Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-13 / 133. szám
2 Szatmár, szombat O Zj A I XU A lt l 11 l it JJ ii j. J. «/VI/» JUXKUU i. U« X'tfV UUL*U11 kában, — akárcsak az uj pénznek a közönséges életben, úgy látszik az uralkodók előtt nincs szaga .Non ölet. A kérdés tehát aligha nem elvesztette az aktualitását, mielőtt jó formán aktuális lett volna. De el sem tudjuk képzelni, minő leszerelő hatással lehetnének ezek az események a — függetlenségi pártra. Az ellenkezőt megértjük. Ha szükség van a mozgósításra és a katonaság készenlétére — ez ok arra, hogy a vezető tényezők mihamarabb teljesítsék az ellenzéknek kívánságait és ezzel helyreállítsák a békét. Ha nekik nem kell ez a béke, miért legyünk mi pápábbak a pápánál ? TÁVIRATOK. Merénylet királyunk ellen. Bécs, .június 12. (Saját tudósitónktól.) Ö felsége, a király ma délután 5 óra tájban Paar gróf, hadsegédével Schönhrunnba kocsizott. A Mariahilf strassén hirtelen ogy ember ugrott a robogó kocsi elé és a kezében levő bottal a király felé sújtott. Az udvari kocsis ostorával elütötte a merénylő botját A kocsit megállították, mire óriási népcsődület támadt, mely a merénylőt körülfogta addig, mig a rendőrök meg nem érkeztek. A rendőrségen kitűnt, hogy a merénylő közveszélyes őrült s beszállították a tébolydába. A király tovább folytatta útját Schönbrunnba. A horvát bánt meggyilkolták. Budapest, junius 12. (Saját tudósítónktól.) A fővárosban ma egész nap elterjedt az a hir, hogy Khuen- Héderváry gróf, horvát bánt, a horvát lázadók kegyetlen módon meggyilkolták. A rémes hir a késő esti órákig erősen tartotta magát, mígnem egy hivatalos Zágrábi távirat megezáfolta. A távirat szerint a hir valótlanság. TÁRCZA. Micsinait elfogták. Budapest, junius 12. (Saját tudósitónktól.) Miesinai Mihályt, a posta vakmerő tolvaját hosszas nyomozás után ma elfogták Jászapáti községben. A postarabló néhány nap óta tartózkodott Jászapátiban. A csendőrök előtt bevallott mindent s az elrabolt 98 ezer koronának egy részét megtalálták nála. A többi pénzt az isaszegi temetőben ásta el. A pénz 20 korona hijján megkerült. A szerbiai események. Szatmár, junius 12. A szerbiai véres események foglalkoztatják ezidőszerint egész Európát és mindenütt nagy megbotránkozást kelt a szerb hadseregnek, és Karagyorgyevics Péternek akkora barbarizmusa. Az egész európai sajtó a legnagyobb fölháborodás hangján emlékezik meg a belgrádi mészárlásról s általános a vélemény, hogy a vérengzés értelmi szerzője: Karagyorgyevics Péter nem méltó a királyi trónra s hogy a történtek után, lehetetlen, hogy az európai diplo- máczia hallgatagon tudomásul vegye királylyá való proklamálását. A szerbiai eseményekről szóló mai távirataink a következők: Nis, junius 12. (Saját tudósítónktól.) Egy ma vett felsőbb katonai parancs folytán az egész helyőrség mozgósítva van és Belgrád felé nyomul előre. Belgrad utczáin ma nagy zavargások voltak, a nép egy részé szidalmazta a katonaságot. Versailles, junius 12. (Saját tudósítónktól.) Midőn Natália királyné hírét vette fia, Sándor király borzalmas halálának, heves szivgörcsök fogták el és nem bírta végighallgatni az esemény elbeszélését. Natália királyné ma táviratilag kérte meg a szerb kormányt, hogy engedje meg neki, hogy Belgrádba mehessen fiát eltemettetni. A kormány még nem válaszolt a királyné kérelmére. Uj történet. Lepke a tűz körül. Elkerüllek, mikor az utczán Közelgni látom alakod, S ha találkozunk néha mégis, Félve billentek kalapot. Kerüllek: álmaim között is Űzöm magamtól képedet, Kergetem lázban, nagy tusával, Amig csak föl nem ébredek. Pedig szeretlek. És gyakorta Úgy érzem: futnom kell feléd, Hogy elárasszam körülötted Szivemnek perzselő hevét. Pedig imádlak. S szenvedólylyel Csókolnám fel a lábnyomod: De fenn, tudom, már meg van Írva, Hogy a csókom is átkozott. S kerüllek, mint tüzet a lepke, Melyet a láng megégetett, És úgy érzem, hogy boldog volnék, Ha gyűlölnélek tégedet. Mert a lelked csak fényben suhan, Mert csupa átok s bűn az én utam, S mert jól tudom, hogy nem lehetsz [enyém: Ezért kerüllek én. Gál Zoltán. Az édes kis baba kiszaladt a szobából s eltakarta kipirult arczát. A világért fel nem nézett volna. Reszketett egész testében. Keble erősen zilált. Egy darabig ott állott az ajtónál, azután valami zajra megriadtan szaladt tovább, egyenesen a kis kertbe, a hol mint valami félénk kis madár, a bokrok megett húzta meg magát. A nagymama, a ki végtelen szeretettel vette körül kis madárkáját, látta szaladni a kis babust. Feltűnt a viselkedése. Feltűnt, hogy eltakarja az arczát s lopva, óvatosan tűnik el a bokrok között. Aggodalom szállta meg. — Ejnye, ejnye, mi lelte ezt a gyermeket? Kifut, elbuvik, eltakarja az arczát. Engem észre sem vesz. Menekül. Itt valami baj történt. Aggodalma nem hagyta nyugton. Abbanhagyta a gyomlálást s egyenesen a kis Ilus után sietett. Mikor ahhoz a helyhez ért, a hol a kis Ilus eltűnt a bokrok között, elkiáltotta magát: — Ilus, itt vagy? Semmi válasz. — Iluskám lelkem, — vette kéBelgrád, junius 12. (Saját tudósítónktól.) A király azonnali halált okozó lövést kapott a gégéjére. Utolsó szavai ezek voltak : — Katonák, ti elárultatok engem ! A királyné holtteste darabokra van vagdalva. A király és a királyné holttestét ma éjjel az Obrenovicsoknak a Szent-Hárk- téren levő családi sírboltjába szállították, ahol beszentelték. A beszerelést, a mely teljes csendben, szinte titokban történt, hét pap végezte a legegyszerűbb módon. Bécs, junius 12. (Saját tudósítónktól.) A mozgósításokról elterjedt hírek teljesen alaptalanok. Egyetlen hadtestet sem mozgósítanak. Zimony, junius 12. (Saját tudósítónktól.) A király és a királyné holtteste tegnap egész nap a régi konak folyosóján a földön hevert. A bonczoló orvosok megállapították, hogy a királyt 27 revolvergolyó találta, köztük hat halálos volt. A királynét öt lövés érte, ezen kívül a gyomrát és a mellét tőrrel felhasitották. A holttesteket egy-egy dísztelen fakoporsóba helyezték és egy pap temette el őket teljes csendben. A királyné holttestét a temetőben, a többi sírok között földelték el, csupán a király holttestét helyezték el az Obrenovicsoknak a Márk téren levő családi kriptájában. Belgrád. junius 12. (Saját tudósitónktól.) Itt teljes nyugalom van, rendzavarás egész nap nem történt, a minisztérium éjjel-nappal permanencziá- ban van. Belgrád, junius 12. (Saját tudósitónktól.) A konakba betört tisztek közt volt Velinovics kapitány is, aki ma egy magyar újságírónak a következőkép beszélte el a konakban történteket: — Mikor a tisztek a király háló szobájába betörtek, a király halál sápadtan fogta a remegő királyné kezét és meg akarta védeni támadói ellen. A király, aki az első pillanatban azt hitte, hogy a zendülésnek oka a napok óta terjesztett hir, mintha nejével rosszul élne, rekedt hangon kiáltotta a tiszteknek : — Nem igaz urak, hogy a királynéval rosszul élünk. Házaséletünk a legboldogabb. A hírek hazugok; mi nagyon szeretjük egymást. Erre a király megcsókolta a királynét, miközben gyors egymásutánban 30—40 lövés dördült el. A király és királyné egymásra roskadtak. A királyné volt felöl. A közelálló tisztek reávetették magukat és kést szúrtak vonagló testébe. Belgrád, junius 12. (Saját tudósítónktól.) Az uj kabinet a leghatározottabban kijelenti, hogy a Karagyorgyevicsekkel a legkisebb összeköttetésben sincs. A vilanyvilágitási bizottság ülése, Szatmár, junius 12. Saját tudósítónktól.) Szatmár város világításának ügyével tegnap mintegy 2 óra hosszat foglalkozott a villanyvilágitási bizottság. Az ülésen jelen voltak Pap Géza polgármester, Markó Kálmán v. v. igazgató, Vajai Károly dr., Pethö György és Krüzse- lyi Barna a városi tanács részéről, Kelemen Samu dr., Teitelbaum Herman és Fejes István dr. bizottsági tagok. Az ülés a v. v. igazgató jelentésének felolvasásával kezdődött. A jelentés főleg azokkal a javításokkal foglalkozott, a melyeket a telep egyes részein, főleg a kopásnak indult gépek javítása tekintetében a közel jövőben eszközölni kell. Ezek a kiadások a folyó bevételekben fedezetüket találják. A villamossági igazgató azt is tervbe vette, hogy a régebbi időben rendelt Áron-féle rossz rendszerű órákat újakkal cseréli fel, miután a fogyasztó közönség a használatban levő ezen órák ellen sokat panaszkodik, az újabb Thomson rendszerű órák ellenben kifogástalanul működnek. (A vendéglősök érdeke.) A jelentés felolvasása után Teitelbaum Herman a bizottság figyelröre a szót a nagymama, — hát felelj ha kérdezlek. Itt vagy ugye ? Semmi válasz. — Ilus ! Hát nem akarsz szólani ? Miért bújtál el? Mert láttam, hogy ide bújtál. De Iluska a világért se válaszolt volna. A szive erősen dobogott s elhaladt minden szó az ajkán. — Iluskám lelkem, nagyon megharagszom rád, ha nagymamád szavára, kérésére sem jösz elő. Pedig tudod, hogyha én haragszom, az komolyabb és nehezebb harag, mint a mamádé. No, gyere ki lelkem szépen. Aztán mond el mit tettél ? Mert valami nyomja a szivedet. Láttam, észrevettem, hogy eltakart arczczal mennyire menekültél. De Iluska a nagymama kérő szavaira sem reagált. Meghúzta magát a bokrok között s elfojtott lélegzettel várta mi lesz most már ő vele. Ä nem várt makacsságra nőttön nőtt a nagymama aggodalma s végre is ő ment érte a kedves babusért. Oda furakodott a bokrok közé s elkapta a menekülni akaró leány kezét. — Meg vagy kis madaram. Most már nem bocsájtalak el. Jer csak ki szépen velem s gyónj meg nekem mindent. Mikor kiért vele a kerti útra, magához ölelte az arczát rejtegető leánykát. — No, most beszélj édes kis bogaram. Tudod, hogy mennyire szeretlek. Én majd segítségedre leszek. — Hibáztál ? — Nem! — Hát akkor mi lelt? Meghara- gitottad anyádat ? — Nem ! — Apádat? — Nem! — Hát, mit tettél? — Semmit! — No hát ilyet ne mondj. Valamit csak tenned kellett, ha igy szégyenkezei, ha futsz, menekülsz és rejtőzöl. — Semmit sem tettem ... A szobában . . . — Nos? — Ott van Béla, — Hát ezért? — Nem ! — Hát miért? — Megkérte a kezemet. 1 Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett I • Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőra^tára. t tavaszi és nyári idégyre ntegrendelt összes úri qői és gyermek LTld yoMoLütJiv . # # # # 9 valódi franczia sehewrő borii lábbelik. ^ %
