Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-30 / 25. szám

Szatmár, 1903. januar 30 Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Ejyes szám ára 2 kr (4 fi.) Második évfolyam, 25. szám. POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi 1 részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szét , küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Á kivándorlás újabb terjedése­Szatmár, jan. 29. Hírlapjainkban állandó rovatot lehetne nyitni „Kivándorlások“ czimen és ez a rész mindenkor hemzsegne a legszomorubb hírektől, mindig találkoznánk benne meg­döbbentő numerusokkal, kétségbe­ejtő számadásokkal, melyek a hazai földet elhagyók tömegét jeleznék. Állandóan időszerű, fájdalma­san aktuális tárgya nemzeti életünk­nek a hatalmas arányokat öltő, nagyfokú kivándorlás. Azt tudjuk jól, hogy mik és mely körülmények késztetik a magyar honpolgárokat szülőföldjük elhagyására. Tisztában vannak az illetékes körök is a megállapodás nélküli, nagyméretű kivándorlások kutforrá- sával, alapokéval és az egyre ve- szélyeztetőbb, elharapódzó baj meg- gárlására már törvényt alkottak Szigorú megszorításokkal akarjál útját vágni a polgárok kivándorlási kedvének. Meghajtunk az immár égetővé váló, elhatalmaskodó, nemzeti léte lünket aláásó kivándorlásokkal szem­ben tett intézkedések előtt, melyek oda konkludálnak, hogy a lehető­ségig megnehezítsék a honi földtől búcsút venni szándékozók törekvé­sét és számtalan csomót kell meg­oldani, tömérdek ágat-bogot kell el­hárítani, megtörni, hogy az Ameri­kába vezető úthoz könnyen hozzá­férni ne lehessen. Igen praktikus újítás például az útlevél megszerzésének megne­hezítése. Egy-kettőre nem jut min­denki a birtokába a passzusnak, melynek révén nyugodtan, háborí­tatlanul oda lehet utazni, a hova tetszik. Magyarán szólva, az ember szénájának rendjében kell lenni, ka­tonai kötelezettségének eleget kel­lett tennie, családjáról gondoskodnia kell, tekintélyes összegű adóssággal nem szabad rendelkeznie, hogy meg­szerezhesse az útlevelet. Ez az érem egyik oldala. An­nál furább azonban az érem másik oldala, mely egy nagy, óriási kér­dőjel. Mi tevő legyen az a szerencsét­len súlyos helyzetű, úgyszólván kol­dus ember, aki azért kívánkozik el ha­zájától, mert itt semmiképp sem tud zöld ágra vergődni. Dolgozni szeretne, de nem kap munkát,— enni óhajtana, de nincs mit. Alamizsnáért könyö­rögni, a jóltevő emberiségre támasz­kodni restel, önérzete nem engedi s igy a végeredmény micsoda ? Bár­mennyire is fölülkerekedik benne a hazafiui érzés, a honszeretet, még feljebb kerekedik nyomasztó sorsa, a korgó gyomor hangja tulharsog, átbömböl mindenen. Nem lep meg tehát bennünket, ha termő földben szűkölködő me­gyékből, falvakból, helységekből el- elkivánkoznak az istenverte, nyomo­rult emberek és kivándorlásaikkal még műveletlenebből, parlagabban hagyják az anyaföldet. Oda jutottunk, hogy úgy nyomasztó helyzetünk, mint a jobb sorsuak egyképpen vélik existenczi ájukat szilárdabb alapokra fektetni s Amerikába keresik a boldogulást: az előbbiek azért, mert idehaza nem tudják megkeresni a mindennapi ke­nyeret, az utóbbiak azért, mertnem akarják bevárni, mig arra a sorsra jutnak, hogy még csak betevő fa­latjuk sincs. A képviselőházban ma egész ülés alatt Komjáthy Béla beszólt az ujoncz javaslat ellen. Beszédében a javaslat megszavazását bűnnek mon­dotta s kijelentette, hogy pártja min dent megtesz, hogy a kormány jogta­lan tulköveteléseit megakadályozza. Be­széde végén határozati javaslatot nyúj­tott be, melyben a statisztikai adatok bemutatását kívánja a kormánytól, annak kimutatására, hogy mire hasz­nálják az ujoncz többletet. A vitát holnap folytatják. egy dekrétumot adott át, hirtelen elszédült és eszméletet vesztve, a földre zuhant. A miniszter rosszul- léte nagy ijedtséget okozott, a ki­rály nagyon megrémült. Gyorsan orvosért futottak, a ki eszmélethez téritette a minisztert, aztán lakására szállították, a hol súlyos betegen fekszik. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, jan. 29. A képviselőházban, úgy látszik, ma vette kezdetét a tulajdonképpeni obstrukezió. Az ellenzék egyik oszlopos tagja Komjáthy Béla kezdte meg az obstrukcziós beszédek végtelennek tetsző sorozatát. Az ellenzék tehát beváltja fenyegetéseit, mindenképpen megakarja hiúsítani a katonai javaslatok törvény- nyé emelkedését. Viharos napokra van kilátás s nincs kizárva, hogy a hires véderővita megismétlődik. Az ellenzék nagyban fegyverkezik a küzdelemre s ki van adva a jelszó : harcz a végte­lenig. A függetlenségi párt makacs ellenállása nagyon megnehezíti a kor mány álláspontját s esetleg keresztül húzhatja annak számítását is. Annyi bizonyos, hogy az ország élénk érdek­lődéssel lesi a történteket s bizonyos izgalommal találgatják: vájjon mi lesz a vége ennek az áldatlan küzdelem­nek ? TÁVIRATOK. Üzenet a portának. BéCS, január 29.(Saját tudó­sítónktól.) Egy szentpétervári távirat szerint A usztria-Magyar- ország és Oroszország■ jegyzéket fog intézni a portához, a melyben kijelentik, hogy az Ígért reformok ■ dégtelenek. Egyben erélyesen föl­szólítják a portát, hogy a reformok megbeszélése végett Konstantiná- polyba nemzetközi konferencziát hivjon össze. — A konferenczia tartama alatt pedig a hatalmak nemzetközi hajóhadat konczentrál- nak Szalonikiba. A porta bizonyára nem nagy örömmel veszi majd a két nagyhatalom együttes jegyzékét. Öngyilkos ügyvéd. Nyitra, jan. 29. (Saját tudó­sítónktól.) Gutvil Pál dt\, nyitrai tekintélyes ügyvéd, ma reggel a nyitrai temetőben, anyja sírján agyonlőtte magát. A boldogtalan ember nyomban meghalt. Tettének oka ismeretien. Tragikus halála me- gyeszerte nagy részvétet keltett. RuíTy Pá! lemondása. Budapest, január 29. (Saját tudósítónktól.) Huffy Pál ország- gyűlési képviselő ma kijelentette választóinak, hogy lemond a man­dátumról s ismét az állami gyer- mekmenhelyek kormánybiztosává lesz, amelyről az inkompatibilitási törvény életbeléptetése miatt, lemondott. Az olasz külügyminisz­ter beteg. Róna, január 29. (Saját tu­dósítónktól.) Midőn ma a minisz­tertanácson Prinetti olasz külügy­miniszter a királynak aláírás végett A város kölcsönei. 1.900.000 korona konvertálása. Szatmár, jan. 29. Pap Géza, városunk tevékeny polgármestere, úgy látszik, nemcsak kiváló adminisztrátor, de kitűnő gazda is, aki a város terhén okszerűen köny- nyiteni igyekszik. Van ugyanis a város­nak körül-belöl egy millió és kilencz- százezer korona olyan adóssága, a melyet konvertálás utján jóval olcsóbb kamatláb mellett élvezhetne a város. Pap Géza polgármesternek tehát az a czélja, hogy e konverziót sikeresen keresztül vigye. Legalább mostani budapesti"útja — mint értesülünk — ezzel a fontos kérdéssel volt szoros összefüggésben s ba forrásunk, melyből c hirt merítet­tük nem csal, immár alapos reá a kilátás, hogy a nagyjelentőségű kon­verzió, igen kedvező föltételek mellett, keresztülvihető lesz. Mindenesetre nagy érdeme lesz Pap Géza polgármesternek, ha a város anyagi megterheltetésén, bármennyivel is könnyíteni fog, de ennek a puszta akarata is olyan érdem már, a mely­nek elismerése elől nem lehet elzár­kózni. A város valamennyi kőlcsöneit tudvalevőleg a .,Jelzálog Hitelbanku folyósította, de ezek között vannak olyan tételek, a melyeknek konvertá­lása rendkívül előnyős volna a városra nézve. A konvertálható tételek körül- belöl 1.900.000 koronát tesznek ki, mert 3—4 olyan kölcsöne is van a városnak a „Magyar Jelzálog Hitel- bank-lól, a melyek egyáltalán nem konvertálhatók, mivel ezek nem zálog­levelekben, hanem sorsjegyekben folyó­sittattak s igy ötven esztendőn belől fel nem mondhatók. Viszont azonban az utóbbiakat nem is volna érdemes konvertálni. Pap Géza polgármester mostani budapesti tartózkodása alatt hosszasan tárgyalt a konvertálás ügyében Mada­Ä farsangi idényre ajánlja újonnan érkezett csinos kivitelű férfi és női TÄNGZGZIPÖIT a lehető legjutányosabb árban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom