Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-12 / 107. szám

Szatmár, 1903. május 12. Kedd. Második évfolyam, 107. szár, Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-U. 6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: 3 A R T H A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő : HARSÁNYI SÁNDOR. A város közgyűlése. Szatmér, május 11. Szatmár város mai közgyűlése ünnnpies aktussal kezdődött. A tör- vénynfttóség,>’',lerótta kegyelete adó­ját néhai Böszörményi Károly Szatmár városnak tizennyolcz éven át volt polgármestere iránt, aki eredményes működésével, buzgó te­vékenységével örökítette meg nevél e város fejlődésének történetében. A törvényhatóság ugyanis, hálája éa elismerése jeléül, megfestette a néhai polgármester arezképét és azt a mai közgyűlés napirendjén, a szo­kásos ünnepélyes formák keretében, leplezte le. A leleplezés alkalmából az ün­nepi beszédet a tanács megbízásá­ból 7ankóczi Gyula főkapitány mondotta el. A szépen megszerkesz­tett, formás beszédben Tankóczi fő­kapitány fölemlítette mindazon in­tézményeket, a melyeknek létesítése ama férfiú nevéhez fűződnek, aki­nek arczképe ezután Szatmár város közgyűlési termének dísze lesz, de egyúttal buzdításul is fog szolgálni az utódoknak, hogy hasonló lelke­sedéssel, ügyszeretettel és becsüle­tes önzetlenséggel szolgálják e vá­ros közönségének érdekeit abban a díszes állásban, a melyben ő sze­rezte elévülhetlen érdemeit. Az arczkép leleplezés után a nagytanácsterem visszanyerte régi, megszokott, hétköznapi képét. Az ünnepélyes aktusra meghívott ven­dégek — a néhai polgármester családjának tagjai — eltávoztak és következett volna a tárgysorozat első pontja szerint a közgyámi ál­lásnak választás utján való betöl­tése, de ez elmaradt, mert ő mél­tósága a főispán ur nem kegyes­kedett NagyKárolyból átfáradni a közgyűlésre. Már pedig a főispán nélkül a szervezeti szabályzat sze­rint, nem lehet választás Ez az inczidens egy felszóla­lást is provok-'1* a Kelemen Samu dr. felszc .u^át, aiíi igen helyesen jegyezte meg, hogy a főispán az utóbbi időkben vajmi keveset törő­dik S^’tmar varos közügyeivel, s nem uelyén való, hogy akármilyen csekély oknál fogva, úgy a közigaz­gatási-bizottsági ülésről, mint a köz­gyűlésről távol marad. Hiszen — a mi azt illeti — nem ejtünk éppen krokodilus köny- nyeket, ha Hugonnai Béla gróf főispán a közgyűléseket b. távollé­tével tünteti ki, a hiányát sem igen érzi senki, de azt már megcsele- kedhetné ő méltósága, hogy a köz­gyűlésről való távolmaradásáról idejében értesitené Pap Géza pol­gármestert, különösen olyan esetek­ben, a midőn a tárgysorozatban olyan ügyek is szerepelnek, a me­lyeknek elintézése az ő távolmara­dása miatt jelentékeny késedelmet szenvednek. Ha a polgármester előbb bir tudomással a főispán távolmaradá­sáról, a közgyámi szék betöltése nem szenvedett volna még egy hó­napi késedelmet. Mert az, hogy nem a főispán elnököl a közgyűlésen ismételjük — épp úgy nem árt a város közügyéinek, amint nem hasz­nál, ha ő elnököl, de az már igenis hátrányára szolgál a közügyeknek, ha azzal, hogy távolmaradását nem jelenti be idejében, egyné­mely fontosabb ügynek az elinté­zését megakadályozza, elodázza. Ezért tartottuk helyén valónak mi is a Kelemen Samu dr. felszó­lalását. A tegnapi közgyűlés egyéb­ként a csöndesebb közgyűlések közé sorolható, s a törvényhatóság többé- kevésbbé helyesnek találta a ta­nácsi javaslatokat. A Honvéd-utczáriak a sorom­pótól való kikövezése szolgált hosz- szabb vitára alkalmat. A közgyűlés lefolyásáról rész­letes tudósításunk a következő: Szatmár város törvényhatóságá­nak mai közgyűlésén Hugonnai Béla gróf főispán távolléte miatt Pap Géza polgármester elnökölt. A közgyűlés egy ünnepélyes aktussal: néhai Böszörmé­nyi Károly Szatmár város volt polgár- mestere arezképének leleplezésével kez­dődött. A leleplezési aktushoz a volt polgármester családjának tagjait is meghívta a tanács, akik igen szép számban meg is jelentek. Ott voltak az elhunyt leánya Kölcsey Sándorné sz. Böszörményi Jolán a férjével. Továbbá testvéreinek gyermekei: Böszörményi Emil, Böszörményi Árpád, özv. Bo­rús Józsefné, Böszörményi Jolán, Jakó Kálmán, Jak6 Endre, Helmeczy Józsefné szül Jakó Jolán, Borús Zol­tánná özv. Jakó Kata, Kölcsey An­tal özv. Böszörményi Józsefné és Böszörményi Zsigr.iond. (A polgármester jelentése.) Kőrösmezey Antal főjegyző ol­vasta fel a polgármester múlt havi jelentését a törvényhatóság állapotáról. A jelentés azzal kezdődött, hogy a köz­gyűlés első aktusa Böszörményi Károly volt polgármester arezképének ünne­pélyes leleplezése lesz. A jelentés egy­ben röviden összefoglalta a leleplezés előzményeit, mely szerint Fechtel Já­nos dr. a törvényhatóságnak még 1901. augusztus 12-én tartott közgyűlésén indítványozta Böszörményi Károly volt polgármester arezképének meg­festését és annak a közgyűlés termé­ben való elhelyezését. Az indítványt a törvényhatóság elfogadta és Gross Móricz szatmári születésű bécsi festő- müvészszel még azon esztendőben megfestette. A leleplezésnek már régen kellett volna megtörténnie, de Hér- mún Mihály volt polgármester közbe­jött betegsége miatt elmaradt. A pol­gármesteri jelentés megemlíti, hogy a szokásos ünnepi beszédet Tankóczi Gyula főkapitány fogja tartani s ajánlja, hogy a beszédet egész terjedelemben jegyzőkönyvbe igtassák. A közgyűlés ezt egyhangúlag tu­domásul vette és Tankóczi Gyula el­mondotta a szép emlékbeszédet, mire a közgyűlésnek ez az aktusa véget ért és az arczképleleplezéshez meghívott vendégok eltávoztak. (Elmaradt választás.) Ezután a közgyámi állásnak vá­lasztás utján való betöltése következett, de ez a főispán távolléte miatt a jövő havi közgyűlés napirendjére lett kitűzve. Kelemen Samu dr. szerint nem helyes, hogy a főispán akármilyen cse­kély okból a közgyűlésről elmarad, mi által az olyan ügyek elintézése, melyek a főispán jelenlétét kívánják meg, mu­lasztást szenvednek. Kényszerhelyzet­ből — úgymond — elfogadja a pol­gármester indítványát, hogy a közgyámi állás betöltése a jövő havi közgyűlés napirendjére tűzessék ki, de óhajtan dónak tartja, hogy a jövőben ilyen eset ne forduljon elő s a főispán tartsa kötelességének távolmaradását idejében bejelenteni, hogy a polgármester kellő időben intézkedhessek, hogy távolma rádása miatt az ügyek elintézése el­odázást ne szenvedjenek, ügy van ér­tesülve, hogy a főispán a Duna ünne­pély miatt maradt el a közgyűlésről, de nem lenne ez ellen kifogása, ha jóelőre jelentette volna be, hogy neki előbb való a Duna ünnepély, mint a város közgyűlése. Pap Géza polgármester udvaria­san kimenti a főispánt távolmaradása miatt és jelenti, hogy Hugonnay Béla gróf ez időtájt Nagykárolyban van és fontos megyei ügyek tartották vissza a közgyűlésen való megjelenéstől. (Tanácsi előterjesztések.) Novak Lajos löszámvevönek az állami iskolai építési kölcsön folyó évi törlesztésére vonatkozó javaslatát a közgyűlés vita nélkül elfogadta. Ifjú Vida János zsadányi lakos­sal kötött szerződés tárgyában a tanács előterjesztése folytán rendkívüli köz­gyűlés összehívása lett elhatározva, a melyen a szerződés jóváhagyása fölött fognak dönteni. A házipénztár és különféle ala­pok 1902, évi zárószámadásról előter­jesztett jelentést, a mit lapunkban egyenkint már ismertettünk, a közgyűlés egyhangúlag elfogadta. (A Pannónia építési többlete.) A „Pannónia“ szálloda építésénél tudvalevőleg az előirányzott költség- vetésnél többlet kiadás mutatkozott. E többlet kiadást a közgyűlés megsza­vazta és jóváhagyás végett felterjesz­tette a belügyminiszterhez. A belügy­miniszter a közgyűlés határozatát jóvá­hagyta, de utasította a tanácsot, hogy a felülvizsgálat alkalmával állapítsa meg, hogy a többlet kiadás miatt kit terhel a felelősség? A városi tanács ugyanis a többlet kiadás miatt a felelős­séget Bálint és Jámbor építőmesterekre hárította. Az épület felülvizsgálásánál ki­tűnt, hogy az építészeket semminemű mulasztás nem terheli, s igy a vissza­tartott 2000 koronái a tanács az épí­tészeknek kiadni javasolja oly formán, hogy 1000 koronát azonnal, a hátra­lévő 1000 koronát pedig a még hát­ralévő festési munkák felülvizsgálata után adja ki a város. * (Nyugdíjügyek.) Soós János volt rendőrfogalmazó állásáról lemondott s az iránt folya­modott a városhoz, hogy az általa a nyudijalapba befizetett összeget a vá­ros adja vissza neki. A tanács a visz- szafizetést nem javasolja, mert a nyug- dijszabályzat értelmében, aki állásáról önként lemond, a nyugijalapba befize­tett visszatérítésére nem tarthat igényt. A közgyűlés a tanács javaslatát elfogadta. Pap Endre I. osztályú Írnok idegbetegsége miatt kérte nyugdíjaz­tatását. A közgyűlés 581 korona évi nyudijat szavazott meg részére. Ugyancsak nyugdíjazását kérte Kovács József kapuőr, aki öregségére hivatkozott. A közgyűlés kérelmét tel­jesítette és 290 korona nyudijat sza­vazott meg számára. Szász Lajos lovas-rendőrt évi 292 korona járulék mellett hivatalból nyugdíjazták. (A niegfelebbezett költségvetés.) lörseök Károly dr. az 1903. évi költségvetést tudvalevőleg megfe- lebbezte. Különösen három tételt ki­fogásolt a költségvetésben: A városi fogatok tartását és a tisztviselők gyer­tya illetményét. A miniszter a felebbezést bead­ványnak minősítette és a kifogásolt tételek felülbírálása végett visszakül- döttte a városi tanácshoz. A tanács felülbírálta a felebbezésben kifogásolt tételeket és a mai közgyűlésen az ügy felett való napirendre térését javasolta. Teörsök Károly dr. a napirend re- térés ellen szófiait fel. A zárószáma­dás egyes tételeiből magyarázza, hogy felebbezése indokolt. A kifogásolt vá­rosi fogatokra nézve azt fejtegeti, hogy kevesebb kiadással járna, ha a város minden alkalommal bérkocsit használna. A gyertyailletményre vonatkozólag pe­dig lehetetlennek tartja, hogy évi 300 korona áru gyertyát fogyasztanának el a tisztviselők, holott minden hivatalban vilanyvilágitás mellett dolgoznak. Meg­engedi, hogy néhány font gyertyára is van szüksége a városnak, de az csak nem kerül egy esztendőben 300 koro­nába. A Honvéd-utczának a sorompón túl való kikövezésót ismételten sürgeti, mert jelenlegi állapotban sáros időben egyszerűen lehetetlen ott a közlekedés. Bariba Kálmán, ha nem is min­denben ért egyet Teörsök Károly fe- lebbezésével, de a Honvéd-utcza kíkö- vezését a maga részéről is sürgősnek tartja. Ha már elmulasztották! hogy erre a czélra a folyó évi költségvetésbe megfelelő összeget előirányozzanak, kéri, hogy a jövő évi költségvetésbe ezt a tételt okvetlen beillesszék. Erdélyi István főmérnök szerint a költségvetésbe ilyen előirányzatot Róth Fülöp kárlsbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen 9 11 JL annoma szálloda mellett! ® Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőra^tára tavaszi és nyári idényre rrjegrendelt összes úri, női és gyermeki # # # # valódi franezia sebewrő bőrű lábbelik, © ® @ f|

Next

/
Oldalképek
Tartalom