Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-06-03 / 124. szám
Szatmár, 1903. junius 3. Szerda. Második évfolyam, 124V ‘.szám > \ Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . .; 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. SZATMÁRI HÍRLAP POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Apró hirdet 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTtfA KÁLMÁN. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. A pünkösd eseményei. Szatmár, junius 2. Az összes budapesti lapok a pünkösd eseményeivel számolnak be. Ez események között természetesen első helyet a politika foglalja el, noha a két napos ünnep alatt vajmi kevés történt, a mi a válságos helyzetet a megoldás felé vinné. A miniszterelnök R á t ó t o n töltötte az időt. A p p o n y i Albert gróf, a Ház elnöke Eberhardra menekült nehány napra, az ellenzéki képviselők nagyrésze pedig 2—3 napi pihenőre távozott a fővárosból, hogy ujult erővel vehessék fel a harczot a nemzet jogainak védelmében. Az ünnep alatt legnagyobb feltűnést keltette Andrássy Gyula gróf czikke a bécsi „N e u e Freie Press e“-ben, a melylyel ma az egész magyar sajtó hosszasan és részletesen foglalkozik. A pünkösd nevezetesebb eseményeit egyébként egyik fővárosi lap a következőkben foglalja össze : A politika egyetlen eseménye az, hogy gróf Andrássy Gyula czikket irt — egy bécsi német lapba. Természetesen az egyetlen témáról, a hadseregről, s még természetesebben a német nyelv mellett. A „nagy husvét" után a „kis pünkösd". A nagy húsvéti czikk után a kis pünkösdi czikk. Gyűlést tartottak az elmúlt pünkösd alatt a középiskolai tanárok is, meg a polgári iskolai tanárok egyesületének egyik köre is. Az előbbi gyűlésen aktuális és országos fontosságú kérdések forogtak szőnyegen, de nem hangzott el réluk semmi súlyosabb szó. A fizetésrendezés kérdése, a helyesírás kérdésének a hivatalos rendezése s a reáliskolák egyenjogositása mind olyan témák, a melyek nemcsak a szakköröket, hanem a nagy közt is érdeklik, de a gyűlésen mindezek a vizek oly szűk szakmederben folytak, hogy nem öblitettek le semmi szürkeséget a pünkösd pirosnak óhajtott arczulatáról. Aminek a legtöbb szint kellett volna belevinni az ünnepbe: az országos tornaünnep majdnem egészen belefuit az esőbe. Megtartották, jelen volt rajta József Ágost főherczeg és Auguszta főherczegnő is, de a millenáris versenypálya vigasztalan látványt nyújtott, a tornászok diszfelvonulását sem lehetett megtartani az eső miatt. A Vidéki Hírlapírók Országos Szövetsége is gyűlést tartott a pünkösdi ünnep első napján se gyűlés annyiban fontos, mert itt terjesztette be az elnökség a hírlapírók magánjogi viszonyainak rendezéséről szóló olasz törvényjavaslatot, amelynek nyomán hasonló magyar tervezetet fognak kidolgozni, hogy igy tételes törvény védelmezze a hírlapíró anyagi érdekeit is, az eddigi meglehetősen ingadozó és sokfélékképpen magyarázható szokásjog helyett. Zágráb az egyetlen hely, ahol a pünkösd csakugyan piros pünkösd volt, de—vérpiros. Többnapi csend után a zavargás ujult erővel tört ki vasárnap, s csak a Laibachból már odaérkezett német katonaságnak volt köszönhető, hogy a csőcselék nem rombolt össze mindent. S a pünkösd eseményeiből ijesztően bukkanik elő két újabb tény, az egyik az, hogy most már nemcsak a magyarok, hanem a magyarbarát érzelmübb hor- vátok ellen is irányul a tüntetés éle, a másik pedig az, hogy a hor- vát katonaság és a rendőrség szinte nyíltan czimborál a lázadókkal, a horvát katonák engedik garázdálkodni a tömeget, a rendőrök pedig nagy ügyességgel szaladnak mindig oda, ahol senki sem tüntet. A külföldön szintén csendes volt a pünkösd, az egyetlen kima- gaslóbb esemény az, hogy Jonnart. az uj algíri kormányzó egy szemle- utján majdnem póruljárt. Figuig város lakossága nem eresztette be a városba, hanem a falakból puska- tüzzel fogadta, amire Jonnart katonái szintén tüzeléssnl feleltek, ugv, hogy valóságos csata fejlődött ki, a melynek az lett a vége, hogy a kormányzó kényszerült visszavonulni. Ez az idei pünkösd vázlatos képe. TÁVIRATOK. Lezuhant a vonatról. Fiume, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A Görzből Triestbe robogó vonaton ma szerencsétlenség történt. Heinzl Lajos t r i e s t i szemorvos esett le a vonatról, még pedig oly szerencsétlenül, hogy a vonat kerekei testét ketté szelték. Véres harcz Zágrábban Zágráb, junius 2. (Saját tudósítónktól.) A zavargások tegnap megismétlődtek. A lakosság nagy csapatokba verődve járta be az ut- czákat és óriási kőzáport zúdított a házakra. A zavargások hírére lovas rendőrök siettek, hogy a tüntető horvátokat szétverjék, de a zavargók kőzáporral fogadták a hatóság embereit. A megriadt lovak levetették magukról lovasaikat és eszeveszett futásnak eredtek. A rendőrök a tömeg közé lőttek. Majd katonaság jött a véres eset színhelyére, mely a zavargókat beszorította a mellékutczákba A rendőrök közül öten belehaltak sebeikbe. Több mint 50 embert tartóztattak le. A zavargás hírére a pünkösdi ünnepekre Zágrábba érkezett idegenek a legközelebb induló vonatokkal elutaztak. A macedón zavargások. Budapest, junius 2. (Saját tudósítónktól.) Szófiából érkező hírek szerint Macedóniában a bolgárok között ismét zavargások vannak napirenden. Az utezai harczban ma számos ember esett el. Emberirtó vihar. Budapest, junius 2. (Saját tudósítónktól.) Ide érkezett jelentések szerint Georgia államban tegnap óriási vihar pusztított. A hatalmas szélvész házakat döntött romba s az embereket a földre teperte. Több mint 200 ember esett áldozatul a pusztító cyklonnak. Erdőssi emlék Szinyérváralján. Áz emlékoszlop leleplezése. Szatmár. junius 2. (Saját tudósitónktól.) Szinyér váralja nagyközségben lélekemelő ünnepség folyt le tegnap. A magyar irodalom történet egyik kimagasló alakjának K'rclús'si Sylveszter Jánosnak emelt emlékoszlopot szülőhelye. Az emlékoszlopot nagy ünnepségek keretében pünkösd másodnapján leplezték le. A leleplezés ünnepe a hálának és kegyeletnek igazi megnyilatkozása volt, melylyel a község lakossága nagynevű szülöttje emléke iránt viseltetik. Erdőssi Szilvester, mintegy háromszáz éve, hogy élt abban az időben, a mikor a magyar kultúra fejlődésének sok olyan oszlopos férfiúra volt szüksége, mint Erdőssi. Sokat, nagyon sokat tett a magyar irodalom érdekében. A külföldön töltött hosszú esztendők alatt magába szívta a müveit nyugat ludomá nyát és idehaza a magyar irodalom és magyar szellem fejlesztésére, felvirágoztatására fordította. Az irodalomtörténet a bölcsészet magiszterének nevezi Erdőssi Sylveszter Jánost, a ki mély tudásával valóban rászolgált ez elnevezésre. Erdőssi Sylveszter János 1504. körül született Szinyérváralján. Ott nevelkedett s ott nyerte az első iskolai oktatását. Még nem volt 25 éves, midőn tudományra szomjuhozó lelke a Krakkói egyetemre vonzotta, a hol az 1527-iki tanév nyári felében a magyar bursának szeniori tisztét is viselte. — Krakkóból a vittenbergi egyetemre ment, a melynek szintén hosszabb ideig volt hallgatója, Mig a külföldön járt, Magyarországon a reformáczió szelleme kezdte szárnyát bontogatni. Erdőssi értesült minderről s hazajött. Itthon a Geszti családnál nevelősködött, de minthogy erősen hajlott a reformáczió indította mozgalmakhoz, elvesztette vagyonát s igy kénytelen volt ismételten a külföldre menekülni. Majd ismét visszatért és Perényi János pártfogásával 1534- ben Budára, onnan Pápára, végül Sasvárra, a magyar helikonba került, a hol Nádasdy Tamásnál nevelősködött. Itt erősen foglalkozott az irodalommal, melyet igen elősegített az a körülmény, hogy ura sajtót állított fel s igy irodalmi munkásságának termékei a magyar tudósok kezeihez is eljutottak. Az 1542—43 tanéven a bécsi egyetemen volt, ahol 1552-ben a héber nyelv tanárává nevezték ki. 1552-ben már a történelmet. tanította, de szive ismét hazavon- zotta 1551-ben Debreczenben tani- tóskodott. Majd Lőcsére került snb- predikátornak. Hányatott élete alatt igen sok becses munkát irt, a melyek a mai magyar bölcselkedő müveknek kutforrását képezik. Ámde ő irta meg az első magyar nyelvtant is, valamint az uj magyar testamentumot. Ez utóbbiért elévülhetetlen érdemeket szerzelt.Sylveszter János verseketis irt, a melyeket azonban csak 1880. évben adtak közre. Az emlékoszlop leleplezéséről tudósítónk a következőkét jelenti: Szinérváralja község ünnepi diszt öltött tegnap. A házakon nemzeti szinü zászlókat lengetett a szellő s azutczá- kon ünnepi ruhába öltözött emberek siettek a főtérre, ahol elkerített helyen letakarva állott Erdőssi Sylveszter Jánosnak andesitböl készült hatalmas emlék oszlopa. A leleplezési ünnep, melyen százakra menő embertömeg volt jelen, délután 4 órakor kezdődött. A Korona szállóban történt a gyülekezés, a hon- nét zenekisérettel vonultak az ünnepség színhelyére. Fél öt volt már a mikor a szi- nérváraljai dalárda a Hymnuszt énekelte, a melyet a nagyközönség kalap levéve hallgatott végig. Ezután Sátor Dávid, az emlékoszlop bizottság jegyzője állott a dobogóra és emlék beszédet tartott Sylveszter Jánosról. Tartalmas beszédben vázolta a nagy férfiú élete történetét s kiemelte ama érdemeit, a melylyel a magyar irodalom történetben az első helyet vivta ki magának. A beszéd után lehullott a lepel és látható lett a hatalmas emlékoszlop, a melynek jobb oldalán van Erdőssi Sylveszter János arczképe. Ezután Kovalik József mondott magvas ünnepi beszédet, a melynek elhangzása után Papolczy Béla, az emlékoszlop bizottság elnöke a község gondozásába ajánlotta az emléket. Majd Bárány Béla községi főbíró rövid, de lelkes beszéddel átvette az emlékoszlopod; s a leleplezési ünnepség a szózat eléneklésével véget ért. Este a Korona szállóban közvacsora volt és tánczmulatság, mely a reggeli órákban ért véget. Róth Fülöp kárlsfoádi eziporaktárát ajánljuk at. vevőközönségnek: mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen s Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke legnaggobb Gzipőra^ára. WÍDrrDrilrD7fiDlr t tavaszi és nyári idényre megrendelt összes un qői és gyermek lTlfcjyt5IIVCZltjlV • § § ^ ® § valódifranczia sehewrő bőrii lábbelik. ^ f Já
