Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-18 / 88. szám
sógét. A jelentésből világos képe látszik annak a fáradságos és buzgó munkának, a melyet a Széchényi-Társu lat eddig kifejtett. A legutóbbi népszámlálás adataiból, örömmel konstatálja az egyesület, hogy Szatmárvármegye területén a magyar faj egyre szaporodik, s hogy a magyarasodó lakosság száma, különösen a nemzetiség lakta vidéken, óriási mértékben növekedik. A jelentés ezután sajnálattal konstatálja, hogy a lelkesedés és a közönség érdeklődése a Társulat működése iránt, mintha kissé alább szállt volna. Ezt a közönyt pedig indokolva látja a nyomasztó gazdasági állapotban, melyek a nehezebb és gondterhesebb megélhetést eredményezik általában. De egyúttal ama reményének ad kifejezést az egyesület, hogy ez a közöny csak múló jellegű, melylyel szemben a „Széchényi Társulat“ önbizalma és akaratereje, lankadatlan küzdelme meg fog tudni birkózni! A „Széchényi Társulat“ a múlt évben is különösen a kisdedóvás fejlesztésére helyezett nagy súlyt, daczára, hogy anyagi eszközei meglehetősen korlátoljak, ez idő szerint 109 vármegyei községben fart fenn óvodát, azonkívül 5 helységben nyári gyermekmenhelyet. Ezen intézmények fentartására 11,281 koronát fordított. Az összes népneve- lós eszközei 41,619 koronába kerül tek, mely összegben bennfoglaltatik a községek 3 százalékos óvodai pótadója is. Olyan helyeken, hol a nép anyagi helyzete megengedte, csekély felvételi dijakkal és egyébb jövedelmekkel apasztották a közművelődési egylet kiadásait. Az összes gyermekmenhelyeket 9328 gyermek látogatta. A gyermekek száma, vallások szerint, igy oszlanak meg .• Szatmáf, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 18. 88 száin. esti tanfolyamon oktatták ki az idegen ajkú gyermekeket magyar beszédre. Ilyen ifjúsági egyesületeket létesített az aranyosmedgyesi, patóházai, nagysomkuti, alsókapnikbányai, misz- tótfalusi, nagypeleskei, dengelegi, krasz- naszentmiklósi, vámvalusi, hagymás- láposi állami, a szakaszi róm. kath. és hosszufalusi ev. ref. iskolákban. Azonban nem csak a gyermekek nevelése körül buzgólkodott a »Széchenyi Társulat“. De idegen ajkú felnőttek részére is a hosszú téli estéken Aranyos-Medgyesen, Avasfelsőfalu, Ilobabányán, Kányaházán, Patóházán, Dengelegen és Apáton magyarnyelvű tanfolyamokat tartottak, a melyeken mintegy 300 idegen ajkú férfi é3 nő részesült oktatásban a magyar nu elvben szép eredménynyel. Az egyesület múlt évi bevétele 21,425 kor. 80 fillér volt, ebből elköltötték 5741 kor. 75 fillért, a pénztári maradvány tehát 15,684 kor. 05 fillér. Az egyesület folyó évi munkatervében ugyanazon nemes, hazafias czélt tűzte maga elé, a mit tavaly kul- tivált azzal a külömbséggel, hogy fáradságos munkáját tőle telhetoleg jobban kiterjeszti. A jelentésben végül köszönetét mond a Társulat Wíassics Gyula vallás és közoktatásügyi miniszternek azon hazafias cselekedetéért, „hogy a közművelődés czéljaira 1000 koronát juttatott az egyesületnek.“ Róm. kath. 1767, gör. kath. 2420, gör. kel. 119, ev. ref. 4352, ág. hit. '29, izr. 641. Az összes gyermekek közül 6885 volt magyar, 2030 román és 413 né met ajkú. Egy-egy menedékhelyre átlag 413 gyermek esett. Egygvermek gondozása átlag 4 és fél százalék koronába került évenkint. Az óvodákban és a gyermekmen- helyeken 24 okleveles kisdedóv ónö volt alkalmazásban s a Társulat törekvése mindinkább odairányul, hogy a jövőben is minél több tanerőt alkalmazzon. E helyütt megemlíti még a jelentés, hogy az okleveles óvónők száma általában igen nagy, s mert az állami óvodákban nem kapnak alkalmazást, szívesen vették, hogy a „Széchényi Társulat“ a kebelében fennálló gyer- mekinenhelyek vezetésére adott nekik megbízást. A jelentkező óvónőknek a a mennyire csak lehetett, mindenkor helyet biztosított az egyesület, nem csupán méltányossági okokból, hanem azért is, mert magasabb képzettségük folytán hasonlíthatatlanul szebb eredményt tudnak felmutatni, mint a men- helyvezetéssel biró nők. A kisdedovó intézményeket, törvény intézkedései szerint, a Széchenyi Társulat a múlt esztendőben több szőr megvizsgálta s mindenütt példás rendet, dicséretre méltó eredményt tapasztalt. Ezenfelül más irányban is igyekezett az egyesület kötelességének ele get tenni. Számos közégi elemi iskolának tanszereket vásárolt, a hazafias népoktatás körül érdemeket szerzett, tanítókat megjutalmazta és a magyar nyelvben előrehaladást tanúsított, növendékeket ajándékokkal — többnyire érdekes könyvekkel lepte meg. Az iskolákkal kapcsolatosan ifjúsági egyesületeket is létesítettek, a melyekben Ä szatmári ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Második nap. — Saját tudósitónktó . — Szatmár, április 17. A szatmári ev. ref. egyházmegye tegnap folytatta közgyűlését s a késő délutáni órákban be is fejezte. A közgyűlés látogatottsága, a tegnapi napon meglehetősen megcsappant, mivel tegnapra csak a bírósági ügyek maradtak, a melyek iránt csak az illető községek képviselői érdeklődtek, akik az ügjek- ben érdekelve voltak. A tanácskozás, mely reggel 9 órakor vette kezdetét, tegnap is Biki Károly esperes és Luby Géza orsz. képviselő elnöklete mellett folyt. A fontosabb bírósági ügyekben hozott ítéleteket az alábiakban közöljük: Az egyházmegye bírósága 15 rendbeli ügyben hozott ítéletet, amelyek közül különös érdeklődés és figyelem kisérte a Győrtelek községben előfordult panaszos dolgokat. (Lelkész és tanító viszálya.) A győrteleki egyház tagjai panaszt emeltek Juhász László lelkészük és Csuka Endre tanítójuk ellen. A pap és a tanító ugyanis állandóan hadi lábon állnak egymással s emiatt többszőr fordul elő köztük olyan perpatvar a mely az egyház rendjét is megzavarja. Sőt az istentiszteletet is zavarja. Juhász László lelkész ugyanis Csuka Endre kántortanitó énekét rossznak, a misével összefüggőnek nemtar- iotta és ezért rendesen a lelkész szabta meg a tanítónak, hogy mit énekeljen. Szerinte azonban a tanító a szöveget más dallamon énekelte és emiatt nem tudta, hogy mikor menjen fel a szószékre. Csuka Endre tanító ezzel szemben hivatkozik hosszú egyházi szolgálatára, amely alatt soha sem volt semmiféle kellemetlensége, csak mióta az uj lelkész jött az egyházba, ennek összeférhetetlen természete miatt nem tudja állását úgy betölteni, amint azt kellene és a mint szeretné. a panaszló egyház nevében Ba- rátli Sándor győrteleki lakos szólalt fel és az egyházban előfordult súrlódások és kellemetlenségek okozóinak úgy a lelkészt, mint a tanítót mondja. A bíróság Nagy László nagyari lelkész előadásában beható vizsgálat tárgyává telte az ügyet és Luby Géza elnöklete alatt kihirdette az Ítéletet, amely az egyenetlenkedö lelkészt és tanítót egyenkínt 50—50 korona birság és 20—20 kor. vizsgálati költség megfizetésére Ítélte. (A győrteleki lelkész fegyelmije.) Juhász László győrteleki lelkész erős hangon fakadt ki az espereshez intézett egyik beadványában, amely miatt ma Ítélt felette az egyházmegye bírósága. A beadványban a lelkész megfeledkezett a köteles tisztelet hangjáról, melyet felettes hatóságával szemben tanúsítania kellett volna s jólehet későbbi levelében bocsánatot kért ezért az esperestől, de miután már ekkor az ügy hivatalból a bíróság elé volt terjesztve, a közgyűlésnek a tárgyalástól elállania nem lehetett. Juhász László lelkész hosszabb beszédben védte álláspontját és kimutatni igyekezett azt, hogy a sértő levelet az esperesi hivatal egyik előbbi megkeresése felett érzett első felindulásában irta meg, amit bizonyít a későbbi bocsánatkérő levele, A bíróság Uray Géza előadói jelentése után mégis bűnösnek találta Juhász Lászlót az egyházi törvények 301. §-ába ütköző fegyelmi vétség el követésében és öl egyházi hatósága ellen tanúsított tiszteletlen viselkedése miatt feddésre ítélte. Az ítélet ellen a lelkész febbbe- zést jelentett be. (A tyukodi tanító elmozdítása.) Varga Kálmán tyukodi tanítót Gönczy Sándor lelkész panaszára az egyházmegye, majd az egyházkerület állásától elmozdította több rendbeli fegyelmi ügyei miatt. Ennek folytán Varga Kálmán más állás után volt kénytelen nézni és Sima község meg is választotta tanítójául. Varga mindazonáltal nem nyugodott bele a két fórum ítéletébe, hanem a konventhez felebbezett. Felebbezésének sikere is volt, mert a konvent kimondotta, hogy a lelkész perujitási kérelmének hely nem adható. Ez ítélet alapján Varga Kálmán az egyházmegyétől Tyúkodra való visz- szahelyeztetését kérte, egyszersmind 137 korona perköltségei és a költözködésben felmerült kiadásai iránt pert indított Gönczy Sándor lelkész ellen A bíróság beható tárgyalás után elvetette Varga Kálmán tanító kérelmét, valamint a költségekre irányuló keresetét is, azzal az indokolással, hogy a konventi Ítélet csak a perujitási kérelmével utasította el Gönczy Sándort, de az elmozdításra vonatkozó két első fórum ítéletét nem semmisítette meg. Több kisebb bírósági ügy elintézése után, a közgyűlés délután 6 órakor véget ért. ÚJDONSÁGOK. Egy választókerület a képviselője ellen. Tisza István grófnak ugrai vá lasztóihoz intézett ismeretes nyílt levele nagy elkeseredést okozott az ugrai függetlenségi hívők tekintélyes táborában, akik e hó 19-ére népgyülést hiv tak össze, amelyen a választó kerület miuden községe képviselteti magát és különösen Komádiból, Nagyharsányból és Zsadányból, e szinnegyvennyolczas községekből készülnek be a választók nagy számmal. Ezen a jövő vasárnap megtartandó népgyülésen adják meg a választ Tisza István gróf levelére még pedig oly formán, hogy a népgyülés elhatározza, hogy nagy küldöttség megy fel Budapestre és adják a katonai javaslatok elleni feliratukat a képviselőház elnökének. Az érdekesnek Ígérkező nópgyü- lésre meghívják Kossuth Ferenezet, a párt elnökét, aki kilátásba is helyezte lejövetelét, továbbá dr. Barabás Béla, dr. Molnár Ákos, Illés Bálint, Rigó Ferencz, Szatmári Mór, dr. Bartha Ferencz és Marjay Péter országgyűlési képviselőket. A gyűlésre vonatkozólag a meghívókat már Hús vét előtt szét küldözgették a kerület 28 községében, a következő felhívással és értelemben. Tisztelt Polgártársak! Az ugrai választókerület központi bizottsága f. ápril hó 19-én a központon Ugrán a katonai javaslatok ellen, nemzetiség-, válás- és pártkülönbség nélkül, több országgyűlési képviselő jelenlétében kerületi nagy népgyülést fog tartani, melyre a kerület hazafias polgárait tisztelettel meghívja s egyszersmind pót meghívóban közhírré teszi, hogy gyűlés után 1 kor. 60 fill, belépti dij mellett társas ebédet rendez s a gyűlésre számosán érkező országgyűlési képviselőket, kocsik és bandérium kivonulásával vasárnap reggel a sza- káli állomásnál fogadják. A rendező bizottság. A népgyülés rezoluezióját nagy számú küldöttség fogja felvinni Budapestre, hol átadja gróf Apponyi házelnöknek. A küldöttség vezetésére dr. Barabás Bélát fogják felkérni. * Rendkívüli városi közgyűlés. Szatmár város törvényhatósági bizottsága, kedden, e hó 21-én rendkívüli közgyűlést tart, a melyen kizárólag a két uj kaszárnya ügyét fogják tárgyalni. E közgyűlés eredményétől függ az uj laktanyák építése. A vállalkozó c/.ég ugyanis, mint már lapunk tegnapi számában megírtuk, ismételten előnyös ajánlatot tett a fentartási költségekre nézve. A Grünvald Testvérek és Sehieffer ezég most az uj ajánlatot írásban is megküldte Pap Géza polgármesternek s igy a rendkívüli közgyűlés dönthet az építés ügyében. Hogyha az építkezésre vonatkozólag véglegesen dönt a közgyűlés, a város értesíteni fogja a vállalkozókat, hogy a biztosítékot tegyék le. Egyidejűleg a honvédelmi miniszternek is tudomására hozzák a közgyűlés határozatát. * A város vadkörtefái. A szatmári határban serény munka folyik. Vadkörtefákat ásnak ki a földből és elviszik messzire onnét, a hol legelőször nyíltak a fák virágai. Sok-sok nyáron át hüs árnyékul szolgáltak a terebélyes fák a pásztoroknak, a kik nem egy holdvilágos estén andalogtak el a tilinkó bus szava mellett a rőzse lángok piros fényénél. Most azonban a szép időknek vége szakadt. A város
