Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-18 / 88. szám

sógét. A jelentésből világos képe lát­szik annak a fáradságos és buzgó mun­kának, a melyet a Széchényi-Társu lat eddig kifejtett. A legutóbbi népszámlálás adatai­ból, örömmel konstatálja az egyesü­let, hogy Szatmárvármegye területén a magyar faj egyre szaporodik, s hogy a magyarasodó lakosság száma, kü­lönösen a nemzetiség lakta vidéken, óriási mértékben növekedik. A jelentés ezután sajnálattal kons­tatálja, hogy a lelkesedés és a közön­ség érdeklődése a Társulat működése iránt, mintha kissé alább szállt volna. Ezt a közönyt pedig indokolva látja a nyomasztó gazdasági állapotban, me­lyek a nehezebb és gondterhesebb meg­élhetést eredményezik általában. De egyúttal ama reményének ad kifejezést az egyesület, hogy ez a kö­zöny csak múló jellegű, melylyel szem­ben a „Széchényi Társulat“ önbizalma és akaratereje, lankadatlan küzdelme meg fog tudni birkózni! A „Széchényi Társulat“ a múlt évben is különösen a kisdedóvás fej­lesztésére helyezett nagy súlyt, daczára, hogy anyagi eszközei meglehetősen kor­látoljak, ez idő szerint 109 vármegyei községben fart fenn óvodát, azonkívül 5 helységben nyári gyermekmenhelyet. Ezen intézmények fentartására 11,281 koronát fordított. Az összes népneve- lós eszközei 41,619 koronába kerül tek, mely összegben bennfoglaltatik a községek 3 százalékos óvodai pótadója is. Olyan helyeken, hol a nép anyagi helyzete megengedte, csekély felvételi dijakkal és egyébb jövedelmekkel apasz­tották a közművelődési egylet kiadásait. Az összes gyermekmenhelyeket 9328 gyermek látogatta. A gyerme­kek száma, vallások szerint, igy osz­lanak meg .• Szatmáf, szombat SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 18. 88 száin. esti tanfolyamon oktatták ki az idegen ajkú gyermekeket magyar beszédre. Ilyen ifjúsági egyesületeket léte­sített az aranyosmedgyesi, patóházai, nagysomkuti, alsókapnikbányai, misz- tótfalusi, nagypeleskei, dengelegi, krasz- naszentmiklósi, vámvalusi, hagymás- láposi állami, a szakaszi róm. kath. és hosszufalusi ev. ref. iskolákban. Azonban nem csak a gyermekek nevelése körül buzgólkodott a »Széche­nyi Társulat“. De idegen ajkú fel­nőttek részére is a hosszú téli esté­ken Aranyos-Medgyesen, Avasfelsőfalu, Ilobabányán, Kányaházán, Patóházán, Dengelegen és Apáton magyarnyelvű tanfolyamokat tartottak, a melyeken mintegy 300 idegen ajkú férfi é3 nő részesült oktatásban a magyar nu elv­ben szép eredménynyel. Az egyesület múlt évi bevétele 21,425 kor. 80 fillér volt, ebből elköl­tötték 5741 kor. 75 fillért, a pénztári maradvány tehát 15,684 kor. 05 fillér. Az egyesület folyó évi munka­tervében ugyanazon nemes, hazafias czélt tűzte maga elé, a mit tavaly kul- tivált azzal a külömbséggel, hogy fá­radságos munkáját tőle telhetoleg job­ban kiterjeszti. A jelentésben végül köszönetét mond a Társulat Wíassics Gyula val­lás és közoktatásügyi miniszternek azon hazafias cselekedetéért, „hogy a közművelődés czéljaira 1000 koronát juttatott az egyesületnek.“ Róm. kath. 1767, gör. kath. 2420, gör. kel. 119, ev. ref. 4352, ág. hit. '29, izr. 641. Az összes gyermekek közül 6885 volt magyar, 2030 román és 413 né met ajkú. Egy-egy menedékhelyre át­lag 413 gyermek esett. Egygvermek gondozása átlag 4 és fél százalék koronába került évenkint. Az óvodákban és a gyermekmen- helyeken 24 okleveles kisdedóv ónö volt alkalmazásban s a Társulat törekvése mindinkább odairányul, hogy a jövő­ben is minél több tanerőt alkalmazzon. E helyütt megemlíti még a jelentés, hogy az okleveles óvónők száma álta­lában igen nagy, s mert az állami óvodákban nem kapnak alkalmazást, szívesen vették, hogy a „Széchényi Társulat“ a kebelében fennálló gyer- mekinenhelyek vezetésére adott nekik megbízást. A jelentkező óvónőknek a a mennyire csak lehetett, mindenkor helyet biztosított az egyesület, nem csupán méltányossági okokból, hanem azért is, mert magasabb képzettségük folytán hasonlíthatatlanul szebb ered­ményt tudnak felmutatni, mint a men- helyvezetéssel biró nők. A kisdedovó intézményeket, törvény intézkedései szerint, a Széche­nyi Társulat a múlt esztendőben több szőr megvizsgálta s mindenütt példás rendet, dicséretre méltó eredményt ta­pasztalt. Ezenfelül más irányban is igye­kezett az egyesület kötelességének ele get tenni. Számos közégi elemi iskolá­nak tanszereket vásárolt, a hazafias népoktatás körül érdemeket szerzett, tanítókat megjutalmazta és a magyar nyelvben előrehaladást tanúsított, nö­vendékeket ajándékokkal — többnyire érdekes könyvekkel lepte meg. Az is­kolákkal kapcsolatosan ifjúsági egye­sületeket is létesítettek, a melyekben Ä szatmári ev. ref. egyházmegye közgyűlése. Második nap. — Saját tudósitónktó . — Szatmár, április 17. A szatmári ev. ref. egyházmegye tegnap folytatta közgyűlését s a késő délutáni órákban be is fejezte. A köz­gyűlés látogatottsága, a tegnapi napon meglehetősen megcsappant, mivel teg­napra csak a bírósági ügyek maradtak, a melyek iránt csak az illető községek képviselői érdeklődtek, akik az ügjek- ben érdekelve voltak. A tanácskozás, mely reggel 9 órakor vette kezdetét, tegnap is Biki Károly esperes és Luby Géza orsz. képviselő elnöklete mellett folyt. A fontosabb bírósági ügyekben hozott ítéleteket az alábiakban közöljük: Az egyházmegye bírósága 15 rendbeli ügyben hozott ítéletet, ame­lyek közül különös érdeklődés és figye­lem kisérte a Győrtelek községben előfordult panaszos dolgokat. (Lelkész és tanító viszálya.) A győrteleki egyház tagjai panaszt emeltek Juhász László lelkészük és Csuka Endre tanítójuk ellen. A pap és a tanító ugyanis állandóan hadi lábon állnak egymással s emiatt több­szőr fordul elő köztük olyan perpatvar a mely az egyház rendjét is megza­varja. Sőt az istentiszteletet is zavar­ja. Juhász László lelkész ugyanis Csuka Endre kántortanitó énekét rossz­nak, a misével összefüggőnek nemtar- iotta és ezért rendesen a lelkész szab­ta meg a tanítónak, hogy mit énekel­jen. Szerinte azonban a tanító a szö­veget más dallamon énekelte és emiatt nem tudta, hogy mikor menjen fel a szószékre. Csuka Endre tanító ezzel szem­ben hivatkozik hosszú egyházi szolgá­latára, amely alatt soha sem volt semmiféle kellemetlensége, csak mióta az uj lelkész jött az egyházba, ennek összeférhetetlen természete miatt nem tudja állását úgy betölteni, amint azt kellene és a mint szeretné. a panaszló egyház nevében Ba- rátli Sándor győrteleki lakos szólalt fel és az egyházban előfordult súrló­dások és kellemetlenségek okozóinak úgy a lelkészt, mint a tanítót mondja. A bíróság Nagy László nagyari lelkész előadásában beható vizsgálat tárgyává telte az ügyet és Luby Géza elnöklete alatt kihirdette az Ítéletet, amely az egyenetlenkedö lelkészt és tanítót egyenkínt 50—50 korona bir­ság és 20—20 kor. vizsgálati költség megfizetésére Ítélte. (A győrteleki lelkész fegyelmije.) Juhász László győrteleki lelkész erős hangon fakadt ki az espereshez intézett egyik beadványában, amely miatt ma Ítélt felette az egyházmegye bírósága. A beadványban a lelkész megfeledkezett a köteles tisztelet hang­járól, melyet felettes hatóságával szem­ben tanúsítania kellett volna s jólehet későbbi levelében bocsánatot kért ezért az esperestől, de miután már ekkor az ügy hivatalból a bíróság elé volt ter­jesztve, a közgyűlésnek a tárgyalástól elállania nem lehetett. Juhász László lelkész hosszabb beszédben védte ál­láspontját és kimutatni igyekezett azt, hogy a sértő levelet az esperesi hiva­tal egyik előbbi megkeresése felett ér­zett első felindulásában irta meg, amit bizonyít a későbbi bocsánatkérő levele, A bíróság Uray Géza előadói jelen­tése után mégis bűnösnek találta Ju­hász Lászlót az egyházi törvények 301. §-ába ütköző fegyelmi vétség el követésében és öl egyházi hatósága ellen tanúsított tiszteletlen viselke­dése miatt feddésre ítélte. Az ítélet ellen a lelkész febbbe- zést jelentett be. (A tyukodi tanító elmozdítása.) Varga Kálmán tyukodi tanítót Gönczy Sándor lelkész panaszára az egyházmegye, majd az egyházkerület állásától elmozdította több rendbeli fe­gyelmi ügyei miatt. Ennek folytán Varga Kálmán más állás után volt kénytelen nézni és Sima község meg is választotta tanítójául. Varga mind­azonáltal nem nyugodott bele a két fórum ítéletébe, hanem a konventhez felebbezett. Felebbezésének sikere is volt, mert a konvent kimondotta, hogy a lelkész perujitási kérelmének hely nem adható. Ez ítélet alapján Varga Kálmán az egyházmegyétől Tyúkodra való visz- szahelyeztetését kérte, egyszersmind 137 korona perköltségei és a költöz­ködésben felmerült kiadásai iránt pert indított Gönczy Sándor lelkész ellen A bíróság beható tárgyalás után elvetette Varga Kálmán tanító kérel­mét, valamint a költségekre irányuló keresetét is, azzal az indokolással, hogy a konventi Ítélet csak a peruji­tási kérelmével utasította el Gönczy Sándort, de az elmozdításra vonatkozó két első fórum ítéletét nem semmisí­tette meg. Több kisebb bírósági ügy elinté­zése után, a közgyűlés délután 6 óra­kor véget ért. ÚJDONSÁGOK. Egy választókerület a képviselője ellen. Tisza István grófnak ugrai vá lasztóihoz intézett ismeretes nyílt le­vele nagy elkeseredést okozott az ugrai függetlenségi hívők tekintélyes táborá­ban, akik e hó 19-ére népgyülést hiv tak össze, amelyen a választó kerület miuden községe képviselteti magát és különösen Komádiból, Nagyharsányból és Zsadányból, e szinnegyvennyolczas községekből készülnek be a választók nagy számmal. Ezen a jövő vasárnap megtartandó népgyülésen adják meg a választ Tisza István gróf levelére még pedig oly formán, hogy a népgyülés elhatározza, hogy nagy küldöttség megy fel Budapestre és adják a katonai ja­vaslatok elleni feliratukat a képviselő­ház elnökének. Az érdekesnek Ígérkező nópgyü- lésre meghívják Kossuth Ferenezet, a párt elnökét, aki kilátásba is helyezte lejövetelét, továbbá dr. Barabás Béla, dr. Molnár Ákos, Illés Bálint, Rigó Ferencz, Szatmári Mór, dr. Bartha Ferencz és Marjay Péter országgyű­lési képviselőket. A gyűlésre vonatkozólag a meg­hívókat már Hús vét előtt szét küldöz­gették a kerület 28 községében, a kö­vetkező felhívással és értelemben. Tisztelt Polgártársak! Az ugrai választókerület központi bizottsága f. ápril hó 19-én a köz­ponton Ugrán a katonai javaslatok ellen, nemzetiség-, válás- és párt­különbség nélkül, több országgyűlési képviselő jelenlétében kerületi nagy népgyülést fog tartani, melyre a ke­rület hazafias polgárait tisztelettel meghívja s egyszersmind pót meg­hívóban közhírré teszi, hogy gyűlés után 1 kor. 60 fill, belépti dij mel­lett társas ebédet rendez s a gyű­lésre számosán érkező országgyűlési képviselőket, kocsik és bandérium kivonulásával vasárnap reggel a sza- káli állomásnál fogadják. A rendező bizottság. A népgyülés rezoluezióját nagy számú küldöttség fogja felvinni Buda­pestre, hol átadja gróf Apponyi ház­elnöknek. A küldöttség vezetésére dr. Barabás Bélát fogják felkérni. * Rendkívüli városi közgyű­lés. Szatmár város törvényhatósági bizottsága, kedden, e hó 21-én rendkívüli közgyűlést tart, a melyen kizárólag a két uj kaszárnya ügyét fogják tárgyalni. E közgyűlés ered­ményétől függ az uj laktanyák épí­tése. A vállalkozó c/.ég ugyanis, mint már lapunk tegnapi számában megírtuk, ismételten előnyös aján­latot tett a fentartási költségekre nézve. A Grünvald Testvérek és Sehieffer ezég most az uj aján­latot írásban is megküldte Pap Géza polgármesternek s igy a rend­kívüli közgyűlés dönthet az építés ügyében. Hogyha az építkezésre vonatkozólag véglegesen dönt a köz­gyűlés, a város értesíteni fogja a vállalkozókat, hogy a biztosítékot tegyék le. Egyidejűleg a honvédelmi miniszternek is tudomására hozzák a közgyűlés határozatát. * A város vadkörtefái. A szat­mári határban serény munka folyik. Vadkörtefákat ásnak ki a földből és elviszik messzire onnét, a hol legelő­ször nyíltak a fák virágai. Sok-sok nyáron át hüs árnyékul szolgáltak a terebélyes fák a pásztoroknak, a kik nem egy holdvilágos estén andalogtak el a tilinkó bus szava mellett a rőzse lángok piros fényénél. Most azonban a szép időknek vége szakadt. A város

Next

/
Oldalképek
Tartalom