Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-01-29 / 24. szám
24. szám. Szatmár, Csütörtök szélni nem tudott, csak kínosan nyöszörgőit s meglátszott, hogy kiütött rajta teljes mértékben a delirium tremens. Tegnap azonban vége lett szenvedéseinek. mert hirtelen meghalt. A gyilkos folyadék elvégezte romboló munkáját. Holttestét a hasonszenvi kórházba vitték. * Leltározás a városnál. A városi tanács szokás szerint elrendelte, hogy Horváth Ágoston, a volt városgazda, a kezelése alatt állott városi törzsvagyont pontos leltározás mellett adja át utódának, Soltész Miklósnak. A leltározást már e hét végén befe jezik. * Mikor van sötét? Méltóztatnak ismerni lapunk barátját V ... Nem ? No az nem baj. Prototípusa ő a „lapunk barátjáénak. Naponta tízszer is ránk nyitja a szerkesztőség' ajtaját, örökké van mondani valója, de sohasem mond semmit, elhordja összes cserepéldányainkat, szidja a sajtóhibákat és ha Budapest beszél velünk, ő az első, a ki elkapja a kagylót. Ez a tisztelt ur tegnap kétségbeejtően derűs arczczal állított be a szerkesztőségbe: Tudjátok-e fiuk, mikor van sötét ? Elképedtünk e nem várt kérdésre s felelősünk szerényen bátorkodott megkérdezni:- Mondja, jó uram - nem beteg Ön ? Lapunk barátja sértődött arezot vágott s — megértve a ezélzást — határozottan kijelentette, hogy teljesen ép elméjű s aztán a következő fejtegetésbe kezdett: Önök természetesen azt hiszik, hogy este van sötét. Lehet, hogy igazuk van, de én a ..hi v a tál o s“ sötétségről beszélek. Van tudniillik egy hatósági intézkedés, melynek értelmében a lámpák csak akkor gyujtandók fel, ha a hold nem világit s ez a rendelet körülbelül igy szól: „Ha a hold világit, a villany lámpák felgyujtása mellőzendő. A lámpák csak a teljes sötétség beáltával gyujtandók fel, a sötétség pedig akkor áll be (hivatalosan), ha a villany-lámpákat felgyújtják !“ * Mátészalkai csendélet. Egy kolozsvári újságból vesszük ál az alábbi kissé hihetetlenül hangzó hirt. Máté-Szalkán a következő eset tartja izgalomban a város közönségét. Ott állomásozik a nyíregyházi 5 ik honvédhuszár ezrednek egy százada. A század parancsnok a következő dolgot követte el. Svartz Sándor tekintélyes fakereskedő tegnap reggel irodájába ment, amely iroda a katonai gyakorlótér közelében van. A katonák éppen gyakorlatot végeztek és eközben egy katona leesett megbokrosodott lováról. A ló őrült sebességgel vágtatott el és neki ment az éppen arra haladó Svartz Sándornak. Schvartz önvédelemből a botjával hadonázott, hogy a lovat, amely őt megtámadta, magától elűzze s véletlenségből meg is ütötte a lovat. Ezt látva a kapitány, megállította a csapatot és egy káplárt leszó- litott a lováról és azzal a parancscsal küldte Svartz felé, hogy irgalmatlanul verje el. A káplár vonakodott eleget tenni a parancsnak, de kényte en volt engedni, mert a kapitány ur kénvsze- ritette rá. így történt tehát, hogy egv igen derék és tekintélyes fakereskedö kénytelen volt eltűrni egy rettenetes szigorú, önkényes Ítélet végrehajtását. Egy küldöttség készül fel Pestre, hogy a fent Írott dolgot illetékes helyen je- s lentsék és orvoslást kérjenek. A szálkái terület képviselőjét, Jékev Zsigmondot megkérik, hogy tegye szóvá a dolgot a képviselöházban. A kapitányt Kolov- ralniknak hívják * A vármegye adósa. Adósa volt a vidéki magyar a vármegyének. Teg- uap aztán olszánla magát arra, hogy bemegy Nagykárolyba fizetni. Amint azonban a vármegyére ért és keresi a pénztárt, valahogy megmagyarázták neki, hogy a vármegye pénztára megszűnt, átvette az állam. Most a pénztár a finánczián van. — No már oda nem megyek! — méltatlankodik a magyar. — Én csak a vármegyének vagyok adósa és csak annak fizetek. Ha a vármegye pénztára megszűnt, én megszűnők fizetni! Szólt és mint a ki jól végezte dolgát, távozott. * Tömeges libalopás. Megesik biz az igen gyakran, hogy a konyhakésre váró libát valami ismeretlen kéz kiemeli a ketreczből. De az már mégis a ritkább esetek közé tartozik, midőn zárt udvarról és zárt helyről esté- töl-reggelre egész falka libát emelnek el. Borgida Bernát óvári lakossal történt meg ez a kivételes eset, mert tizenhárom darab jól kihizlalt hattyu- nyaku libáját a múlt éjjel úgy elemel- ték, hogy a megszeppent gazda hinni sem akart a valóságban. Mit tehetett egyebet, mint feljelentést a csendőrségnél, mely a szatmári rendőrség segítségével megindította a nyomozást — a piaczon. A nyomozás részleges sikerrel járt, mert a lopott libákból nyolcz darabot Klein Ábrahámné és Sztán Istvánná vett meg, az utóbbi pedig Kurta Mihálynénak adta el. A nyolcz liba tehát visszakerült jogos tulajdonosához, — a hiányzó öt darabnak azonban nyoma veszett — a tolvajokkal együtt. MULATSÁGOK. O Nagyszabású jótékonyczélu tánczmulatság. A „Lorántffy Zsu zsánna“ egylet tegnap délután 5 órakor szőkébb körű értekezletet tartót az ev. ref. gymnasium tanácstermében a jövő hónapban tartandó jótékonyczélu tánczmulatság rendezése czéljából. Az értekezleten jelenvoltak: Domahidy István, elnök, özv. Thurmann Oli- vérné (Nagybánya), Uray Gézáné, Biky Károly, esperes lelkész, Böszörményi Emil dr. és Osvátli Elemér gymnáziumi tanár. Rövid tanácskozás után megállapították, hogy az egyesület javára a jövő hó 22-én a „Pannónia“ szálloda nagytermében hangversenynyel egybekötött tánczmulatságot rendeznek, melyre úgy Szatmár város, valamint a vármegye úrasszonyai közül szám- szerint húszat a mulatság védnöknőjéül felkérnek. A hangverseny kiválóan változatosnak és élvezetesnek Ígérkezik, bár annak minden számát még ezideig nem állapították meg, de nem követünk el indiszkrécziót, ha előre eláruljuk, hogy a hangversenyen részt- vesznek Beér Endre (M. Petri), Böszörményi Emil dr. Németh Jenőné; urhölgy zongorajátékkal, továbbá Kacsé Mariska kisasszony, Halmos Ilona úrnő és Demidor Ignácz (Nagykároly) énekszámokkal, végül Schönberr Sándor (Nagybánya) hegedű szólóval. Az értekezlet kimondta azt is, hogy a rendezőségre negyven fiatalembert kér fel. Ebből is látható, hogy a „Lorántffy Zsuzsánna“ egyesület tervezett jóté- konyczélu hangversenye az idei farsang egyik kiemelkedő mulatságai közé fog tartozni. EGYLET. — Felolvasó estély. A róm. kalh. kaszinó és a szatmáregyházmegyei irodalmi kör vasárnap, február 1-én tartja ez évi második felolvasó estélyéi a „Czeczil-egylet" dísztermében. A műsor igen érdekes és változatos számokból áll, melyek kétségtelenül megérdemlik a közönség előlegezett bizalmát és biztosra vehető, hogy most is, mint az előző estélyen, nagyszámú hallgatóság fogja élvezni az estély szépségét. A műsor különben a következő számokból áll: 1. Felolvasás, tartja Irinyi Tamás dr. 2. A m. kir. honvédzenekar hangversenye. 3. „Jön a vőlegény“ monolog, előadja Kölcsey Margit kisasszony. 4. A m. kir. honvédzenekar két számból álló hangversenye. TÖRVÉNYKEZÉS. Máthé Irén keresete. Az elbocsátott szubrett. A múlt hónapban élénk diskuzió tárgyát képezte a szintársulat egyik temperamentumos és tehetséges tagjának: Máthé Irénnek hirtelen elbocsátása. A direktori önkény a kisasz- szonyt — miért, miért nem ? — egy szép napon rövid utón elcsapta. Máthé Irén, aki immár eltávozott Szatmárról, valószinüleg a kulissza-intrikák áldozata lelt, elbocsátása mindazonáltal a legsajátosabb körülmények között történt, ami nem valami előnyös szinben tünteti fel Krémer Sándor igazgatói pártatlanságát. Az olbocsátás előzményeire, a sok nemde-monda és csúnya színházi pletykákra nem akarunk ezúttal kiterjeszkedni ; sőt a színházi törvényszék egyoldalú Ítéletét sem kívánjuk bírálat tárgyává tenni. Máthé Irén jogtalan elbocsátása miatt, keresetet indított Krémer Sándor színigazgató ellen, a szerződésében kikötött 600 korona kötbér és virágvasárnapig öt megillető fizetése iránt. A tárgyalás tegnap folyt le a szatmári kir. járásbiróság előtt, de a határozatot csak a jövő hó első napjaiban hirdeti ki Szűcs Lajos aljá- rásbiró. A tárgyalás lefolyásáról az alábbi tudósításunk számol be: A tárgyaláson, a mely Szűcs Lajos kir. aljárásbiró előtt folyt le, megjelent Krémer Sándor szinigazgató, Keresztszeghy Lajos dr. ügyvéddel, a felperes Máthé Irén képviseletében pedig Rácz Endre dr. ügyvéd jelent meg. A tárgyalás folyamán Krémer Sándor alperes az elbocsátást illetőleg, azzal védekezett, hogy Máthé Irén nem volt tagja a szinészegyesületnek, s igy a vele megkötött szerződés megtévesztéssel jött létre, tehát eredetileg érvénytelen és semmis. Máthé Irént — úgymond — a szinházi törvényszék (1) különben is elbocsátásra ítélte, a mibe a kisasszony belenyugodott, s igy az jogerős. A szinházi törvényszék határozatát a biróság nem teheti vizsgálat tárgyává s az igazgató sincs jogosítva azon változtatni. A mi a kötbért illeti, Keresztszeghy Lajos dr. alperes ügyvédje azt vitatta, hogy köt1903. január 29 3 bér a szerződésben nincs kikötve: hanem szól a szerződés, 600 korona kárpótlási összegről, felperesnek tehát tényleges kárt kell igazolnia, a minek fennforgását tagadja. Rácz Endre dr. a felperes Máthé Irén képviselője az alperes védekezésével szemben előadta, hogy ha Krémer Máthé Irénnel, mint nem egyesületi taggal szerződött, ez az igazgatóra nézve lehet fegyelmi tény, az elbocsátott színésznő szerződési jogait azonban már azért sem érinti, mert maga az igazgató sem állítja, hogy nem tudta kivel szerződik, megtévesztésről tehát szó sem lehet. Az igazgató a színházi törvényszék határozata daczára sem volt jogosítva Máthét elbocsátani, mert a szerződés szerint e jogával csak az első hónapban élhet, most a harmadik hónapban pedig csak azon esetben, ha a tag a színpadi működésre képtelenné válik. Már pedig a szinházi törvényszék határozatának és az elbocsátásnak alapját más, általános és nem igazolt indokok, mint szerep el nem játszás, rossz magaviselet stb. képezik. A mit Máthé Irén ellen felhozni tudnak, azért legfőlebb csak fegyelmi büntetés járhat ki, de semmi esetre sem elbocsátás. Ezt a tényt éppen a szinészeti törvényekből igazolja. A szinházi törvényszék Ítélete már azért sem lehet mérvadóimért a törvényszék szabálytalanul alakult meg. A szinészeti törvények szerint Máthé Irénnek is joga lett volna két birót ajánlani, a mit ő nem tett meg; sőt erre fel sem szólittatott. Operettbe való komédia a szinházi törvényszék Ítélete, ahol a vádat bizonyítani meg se kísérelték s a vádlottat meg sem hallgatták. A kir. járásbíróságnak módjában és jogában áll ezt az önkényes szabálytalanságot felülvizsgálni. A kikötött 600 korona, felperes képviselője szerint csakis kötbérnek minősíthető, ha az azonban kárt kell bizonyítani, erre is késznek nyilatkozik. Szűcs Lajos biró ezzel a tárgyalást berekesztette s a határozat hozatalt jövő hő első napjáig elhalasztotta. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde— A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, jan. 28. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ..........................7.64 -7.65 Ro zs 1903. áprilisra............................6.64—6.65 Za b 1903. áprilisra............................6.12—6.13 Ten geri 1903. májusra.....................5.91—5.92 Repcze augusztusra..........................—.------.— Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény .......................... 706.— Ma gyar hitelrészvény ............................751.50 Leszám itolóbank részvény..................... 466.— Ri ma-Murányi vasmű részvény . . . 497.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 701.— Küzuti vasút.............................................. 643.50 Város i villamosvasút részvény . . . 331.50 ELADÓ egy szobára való csinos kiállítású uj bútor éspedig 2 schiffon, 2 ágy sodronybetéttel, 1 dívány, 1 asztal, 6 drb nádszék, 2 függönytartó és teljes konyha berendezés. Czim megtudható a kiadóhivatalban.
