Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-08 / 56. szám

Szatmár, 1903. márczius 8. Vasárnap. Második évfolyam, 56. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy' hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .-16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eíyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : IOG. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A vajda beszélt. Szatmár, márcz. 7. E czimen egyik fővárosi poli­tikai napilapnak felelős szerkesztője szemlét tartván Eötvös Károly or­szágos képviselőnek az ujonczjavas- lat felett tartott parlamenti beszé­dén, szemléjének konklúziója — a czikkiré pártállásának inegfelelőleg —■ oda lyukadt ki, hogy a kisebb­ségnek nincs joga a nemzet múlt­jából következtetést vonni a javas­lat védelmére. Ennek aztán további hallgatag konklúziója az lenne, hogy ha a többség megszavazni kész a javaslatot, akkor a kisebbségnek ki­térés és hallgass. Függetlenségi párti vagyok, de érzésemben szabadelvű. Lelkes kor­mánypárti is vagyok akkor, ha a kormány a szabadéivüségnek és az állam függetlenségének a képvise­lője és a nemzet jogainak ez esz­mék alapján" való tovább fejleszté­sét tekinti czéljául. De mindenek­előtt és mindenek fölött magyar va­gyok. Mint ilyen, a nemzetnek leg sajátabb és senkinek el nem alku­dott, alkotmányával biztosított joga­inak védelmét, a nemzeti becsület sérthetetlenségét mindenek előtt el­sőbbnek tartom. Mint ilyen szólok tehát azok­hoz a kormánypárti kritikákhoz, me­lyek a vajda legutóbbi parlamenti beszéde felett elhangzottak. A tárgyalás alatt lévő ujoncz- javaslatot a nemzet alkotmányához lni és politikailag érett minden pol­gára — károsnak és magában vesze­delmet rejtőnek találja. Kivételt ta­lán csak a megszavazásra készen álló képviselőházi többség tesz, — de ezt párt-politikai és párt-uralmi tekintetek vezetik. Ennek a meg­győződésnek az ország törvényha­tóságai is kifejezést adtak a házhoz intézett felirataikban. Kétségtelen az is, hogy az or­szágtól úgy vérben, mint pénzben ily mérvű áldozatot igénylő javas­latoknak árnyéka sem volt megák­kor, mikor a választó polgároknak alkalmuk volt a kezükbe letett al­kotmányos döntést gyakorolni. A képviselőknek a javaslat netáni meg­szavazásával kifejezésre jutó aka­rata tehát nem küldőiknek az akarata, hanem annak éppen ellenkezője. A magyar nemzetnek legsajá­Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét- i küldésére vonatkozó felszólalások iptézendők. tabb ősi joga nyer kifejezést a jel­szóban, hogy: „Nyelvében él a nemzet.“ Erről a jogáról a nemzet soha le nem mondott, ilyen törvény, vagy szerződés nincs. A szerződéseket és a törvé­nyeket, melyek a nemzetnek az uralkodóival kötött szerződéseit ik­tatták törvénybe, a királyhü ma gyarság tiszteli és megtartja. Joga van hát ahhoz, hogy azokat mások is tiszteletben tartsák. A pragmatika szankció, a di­nasztiával kötött első szerződése a nemzetnek csak az uralkodó közös­ségét állapítja meg. Ennek a tör­vényhozási magyarázatát képező 1867. évi XII. t. ez. pedig csak a had- és külügy, és e kettőre vo­natkozó pénzügy közösségét álla­pítja meg az uralkodó jogara alatti örökös tartományokkal, — egyebek­ben az ország, minden más orszá­goktól teljesen független. A kisebb­ségnek küzdelme tehát a nemzet függetlenségének megtámadására al­kalmas bármely kormányjavaslattal szemben, még ha a legvégsőkig megy is e hazafias kötelesség. Nem ob- strukció a küzdelem, ha a nemzet követeli, hogy a véréből sorozott katonák tisztjei azon ezredekben szolgáljanak, melyben vérbelii szol­gálnak, hogy a magyar ezredek zászlói és hadi jelvényei magyar nemzetiek legyenek és azokból a nemzet gyászára emlékeztető svare- gelb szinek és madarak kikííszöböl- tessenek. A kisebbségnek a végletig menő védekezésében az egész ország szi­vének a megdobbanása van benne. Ez nem jogoknak a kierőszakolása, hanem önérzetes becsületére büszke nemzetnek jogos és törvényes kö­vetelése. Apelláljon a kormány, ha van hozzá bátorsága a nemzetre és meglátja, kinek fog igazat adni a nemzet. Obstrukciónak fogja-e inon« dani a kisebbség küzdelmét, vagy a nemzet egy önvédelmi harczának. f. a. POLITIKAI HÍREK. Válsághírek. Megint kormányválságról beszél­nek. A hírek forrása alighanem a kor­mányra vagy talán még inkább a kor- mányelnökre megy vissza. Szél! Kálmán MIGRAINE. Irta: Szépfaludy Ferencz. I. Ragyogó fiatal asszony, húsz és harminsz év közt volt, de mégis köze­lebb a harminezhoz, mint a húszhoz. A ki látja, az is szépnek találja, leg­szebbnek. A szép Szondi Balázsnénak egyéb baja nines, mint a migraine, mely minduntalan előfogja s elkeseríti.. Bó­dult, kábult; tüzes fekete szeméből el­tűnik az elevenség, ajkairól a mosoly, az egész világ értékét veszti ilyenkor. A puha, szőnyeges szofa is, melyre ledől, kényelmetlennek tűnik föl, a virágos gy, mely inaskor varázszsaí vonja be fejedelmi alakját, kegyvesz­tett lesz. A jó Balázs oda siet a függöny­höz s erősen besötétiti a boduárt, hogy csak egy-egv pisla sugár szűrődhessék át, hirdetvén a nappalt. Azután lábuj- hegyen távozik egyenesen a klubba. Az orvos mindig rendelkezésére áll a szép asszonynak s hozza a „mig­raine stiftet“ és alkalmazza tudomá­nyát ; de egyebet sem hall a szép asz- szony részéről, mint az orvosi tudo­mány hiányosságát. — Oh, azok az orvosok ! . . .kiált fel elkeseredetten a szép menyecske. — Mind a hány van, nem ér egy pipadohányt! — Igaza van nagyságos asszo­nyom, de képtelen vagyok kigyógyitani s igy mint orvos, ene a betegségre incapat, azaz magyarán mondva ok- tondi vagyok; de mint jós, be fogok válni. — Mint jós ? Hát már uj mes­terségbe akar vágni ? Attól tartok, hogy a prófétaság sem fog jobban sikerülni, mint a doktorság. — A nagyságos asszony bajára nézve mint próféta, mint látnok — remélem — jobban be fogok válni ! — Ugyan jósoljon hát kérem. — Tehát nagyságos asszonyom, hallgassa szent és megérdemelt figye­lemmel, a mit ezennel jósolni fogok. S hamarább téved Falb doktor az idő megjövendölésében, mint Csősz Bence Med. Univ. doktor ebben a jóslásban. — Nos? — Nos : Szondi Balázsné nagy­ságos asszonyom: mihelyt érezni fogja a kor hatalmát, az évek múlását, bá­jai pusztulását, rózsái hervadását, nem akarom mondani az öregedés közele­dését, abban a minutában úgy eltűnik migraineje, mint eltűnik észrevétlenül a kámfor. Ha két hét múlik s önnek nincs migrainéje, üdvözölje a megváltó boldogító kori, mely a legjobb doktor. Isten oltalmába ajánlom nagyságos asszonyom s itt hagyom a leghatéko nyobb — pardon, semmitsem érőmig- rainefstiftemet, használja általános tü­relemmel. Csősz Bencze doktor vette a ka­lapját, kezet csókolt a szép asszony­nak, s otthagyta a migriane stift mellett emlékül értékes jóslatát. Szondiné ideges főfájása valóságos dulást vitt végbe, olyan volt, mint a pusztító orkán, mely ledönti a gabonát, letördeli a fákat, végigcsapkod erdőn, mezőn, reményen s a legszebb kilátá­sokon és mégis — mintha a doktor tá­vozása után koromsötét hajából vil­lanyszikrák pattannának elő, finom metszésű orra megrezdül, ajkai resz­ketnek s egész testén akár a teljes, igaz fiatalság forrósága futna végig. — Fiatal vagyok ! Fital vagyok és szép is vagyok! A szép asszony karcsú, finom kezét arczára szorította s eltakarva vele két nagy szemét, mintha el akarná venni látását, mely a jövőben oly megváltozott alaknak hirdeti. Nem mer panaszkodni, nem akar jajgatni, ha fel is szisszen, szinte elsimítja. A fájda­lom, a gyötrelem nem mincbg volna elviselhetetlen, lehet olykor édes is. ií. Szondi Balázs, a gyöngéd férj hazaérkezik a klubból és szenvedő ne jének boduárjába sem merészkedik be­lépni, hogy ne háborgossa. No, de talán múlik is a baj s szeretett asz- szonyát ismét üdvözölheti a maga fé­nyében, kedvességében. Csakugyan megnyílik az ajtó s belép megelégedett mosolvlyal Malvin, a ház úrnője. — Elmúlt.-- Férje átkarolja: — Sokat szenvedtél újra, ugy e ? Búr csak vége volna ennek a gyötre­lemnek. Korlátolt tudomány, mely is­meri a bajt és ellene szere nincs! A törvénytudó paragrafust czitál, az órás beállít uj kereket az ócska helyett, vagy legalább megtisztítja, a pecsét- tisztitó kiveszi a pecséb t, ha tudja mi okozta és a derék Csősz Bencze csak jár, jár és az én angyalom egyre szenved ! — Ne panaszkodjál édesem, én már nem panaszkodom. Az ember, a mikor alszik, nem mulat s azért az alvásnak mégis van haszna, az ablak Róth Fülöp kárJsbádi czipőraktárat ajánljuk a í. vevőközönségnek mint leorolesóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! $ Szatmár és vidéke legnagyobb czipőral^ára. MpnÁriIrD7ftplr ? f tavaszi és nyári idényre iitegrendelt összes úri, női és gyermek iTlDyoin.BZ,uüA. • • $ $ # A A valódi franczia sehewrő bőrű lábbelik A A 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom