Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-10 / 106. szám

106 szára Szaturál', vasárnap SZATMÁRI H I ^ L A P. 1903 május 10. 3 gyen annak nyelve, zászlaja, szelleme kifejezetten kizárólag magyar. Mi . . . életünket és vérünket . . áldozva sokszor megmutattuk a múlt­ban ősi erényünket, király hűségünket. Bizalmam az ősi erényben! . . . igy szól Ö felsége, mint magyar király jel­mondata . . . Elég volt a bizalmatlan­ságból — mondta feledhetetlen emlékű védasszonynnk Erzsébet királynénk. Bízzék meg tehátbennünk Ö Fel­sége és a Felséges uralkodóház, hogy még nem feledtük el „életünket és vérünket“ áldozni a királyhüségért, bíz­zék meg abban, hogy „Istenért, Királyért és Hazáért“ mindig készek vagyunk küzdeni, de idegen államérdekekért nem. Ez érzelmek hatása alatt állunk, midőn egjrhangu határozatunkat meghoztuk s kérjük azt megvalósítva az önálló magyar hadsereget felállítani, hogy Istenért, Királyért és Hazáért lelkesülve, egy újabb dicsőségteljes ezredévet Írhassunk be nemzetünk tör­ténetébe. Kő Icseyvel kezdtük, vele is vé­gezzük feliratunkat, idézve az ő szavait: . . . Mit akartok? Isten a milli­omokat nem azért szoriiá vizek és bérezek közt közös határba, hogy a te­mérdek erőt egyenként széledezvo min­dennapi nyomorult gondok emészszék fel. Amit apáitok nem tettek, azt nek­tek kell tenni; de sohasem fogtok sem­mit sem tehetni, hanem ha egyetemi hév, egyetemi erő, egyetemi lelkesedés gyűl sokaságtokból . . . Egyesüljünk tehát, közös aka­rattal, közős erővel, hogy megvaló­suljon az önálló magyar hadsereg s bekövetkezzék ennek megvalósításával a haza és mindnyájunk boldogsága és akkor testté válik 0 Felségének is az az óhaja, melylyel az 1865—1868. évi országgyűlést 1868. évi deczember hó 10-ón berekesztette. „Boldog fejedelme csak boldog nemzetnek lehet ..." A haza iránti szeretettől áthatva, Ö Felsége iránti törhetlen királyhűsé­günk érzetében, a jog, törvény és igaz­ság nevében kérjük az önálló magyar hadsereg megvalósítását. Kelt Szatmárvármegve közönsé­gének Nagykárolyban, 19u3. évi május hó 7-ik napján tartott rendes közgyű­léséből. Kiadta: Nagy Sándor, tb. várni. főjegyző. MEGYEI KÖZÉLET. Uj rovatunk. A mai nappal „Megyei Közélet“ ezimen uj rovatot nyitunk lapunkban. Uj rovatunkat a me­gyei adminisztraczió ellenőrzésének ezé- jáből nyitjuk meg s helyet talál benne minden olyan közérdekű felszólalás, a mely a megyei közigazgatás körébe vág. A felszólalásoknak — mivel ezen rovatunk pártpolitikai czéloknak szol­gálatában nem áll — pro és kontra — adunk helyet s a mennyiben egyik­másik felszólalás egyes személyek működése ellen való panaszt foglalna magában, az audiatur et altera pars elvénél fogva, e helyütt a védekezés­nek is helyt adunk, ha az minden sze­mélyeskedéstől menten, az objektivi­tás határán belöl lesz megirva. E róva tunk tehát nyitva áll minden — vár megyénk adminisztrácziójába vágó — közérdekű felszólalásnak, jöjjön az bár­mely politikai pártállásu egyéntől. Ez alkalommal, a midőn e rovatunkat megnyitjuk, tájékozásul megjegyezni kívánjuk még, hogy lapunk a most ala­kult megyei párt törekvéseinek min­denkor lelkes szószólója és erős támo­gatója lesz, de csakis komoly alappal bíró, közérdekű és főleg igazságos, tárgyilagos közleményeknek adunk helyet, mert az esetleges egyéni gyü­lőlségtől vezetett indokolatlan sze­mélyi hajszáknak kultiválása ellen­kezik úgy egyéni felfogásunkkal, mint — tisz'án a közérdek szolgálatában álló lapunk — általános programújá­val, politikai és társadalmi elveivel. A szerkesztőség. Hol az arány? KJ A legutóbbi vármegyei közgyűlésből. Nagykároly, május 9. Általános a panasz közigazgatá­sunk ellen. Alsóbbrendű tisztviselők zsarolják a népet illetéktelen dijakat szednek fel tőlük, felsőbb hatóságaik tudtával és elnézésével, amint ezt az áprilisi miniszteri biztosi vizsgálat két­ségtelenül bebizonyitotta. Az alsóbbrendű tisztviselők a május 7-én tartott megyei közgyűlésen meg is szolgálták e támogatást, lesza­vazván az ellenzéki indítványt, mivel a főispán jóval a közgyűlés előtt a főszolgabiráknak kiadta a szigorú ren­deletet, hogy a községi jegyzőket és a tőlük függő mindazon egyéneket, a kik szavazati joggal bírnak, okvetlen hoz­zák be és ügyeljenek, hogy az utolsó szálig leszavazzanak; mindenki számot adjon a voksával. A rendszer ismét fényesen be­vált, s ezen hasznos működésükért csak illő a főszolgabírókat és szolga- birókat megjutalmazni. Ezt meg is tet­ték ma a május 8-iki folytatólagos megyegyülésen, a mikor a tisztviselők­ből álló bizottsági tagok a főispán és alispán egyetértésével kimondották, hogy a számvevőszék jelentésének egyéni munkálkodását feltüntető kimutatást felolvasni nem engedik. Megkezdték ugyan az egyénen­ként való munkálkodásnak kimutatását egy járásban, ahol kiderült, hogy a főszolgabíró elintézett ügydarabjainak száma .................................. 405, az I. szolgabiróé . . . 1494, a II. szolgabiróé . . . 1384 darab. Ettől az'án úgy megijedtek, hogy a többi járásra vonatkozó adatok fel­olvasását abban hagyták. Hogyisne ! Szegény főszolgabirák ! Nem elég, hogy bajlódnak a szavazá­sokhoz szükséges voksok felhajtásával, hogy eltussolni igyekezzenek a kör­jegyző és szolgabirói írnokok ellen fel­merült panaszokat, még adminislratio- nális munkálatokat is kívánjanak tőlük ? Fékomadta rebellis ellenzeke! Ezt meg kell akadályozni mindenáron, az ellen­zéket el kell riasztani, meg kell felem­líteni ! A skontrális székadatait felolvas­tatni nemestóthy Szabó Albert bizott­sági tag kérte, neki rontott tehát e miatt az alispán, indítványát nagyké­pűsködésnek nevezve, kijelentette, hogy az adatokat felolvastatni nem engedi és e kijelentését Hugonnai Béla gróf főispán támogatásával, hatá­rozat képen ki is mondotta. Ha a kormány Csak azért tartana főispánokat, hogy azok bizalmi szava­zatokat gyűjtsenek, ha a belügymi­niszternek a főispánokkal más czélja nem volna, akkor a dolog rendben van s nincs hozzá szavunk, de lm maga­sabb hivatást kivan a miniszter úr betöltetni a főispánokkal, akkor ne hagyja diszkredítálni nevét, apró zsar­nokok apró érdekeiért. A megindított miniszteri vizsgá­latot ki kell terjeszteni az egész me­gyére, annak minden járására és fele­lőségre kell vonni főszolgabírót, alis­pánt, főispánt, ha ezek közül bármelyik a köteles ellenőrzést elmulasztotta. Ir­galmatlanul el kell csapni, ha beiga- zolást nyer, hogy tudva követett el szabálytalanságot vagy az alantosának szabálytalanságát nézte el szándéko­san. Tisztelet a kivételnek, ok nélkül bántani senkit se akarunk, de éppen ama kivételek érdekében kell igazsá­gos szigorú és gyors eljárást kérni, mert nagyon is elérkezett az ideje, hogy kiválaszszák a tiszta búzát u konkolyból. Különben a megye e famozus határozatát, a melylyel lehetetlenné akarják tenni a bizottsági tagoknak a megye ügyeibe való bepillantását és ezzel az ellenőrzésnek útját szegik. Luby Géza és N. Szabó Albert bizott­sági tagok megfelebbezték Egy megyepárti bizottsági tag. ÚJDONSÁGOK. A seprősi zendülés. Véres biróválasztás. (Saját tudósitónktól.) Lapunk tegnapi számában egy rövid sürgöny nyomán megemlékeztünk arról a lá­zadásról, a melynek véres színhelye az aradmegyei Seprős község volt. A zendülésnek bírói választás szolgált alapjául. A község ugyanis a múltkori választáson Perv Flórián seprősi oláhgazdát emelte a bírói székbe, de a választást formai okok­ból megsemmisittotték s igy újabb választásra került a sor. Á község­ben néhány hét előtt szoczialista iz­gatok jártak, kik felhívták a lakos­ságot, hogy olyan bírót válasszanak, aki az urak birtokait a falu gazdái között fogja felosztani. A községben két párt keletke­zett. Az egyik, Perv Flórián mellett foglalt állást, a másik, Matye Jó­zsefet jelölte, a kibe némi szoczialista hajlandóságot talállak. Már a választás előtt való napon igen nagy izgatottság uralkodott a fa­luban. s az elszánt tömeg végsőre ha­tározta el magát az esetre, lm jelölt­jüket nem kandidálják. A szoczialista párt kisebbségben volt s a választás előtt elégedetlen­kedni kezdtek. A községháza előtt fenyegetödztek, hogy felrobbantják a községházát, is, ha jelöltjük megbukik. Csukay Gyula, a kisjeuői járás főbí­rája, ki jelen volt a választáson, csil­lapította a népet, de a figyelmeztetés mit sem használt. A tömeg egy csendőrbe belekö tött és a csendőrőrsvezető tüzet ve­zényelt. A következő pillanatban 8 lö­vés dördőlt el, s a midőn a füstfelhő szétoszlott, öt halott feküdt a földön és sok ember a vérében fetrengett. A tömeg ezután szétfutott, de az izgatott­ság elérte tetőpontját. Nemsokára há­romszor akkora nép tömeg jött vissza a harcz színhelyére és botokkal, ka­rókkal felfegyverkezve a községházát vették ostrom alá. Csukay Gyula főszolgabíró látva a veszélyt sürgönyileg katonaságot kért Aradról, a honnan a délután fo­lyamán a 33. gyalod ezred egy szá­zada kivonult a lázadó községbe. A fegyvererdő láttára a nép még inkább felbőszült. Valóságos haroz keletkezett az utczákon. Csobán Mihály század parancsnok tizenöt csa­patra osztotta fel a katonákat, a kik az egész éjszaka minden ulczát bejár­tak. Már derengeni kezdett, a mikor a nyugalom helyre állott. A vizsgálatot megindították s a község ostromállapota mindadig el­tart, mig a vizsgálatot befejezik. A zendülésről a budapesti tudó­silónk ma a következőket sürgönyzi: Seprős községben, hol tegnap óta valóságos forrodalom ütött ki, még egyre lázong a lakosság. A zendülés színhelyén ma az aradi törvényszék vizsgálóbirája is megjelent és meg­kezdte a kihallgatásokat. Eddig 420 tanú van bejelentve A tegnapi harcz- ban elesett halottakat ma felakarták bonczolni; de a fanatizált nép nem engedi a hivatalos emberek közbelé­pését. Ma délután ismét egy század katonaság jött Seprős községbe s egy hónapig tog a községben tartózkodni. * A város tűzifája. A tél még nem is olyan régen múlt el, s alig egy pár napja, hogy a nyár előnek tikkasz­tó hőségét érezzük, de azért a figyel­mes házi gazda már jó előre gondos­kodik a jövő tél tiizianvagáról. Külö­nösen az olyan házigazdának kell elő­relátónak lenni, akinek sok gondot okoz a kemény tél. Szatmár város is például a tűzifa dolgában nagyon fi­gyelmes, mert számos hivatalos helyi­séget kell Hitetnie. Ezelőtt csak könv- nyen ment a tűzifa beszerzése, de most nehezebb egy kissé, mert a vá­ros tudvalevőleg a darvas mohosi és nagy mocsári rengetegeit a Neuschloss ezégnek adta el. A szerződésben azon­ban kikötötte, hogy a város a saját részére szükséges mennyiségű fát, ter­melési áron vissza válthat. így a vá­ros, mint jó gazda már gondoskodott is arról, hogy a jövő télre 2500 köb­méter tűzifája legyen. A fa kiterme­lésre felhívta a város a Neuschloss ezéget, mely a jövő hó végén be is szállítja a kívánt tüzifamennyiséget. * A városi épületek javítása. Szalmái' város tanácsa minden éven pályázatot hirdet apró mukálatok tel­jesítésére, a melyek a városi középü­leteknél szükségesek. Csodálatos, hogy erre az árlejtésre senki sem jelent­kezett, noha a város gazdasági hiva­tala többször meghirdette. Tegnap is­mét árlejtési batáridőt telt le, a mely­re Bottyán Károly és Sepsi György szatmári kőmivesek nyújtottak be aján­latot. A város gazdasági hivatala a pályázó vá lalkozókat bízta meg ez éven a város középületeinél szükséges javítási munkák teljesítésével. * Uj szemétlerakodóhely. A vá­ros gazdasági hivatalának a Teleki ut- cza végén levő hepe hupás hely eddig igen sok dolgott adott. Többször gon­dolkoztak a felett, hogy mi módon le­hetne hasznossá tenni azt a jókora területet. Igaz, hogy csupa gödör, s igy építkezésre legfeljebb feltöltés után használható. Pethő György gazdasági tanácsos előterjesztést is tett a város tanácsának a feltöltésre nézve. Egyez­ségre jutott ugyanis a szomszédos dombos terület tulajdonosaival, a ki a feltöltésre való földet köbméterenkint 50 fillérjével engedte át a városnak. A tanács azonban igen költségesnek találta a gödrös hely rendbehozatalát és másképen intézkedett. Tekintve, hogy a város szemét lerakodó helyek­ben igen szűkölködne, a Teleki utcza sarkán lévő gödröket uj szemét és trágya lerakó helyül jelölte ki. Ezen intézkedésről értesítették a főkapitányt is, a lei alkalmas módon fogja tudomá­sára hozni a közönségnek, hogy az uj szemét lerakodó hely mikor lesz hasz­nálatba véve. * A szatmárhegyi piacz. A szut- márhegyi lakosság régi óhajtása telje­sedik legközelebb azzal, hogy a piacz- teret rendezni fogják A piaczrendezés már régóta vajúdó ügy, a melynek aktái egész halmazt tesznek ki. A rendezéssel a régi idők romantikája is el vész a Szatmárhegyen, a mennyi­ben egy ősrégi rozzant épületet, mely évszázadok óta mészárszékül szolgált, fognak lebontatni. Pethö György gaz­dasági tanácsos az ósdi épületet teg­nap adta el 175 koronáért, mely ösz- szeget a piaczrendezés költségeihez csatolják. Az épület telke a városé marad, csak az anyag a vevőé, ki 0 pompás termésköveket más építkezés­nél igen előnyösen használhatja fel.1 * Elütötte a villamos. A szatmári villamos vasút abban különbözik a többi vidéki villamosoktól, hogy ritkán okoz baleseteket. Ennek oka nem éppen d gonds kocsivezetők figyelmé­ben rejlik, hanem inkább abban, hogy napjában az állomáshoz való körútját ^z^egésx kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G Ltd angol ilyapjuszöVet gyárosnak SZATMÁR0N egyedüli raktára: posztó és gyapjuszövét kereskedőnél Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közénség figyelmét idényujdonságaim. WEISZ GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom