Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-10 / 106. szám

Szatmár, 1903. május 10.

—r—

Vasárnap.

Második évfolyam, 106. szár;

Előfizetési árak;

Helyben házhoz hordva:

Egész évre . . 12 kor.

Fél évre . . 6 kor.

Negyedévre . . 3 kor.

Egy bóra . , 1 kor.

Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor.

Fél évre . . 8 kor.

Negyedévre . . 4 kor.

Egy hóra . . 2 kor.

E$yes szám ára 2 kr (4 fi.)

Szerkesztőség: kazinczy-utcza 6. szám.

POLITIKAI NAPILAP.

A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE.

Hirdetéseket

méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6.

Apró hirdetések

10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér.

Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106.

Megjelenik naponta

(hétfő kivételével.)

Lapvezér:

URAY GÉZA.

Főszerkesztő:

BARTH A KÁLMÁN.

Felelős szerkesztő:

HARSÁNYI SÁNDOR.

Kétszínű játék.

Szatmár. május 9.

A jelenleg folyó nemzeti küzdelembe« a legszánalmasabb szerepet kétségtelenül a néppárt játszotta el. A szerencsétlen ujoncz- javaslatok benyújtása alkalmával a néppárt megragadta az alkalmat, hogy a nép előtt elvesztett amúgy is csekély hitelét valahogyan helyre- üsso és nagy vehemencziával csatlakozott az obstruálókhoz.

Ezzel a néppárt azonban egyszerre két czélt is gendolt elérhetni. Első sorban is, mint már az előzőkben megemlítettük, a népnek masz- lagolni akart, másrészt meg Bécs- nek is kivánta értésére adni, hogy jó lesz őket is gondosabb figyelemre méltatni, mert lám nagy galibát bírnak ám csinálni. Nagyon fontos faktorok a parlamentben ! A jövő emberei! Nos, a józan felfogású magyar népnél a néppárti urak nem értek czélt. Szivesen láftuk ugyan a pártot a nemzeti küzdelemben rÓ8ztvenni, hiszen minden magyar embert szivesen látunk táborunkba sorakozni ellenfeleinkkel szemben, d« azért a bizalom e párt iránt a magyar nép részéről egy hajszálnyira s.m nagyobbodott meg. Mert tudtuk azt, hogy a néppártot ebben a kérdésben is a hatalmi vágy vezeti. Lefelé népszerűséget és felfelé czéltudatos figyelem után hajhászott. Szóval, tudtuk azt, hogy nem az önzetlen népképviseleti kötelesség sugalmazta a néppárt akczióját.

Eklatánsul igazolta ezt a feltevésünket a néppárt jelenlegi politikai hitvallása. Az indemniti-ja- vaslat benyújtása alkalmával hir- telenében leszerelt és egyszerűen a kormánypárthoz csatlakozott az obstrokczió leküzdésében. Ilyen rövid idő alatt ennyi politikai közvetlenséget ennek az országnak még egyetlen pártja sem produkált. Ezzel azután végleg meg is ásta a sírját. Még azok is akik különben szivesen látták a néppártot, mint az ország „konzervatív“ pártját, egy csapásra elhidegültek a párttól és magából a pártból is az egyenetlenség hírei mind sűrűbben szivárognak kifelé. Biztos jele annak, hogy a párt teljes szétbomlása most már csak nagyon rövid idő kérdése.

Tényleg már most is mind határozottabb formában keringenek a hírek, hogy a néppártból többen akarnak kilépni. A pártnak egy része e szerint konzervatív pártot alakitana, másik része az Ugrón- frakczióhoz csatlakozna, harmadik része meg a szabadelvű agrárius árnyalatú párthoz csatlakozna. Sok valószínűség van ezekben a kom- binácziókkan.

A képviselőház ülése.

Saját tudósítónk távirata.

Budapest, május 9.

A képviselöház mai ülésén felvetették a kérdést, hogy vájjon meddig fog az ex-lex tartani ? A kérdésre Széli

Kálmán felelt ugyan, de olyasvalamit, hogy biz ö maga is szeretné tudni, hogy mikor lesz vége az ex lexnek. Az. ülésen a kvóta javaslatot is tárgyalták, a mely ellen igen sokan szólaltak fel. Eötvös Károlynak a király jogairól tett tegnapi kijelentése élénk visszhangot keltett, mert ma ismét felszólaltak ellene s a kormányt okozták azért, hogy Ö felsége jogait túlságosan kiterjesztette.

Az ülésről részletes tudósításunk a következő :

A képviselöház mai ülésén Tallián Béla elnökölt.

A napirend előtt Nessi Pál szólalt fel. Kifogásolta, hogy a mostani állapotban, mely ha jól tudja törvényen kívüli, adót vetnek ki.

Széli Kálmán válaszolt az inter- pelláczióra s kijelentette, hogy az ex- lexben az adókivetés nem szünetel, csupán az adó végrehajtást nem eszközük.

Ezután áttért a Ház a kvóta javaslatok tárgyalására.

Az első szónok Molnár Jenő volt. Kárhoztatta, hogy a kormány a király jogait folyton növeli és kiterjeszti- A jogok — úgymond — legközelebb nagyobbak lesznek mint a nemzet jogai. A javaslatot nem fogadja el.

A Ház ezután kérvényeket tárgyalt. Végül tömeges interpelláeziók következtek.

Lovászy Márton a szaloniki eseményekre nézve kér felvilágosítást.

Széli Kálmán kijelentette, hogy Ausztria—Magyarország a Balkánon a statusquo fenntartását kívánja. A megszállásról, birtokváltozásról, vagy bir- tokcseréröl nincsen szó.

A választ a Ház tudomásul vette.

Rákossi Viktor a horvátországi zavargásokra vonatkozólag interpellált.

Széli az interpelláczióra azt felelte, hogy a horvát kormány a zavargásokat elnyomja. Szükség esetén azonban elégtételt szerez a magyar koronának.

A választ tudomásul vették.

Az ülés ezzel véget ért.

TÁVIRATOK.

A király Budapesten.

Budapest, május 9. (Saját tudósítónktól.) Ő felsége a király hétfőn érkezik Budapestre. Kedden Bécsből az egész diplomácziai kar fog a fővárosba megérkezni. Illetékes körökben hírlik, hogy a király itt tartózkodásának politikai háttere van. A királyi várpalotában nagyban folynak a munkálatok, hogy a lakosztályok az udvar megérkezésekor rendben legyenek.

A székely fonógépek.

Budapest, május 9. (Saját tudósítónktól) A budapesti törvényszék esküdtbirósága ma folytatta a Szteré- nyi—Győrffy ügy tárgyalását. A tanú kihallgatások során Gondos Sándor vádlott védője ellenezte Hegyeshalmy miniszteri osztálytanácsosnak kihallgatását, mert tanú állítólag bűntársa volt Szterénvinek. A törvényszék azonban elvetette a védő indítványát és eskü alatt kihallgatta Hegyeshalmyt, ki a tárgyaláson jelenlevő Láng Lajos kereskedelemügyi minisztertől azonnal fegyelmit kért maga ellen.

Verekedő diákok.

Bécs, május 9. (Saját tudósítónktól). Az itteni műegyetemen ma

TARCZA.

A három fagyos szentről.

Szervácz, Pongrácz, Bonifácz. —

A rettegett napok itt vannak. Beszélnek a didergő szentekről. Tudvalevő, hogy e szentek nem igen népszerűek, éppen azért történt meg, hogy a németek a múlt században tisztelettel megkérték a pápa ö szentségét, hogy e szenteket a kalendáriumból detronizálni ne terheltessék.

Pedig hiszen a jó szenteknek éppen semmi közük az időjáráshoz. De névnapjuk véletlenül arra az időre esik, mikor májusban a régi tapaszta latok szerint, fagyos hideg idők járnak. Az idén is tegnap óta lehűlt a levegő. Fagytól tartanak a gazdák. Aktuális hát emlékezni a fagyos szentekről.

Pongrácz.

Pongrácz, Frigiában született a 290-ik évben, előkellő főnemesi családból. Atyja római föur volt.

A családnak nagy birtokai voltak Róma hözelében. Pongrácz gyámja, Dienes elhatározta, hogy Rómába költözik. Onnan a birtokokat könnyebben kezelheti. A szándékot tett követte és csakugyan átköltözött Rómába, hová

természetesen kiskorú gyámoltját is magával vitte.

Éppen ez időben Diokletian császár rendkívül hevességgel üldözte a keresztényeket.

Az üldözött keresztények szenvedésein a pogányok egy részének is megesett a szive s szivesen adtak a menekülteknek rejtekhelyét, hol a császár katonái előtt biztonságban lehettek. Dienes is ezen könyörületes szi- vüek közé tartozott s ö is elrejtett magánál egy hozzá menekült keresztény férfiút, ki különös tetszését kinyerte ott tartózkodása alatt nem csak Dienesnek, hanem a kis Pongrácz- nak is.

Diocletian császár Pongráczot 304-ben, tizennégy éves korában fejeztette le. Ő talán a legfiatalabb szent. Az ifjú halottat egy jámbor ur- hölgv temetette el. Későbben, miért, miért nem'? szokásba jött, hogy a kik egy vagy más okból esküt akartak tenni, kimentek a Pongrácz vértanú sírjához s ott tették le az esküt. És a legenda szerint, a ki ezen sírnál hamisan esküdött, vagy azonnal a helyszínen szörnyet halt, vagy egész életén át a gonosz lélek által gyö- törtetett.

A második fagyos szent:

Szervácz.

Róla annyit tudunk, hogy tan- gerni püspök volt s a többek közt részt vett a 304-ben megtartott sar- dikai zsinaton, hol lelkesen és nagy hatással küzdött az áriánusok ellen.

Rómába zarándokolván, útközben egyszer megjelent álmában Szent Péter s arra intette a püspököt, hogy forduljon vissza, hiába fáradna Rómába, a hova indul, hogy Istennél a csapás elkerülését kiimádkozza, mert a hunok úgy is be fognak Galliába törni; hozzá tette azt is, hogy Szervácz már ezt nem fogja megérni.

Szervácz engedvén az intésnek, visszafelé vette útját. Haza azonban nem érhetett, mert útközben, épen szülőhelyén meghalt.

Bonifácz.

A harmadik ezen szentek sorában, Bonifácz egy Aglája nevű főnemes hölgynek a gazdatisztje volt. A nem kifogástalan életű Aglája, kivált mivel az idő is eljárt tőle, magába szállt, megbánta eddigi könnyelmű életét s elhatározta, hogy ezentúl kegyes, vallásos életet fog folytatni.

Ezenkívül ellenállhatatlan vágy szállotta meg szivét a tekintetben, hogy valamely szent ereklyének a birtokába juthasson. Megbízta hát Boní- fáczot, hogy utazzék el a szentföldre s onnan bármi áron szerezzen ereklyéket s azokat hozza el magával.

Éppen tanúja lett oly szörnyű jelenetnek, midőn egy csoport keresztényt végeztek ki kínos halállal.

Ezen jelenet rendkívül nagy hatást gyakorolt Bonifáczra. Valami csodálatos lelkesültség szállta meg egész valóját, midőn a keresztényeket egymásután kivégezni látta, többé ellent nem állhatván indulatának, szóval és lelkesen ott mindjárt kikiáltotta, hogy ö is kereszténynek vallja magát.

Meghallván azt a kivégeztetésnél jelen volt Simplicus bíró, azonnal niegfogulta Bonifáczot és szörnyű kínzásokat méretett rá, hogy előbbi kijelentését visszavonja.

De Bonifácz állhatatosan megmaradt, a mellett, a mit egyszer kimondott, mire a felbőszült Simplicus forró szurokba dugatta. De a szurkos hordó szétrepett, mire Bonifáczot lefejezték.

Szolgái, kik vele utazlak, 150 aranyon megvették Bonifácz fejét s ereklye helyett ezt vitték haza Angélájának.

Róth Fülöp kárlsbádi czi pora kiárát

ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást.

Közvetlen a °annonia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb Gzipőra^tára.

WÍDnórilrD7ÍiDlr ? ! tavaszi és nyári idényre ipegrendelt összes úri, női és gyermek

lYlGycí íVCZüKiv • . © # @ # # valódi franeasia sebewrő bórii lábbelik. © #