Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-01-21 / 17. szám
Szatmár, t903. január 21. Egész évre . Fél évre . Negyedévre . Egy hóra . Vidékre postán kötóve Egész évre Fél évre . Negyedévre Egy hóra . Ejgyes szám éra 2 kr (4 fi. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Második évfolyam. 17. szám. POLITIKAI NAPILAP. Felelős szerkesztő; HARSÁN Y1 SÁNDOR. A SZERKESZTOSEG. Megjelenik naponta ‘hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott i'trb. n és egyezség szerint U-Kesz a kiadóhivatal, Kazirtczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyllttér sora 20 fillér. Telefon : 106. Kiadóhivatal Kazincey-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Farsang kedv nélkül. Szatmár, jan. 20. Benne Tolnánk a farsangban, de csak a kalendárium szerint; a valóságban alig veszi észre az ember, hogy a csörgősapkás Karnevál herczeg idejét éljük. Csöndesen, szinte szomorúan telnek a napok, melyek a vigasságoknak volnának szánva. Itt-ott van ugyan egy-egy bál is, de sokkal kevesebb, mint. azelőtt. És ezek a bálák kevésbbé népesek, mint egykor: hidegebb hangulatúak, mint mikor pezsgő elevenség uralkodott ilyen időtájt a szatmári csillárfényes termekben. Szinte senkinek sincsen kedve mulatni. a. kirakatokból kicsillog a tükörtáblákon keresztül az a sok finom holmi, az a sok könnyed báli jószág,amelyek egy-egy költeménynyé hivatvák varázsolni szépeinket, de bizony alig veszi valaki azokat. Pangás az üzletben, panasz minden ajkon, rossz kedv minden szívben: a farsangi naptár épen olyan szegény, mint maga a társadalom. Ne mondják, hogy ez a tünet nem való ide, ezekre a hasábokra, ahol a közélet komoly mozzanatait veszi tollára az újságíró. Ne mondják, hogy kicsi dolog az, több bál van e vagy kevesebb; sokan tán- czolnak-e a farsangon, vagy nem. Csak látszik kicsinek, de valójában nem az és érdemes vele foglalkozni. Hiszen a farsang a társadalom kedélyének a kifejezője; ha ez a kedély nem vig, nem nyugodt esnem gondtalan, hanem fanyar és elsová- nyodott, rossz jel az már. A jókedv épen olyan fontos eleme az életnek, mint akármi más, sőt mennél nyomottabb az élet, annál nagyobb szükségünk van az embereknek egy- egy felfrissítő mulatságra, mert a percznvi örömnek megvan az a tulajdonsága, hogy hetek szomorúságáért is kárpótol. Ha tehát már odáig vagyunk, hogy a mulatság se kell, ez kórtünet, mely azt jelenti, hogy betegek vagyunk: szenved a lelkünk. Nem lehet ezt eltagadni; nem érne semmit, ha áltatnánk magunk. Szegények vagyunk, takarékoskodnunk kell; drágább lett az élet és ban apadtak meg a segély forrásaink. Ha már megélni is nehéz, mennyivel nehezebb arra szánni magunkat, hogy bálba is menjünk. Hisz a farsangi mulatós nagyon drága a családnak. Nem úgy van ma, mint volt régen, hogy egy megvilágított terem és egy czigánybanda, aztán kész volt a legkedélyesebb, leghangulatosabb bál. Ma egy bál a hiúság vásárja, melybe a társadalmi konvenczió kergeti bele az embereket. Más a miliője egy mulatságnak, mint harmincz év előtt; sok felesleges pompakifejtés nélkül nem tudják megcsinálni a rendezők és nem tudják végig tánczolni a leányok. Ma már csak az egészen fiatal leánynak marad meg a báli éjszaka illúziója, de az is fáradtan, megtépve hozza haza. Hiába, az élet gondjai nagy nyomot hagytak rajtunk; a bajok, ahelyett, hogy ösz- szehoztak volna bennünket, inkább eltávolítottak egymástól. Szinte ahá- nyan vagyunk, annyifelé huzunk 8 még jó, ha huzunk valamerre; ha nem élünk egészen magunknak, ahogy napról-napra többen és többen cselekszik. Pedig a farsangnak az volna a rendeltetése, hogy közelebb hozza az embereket, fejlessze az összetar- tozandóság érzetét. Mert ha nagyvárosnak mondják is Szatmárt, arra még mindig nem elég nagy és nagyon sokáig nem is lesz az, hogy külön-kíilön társadalmi kijegeezü- léseknek lehetne a színhelyévé; társadalmi tekintetben a vidéki város mértékével kell nálunk mérni, ahol az emberek ismerik egymást valamennyien s ahol jól esik az egymást ismerőknek egy semleges talajon találkozni olyankor, mikor pillanatra hátuk mögött hagyják az élet gondját-buját. így kellene, hogy a szatmári farsang valóban intim jelleggel bírjon és csak sajnálattal konstatálható, hogy nem igy van; segíteni rajta azonban lehetetlen. Olyan az idő, amelyben élünk, hogy megfosztotta üde hamvától a farsangot: elkergette tőle a jókedvet; kiölte belőle a lényeget és csak a formákat hagyta meg; a keretet, melyben bágyadtan mosolyg csupán az élet Jön-e újra olyan idő, amelyik visszaállítja Karnevál régi uralmát, ezzel az uralommal visszaadja nekünk is a lelkünk ruganyosságát és az élethez való kedvünket? Ki tudná megmondani? Pör a város ellen. A Siemens és Halske-czég óvadéka. Saját tudósitónktól. 5zatmár, jan. 20. Érdekes ügygyei foglalkozott teg nap délután a villanyvilágitási szakbizottság. Az értekezletnek csak egy tárgya volt, de tekintve annak fontosságát, csak természetes, hogy a város érdekét közelről érdeklő ügy felett folytatott beható eszmecsere folytán az ülés az egész délutánt igénybe vette. Arról van ugyanis szó, hogy a Siemens és Halske-czég beperelte Szatmár városát a 19400 koronát kitevő óvadékáért és egyes számlakövetelésekért, A város már meg is kapta a keresetet, melyre a perfelvételt a törvényszék e hó 23-ára tűzte ki. A villanyvilágitási bizottság legutóbbi ülésén szóba került a Siemens és Halske-czégnek a város elleni követelése s a bizottság akkor úgy határozott, hogy ha lehetséges, békés utón intézi el az ügyet s e végből fölkérte a fentnevezelt ezéget, hogy a békés megegyezést ezélzó tárgyalások eszközlésére küldjön egy teljhatalmú megbízottat, akivel azután nyugodtan tárgyalhassanak és esetleg meg is egyezhessenek. A ezég válaszában azt irta, hogy megbízottja különböző akadályok miatt jelenleg nem jöhet, de mihelyt ideje engedi, tiszteletét teszi a városnál. Egyúttal tudatta, hogy a pert a város ellen folyamatba tette ; ez azonban a békés megoldást nem zárja ki. A tegnapi értekezletnek az volt a czélja, hogy ha a béke akcziók meghiúsulnának, a' per a várost készület- lenül ne találja. A hosszas tanácskozás meglepő eredmónynyel járt, amennyiben kitűnt, hogy a városnak a peresczóggelszemben oly jelentékeny ellenkövetelése van, mely a békés elintézés módját teljesen kizárja s igy nagyon valószínű, hogy a peres kérdésben a bíróság fog dönteni. Mindenekelőtt kitűnt, hogy a város az óvadékitól jogosan visszatarthat 2000 koronát bizonyos hiányokért, melyeket a ezég, a város többszöri felszólítása daczára sern teljesített. Éppen igy jogos ellenkövetelése még a városnak 27266 korona, melyet a ezég által szállított és teljesen hasznavehetetlennek bizonyult, hibás villanybatériáért fizetett a város. A rósz batériát nyolez éven keresztül gép üzemnek kellett helyettesíteni, melynek ily hosszú időn át való fenntartása szintén tetemes költséget okozott. A bizottság ebből kifolyólag meg is bízta Markó Kálmán, villamgyári igazgatót, hogy az annyi éven keresztül felmerült költséget, — melyet természetesen szintén ellenkövetelésbe helyeznek — számítsa ki. Ha a város ezen követelései jogos alapon nyugosznak, akkor a per kedvező kimenetele kétséget nem szenved. A sok hercze-hurcza és bizonytalanság elkerülése végett mégis inkább kívánatos volna a békés megoldás, természetesen kedvező és méltányos feltételek mellett. Ha a dolgot simán »em lehet elintézni, mindenesetre érdekes perre van kilátásunk. TÁVIRATOK. A képviselőház ülése. Budapest, január 20. (Saját tudósítónktól.) A képviselőbáz mai ülésén Apponyi Albert gróf elnököl. A czukorjavaslatok tárgyalásánál Molnár Józsiása ezukoráraknak egyenlővé tételét kéri. mert némelyek drágább ezukrot fogyasztanak. Ézzel a vitát bezárták. Lukács László pénzügyminiszter élt a zárszó jogával és kijelentette, hogy az áregység lehetetlen, mert ezzel a premium rendszert felújítanák. A ezukoradót nem szállíthatja le, meri arra az államnak szüksége van. Hogy Ausztriában elfogadják aczu- koregyezményt, arra elegendő ga- rancziája van A miniszter beszéde után a czukorjavaslatokat elfogadták. Holnap jelentéseket tárgyalnak. Apponyi é Széli megegyeztek Budapest, január 20. (Saját tudósítónktól) A képviselőházban szombaton megkezdik a katonai javaslatok tárgyalását. Hir szerint Apponyi Albert gróf és Széli Kálmán között az ellentétek elsimultak. Véres zendülés egy fogházban. Odessza, jan. 20. (Saját tudósítónktól.) Az odesszai fogházban levő hatszáz fogoly között zendülés tört ki, melyre valószínűleg már régen készültek. A zendülés ebéd idején adott jelre kezdődött. A fellázadt rabok beverték az aba megdrágulással ellenkező irány-