Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-21 / 140. szám

2 Szatmár, vasárnap 1903. junius 21. 140 szám SZATMÁRI HÍRLAP tájékoztató lehet Bécsnek, hogy Fejér- váry Géza báró hamis utón járt mikor azt akarta a koronával elhitetni, hogy személyváltozással és az erőszak rend­szerével ki lehet játszani a magyar nép akaratát. Most már Bécsben is megérthetik, hogy itt nem ellenzéki makranczoskodásról van szó, hanem nemzeti érdekről; a magyar nemzet egységes akaratáról. Ezt az eredményt az obstrukczió- nak köszönhetjük és a magyar nemzet valóban hálás lehet az ellenzékkel szemben, amely állott minden gáncsot és gyanúsítást, de rendithellen kitar­tással addig vitte, hogy hazafiságával influálta még a kormánypártot is. Ezzel pedig, úgy véljük, utat nyitott annak az uj iránynak, hogy a jövő magyar kormányok erőteljesen kép­viseljenek magyar érdekeket. A kormányválság mai állapotáról alábbi távirati tudósításokban adunk számot: (A horvát bán a láthatáron.) Khuen Héderyáry horvát bán, aki Tisza István tegnapi kihallgatása után Bécsbe hivatott, ma délelőtt ér­kezett a császárvárosba. Reggel kilencz órakor érkezett meg, s a délelőtt fo­lyamán Kállay közös pénzügyminisz­terrel, majd Fejérvávy honvédelmi miniszterrel tanácskozott. Déli tizenkét órakor Ö felsége kihallgatáson fogadta Khuen-Hédervárvt. A kihallgatás a ki­rálynál egy óra hosszat tartott. Ki­hallgatás után a horvátbán a külügy­minisztériumba hajtatott, ahol rövid ideig maradt. Onnan a közös pénzügy­minisztériumba ment, ahol Kállay pénzügyminiszterrel tanácskozott. Itt a tanácskozás hosszabb ideig tartott. (A 67-es alapon.) (Saját tudósítónktól.) Ma dél­előtt kilenczvennégy szabadelvű párti képviselő, köztük Tisza István, Pod- maniczky Frigyes, Hieronymi Károly, Hegedűs Sándor, Erdélyi Sándor, Pevczel Dezső, Berzeviezy Albert, Fáik Miksa és Minnich Aurél érte­kezletet tartottak, melyen Dániel Ernő indítványára határozatilag kimondották, hogy csakis olyan kormányt támogat­nak, amely a 67-es alapot és a 67-iki törvényeket szigorúan betartja. (A horvát bán nyilatkozata.) (Saját tudósítónktól,) Khuen- Héderváry horvát bán a királynál tör­tént első kihallgatása után több hírlap­író előtt a következőket mondotta : — Ő felsége még nem bízott meg a kabinet alakítással. A viszonyok további alakulásától és olyan körül­ményektől, amelyek csak ezután fognak kifejlődni, függ, hogy egyáltalán meg­kapom-e a megbízást. Héderváry a délután folyamán folytatta megbeszéléseit Bécsben. Föl­kereste Körber osztrák miniszterelnö­köt, akinél ott találta Pietrich had­ügyminisztert is, akikkel behatóan ta­nácskozott, majd Goluchowszkyval is hosszasan tárgyalt. Ugyanekkor Ő fel­sége Körber osztrák miniszterelnököt fogadta. Délután 4 órakor a király is­mét háromnegyed óráig tartó magán- kihallgatáson fogadta Héderváryt, de ez a második kihallgatás sem hozta meg a döntést. A bán holnap folytatni fogja a tanácskozásokat, mire Ö felsége ismét fogadni fogja. A döntés, holnapra várható. Fejérvárv egyelőre Bécsben maradt. TÁVIRATOK. Kalmár Antalt elitélték;. Budapest, junius 20. (Saját tu­dósitónktól.) Kalmár Antalt király­sértés miatt háromhavi államfog­házra és egy évi hivatalvesztésre ítélték. Jogakadémia Szatmáron. Wlassics Gyula terve. Szatmár, junius 20. (Saját tudósítónktól.) Az a hir, melyről e czikkünk számot ad, ma még csak terv, egy elsőrendű kuiturpolitikus elmefuttatása, de minden kommentár nélkül, vázá­ban is hivatva van arra, hogy Szatmár város intéző köreinek és társadalmának legkomolyabb érdek­lődését vonja magára. Wlassics Gyula, volt közoktatásügyi miniszter ugyanis egy praevalens testület kül­döttsége előtt kijelentette, hogy egy nagyobbszabásu terv keretében és kiegészítéséül — Szatmár városá­ban jogakadémiát kell íelláli- tani. A mérhetetlenül jelentős ügy­ről tudósítónk ezeket a részleteket jelenti: Érdekes inicziativából indul ki a szatmári jógák démia létesítésé­nek kérdése. A debreozeni főiskola nehány év előtt nagyobb, 400,000 koronás beruházási államsegélyt kért a kormánytól. A kultuszminiszter részletes tervet kért e beruházásról, mely teljesen uj, modern életet vinne be a vén kollégiumba. A terv elkészült s az egyházkerületen történt jóváhagyása után felkerült a reformátusok egyetemes konvení- jéhez, mely pár héttel ezelőtt ülé­sezett a székesfővárosban, a kon- vent aztán öttagú bizottságot kül­dött ki, hogy a miniszternél érdek­lődjék az államsegély sorsa felől. Wlassics szívesen fogadta a küldöttséget, melynek tagjaival hu­zamosabb ideig bizalmasan t eszél- getett. A miniszter félmilliós segély megadásáról adott garancziát a kül­döttségnek. A beszélgetés további folyamán a miniszter rátért a debre- czeni főiskola viszonyainak tárgya­lására. Wlassics azt mondotta, hogy ez a segély is kevés annak a fő­iskolának, mely az országnak nem­csak legnépesebb, de legjelentősebb akadémiáit tartja fenn. A miniszter úgy nyilatkozott, hogy a debreczeni főiskolának egyetemmel való felcse- rélését elodázhatatlanul szükséges­nek és sürgősnek tartja. E beszélgetés keretében el­mondott és bennünket közelebbről érdeklő rész itt következik: A miniszter kifejtette a tervet is, mely szerint a debreczeni egye­tem létesithető volna A sárospa­taki és máramaros-szigeti jog­akadémiák s a pataki theologiai fakultás beolvadna a debreczeni egyetembe, s a bevont főiskolák tanárai nagyrészt katedrát kapná­nak az alma materben is. A mi­niszter igen kedvezőtlenül nyilat­kozott különösen Szigetről, mely — szerinte — a „városu nézve nem tarthat igényt és semmi felszívó ereje, nemzeti működése nincs. A szigeti jogakadémia helyett Wlassics Szatmáron óhajtana jogi főiskolát létesíteni. Északkeleti Magyarország határrészén szatmári tartja hivatottnak arra, hogy jogakadémiájával is fejleszsze a magyar nemzeti eszmét és involválja a nemzetiségi ele­meket és törekvéseket. A szat­mári jogakadémia, külföldi mintára, mint egy filiáléja volna a debre­czeni egyetemnek, teljesen ez utóbbinak szellemében ésinten- cziói szerint vezetve. Az angol és német egyetemi oktatás is ezen a rendszeren alapul, mely az egy­séges képesítésre jelentős hatással van. A szatmári főiskolán is csak egyetemi magántanároknak képesí­tett pi’ofesszorok adhatnák elő a jogi stúdiumokat; de egyes tanszé­keken időnkint a központnak, a debreczeni egyetemnek tanárai is prelegálnának. A miniszter még hosszasan be­szélt a debreczeni egyetem s a szatmári főiskola felállításának ter­véről. A beszélgetés további része főleg a kivitel módozataira vonat­kozott. Eddig szól tudósítónk jelentése Wlassics miniszter nagyfontosságu tervéről, a melynek keresztülvite­lére — mint más helyről értesü­lünk — a kultuszminisztériumban már megkezdették az előleges mun­kálatokat E bennünket igen közelről ér­deklő, nagyjelentőségű hirt egye­lőre közöljük minden kommentár nélkül, de eleve is jelezzük, hogy a tervnek fejleményeit a magunk ré­széről élénk figyelemmel fogjuk kisérni, s egyben máris figyelmébe ajánljuk városunk intéző körének. II. Rákóczi Ferencz szobra. Szatmár város felhívása adakozásra. Szatmár, junius 20. (Saját tudósitónktól.) A legen­dás idők nemzeti fejedelmének, II. Rákóczi Ferencznek emléke ott él minden magyar ember szivében, mert ez az emlék maga az élő hazaszeretet. Most, hogy kétszáz éves fordulóját ün­nepli a magyar nemzet a ragyogó tör ténelmi korszaknak, az összedobbanó szivekből csodás egyetértéssel tör fel a közös vágyakozás, hogy a legigazabb és legnagyobb magyar nemzeti fejede­lemnek minden idők viharával daczoló érezszobrot kell állítani, hogy a fen- költ alak az idők végezetéig élő pél­daként álljon a magyar nemzet előtt, hogy ezt a drága földet, melyet a ma­gyar haza fogalma foglal magában, hogyan kell szeretni és megvédeni külső és belső ellenségekkel szemben egyaránt. A szobornak impozánsnak, mél­tónak kell lenni a magyar nemzethez. Azt a szobrot a suverén magyar nem­zet húsz milliónyi népe emeli. Koldus és ur egyaránt adakozik a magasztos ezélra. A gyűjtések az egész ország­ban serényen folynak. Városunkban a mai nappal veszi kezdetét a gyűjtés és bizonyára olyan eredménynyel fog járni, mely méltó Szatmár város tör­ténelmi múltjához. Tankóczi Gyula, Ferencz Ágos­ton és Lénárd István dr. vették ke­zükbe az ügyet és bízunk benne, hogy hazafias törekvésüket fényes eredmény fogja koronázni. A hazafias czélt szolgáló ügy lelkes zászlóvivői az alábbi felhívást intézik lapunk utján a közönséghez : Felhívás Szatmár-Németi szab. kir. város hazafias közönségéhez! Két század hanyatlott a múlan­dóság örvényébe, amióta II. Rákóczi Ferencz szabadság harczának viharai végigvonultak hazánkon. Minden magyarember szivét meg­dobogtatja a magyar géniusz dicsősége, mely nemcsak a harezmezőn aratott babért s vívott ki hírnevet a magyar fegyvernek, hanem egyszersmind szá­zadokra kiható eszmék diadalát is hir­deti. Ennek a magyar géniusznak di­csősége lengi át II. Rákóczi Ferencz szabadságharczát, az ő legendás alak­ját pedig a legnagyobb nemzeti hősök dicsfényével veszi körül. Ö volt az éltető lelke, vezére a nemzet jogaiért és szabadságáért vívott küzdelemnek, ő volt a nemzeti törek­véseknek eszményi inegszemélvesitője. Népe rajongó szeretettel vette körül s még ellenei is tisztelettel s nagyra­becsüléssel viseltettek iránta. Méltó tehát, hogy az utókor ezen korszakos események emlékének ünne­pet szenteljen s maradandó emlékkel jelölje meg azon helyet, mely a sza- badságharcz kiinduló pontját képezte. A magyar faj ősi erénye nagy­jainak tisztelete. Ez mutatja történelmi hivatottságát. Mutassuk meg tehát mi is, hogy ez az erény az unokákból sem halt ki. Minket különösen kötelez erre a hála és a kegyelet is. Mert a gigások harczaiban kiontott vér termékenyítette meg azt a talajt, melyből századok múlva a szabadság, béke s ennek nyo­mán a művelődés fakadt, azonkívül városunk ama kor mozgalmainak egyik kiváló központja volt s nagyrészt Szat­már, Bereg és Ugocsa vármegyék szol­gáltak a nagy esemény szinteréül. Szatmár vármegye kezdeménye­zésére városunk közönsége karöltve Szatmár, Bereg és Ugocsa vármegyék közönségével meg akarja ünnepelni II. Rákóczi Ferencz szabadságharczának 200 éves évfordulóját s a tiszabecsi győzelem emlékére egy emlékjelt akar felállítani. Evégből fordulunk a város haza­fias közönségéhez, kérve, hogy min­denki teheltségéhez képest járuljon hozzá az emlékmű felállításához. Az adományok gyűjtésével a vá­rosi tanács részéről alulírottak bízat­ván meg, értesítjük a nemes szivü ada­kozókat, hogy adományaikat dr. Lénárd István közgyámhoz juttatni szívesked­jenek, aki azok nyilvános nyugtázásá­ról gondoskodni fog. Szatmár, 1903. junius 20. Tankóczi Gyula, dr. Lénárd István, főkapitány. közgyám. Ferencz Ágoston, lanácsjegyzö. ÚJDONSÁGOK. Egységes rendelet, a vasárnapi munkaszünetről. A kereskedelemügyi miniszter egy­séges, a vasárnapi munkaszünetről szóló rendeletéből, mely folyó hó 13-án 28.559. szám alatt kelt s közzététele után azonnal életbe lép, a következő­ket adjuk : Azoknál az iparágaknál, a melyek­nél a vasárnapi munka végeztetése eddig azért volt megengedve, mert az üzem félbeszakítása (műszaki okból) lehetetlen, az eddigi rendelkezések vál­tozatlanul fentartattak. Azoknál az ipari és kereskedelmi üzleteknél, melyeknél a fogyasztóközön­ség érdekeire való tekintettel eddig az ipari munka végzése az egész vasár­napon át meg volt engedve, szintén nem állott be változás; több tekiutet- ben uj szabályozást nyert azonban azon ipari és kereskedelmi üzletek vasár­napi szünete, mely eddig vasárnapokon déli 12 óráig voltak nyitva tarthatók. Ezen üzletek vasárnapi munka­Vajda Mihály us»i és női divat üzlete SZATMÁR, Deák-tér 10.- ---------------—'— ------—Elsőrendű bevásárlási hely u p i és női divatesik Fióküzlet: NAGYBÁNYA. k e k b e n. Férfi kalapok és fehérnemüek legnagyobb raktára. — Női blouzok és bőrkeztyük nagy választékban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom