolyán, Dányád, Mánd, Bor­zova 1903. évi költségelőirányzata. II. 73. Nagy-Szekeres 1903. évi köz­ségi közmunka költségvetése. II. 74. N.-Szekeres, Nyir-Csaholy, Hagymás-Lápos 1903. évi pótköltség­előirányzata. II. 75. A mátészalkai állami óvoda és gyermekmenhely egyesítése. III. 76. Penészlek község közbirtokos- sági szervezési szabályzata. II. 77. Szaniszló község birtokossági szervezési szabályzata. II. 78. Csanálos és Fény községek módosított szervezési szabályrendelete. 79. Dr. Vetzák Ede és társai nagykárolyi lakosok felebbezése a város képviselőtestületének a dalegyesület részére megszavazott segély tárgyában kelt határozata ellen. II. 80. Szinér-Váralja község képvi­selőtestületének ingatlan szerzés tár­gyában kelt határozata. II. 81. Argyilán Timaszie és Ó-Huta község között létrejött egyezség jóvá­hagyása. II. Vajda Mihály Ul*i és női divat üzlete SZATMÁR, Deák-tér 10. - Fióküzlet: NAGYBÁNYA.-----------------------------------------■=■ Elsőrendű bevásárlási hely -—---------------------­u r i és női divatezikk e k b e n. Férfi kalapok és fehérnemüek legnagyobb raktára. —Női blouzok és bőrkeztyük nagy választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom