Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-28 / 23. szám

Szatmár, 1903. január 28. Szerda. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . 12 kor. 6 kor. 3 kor. 1 kor. Fél évre Negyedévre Egy hóra . Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNY! SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. | Kazinczy-u. 6. hová az előfizetések és a lap szót kCildésére vonatkozó felszólalások inlézendök. Ismét szószaporitás... Szatmár, jan. 27. A képviselőházban nagy csata indult meg. Ki tudja, mikor ér vé­get. Hogy Nessi Pál letette a tiszti kardot éppen a katonai javaslatok tárgyalása előtt, az incidens még el- szántabbá, még szenvedélyesebbé fogja tenni a parlamenti küzdelmet, és tudjuk már, hogy ilyen alkal­makkor itt is, amott is, kipattan egy- egy fölfujt hólyag, melynek durra­nása ideges lázba ejti az ország la­kosságát. Gazdasági érdekeink pedig gon­dozatlanul maradnak, holott az or­szág lakossága nem a kardbojtok­ból él, hanem a mindennapi kenyér- kereset verejtékes munkájából. A parlamentnek legideálisabb köteles­sége az volna, hogy a kenyérkere­setet könnyűvé tegye, hogy minde­nütt, a hol csak lehet, uj és újabb kereseti forrásokat nyisson az or­szág lakosságának. A gondolkozó embernek meg­áll az esze, olyan képtelen és ki­számíthatatlan fordulatokkal találko­zik most a gazdasági életben. A takarékpénztárak nem tudják, mit csináljanak a hozzájuk beérkező be­tétekkel. Nem tudják a pénzt gyü­mölcsözően kezelni, sok helyen kény­telenek voltak a betétüzletre ráfi­zetni ; 8 hogy a betéteket csökkent­sék, leszállították a betéti kamatlábat, A munkának föltétlenül állami segítségre van szüksége. A beruhá­zási kölcsön folyósítása esetén, ta­lán az általános vállalkozási kedv is föllendül. Hiszen tudjuk, a példa ragadós. Egyik gondolat szüli a má­sikat. Egy-egy hasznos intézmény uj és uj más intézményekre terel­heti a figyelmet. Ebben reményke­dünk, ebben bizakodunk. Hétfőn is­mét megindult már a parlamentben a szóáradatok lármája, ki tudja, mi­kor lehet majd megállítani. Pedig kerülünk, fordulunk és beköszönt a munkaidő, két hónap múlva kitavaszodik és megint csak ott állunk, a hol voltunk. Egy-két országos jelentőségű párbaj hírével leszünk gazdagabbak, de a beruhá­zási kölcsönt folyósítani nem lehet, mert a tisztelt Háznak fontosabb ügyekkel méltóztatott foglalkozni. Éppen igy vagyunk a tiszt­viselők fizetésével. Ezer és ezer család várja ettől a törvényhozási intézkedéstől a megváltást. Családok szenvednek szükséget a késedelem miatt és a várakozásból ós remény­kedésből idegessé vált közhangula­tot közjogi elméletekkel traktálja az ország képviselete. Nem jól van ez igy. Nagyon is rosszál van. Annál rosszabbul pe­dig, mert voltaképen tudni sem le­het, hogy mire végződik a közjogi háború. Minden pillanatban el lehe­tünk készülve a nem várt meglepe­tésekre. Az obstrukciós zaklatások következményei kiszám ithatlanok. Megtörténhetik, hogy a kormány kénytelen lesz föloszlatni a Házat. No még csak az kellene ennek az országnak, hogy a választói küzde­lem is zaklassa békességét, nyugal­mát. Megtörténhetik, hogy a kor­mány kénytelen a zaklatások elől meghátrálni és bekövetkezbetik egy válság, — mely a beruházások köl. csönügyét is, meg a tisztviselők fi­zetésének kérdését is, uj megfonto­lások, uj tanácskozások elé állítja. Isten őrizze meg az országot egy ilyen csapástól! A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, jan. 27. A képviselőhöz mai ülésén foly­tatta a katonai javaslatok tárgyalását. Első szónok Solyinossy Elek báró, kormány- párti képviselő volt, aki hosszasan be­szélt a javaslat mellett. Utána Holló Lajos függetlenségi képvi­selő beszélt az ülés végéig s termé­szetesen a javaslatok ellen foglalt állást. A főrendiház ülése. A főrendiház ma folytatta az ut- levélügyre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását. A részletes tárgyalásnál Esterházy gróf indítványt nyúj­tott be, melyben azt kívánta, hogy a horvát útleveleket magyar, horvát és franczia nyelven állítsák ki. Prónay báró csatlakozott Esz- terházy gróf indítványához, mig Bánffy Dezső báró azt kívánta, hogy a horvát útlevelek csakis magyar és franczia nyelven állíttassanak ki. Széli Kálmán miniszterelnök a felszólalásokra kijelentette, hogy res­pektálni kell a Horvátországgal fenn­álló kiegyezési törvényt, meynek ér­telmében arra kéri a főrendiháza’, hogy a javaslatot eredeti szövegében fogadják el. A főrendiház Bánffy báró indít­ványát nagy többséggel elvetette. Eszterházy gróf indítványát név­szerinti szavazásban 43 szóval, 23 ellenében elvetették. A farsangi idényre TÁVIRATOK. Bartha Miklós sajtópöre. Budapest, január 27. (Saját tudósitónktól.) A budapesti kir. büntető törvényszék ma tárgyalta Bartha Miklósnak Zsoldos László ismert fővárosi hirlapiró ellen be­adott sajtóperét. Zsoldos ugyanis a „Magyar Szóú-ban czikket irt, melyben rágalmazó kifejezésekkel illette Bartha Miklóst. A tárgyalás a közönség nagy érdeklődése mel­lett folyt le. A törvényszék Zsoldos Lászlót Bartha Miklós ellen elkö­vetett rágalmazásért egy hónapi fogházra és 200 korona pénz­büntetésre Ítélte. Bartha az Íté­letben megnyugodott, Zsoldos feleb- bezett. Dégen Gusztáv utóda. Nagy-Marton, jan. 2.7. (Saját tudósítónktól.) A nagy-martoni ke­rületben az elhunyt Dégen Gusztáv helyébe Bauer Mihályt egyhan­gúlag megválasztották Bauer sza­badelvű programmal lépett fel s nem is volt eílenjelöltje. A választás a legnagyobb csendben folyt le. A párbaj ellen. A budapesti gyűlés. Szatmár, jan. 27. A magyar társadalom előkelő, irányadó és vezető férfiai, úgy látszik, ezúttal komolyan megindították a har- ezot a párbaj ellen s ha a széles körben megindított akczió az egész országot behálózza : reményünk lehet reá, hogy a társadalom e régi betegsége csirájából kivész. Nap-nap után olvas­suk, hogy az ország minden részéből csatlakoznak a párbajellenes ligához, a legtöbb városból már számos tagjain 1 ajánlja újonnan é-k. az üdvös ligának, csak éppen Szatmár zárkózik el e reform elöl is. Sajnos, min­denben csaknem legutolsók vagyunk, illő tehát, —- bizonyára igy vélekednek az illetékes körök — hogy ebben is az utolsók legyünk. A párbajellenes liga előkészítő-bizottságának legutóbb Buda­pesten tartott gyűléséről az alábbiakban számolhatunk be : A magyar párbajelíenes liga elő­készítő-bizottsága vasárnap Budapesten értekezletet tartott a megalakulás mó­dozatúról. Az értekezleten a nagyobb magyar városok, majdnem teljes szám­ban képviseltették magukat. A megjelentek között voltak: Ra­kovszky István, a számszék elnöke, Vá- zsonyi Vilmos és Benedek János or­szággyűlési képviselők, dr. Tauffer Vil­mos udvari tanácsos, Szterényi József és Ambrozovics Béla miniszteri tanácsosok, dr. Heil Fausztin közigazgatási bíró, Kossutány Géza és kisfaludi Lipthay Kornél táblai birák, dr. Iaehtenberg Kornél, Zipernovszky Károly egyetemi tanárok, dr. M. Lupesco ügyvéd (Paris), Hajós Izsó, Havass Rezső és dr. Adler Zsigniond királyi tanácsosok, Úváry lápót orsz. levéltáros, Edvi Illés Károly, dr. Nagyiványi Fekete Gyula, törvény- széki biró, Máttyus Arisztid, Rózsa­völgyi Manó és dr. Szalay Mihály fővá­rosi oizottsági tagok, Géczy István iró, dr. Sehulek Géza, dr Klein Fülőp, Kende Lajos, dr. Rózsa Vilmos, Kätscher Lipót és még számosán. Az értekezletet Zipernovszky Karoly műegyetemi tanár nyitotta meg, akinek indítványára nagy lelkesedéssel Rakovszky Istvánt, a számszék elnö­két választották a gyűlés vezetőjévé. Rakovszky István azon reményét fe­jezte ki, hogy sikerülni fog a társada­lom előkelőségeit a mozgalom veze­tésére megnyerni. Félszeg társadalmi viszonyaink és büntetőtörvényeink hé­zagossága ugvszólván rákényszerítik az embert a párbajozásra. Éppen azért eredményt csak úgy lehet majd elérni, ha a társadalmi felfogást purifikáljuk és törvényeink illető szakaszainak mó­dosítását kivívjuk. Ezután Gergely Ede főtitkár röviden ismertette a moz­galom egyes fázisait. Dr. Lichtenberg Kornél egyetemi magántanár érdekes szabad előadásban vázolta a párbajellenes nemzetközi mozgalom mai helyzetét. Franeziaor- szágban, Németországban a liga már szervezve van, úgyszintén Ausztriában is, ahol Welsersheimb osztrák honvé­delmi miniszter maga is fölemelte szavát a párhaj ellen. Mindezen or­szágokban magasrangu katonatisztek sem idegenkednek a ligába belépni. Angliában a párbajt rég eltörölte a törvény szigora a hadseregből pedig Albert herczegnek egy rendelete irtotta ki. Amerikában nincs párbaj, olt a becsületsértőt pénzbeli kártérítésre íté­lik. Olaszországban és Oroszországban most szervezkednek nagy lelkesedéssel j kivitelű férfi és női TÁNGZGZIPOIT a lehető legjutányosabb árban. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106.

Next

/
Oldalképek
Tartalom