Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-06-04 / 125. szám

3 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. jniuus 4. 125 szám. száljukat elérhessék és derék, becsü­letes, jóravaló erabereek váljanak be­lőlük. A kinek az édes vakáczió meg­adatott, töltse okosan, czélszeriien. Oszsza be a napot praktikusan, hogy mindenre teljék idő. Legyen helye a gondtalan, vidám játéknak isten sza­bad ege alatt, a szép természetben, hadd pezsdüljön ki az üde kedély, a pajzán jókedv, legyen helye testedző, izomerősitő tornászásnak. De fordítsa­nak bizonyos időt jó, tanulságos, lel­ket nemesitö, szellemet mivelő köny­vek olvasására is. Akkor lesz teljes harmónia az iffu lelkében, ha kellőleg beosztva fordítja idejét úgy testének, mint szellemének fejlesztésére. A test és a szellem összhangzatos ápolása ép testet és ép lelket ad. Ilyen csapáson haladva a fiatal­ság derekasan felel meg kötelességé­nek, a fáradalmakat nem érzi, nehéz­ségeket nem ösmer, kedvvel forgatja a tankönyveket, gyorsan tanul, éles a fölfogása, gyors a gondolkodása és czélját eléri. Künn az életben meg hasznos, tevékeny tagja lesz a társa­dalomnak és jó polgára a hazának. SZÍNHÁZ — (Színigazgatók szövetsége.) A vidéki színigazgatók most az Országos Színész-Egyesület által létesített szín­házi ügynökség dolgában értekezletet tartottak és megalakították a színigaz­gatók szövetségét is. Az igazgatók ér­tekezlete azzal az eredménynyel záró­dott, hogy kötelezőleg kimondották, mikép a régi darabok előadására vo­natkozó szerződések fentartásával, ok­tóber elsejétől kezdve, csakis az Or­szágos Színész-Egyesület színház ügy­nöksége utján szerzik meg az általuk előadandó darabok előadási jogát és tagjaikat is csak az egyesület ügy­nöksége utján szerződtetik. Az az igazgató, aki ez ellen vét, birság meg­fizetésre kötelezi magát. A tagok szer­ződtetésére nézve azonban kikötötték az igazgatók, hogy közvetlen érintkezés utján jogosítva vannak társulatukhoz művészi erőket szerződtetni. Az ügy­nökség és szövetség igazgatóiul Kre- csányi Ignáczot, Somogyi Károlyt és Komjáthy Jánost választották meg. ÚJDONSÁGOK. A repülő halál. A modern világ embereit egy gyö­nyör, egy élvezet tartja rabjául — ez a gyorsaság élvezete. Ez a vágy fölülmúl úgyszólván minden más vágyat; versenyeznek ki győzi le gyorsabban azokat az akadályokat, melyek az ut hosszában eléje gör­dülnek. Lázas buzgalommal töri ma­gát az emberiség, hogy újabb és újabb szerkezetű eszközökkel min­dig újból legyőzze azt a rekordot, a melyet eddig elértek. Bizonyára pompás látvány egy förgetegként száguldó gépkocsi, mely óránkint 120 kilometer utat tesz meg, csakhogy ezt a szédületes gyorsasá­got nem szabad azon a helyen ki­próbálni, a hol más közlekedési esz­közök és emberek is járnak. Mert világos, hogy az ilyen iramnál a gépvezetőnek okvetlenül el kell vesz­tenie józan higgadtságát, beszámit- hatóságát és azt a képességét, hogy a gépet helyesen irányíthassa. A túlzott sebesség veszélyezteti a józan gondolkodást s már ez oknál fogva is rendkívül veszélyesek az automo- mobil-versenyek, melyek az emberek testi biztonsága ellen törnek. Az országutat nem vakmerő au­tomobil-versenyzők részére építette egy nemzet sem. Nagy és fontos szerep jut ezeknek úgy béke, vala­mint háború idején is és tetemes anyagi áldozatok árán jöttek létre ; nem tartjuk és nem tarthatja senki sem helyénvalónak, hogy elárasszák •ezeket az utakat száguldó gépkocsik­kocsikkal, melyek eltipornak, elgá­zolnak mindent, a mi elibök kerül. Már meggyőződtünk a „repülő halál“ képzeletet meghaladó sebes­ségéről, nincs tehát semmi szükség még fokozottabb gyorsaság kifejté­sére és még több áldozatra. A szerencsétlenségek, balesetek egész sorával bővelkedett a párizs- madridi gépkocsi-verseny. A „repülő halál lépten-nyomon szedte áldoza­tait és ugyancsak hajszálon csüngött a vezetők élete is, a kik halálmegve­téssel győztek le minden akadályt, könyörtelenül elgázoltak mindent, a mi utjukba került és a fékevesztett vasszörnyeteg kormányánál ülve, minden pillanatban életökkel játszot­tak. Nincs kifogásunk az ellen, ha valaki saját életét semmibe se veszi, de a mások életével, senki köny- nyelmü játékot ne űzzön. Minden államban el kell tiltani a gépkocsi­versenyeket, mert a hasznos és el­més találmánynak, az automobil­kocsinak nem lehet czélja, hogy az emberek élete árán jusson érvényre s ezáltal rászoigáljon a „repülő ha­lál“ elnevezésre. * Ghorin Ferencz dr. Szatmáron. Chorin Ferencz dr. főrendiházi tag, Szatmár város nagynevű díszpolgára, holnap, csütörtökön reggel a Budapest­ről 6 óra 10 perczkor érkező személy- vonattal városunkba érkezik. APannónia szállodába tegnap délután érkezett meg Chorin Ferencz dr. távirata, a melyben a lakást rendelték meg szá­mára. ügy értesülünk, hogy Chorin Ferencz dr. 4—5 napot fog városunk­ban tölteni és részt vesz a gör. kath. egyház e hó 7-iki tánczmulatságán. * A gazdasági bizottság ülése. Szatmár város gazdasági szakbizottsága, ma csütörtökön délután 3 órakor tartja meg rendes havi ülését, a melyen a közgyűlés elé terjesztendő ügyeket fog­ják előkészíteni. Az ülésnek tárgysoro­zata a következő: A Kazinczy- és Árpád-utczák egyrészének müburkolat- tal való ellátása. A Deáktéri illemhely ügye. Az óvó- és tankötelesek össze­írása. a régi honvéd laktanya épületé­nek bérbeadása és a volt katonai kór­ház bérletének felmondása. * Nem lesz rendkívüli városi közgyűlés. Tudvalevő, hogy Szatmár város ifj. Vida János zsadányi lakos­sal egy darab föld vásárlásából kifolyó­lag szerződést kötött, melynek jóvá­hagyására a múlt hóban rendkívüli közgyűlést hivott össze a tanács. A rendkívüli közgyűlésen azonban a vá­rosi képviselők közül oly kevesen jelen­tek meg, hogy nem lehetett azt meg­tartani s igy a szerződés jóváhagyá­sára az e havi rendes közgyűlés előtt tűzték ki a rendkívüli közgyűlést. Mint­hogy időközben ifj. Vida János elállott a szerződéstől, a rendkívüli közgyűlést nem fogják megtartani. * Pályázat az irnoki állásra. Az e havi rendes közgyűlésen két állást fognak betölteni. Az egyik a közgyámi állás, a mely a múlt havi közgyűlés­ről maradt le, a másik pedig az I-ső osztályú irnoki állás, mely Papp Endre nyugdíjaztatása folytán ürült meg. Az irnoki állásra a város pályázatot hir­detett, a mely tegnap járt le. A pályá­zatra a következők adták be kérvé­nyüket : Horváth Sándor szatmárhegyi végrehajtó, Berki István és Bodnár Lajos másodosztályú városi Írnokok, Dőry László, Ladányi Tivadar, ifj. Szentiványi Sándor, Nagy József és Varga Antal Nagyszekeres község kör­jegyzője. * Áldás. A tavaszi esők, — mi­ként a gazdák mondják — áldást je­lentenek a vetésekre s nincsen olyan szántó-vető gazdaember, aki pl. május­ban zúgolódnék az ég csatornáira, ha mégannyira is hullatnák magukból a vizet. De a mit most művelnek az ég­nek folyton pityerdő csatornái, az már sok az — áldásból; sőt ha még tovább tart így a nedves, esős idő, szegény­séget hoz a szántó-vető gazdákra. Ma, hetivásár lévén, több megyebeli föld- birtokossal volt alkalmunk beszélgetni, akik igen-igen panaszkodtak a folyto­nos esőzések miatt, a mi sehogy sincs hasznára a vetéseknek. Az ez idei ter­mésre nézve pedig, a mint most mu­tatkozik, Szatmármegyében igen szomo­rúak a kilátások. Gyümölcsből azon­ban, mint értesülünk, az egész várme­gye területén igen bő termésre számí­tanak, valamint a szőlők is jó termés­sel kecsegtetnek. * Öngyilkosság dinamittal. Bor­zalmas módon vált meg az életétől Magyar-Kékes községben egy gazda­ember. Fiiipán Niczefornak hívják az öngyilkost, a ki — mint tudósítónk írja — dinamittal vetett véget életé­nek. Fiiipán valamikor vagyonos em­ber volt, de az utóbbi esztendőkben tönkre ment. A felesége egy év előtt halt el s e fölötti bujában azóta az ivásnak adta magát. Megmaradt cse­kélyke vagyonát elitta s legutóbb már se lakása, se eledele nem volt. Teg­nap végső elkeseredésében borzalmas tettre határozta el magát. Valahonnan dinamitott kerített s azt a szájába téve meggyujtotta. A robbanó anyag irtó­zatos munkát végzett. A következő pillanatban Fiiipán darabokra szakga- tott holt teteme szerte-széjjel feküdt a földön. A csendőrség megindította a vizsgálatot annak a kiderítésére, hogy Fiiipán hol vette a dinamitot ? * Hordár. A ,Pannónia“ szálloda előtt ma reggel két vörössapkás férfiú vonzotta magára a közfigyelmet. A két férfiú peczkesen, szolgálatkészen állott a kávéház díszes terrásza előtt, vár ván a megszólítást s jelezvén, hogy egy csigalépéssel ismét közelebb jutot­tunk ahhoz, hogy mint „nagyváros“ szerepeljünk a világegyetemben. A két férfi vérvörös sapkáján elől vakítóan fehér vászondarab díszeleg, a melyen ez egyetlen szó : „Hordár“ húzódik meg diszkréten s alatta egy szám. Az egyik sapkáján egy 1-es, a másiknak sapká­ján pedig egy 2-ős szám, a mi annyit jelent, hogy ezidötájt csak ketten van­nak még városunkban ama diszkrét fér­fiakból, a kikre nehány hatos ellené­ben nyugodt lelkiismerettel bizhatjuk minden rendű és rangú titkainkat, a rózsaszínű, illatos, szerelmes levelecs- kétől kezdve, egészen a kissé prózai — zálogezéduláig. — Az újítás min­denesetre üdvös dolog, a melynek hiá­nyát már régóta érezték városunkban. A két szál hordár egyelőre felváltva teljesiti a szolgálatot a Pannónia előtt és a vasúti állomásnál. * Vizbefult gyermek. Megrendítő szerencsétlenség történt e hó 2-án Görbéd községben. Özv. Angi Andrásné odavaló lakos— mint tudósítónk írja — nagyon szerette kis unokáját, Angi Istvánt. Pünkösd másod napján elha­tározta az öreg anyóka, hogy a kis Pistával sétálni megy a falu mellett lévő erdőre, a hol a kis fiú kedvére szórakozhatik. Ö meg majd a szabad természet lágy ölén szundikál egygyet. ügy is történt, délután kiballagtak az erdőre, mely mellett egy mély vizű patak folydogál nagy sebessen. Az öreg anyóka leheverészett a fűbe, a kis fiú pedig lepkét kergetett a bokrok között. A nagymamát hamarosan el nyomta az álom s az apróságot nem figyelmeztethette, hogy valahogy közel ne menjen a vízhez. A kis Pista játék közben neki szaladt a pataknak s egyen­súlyt veszítve, bele esett a csobogó habok közé, a hol halálát lelte. Az öreg assszony kis idő múlva felébredt s keresni kezdte unokáját, de nem volt sehol. Rosszat sejtve, a patak partján keresésére indult a kis fiúnak, ámde sehol se találta. Vissza sietett a községbe, a honnét többek segítségé­vel újból keresték a kis fiút s késő este meg is találták a hulláját. Az esetről jeletést tettek a szatmári kir. ügyészségnek, mely az öreg Anginé ellen vétkes gondatlanság miatt vizs­gálatot rendelt el. * A koronázás évfordulója. A jövő hét első napján, e hó 8-án lesz harminezhatodik évfordulója annak, hogy a királyt Budán megkoronázták. Azóta nemzeti ünneppé lett ez a nap. Az évforduló alkalmából, mint minden évben, ez idén is hazafias ünnepséget rendeznek a szatmári tanintézetek. A székesegyházban ünnepi istentisztelet lesz, a melyen a tanintézetek növen­dékein kivűl a városi, állami és kato­nai hivatalok tisztikara fog megjelenni. Az áll. elemi iskolákban rendezendő emlékünnepnek a következő műsora lesz : 1. Hymnusz. 2. Ünnepi beszéd. 3. Dal a királyért. 4. Tied vagyok, tied hazám, 5. Éljen a király, Rud- nyánszky Gyulától. 6. Szózat. A gym- náziumnak és a leányiskola ünnepé­lyének szintén tartalmas műsora van. * Verekedő czimbora. Kovács Mihály szatmári béres legénynek még a pipájánál is kedvesebb volt Széles Józsi nevű barátja. Régi, kipróbált czimborája volt ő, a kivel mindenben megegyeztek. Együtt nőttek fel s vala­mikor egy leányt is szerettek, a kit ne­hogy valami összekülönbözés történjék közöttük, el hagytak. A jó viszony so­káig meg volt közöttük. Tegnap elha­tározták, hogy betérnek egy korcsmába egy kis italra. Be is szedtek nehány deczilitert a pálinkából s megindultak haza felé. Útközben össze vesztek va­lami fölött s minthogy Kovács Mihály nem akarta elismerni Széles állításait, előkapta botját és úgy megverte Ko­vácsot, hogy a mentőknek kellett a közkórházba beszállítani. A rendőrség a verekedő czimborát elfogta. Nyilttér. *) E rovatban közlöttekért nem vál­lal felelősséget a Szerk. Figyelmeztetés! Tudomásomra jutott, hogy egy egyén a t. ügyfeleink jóhisze- szemüségére apellálva, magát a bpesti Neuländer M. és Testvére CZég beltagjának adja ki. Figyelmeztetem tehát a t. vevő közönséget, hogy ez a valóságnak meg nem felel, s csak a saját ér­deküknek tesznek eleget akkor, mi­dőn az illetőt bemutatkozása esetén * igazolásra szólítják fel. Tisztelettel Hónig J. mint a Neuländer M. és testvére ezég debreczeni képviselője. 558 EGYLET. — A jótékony nőegylet közgyű­lése. A szatmári jótékony nőegylet tegnap tartotta meg rendes évi köz­gyűlését, melyen Hérmán Mihályné egyl. elnök elnökölt. A közgyűlésen Fechtel János dr. egyesületi titkár évi jelentését olvasta fel, a melyből kitűnt az egyesület áldásteljes működése. A jelentés szerint az egyletnek a múlt éven 2756 korona jövedelme volt, a mely nem fedezte a kiadásokat, ameny- nyiben 3250 koronával segélyezték a város szegényeit. Az egyesület vagyona jelenleg 32001 koronát tesz ki. Az egyesület által fenntartott árvaházban 9 árvát nevelnek, kikre egy gondnoknő ügyel fel. Ezután Tankóezi Gyula le­mondása folytán Ferencz Ágostont választották meg főjegyzőnek. A tiszti­kar a régi maradt. Elnök Hérmán Mi­hályné, alelnök Jékei Károlyné, főtit­kár Fechel János dr., pénztárps Biki Károly, főjegyző Ferencz Ágoston, jegyző Palády Erzsiké.

Next

/
Oldalképek
Tartalom