Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-23 / 141. szám

2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 23. 141 szám (A függetlenségi párt.) (Saját tudósítónktól.) A hor- vát bán ma délután meglátogatta Kossuth Ferenczet és Just Gyulát, akikkel hosszasan tanácskozott. A fűggetlenségi-párt holnapra sürgős értekezletre hívta össze a párt tag­jait. Az értekezlet elé nagy érdek­lődéssel néznek politikai körökben. (A régi kabinet.) (ISaját tudósítónktól.) Poli­tikai körökben hire terjedt, ha a bán lesz a kormányelnök, Láng Lajos kivételével, valamennyi mostani miniszter megmarad a kabinetben. Láng Lajos helyét Hieronymi Károly töltené be. Hir szerint Khuen Héder váry bán holnan estig marad Budapesten. Csenger megmozdult. A Szatmár—Mátészalkai vasút érdekében. Szatmár, junius 22. (Saját tudósítónktól.) Mint la­punkban legutóhb megírtuk, a „Szat­már—Mátészalkai“ vasút kiépítése gyorsan közeledik a megvalósulás felé. Az intézőkörök nagy lelkesedéssel és dicséretes ügybuzgalommal karolták fel a vasút létesítésének ügyét s az érde­keltségnek legszámottevőbb része is a vasút kiépítése mellett foglal állást. Föltétien dicséret illeti Csenger község derék, intelligens lakosságát, a mely a maga lelkes hozzájárulásával mintegy — példát — mutat a többi közsé­geknek, a melyeknek szintén elsőrangú érdeke, hogy a vasút mielőbb kiépül­jön. Csenger község érdekeltsége teg­nap, vasárnap délután tartott népes értekezletet Szuliányi József nagybir­tokos elnöklete alatt a községháza ta­nácstermében. Az értekezlet lefolyásáról kikül­dött tudósítónk a következőkben szá­mol be : A „Szatmár—Mátészalkai“ va­sút érdekében Csenger község érdekelt­sége vasárnap délután értekezletet tartott. Szuhányi Ferencz nagybirtokos, volt országgyűlési képviselő délután három órakor nyitotta meg az értekez­letet, s miután üdvözölte a megjelen­teket, előadta az értekezlet czélját. Hosszasan vázolta, mennyire érdeké­ben áll Csenger község, úgy kulturális, mint közgazdasági fejlődésének, hogy a tervezett „Szatmár—Mátészalkai“ vasút mielőbb kiépüljön. Ismertette a vasút financziáit, majd lelkesen felszó­lította a megjelent érdekeltségi tago­kat, hogy karolják fel az eszmét minél lelkesebben és hozzájárulásukkal tegyék lehetővé a vasút kiépítését. Szendy Károly dr. mindenben csatlakozik Szuhányi Ferencz fejtege­téseihez. Szerinte is elsőrangú érdeke Csenger községnek, hogy a vasút léte­süljön. A maga részéről azt tartja, hogy a törzsrészvények jegyzésében Csenger községnek kötelessége elől haladni, hogy ez a többi kisebb köz ségek érdekeltségének mintegy Útmu­tatásul és buzdításul szolgáljon. Ezen az értekezleten — úgymond — a köz­ség érdekeltségének csak mintegy ne­gyedrészét látja jelen, de azért szük­ségesnek tartaná, hogy azok akik itt jelen vannak, azonnal Írnák alá a részvényjegyzési ivet. Már ebből is tájékozást nyerhetnének, hogy Csen- gerben körülbelül hány részvényt le­hetne elhelyezni. Sulyok Ede kijelenti, hogy Szat­már után Csengernek kell a legna­gyobb áldozatot meghozni, hogy a va­sút létrejöjjön, mert Szatmár után Csengernek legnagyobb érdeke a vasút. A többi községek is csak azután je­gyezhetnek, ha Csenger mintegy utat mutat a jegyzésre. Kaufmann Lipót főleg közgazda- sági szempontból fejtegette hosszasan a vasút mérhetetlen szükségességét, majd arra a körülményre mutatott reá, hogy a tervezett vasút, nagy forgal­mánál fogva, mint vállalat is igen ren­tábilis lesz, s igy a részvények okvet­lenül meghozzák a beléjük fektetett pénz kamatait. Katz Jónás utalt a csengeri vá sárokra. Ötvenkét éve — úgymond -- hogy Csenger községnek heti vásárok megtartására van engedélye, de azért egyetlen heti vásárt sem lehetett meg­tartani, mert nincsennek közlekedési eszkövei. A mint a vasút kiépül a forgalom emelkedik s a heti vásárok is megtarthatók lesznek, a mi a vá­sárvám és helypénz szedés révén je­lentékeny jövedelemhez juttatja a köz­ségi pénztárt is. A maga részéről is melegen ajánlja az érdekeltség figyel­mébe a vasút ügyét s hozzájárul ahhoz, hogy azonnal kezdjék meg a részvény- jegyzést. Szuhányi Ferencz elnök ezután a megjelentek közt köröztette a rész­vényjegyzési ivet s alig egy fél óra alatt az értekezleten megjelentek százötven részvényt jegyeztek. A jegy­zést Szuhányi Ferencz kezdte meg 20 részvénynyel. Mivel az érdekeltségnek nagy része távol volt és ebben a jegyzésben maga a község, valamint az egyes testületek sincsenek benne, előrelát­ható, hogy Csenger érdekeltsége körül­belül 2ü0—250 drb törzsrészvényt fog jegyezni. A részvények jegyzését folytatni fogják, aztán a többi községek érde­keltségét veszik sorra. SZÍNHÁZ — (Műkedvelői előadás Lázári­ban.) Mindinkább kezd tért hódítani az az elismerést érdemlő szokás, hogy az egyes községek intelligensebb lelkes if­júsága műkedvelői előadásokat rendez. Nem czélunk ezúttal a törekvő, ambi- cziózus fiatalság ezen örvendetes tevé­kenységének hasznosságát fejtegetni, csak a tény regisztrálása kapcsán meg jegyezni kívánjuk, hogy az ilyen mű­kedvelői előadások nem csupán a kö­zönség osztatlan tetszésével találkoz­nak, hanem az illető szereplőkre is előnyös visszahatással vannak. Lázári község mindkét nembeli ifjúsága is di­cséretet érdemel, midőn Tóth Ede örök szép népszínművének, „A falurosszá“- nak előadására határozta magát Az előadás előkészületei nagyban folynak és Szentiványi Sándor, Bottyán Pál és Schott Henrik rendezők buzgón fá­radoznak, hogy a műkedvelői előadás, melyet társasvacsora és táncz fog kö­vetni, a legjobban sikerüljön. Olvasóink figyelmébe! A „Szatmári Hírlap“ minden­nap a kora reggeli órákban jele­nik meg és igy a budapesti la­pokat vidéken egy egész nappal, Szatmáron egy fél nappal előzi meg. ELŐFIZETÉSI ÁRA: Helyben házhoz küldve Negyedévre .... 3 kor. Egy hóra ..... 1 kor. Vidékre postai küldéssel: Félévre .......................8 kor. Negyedévre .... A kor. Kérjük az előfizetéseket ki- adóhivatalunkban (Kazinczy-utcza 6 szám) mielőbb megtenni, hogy lapunk akadálytalan kézbesítése iránt intézkedhessünk. SZATMÁRI ÉLET. Az uj kabinet Szatmáron. (Lokális politikai szenzaczió) Szerkesztőségünk legmegbizhatat- lanabb riportere ma délután, a káni­kulai hőség daczára, állig begombol­kozva, titokzatos arczczal lépett a re- dakezióba és miközben olyan hideg előkelőséggel foglalta el íróasztalát, mint a mikor óriási szenzacziója van, bizonyos lenéző fölénynyel, a legszem- telenebbül fixirozni kezdte felelősünket, aki éppen abban izzadt, hogy egy dör­gedelmes vezérczikk keretében, leszedje Khuen Héderváryról, még a kereszt­vizet is. Felelősünk egy darabig tűrte a túlságosan konfidens riporter lenéző tekintetének sértő csiklandozását, de aztán idegesen reáförmedt: — Mit jelent az ön sértő fixi- rozása ? — Nem gondolja? — Nem. — Pedig észrevehetné. Óriási szenzáczióm van. Holnapra ötezer pél­dánynyal többet kell nyomni . . . Megalakult az uj kormány . . . __ ?? — Meg. Itt a névsor a zsebem­ben. Alig két órával ezelőtt állították össze az uj miniszterek lajstromát, s ón máris megintervjuholtam az uj kabinet­nek minden egyes tagját . . . Ehol ni, a jegyzeteim . . . S egy egész csomó kutyanyelvet húzott elő a zsebéből. — Hallja-e, van itt megfigyelő- osztály ? — Van. De szavamra, egy sem odavaló. Valamennyien okos, bölcs, előrelátó; sőt mondhatom, ravasz poli­tikusok . . . — Kikről beszél ? Azt gondolom, hogy önt kellene megfigyelés alá he­lyezni. — Hogy kikről beszélek, mindjárt meg fogja tudni. Alig másfél órája, hogy a dezignált miniszterelnöknél tisz­telegtem. Momdhatom önnek . el vagyok ragadtatva. Impozáns alak, igazi de­mokrata, s boldog vagyok, hogy —ha­csak rövid időre is — népszerűségé­ben — megfürödhettem . . . — Ön őrült. — Dehogy. Ön rövidlátó, ha még most sem sejti, hogy kiről van szó. — Ön szemtelen. — Dehogy. Csak szemfüles. Ha­misítatlan riporteri szimat, és elsőrangú zsurnalizstikai élelmesség . . . — Nem értem. — Mindjárt sejtettem . . . Egyéb­ként nem kínozom tovább. Itt a lista. S hanyag előkelőséggel olvasni kezdte : Elnök: Heinrich Viktor. Kereskedelmi : Reiter Jakab. Földmivelési : Poszvék Nándor. Belügy: Radó Bertalan. Pénzügy: Freund Ezékiel. Honvédelmi: Steinberger Éliás. Igazságügy': Hermán Lipót. Kultusz : Steuer Ábrahám. Személye körüli: Spiegel Ferencz. Horvát: Csaba Pál. Házelnök: Emerich Tivadar. A mint végig olvasta a listát, pár pillanatra elhallgatott. Önelégülten várta a hatást. Majd diadalmasan foly­tatta : — Remélem, már világos ön előtt is a helyzet. De pszt, ne szakítson félbe. A mi most következik, sokkal fontosabb, sokkal szeuzácziósabb . . . Beszámolok az intervjukkal. Heinrich Viktor, a dezignált mi­niszterelnök egy rendkívül Ízléses ka­binban fogadott. Lekötelezőén nyájas és leereszkedő volt. Kérdéseimre szí­vesen és igen hangosan felelt. Prog- rammja rövid, de velős: g-ó'z-erövel nekimenni a helyzet szanálásának és hidegtuss az ellenzéknek. A gőzfürdő zakatoló kazánjának sípja egy éles füttyöt hallatott, ez kegyes intés volt a távozásra. Megértettem a ezélzást, és távoz­tam. Az utczán versenyt futottam a villanyossal, mert sietnem kellett az uj kormány többi tagjaihoz. Sorba mentem. Beiter Jakabot rendes délutáni siestájában zavartam meg. Kissé mo- rózusnak látszott, de azért maga mellé ültetett. A kereskedelmi tárczát fon­tosabbnak tartja, valamennyi többi mi­niszteri tárczánál. Egyelőre a gyar­matáru politika terén lesznek jelentő­sebb reformjai. Hive a „Szatmár— Mátészalkai“ vasútnak és a katonai javaslatoknak. Poszvék Nándor éles megfigyelő • tehetséggel, villámgyorsan felismerte bennem az idegent és a recipiált zsur­nalisztát. Mielőtt szóhoz juthattam volna, kifejezte aggályait: — Uraságod idegen és . . . — Zsidó — vágtam közbe, hogy megelőzzem. ügy van. Idegen és izraelita. Sajnálom és bocsánatot kérek, hogy élni bátorkodom, de nekem jutott a szerencse, hogy a jövőre nézve né­hány tiszteletteljes kérdést intézzek. — Hiábavaló fáradozás. Csak szatmári embernek van joga élni és újságot szerkeszteni. Szóval: kemény legény, dehosz- szas faggatás után, mégis beadta a dere­kát. Megtudtam, hogy jelenleg a ker­tészeti kiállítás képezi legnagyobb gondját, és hogy a jövőre nézve az apamén tenyésztés körül vannak ötletes ideái. Egyébként pedig: hive a szövet­kezeteknek és a Krémer színtársula­tának. Radó Bertalannál kopogtattam. Noblesse oblige... Főúri grandezzával nyújtotta felém a finom szivart, mi­közben hamisítatlan előkelőséggel ve­tette keresztbe lábait. Nincs még kör- vonalozott programmja. Tudja, hogy sok a tennivaló és különösen az egy­leti intézmény fejlesztésének lelkes hive. A katonai javaslatok egy szük­séges rossz, a melyek megszavazását valami módon biztosítani kell. Freund Ezékieit leginkább az orrom merész hajlása tette beszédessé. A helyzetet perczentáulis alapon véli legbiztosabban megoldani. Ötven per- czentet enged Bécs, ötven perczentet az ellenzék s létrejön a megegyezés. Az ügylet után fizetendő províziót, csak elbírja valahogy az ország. Steinberger Éliás rendkívül gya­núsan fogadott. Fürkészve nézett reám, és a vesémbe szeretett volna látni, miközben e kérdést intézte hozzám : — Jár ön a Pannóniába ? — Sajnos, nem. Mióta a 676 ik pikkolóval maradtam adós, Miska az aktiv resisztenczia terére lépett. — Ugv kell Marczinak. Akkor az én emberem. S vallott, mint a karikacsapás. Hive a magyar vezényleti elvnek, nem hive a honvéd tüzérségnek, de legfő­képpen hive a nők védkötelezettségé- nek. Egy női regement, s akkor — Szemere Miklós lepipálva — boldog a magyar. A tüzér és a huszár-pótkeret kaszárnyákat illetőleg, nincs teljes bi­zalommal Pap Géza polgármester iránt. Hermann Lipót az igazságügy­nek poetikus őre, a helyzet komolysá­gához mérten, fekete császárkabátban és szőke csaladjának körében fogadott. Az obstrukezió leszerelésére egyetlen módot tud: az 1867-ik évi Xll-ik tör- vényezikknek versbeszedését. Nem osztrák kancsuka kell a rebellis ellen­zéknek, hanem rim, kinrim. Sok-sok rim. Ettől beadja a de­rekát és leszerel. Secessiós reformja pedig, a törvényeket a jövőben versben megszerkeszteni. Hive a végrehajtási reformnak és a Zsoldos megkegyelme- zésének. Steuer Ábrahámnak a kalkulus rendszer terén vannak jelentősebb újí­tásai. Hive a hazafias, nemzeti hitok­tatásnak, a memorandum-rendszernek ; ellenben nem hive dr. Jordán Sándor­nak. Spiegel Ferencz nem volt meg­kapható. Kelemen Samuval andözött. Veszített s dühös volt. Csaba Palinak egyáltalán nincsen­nek tervei. Tárczát csak úgy vállal, ha Reiter Jakab enged, merev gyarmatáru politikájából. Emerich Tivadar, csak bizonyos föltételek mellett hajlandó a Házelnök­séget elfogadni Nevezetesen: ha fize­tését az ország ingatlanaira betábláz­zák, s havonként anticzipando utalvá­

Next

/
Oldalképek
Tartalom