Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-19 / 138. szám
2 Szatmár, péntek 138 szám SZATMÁRI HÍRLAP 1903. junius 19. Elsősorban azt kutatják, hogy hozott-e Tisza valami nemzeti viv mányt, mely az ellenzék lecsilapitására alkalmas, Másodsorban reálbiztositékot kívánnak, hogy Tisza a Széli Kálmán szellemében fog kormányozni. Mennyire sikerül mindezekre a kérdésekre megegyezni, mennyire nem, azt még most nem lehet tudni, de bizonyos immár, hogy Tisza Istvánnak nagy ellenszenvvel kell megküzdenie. Mindazonáltal valószínűnek látszik, hogy a kormánypártban a secessió nem lesz olyan nagy, mint annak eleinte hire terjedt. Tegnap például még arról beszéltek, hogy legalább száz ember fog kiválni, de mint tudósítónk beavatott forrásból legújabban jelenti, ma már a helyzet nem olyan veszélyes. Bizonyos, hogy ki fog válni egy csoport, de ez aligha fog húsz képviselőnél többől állani, föltéve, ha Tisza elvei csak félig meddig elfogadhatók lesznek. (Ki lesz a Ház elnöke ?) Mem kis gondját képezi Tisza István grófnak az a kérdés, hogy ki lesz a képviselőház uj elnöke ? Ez a kérdés még nagy kompliká- cziókat idézhet elő, mert erre az állásra edigelé senki sem akart vá- lalkozni. Apponyi semmi szin alatt sem hajlandó megmaradni az elnöki székben, és miután Tallián sem vállalkozott erre, a Lloyd-klub ortho- doxjai ma Perczel Dezső nevét emlegették sűrűn, de mint tudósítónk mérvadó helyen értesült, Perczel sem tett erre nézve kőtelező ígéretet. Tallián Béla a neki felajánlott elnökség visszautasítását azz ül indokolta, hogy család körülményei egyenesen kizárják, hogy álan- dóan a fővárosban lakhasson. (Kik lesznek a kabinet tagjai ?) Egész tömeg nevet hoztak tegnap és ma forgalomba, de egyelőre csak az bizonyos: hogy a kabinet régi tagjai közül együl Fejérváry Géza báró és Cseh Ervin maradnak meg. mig az uj miniszterek tekintetében megállapodás nincs még. Wekerle — mint fönnebb említettük — kereken visszautasította a pénzügyminiszteri tárczát ; Hieronymi és Berzeviczy csak föltételesen nyilatkoztak, mig az igazságügyi tárcza, a legújabb hírek szerint, Szivák Imrével lesz betöltve, a többi tárczákra pedig már a kombináczió is megakadt. Tisza István mindazonáltal reméli, hogy a nehézségeket hamarosan leküzdi és holnap estig összeállítja az uj kabinetet. (Apponyi lemondása) Apponyi Albert gróf Tisza Istvánnal való tanácskozása után hosszasan értekezett Tallián Béla alelnökkel és közölte vele, hogy elnökségéről való lemondását Írásban szándékozik beadni, egyúttal felkérte Talliánt, hogy az uj elnök megválasztásáig az elnökség ügyeit vezesse, Tallián kijelentette, hogy az alelnökök szolidárisoknak érzik ugyan magukat ez elnökkel, enné fogva ők is kénytelenek lesznek leköszönni, de azért kötelességüknek tartják, hogy az uj elnök megválasztásáig a Ház ügyeit vezessék. (A függetlenségipárt magatartása. A függetlenségi-párt vezető emberei közül ma délután, mintegy tizenöten bizalmas értekezletet tartottak, melyen megbeszélték a politikai helvzetet. A tanácskozáson * résztvettek véleménye szerint Tisza Istvánnak nem fog sikerülni kabinetet alakitani, de ha sikerülne is, az ellen a legelszántabb harczot fogják folytatni. A függetlenségi párt véleménye szerint egyébként csak egyetlen kibontakozás volna lehetséges, és ez az, ha Wekerle vállalkoznék kabinet alakításra, nemzeti engedményekkel. Weierle pedig ma ismételten a leghatározottabban kijelentette, hogy a Tisza kabinetbe semmi szin alatt nem lép be. Az alispán vasútja. . • A „Mátészalka-Nagykárolyi“ vasút. Szatmár, junius 18. Nagy László alispán tudvalevőleg az erőszak embere. Minden egyes ténykedése, nem a vaskezü, erélyes, de a közügyet önzetlenül szolgáló férfiú, jellegében domborodik ki, hanem a makacs „csak azért is“ elvből eredő erőszak dísztelen bélyeget viseli magán. Ez az elv jellemzi minden közigazgatási és társadalmi fényeiben, a mi leginkább a megvegyüléseken konstatálható, a hol a neki „személyileg“ nem rokonszenves megyebizottsági tagoknak egv egy indítványával, vagy föiebbezésével — a saját maga figyelmezett hivatalos szavazógépnek minden esetben biztos voksaira támaszkodva — úgy bánik el, a mint éppen neki tetszik. Ez azonban még nem volna oly eminens veszedelem, mint a közéletnek másterén való hallatlan ba- sáskodása és képtelen presszionált gyakorlása. Nagy László alispán ugyanis nem régiben a fejébe vette, hogy — vasutat épit. A „Mátészalka-Nagykároly- Gsapk vasutat, a miben, a dolog természeténél fogva, az első pillanatban semmi megróni való nincs ; sőt bizonyos esetekben dicséretreméltó törekvés, a forgalomnak vasút által való gyors lebonyolításával a közgazdasági erőknek gyarapítása. De csakis bizonyos esetekben, és nem minden körülmények között észszerű valamely vidéknek érdekeltségét nagy összegekre rugó részvényjegyzésbe beleugratni — mint azt Nagy László alispán ur tette — hogy a ténykedéseiben immár megrögzött „csak azért is“ elvét e téren is diadalra juttassa. Mert ha valahol, úgy ezen a téren boszulja meg magát az idők folyamán az erőszakosság rendszere. S hogy a tervbevett „Mátészalka-Nagykárolyi“ vasútnak a legképtelenebb presszioval összetoborzott érdekeltségén is idővel igen-igen meg- boszulhatja magát az erőszakos vasút- gründolás, azt az alábbiakból nem is lesz nehéz megérteni. Az alispán ur, aki — mellesleg megjegyezve — Szatmár városnak különösen lelkes támogatásával cseppent hivatalába, jól tudta, hogy Szatmár vá rosnak is régi terve, hogy Métészalkát Szatmárral vasúttal kösse össze. De a mint neszét vette, hogy e terv a komoly megvalósulás stádiumába jutott, rögtön felülkerekedett benne az erőszak és a jövőbeni financziáiis érdekeket teljesen számításon kívül helyezve, sietett minden erőszakosságát és presz- szióját harczbavinni, hogy a Szatmár— Mátészalkai vasút építésének a Nagykároly—Mátészalkai vassuttal lehetőleg útját szegje. Ilyen körülmények között sikerült is neki a maga módja szerint az ottani érdekeltséget fellármázni és — mint értesülünk - a megfelelő mennyiségű részvényjegyzést kierőszakolni. De mert az e fajta zsebbevágó műveleteknél elsősorban a jegyzett részvényeknek jövedelmezőségét kell számításba venni, Nagy László alispiín ur, mondhatjuk, hogy igen rossz szolgálatot tett ama vidék érdekeltségének, a midőn alárendelt közegei utján egyes községeket erejükön felül kénvszeritett bele a részvényjegyzésbe, mert azok a papírok előreláthatólag nemcsak, hogy a beléjük fektetett pénznek kamatait nem fogják meghozni, hanem maga a tőke is veszedelemben fog forogni, — lévén annak a vasútnak semmi üzleti értéke, a mint a „Szatmár—Mátészalkai“ vasút fog kiépülni. Mert a „Szatmár—Mátészalkai“ vasút az alispánnak minden erőszakoskodása daczára, ki fog épülni, s itt rejlik az alispán urnák nagy tévedése, hogy a másik, a saját maga erőszakolta vasúttal Szatmárnak ártani, Nagykárolynak pedig használni fog. Éppen megfordítva áll a dolog: Szatmárnak nem árt, Nagykárolynak nem használ, ellenben ama vidék érdekeltségének sok-sok pénzét fogja elnyelni az a basáskodó erőszakos rendszer, a mely nálunk a megyei közigazgatásnak immár meggyökerezett rákfenéje. A „Szatmár—Mátészalkai“ vasút érdekeltségét Szatmár városa, mint a vasút engedményese, minden körülmények között össze fogja hozni. S teheti ezt annál könnyebben, mert az alispán gründolása, talán Mátészalkát és 1—2 községet kivéve, egészen más érdekeltséget vont bele a „Nagykároly— Mátészalkai“ vasút financziáiba, mint a mely érdekeltségre mi tarthatunk számot. Az a vidék, a mely a „Szatmár— Mátészalkai“ vonal mentére esik — akár épül ki az alispán vasútja, akár nem — soha sem fog Nagykárolyba gravitálni, mert a magyarember eszejáársa már olyan, hogy inkább tesz meg rövidebb utat kocsin, mint kerülő utat vasúton. Nem árthat tehát nekünk az alispán vasútja, még azon esetben sem, ha a magunk vasutját nem tudnók kiépíteni. De mivé lesz az alispán ur vasútja, ha mi kiépítjük a magunk vasutját? Annak a vidéknek is, úgy a teher, mint személyforgalmának túlnyomó része okvetlenül Szatmáron fog lebonyolódni s akkor az alispán ur vasútja — a kellő üzleti forgalom hiányában — nagyon, de nagyon kétséges, hogy prosperálni fog. Kár volt tehát az alispán urnák olyan nagyon sietni s olyan sebbel- lobbal Szatmárnak elébe vágni; különösen pedig megbocsáthatatlan köny- nyelmüség volt, a jövőre való ilyen auspicziumokra hivatalos hatalmánál fogva az egyes községet erejükön túl belekényszeríteni a részvényjegyzésbe. Ezt mindenesetre, jó lesz fontolóra venni, még most, a midőn még reparálható a dolog s, jó lesz fontolóra venni a kereskedelmi kormánynak, mielőtt a szokásos anyagi hozzájárulását megadja. k gör. kath. egyh. sorsjátéka. Alábbiakban közöljük a gör. kath. egyház sorsjátékának sorsolásán kihúzott számok jegyzékét: I. csoport. 100 K. 590 49208. III. csoport. 5. K. 37270 40598 38430 6997 42519 3797 2689 16488 53276 47550 36328 90545 20258 39699 77911 332u9 51120 53277 28400 20613 55377 80731 86951 88944 92270 65654 29575 12998 3158 1776 88150 98829 15073 79409 87449 73069 12741 91931 20961 90284 76755 5197 11231 52704 31896 61089 28423 67359 55197 69232 20569 21847 45881 3847 77209 79653 54697 38690 26353 74137 81503 890 7107 25922 99267 75646 91008 58026 79392 71066 7727 28379 64183 93271 54083 59062 81288 21259 8075 72458 85438 88510 72754 65321 22992 IV. csoport. 4 K. 76052 22147 24724 38748 15784 24172 31373 32351 14527 12687 595 48 59117 59118 11693 12480 60290 87277 34073 27986 28932 6143 53271 58014 38183 7248 73829 92218 20139 34871 37042 55214 97874 94355 25811 38377 20381 6911 87626 37780 91221 48971 53273 41825 3688 47531 98200 83457 36668 93222 43699 80732 83711 69700 84887 80069 39426 97211 73807 31881 97545 18675 56651 32410 4‘>058 19887 78847 86657 24362 78697 58980 83797 33146 32461 69051 72418 38233 2840 14401 34789 42455 87264 40829 57684 8604 32781 36896 60767 83306 51843 39957 99520 39358 84915 32347 63949 39646 77504 57083 82170 80170 89548 9842 74189 22619 34456 [77120 54627 49932 48236 65227 64675 85771 83689 24131 35616 90221 88544 75654 40433 63618 99811 75227 90801 45646 37282 10531 81065 3662156477 55945 27965 15112 42476 25385 16812 63321 34883 23291 49664 37936 11361 82430 92586 63104 5277134517 38630 23560 1541 53638 59374 6821 60031 73200 13052 44517 789 56650 92546 91397 83307 31510 601402356855024 61044 4073 19777 77688 91396 27108 73976 92452 27890 53573 95704 86233 8559 5024 5496 97654 26321 16830 17103 27917 58601 5159179533 70645 33317 13073 96393 35126 99025 17637 46985 47402 65870 31399 5451158600 35612 23638 98449 35547 98637 59243 64647 89054 28172 21355 44350 73012 79578 16932 49060 39164 68903 51550 67798 80174. YI. csoport. 6 K. 58437 78644 64949 80617 12994 84907 55421 98021 66534 40688. (Folytatjuk.) SZÍNHÁZ Hock János állítólagos felolvasása. A közönség félrevezetése. Lapunk tegnapi számában meg- emlitettük, hogy a budapesti Uránia tudományos színház ma este színházunkban előadást tart. Megemlítettük továbbá, hogy az előadásnak különös érdekességet fog kölcsönözni a Hock János felolvasása. Minthogy azonban tudomásunkra jutott, hogy Hock János országos képviselő egyáltalában nem fog Szatmárra jönni és igy darabjához felvilágosító magyarázatot sem ő fogja szolgáltatni, kötelességünknek ismerjük ezen körülményt jóeleve a közönség tudomására hozni. Azt hisszük, hogy ezzel nemcsak közönségünknek, hanem az országos nevű szerzőnek is hasznos szolgálatot teszünk, mert a közönségre nézve a szerző távolmaradása, — a kiért tulajdonképen a színházba menne, kellemetlenül bosszantó csalódás lenne, a szerzőre nézve pedig határozottan dif- famáló az, hogy nevét üzleti spekulá- czióból használják fel. Nagyhangú plakátok, különféle reklámok, a valósággal teljesen ellenkező híresztelések szolgálnak édes csalétekül a közönség félrevezetésére és talán éppen ezért rendez az Uránia egy városban egy előadást, mert önmaga is tudja, hogy selejtes előadásban bemutatott darabhoz egy második estére már kötéllel sem tudna közönséget fogni.