Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-20 / 114. szám
2 Szatmár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 20 114 s/ám. Széli Kálmán is beleszólt a do logba, a ki felszólalásával viharos jelenetekre adott okot. Az affért mindazonáltal nem intézték el simán, mert a holnapi ülésre többen jelentkeztek, a kik az ügyben interpellálni fognak. Az ülés lefolyásáról részletes tudósításunk a következő : A Ház mai ülésén Apponyi Albert elnökölt. A napirend tárgyalása során Yárady Károly állott fel szólásra. Beszédében érintette az udvari bálon történt eseményeket. Apponyi Albert Váradyt félbeszakította : — Ez nincs összefüggésben a tárgygyal! Várady : De igenis hozzátartozik. Apponyi: Elvárom, hogy a képviselő ür minden további meggyőződés nélkül alkalmazkodik figyelmeztetésemhez. Ugrón Gábor: A királylyal nem lehet a parlament tudta nélkül „gsef- telni!8 Széli Kálmán: Ki gseftel, micsoda beszéd ez? A Széli beszédét az ellenzék lármája követte, a melynek csillapultával Yárady kijelentette, hogy meghajol az elnök figyelmeztetése előtt. Ezután áttért a kvóta kérdésre. Utána Okolicsányi László beszélt a javaslat ellen az ülés végéig. TÁVIRATOK. Interpelláeziók az Apponyi ügyében. Budapest, május 19. (Saját tudósítónktól.) A Ház holnapi ülésén Ugrón Gábor és Holló Lajos interpellálni fognak az Apponyi- affér dolgában. Apponyi le akarta beszélni a képviselőket e szándékukról, de ez nem sikerült. A képviselők már be is íratták nevüket az interpellácziós könyvbe. Díszszemle a Vérmezőn. Budapest, május 19. (Saját tudósítónktól.) A vérmezőn ma délelőtt katona díszszemle volt, a melyet nagyságtól. Aztán még nem rossz és erősen vágyik a megbecsültetésre, mert megszenvedte már az ellenkezőjét. Hát ez a leány jobb lesz ezentúl mindazoknál, kik apáczáknak készültek pedig. És mikor hazaér a nagyasszony; szeretettel simogatja meg a búnak eredt fia szőke haját és mondja neki: — Fiam, tied lehet Málnás Gizi! Mert a nagyasszony okos és bölcs asszony. Aztán emlékei is vannak a nagyasszonynak. Pajkos, haszontalan emlékek abból a nagyon régi múltból, amikor még az olyan tisztes, aggott személyek is, teszem, mint a nagyasz- szony, csak inczi fiinczi leánykák voltak. No, alig látszottak ki a földből is. És a nagyasszony határozottan emlékezik egy kicsi leánykára és fancsali pofáju czigánvnval huzattá a fülébe, hogy: „Hej de szörnyű messze vagyok tetőled, Mégis mennyit álmodozom felőled! . . .“ Már hogy épen ezt huzattá volna, na az in egészen bizonyos, de hogy az a kislány egy czimbalom tetejéről lógázta a lábait közben, az szent igaz. Oh, igen, a nagyasszony emléke- kezik erre a haszontalan leánykára, mert hát lám — hogy — hogy nem ? abból a hét vármegye kis boszorkán- jából tisztes nagy asszony lett. Akku- rátosan olyan, mint a nagyasszony. Fehér a haja, okuláré a szemén . . . Lám, lám ... a nagyasszony emlékezik. számú közönség nézett végig. A helyőrség elvonult a király előtt, a ki lovon ült. A díszszemlét Auguszta fő- herczegnő is végig nézte. A horvát lázadások. Zágráb, május 19. (Saját tudósítónktól.) Gracsina községben a csendőrök a lázadó tömegre lőttek. Többen megsebesültek. A horvátországi helyzet egyre fenyegetőbb, úgy hogy a községekbe katonaságot fognak kirendelni. * A fellázadt horvátok ma a környékbeli falvakban az összes magyar feliratokat letépték és a magyar czimert összetörték. Drága községben elégették a horvát, bán arczképét. Martiusicck falu lakossága át akart törni a vesztegzárin- tézetbe, de a katonaság meggátolta a garázdálkodásokat. Czirkveni- czán is fellázadtak a horvátok. Nagy tömeg a posta épülethez vonult és beverte az ablakokat. Zenggben az összes magyar táblákat és czi- mereket letépték és a dohánygyár összes ablakait bezúzták. A hatóságok sürgősen katonaságot kértek a zavargók garázdálkodásai ellen. A lövészegylet ügye. Szatmár. május 19. Egyik helyi lapban X. Y. Z. ur tárgyalta a lövész egyletnek a városi hatósághoz intézett kérelmét. Erre ha nem veszi rósz néven, pár megjegyzést teszek. Igaz, hogy a város jogával élt akkor, amikor a rendőrhatósági beavatkozással az egyletet kitelepítette, azonban épen itt van a baj. Ez az eljárás e kitelepítés körülményei voltak olyanok, amelyek a lövészegylet álláspontját igazságossá teszik. A lövészegyletnek szerződésileg sőt szolgalmi jog bejegyzéssel biztosított joga volt a lőtérre mindaddig, inig gyakorlatai veszélyesekké nem váltak s inig ezért onnan a rendőrségi intézkedés ki nem tiltotta. De honnan került ki a rendőri intézkedés ? Az egyik szerződő fél — a város illetve a tanács kertet akarván csinálni a lőtér- ből, ez okból utasította a főkapitányt, hogy tilts i meg a lőgyakorlatokat a löveldében. Ez természetesen engedelmeskedett is felettes hatóságának. Tehát úgy áll a dolog, hogy a tanács, mint az egyik szerződő fél képviselője, nem járt el jóhiszeműen s megkerülve a másik szerződő féllel kötött szerződést, önbiráskodott. E tényeért magán- jogilag a város felelős is az egylettel szemben. A sommás visszahelyezési per nem döntött a magánjogi igény felett: hanem az alakiságok —a városi tanács által inscenált s e perben felmutatott közigazgatási intézkedések folytán — kellett a bíróságnak az egylet keresetét elutasítani. A magánjogi igényét nem is adta fel az egylet, de nem akarta útját vágni a jóindulatú békés megoldásnak. Ezért kérelmezett a városnál; tudva azt, hogy minden helyesen gondolkozó bizottsági tag megfogja érteni az egyesületet ért sérelmet s hozzájárul ezen több mint 50 éven keresztül fenállott s nagy létjogosultsággal bíró egylet lőtere visszaállításához, vagy a kártalanításhoz. A Kossuth-kert szélén, különösen most — amikor a kibővítés kényszere elé jutott a város, sok olyan hely van amelyet lőtérnek fellehet használni. Ebből kell egy terület az egyletnek. Nem is volt semmi ok sem arra, hogy ott a löteret beszüetették. Debreczen, Nagyvárad, Arad, Ungvár, Nagy-Bánya városokban is a sétatéren, vagy parkban van a lövelde. Nem idegesebbek a mi lakosaink sem azon városok lakóinál. Itt is ellehet az a Kossuth-kert- ben. Meg kell tenni a megfelelő biztonsági intézkedéseket. Jó golyó fogókat, véd falakat kell felállítani s nyugodtan sétálhat akár a lövöldén köröskörül is akárki. Az a kérdés pedig, hogy a tévedést az egylettel szemben akár a városi tanács is beösmerje, ne sértse senki büszkeségét, mert nézetem szerint mindenki, még a „tanács“ is tévedhet. B. A polgármesterek értekezlete. A külön városi törvény. Saját tudósítónktól. Debreczen, május 19. Országos fontosságú dolgokat tárgyalt le tegnap a magyar törvényhatósági városok debreczeni értekezlete. Nagy komolysággal és higgadtsággal pergett le a konferencia, a melyre hetek óta készültek a polgármesterek. Kifejtettük már újságunkban, hogy miniszteri deputációkkal a városok ügyét elintézni nem lehet és a mi állásfog Másunknak fényes igazságot adott a tegnapi polgármesteri kongresszus, a mely a városi autonómia mellett lándzsát tört, sőt a főispáni állás feleslegességét is erős érvekkel igazolta be. Elmondhatjuk, hogy a polgár- mesterek debreczeni értekezlete nem lesz eredménytelen, mert nem a szó hatalmával, nem a dikciók fenszárnya- lásával, hanem komoly, pozitív határozatokkal fognak eredményt szerezni a városok régi kívánságainak. Az ülés lefolyásáról debreczeni tudósítónk az alábbiakat jelenti : A városháza nagytermében reggel 9 órakor kezdődött a tanácskozás. Zechmeister Károly győri polgármester elnökölt az értekezleten. Melegen üdvözölte a jelenlevőket, majd hosszasabban fejtegette a kongresszus jelentőségét. Az elnöki megnyitó után Kovács József debreczeni polgármester szívélyes, meleg szavakkal üdvözölte Debreczen falai között a város nevében a polgármestereket és áldást, sikert kívánt az értekezlet működésére. Tóth Pál dr. szegedi főjegyző ösmerl, lapunk egyik minapi számában közölt memoranduma került elő. Tóth Pál dr. röviden elmondja a fontos és a városok önkormányzati jogaiért felszólaló külön városi törvény alkotását kívánó memorandum keletkezésének történetét és felhívja az értekezletet, határozzon felette. Első része a memorandumnak a községi szervezet volt. Erre nézve azt határozták, hogy a községi szervezetet az állami törvény keretén belül óhajtják saját autonómiájuk jogkörében megállapítani. Legfontosabb része a memorandumnak az önkormányzat. A memorandum követeli az önkormányzati jognak a legszélesebb mederben való ki- terjesztését. Az értekezlet egyhangúlag megegyezett abban, hogy ezt követelni a városoknak egyik legfontosabb teendője. Az állami anyagi teendők megtérítése is fontos része a memorandumnak. Ez a pont kiakarja mondani, hogy az állam a városok által végeztetett városi leendőkért anyagi kárpótlást nyújtson. A törvényhatóságok gyakorló szervezetére nézve, négy hatóságot állapított meg és pedig: 1. A városi lakosság képviselete. 2. Városi tanács. 3. A polgármester. 4. A rendőrfőkapitány. Az értekezlet elhatározta, hogy a városok ügyeit a városi lakosság képviselete vezeti a mellé rendelt hatóságok utján, a hatóságok szervezetét azonban nem állapítja meg. A törvényhatóságok szervezete került ezután szóba. Brolly pozsonyi polgármester szerint elegendő lenne, ha minden 1000 polgárt egy ember képviselné a törvényhatóságokban. Az indítvány fölött hosszas vita indult meg s a kongresszus végül kimondotta, hogy a választott képviselők számának leszállítását kívánatosnak tartja, de a számarányt nem állapítja meg. Tóth Pál memoranduma a legtöbb adót fizetők, a virilista intézmény fenntartását javasolja. Ebben a kérdésben is hosszasan tanácskoztak a polgármesterek s az értekezlet többsége végül kimondotta, hogy a virilis intézmény jelenlegi rendszerének fenntartását javasolja. A tisztviselők választására nézve a javaslat szerint a szorosan vett tisztviselőket a közgyűlésnek kell választani, a segéd és kezelő személyzetet azonban a tanács választja. Az értekezlet beható tanácskozás után a javaslatot magáévá tette. Elhatározták ezután, hogy kívánatos, miszerint a tanácsosoknak jogi vagy államtudományi vizsgájuk legyen, úgyszintén a fogalmazóknak is. A tisztviselők először 6 évre, aztán életfogytig választassanak. Az értekezlet befejezésével a kongresszus tisztikarát alakították meg újból, mivel Zechmeister Károly győri polgármester elfoglaltsága miatt az elnökségről lemond. Az értekezlet azonban nagy lelkesedéssel Zechmeister Károlyt újból megválasztotta. A tanácskozás után a polgármesterek a nagyerdőre rándultaK ki, a hol késő esti óráig tartó bankett volt. Katonák és polgárok közös ezéllövészete. A hadügyminiszter terve. Szatmár, május 19. Roppant nagyfontosságu intézkedésről értesülünk, alighanem még ebben az esztendőben meg fog valósulni. Emlékezetes ugyanis Szemere Miklós országgyűlési képviselőnek, az ismert sportférfiunak ez év elején mondott parlamenti beszéde, amely annak idejében nem kis föltünést keltett. Azt fejtette ki benne, hogy nem a vezérlet, hanem a katona egyénisége dönti el a csatákat. Hadi erényeket kell önteni és belenevelni a magyarba, mert csak azután lehetne imperializmusról, Nagymagyarországról beszélni. A czéllövészetet már kora ifjúságában tanítani kell. Hivatkozott itt a búr háborúra, ahol fenyesen bebizonyult az emberek hai jzí ügyessége. A törpe ember is kitűnő katona, ha jól talál, viszont az athléta is rósz katona ha nem talál. Hivatkozott Szemere Poroszországra, ahol nagy gondot fordítanak a ezéllövészetre, de hivatkozott Angliára is, ahol éppen a búr háború óta helyeztek súlyt a katonaság kiképzésére a ezéllövés tekintetében. Vajda Mihály US*Í és női divat üzlete SZATMÁR, Deák-tér 10. — Fióküzlet: NAGYBÁNYA. -------------—-----------—•=?•— Elsőrendű bevásárlási hely ----— ., — ,, u p i és női divatezikkekben. m a u. *- a. ** km ii w i ui v ciiívsi n k G k b v; u> Férfi kalapok és feliérnemüek legnagyobb raktára. — Női blouzok és bőrkeztyük nagy választékban.
