Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-06 / 102. szám
Szatmár, 1903. május 6. Szerda. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Eél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Második évfolyam.--------------------- ...y \ Me gjeLémjr napórái (hétft cövétei^yel.) • ^ je \ POLITIKAI NAPILAP. A SZATMÁRI FÜGGETLENSÉGI és 48-as PÁRT KÖZLÖNYE. Lapvezér.URAY GÉZA. a Szatmár. május 5. A törvényhozás legutóbb foglalkozott az ország egyik igen nagy, égető bajával: a kivándorlással, a miről szinte megdöbbentő számadatokat tud összegyűjteni a statisztika. Törvényt alkottak, hogy meglehessen szüntetni azokat a visszaéléseket, a melyeket a sorsával elégedetlen, vagy elegendő kereseti alkalmat nem találó szegény néppel űznek a lelkiismeretlen ügynökök. Erre a törvényre valóban szükség volt; hiszen beigazolható, hogy a kivándorlók egy része sohase gondolna arra, hogy elhagyja az anyaföldet, ha mindjárt mostoha is hozzá a sors, ha a gazdag kereset vagy éppen a meggazdagodás csábtükörét nem tartanák eléje azok az ügynökök, a kiknek üzlete: évenkint minél több kivándorlót segíteni át az uj világba. De ez a törvény egymagában még se elég arra, hogy a bajt egészen, s az egész vonalon orvosolja. A kivándorlást pusztán hatósági éberséggel megszüntetni nem lehet. A társadalom kell, hogy segítségére jöjjön a törvényhatóságnak, hogy elérhessük a czélt, s itthon tudjuk tartani a haza minden fiát, a kiknek minde- nikére szüksége van ennek a hazának. Épen azért melegen kell üdvözölnünk kjessewffy Sándor a Csanádi egyházmegye érdemes püspökének legújabb akczióját, mely- lyel papjai figyelmét a kivándorlásra irányítja s őket arra hívja fel, hogy mint a nép tanácsadói híveiket a kivándorlás koczkázataira figyelmeztessék, azokat a jól felfogott érdekükre való tekintettel és a magyar haza iránt tartozó kötelességből a kivándorlástól megóvják és a magyar haza szeretetében megtartsák. Különösen aktuális most ez a főpásztori körlevél, mert a kivándorlás nagy mérveket ölt. A legjobb, a legbecsesebb népanyagot veszíti el a haza azokban a jóravaló földmi- vesekben, a kik közé bevitték a mételyt, s a kik nagy csoportokban hagyják el az ország határait, hogy uj földön kisértsék meg szerencséjüket a kiknek nagyobb része hiába üldözi ennek a szerencsének a délibábját és halálra sebezve tér majd vissza, mikor már későn lesz, rajta segíteni. A kivándorlásnak — nem lehet tagadni — az ügynökségek csábításain kívül más oka is van. Kevés a kereset, sok a közteher, nehéz a megélhetés. Épen azért Főszerkesztő: I3ARTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNY! SÁNDOR. legszebb hivatását teljesíti az a pap. aki hívei körében arra érvényesíti befolyását, hogy inig egyrészről a népet a reája váró amerikai nehézségekre figyelmezteti, másrészről közreműködik a nyomorúság megszüntetésében és uj jövedelmi források nyitásában. Nagyon szép az a szózat, a melyben az egyházfő erre buzdítja lelkészeit. Aranyszavak azok, a melyeket a püspök mond, mikor arra emlékezteti papjait, hogy a lelki- pásztor isten itólőszéke előtt felelős minden bárányért, mely gondjaira volt bízva, s inti őket: azon legyenek, hogy hazánkkal szemben is hasonló felelősséget vállalhassanak és elmondhassák: a kiket nekem adtál, megőriztem és senki se veszett el közülök. Hisszük, hogy a hazafias, magyar papság a legmelegebb érdeklődésével, legodaadóbb buzgalmával fogja felkarolni a kivándorlás ellensúlyozásának munkáját. Támaszt, segítséget kap erre a munkára a polgári értelmiség minden hazafias tagjában, mert mindenki érzi a bajt, s ha felrázzák közönyéből a mi intelligencziánkat, készségesen áll az be a társadalmi segítő és védő akczióba. jesen kiküszöbölnék, a tábori öv helyébe pedig egyszerű töltényszijat alkalmaznának. A magyar lapoknak az a hire azonban, mintha olyan kettős-zászlókat adnának a csapatoknak, a melyeknek fekete-sárga felén Ausztria czimere, vöros-fehér-zöld felén pedig Szűz Mária képe volna, komoly alapot nélkülöző kombináczió. Szatmár, május 5. A zászló- és jelvénykérdés, a bécsi Reichswehr, a mely tudvalevőleg a katonai körök félhivatalos lapja, a zászló- és jelvenykérdés vajúdó ügyéről ir. Gondolat- menetét a következőkben foglalhatjuk össze : A magyar gyalogezredek tisztjei, a kiknek ruházata ma csaknem teljesen egyenlő osztrák kollégáik uniformisával, 1850-ig megkülönböztetésül magyar nadrágot és csizmát hordtak, csákóikról továbbá hiányzott a kétfejű sas, a melyet egy kokárda pótolt. Most ott van a kétfejű sas a csákón, a kardbojton és a tábori övön is az összes tiszteknél. Az osztrák-magyar gyalogezredek zászlói, a 4., 39., 41. és 57. gyalogezredek kivételével, a melyek sárgák, fehérszinüek s egyik oldalon Szűz Mária képe van, a másikon pedig a kétfejű sas. Az említett négy sárga zászlónak mind a két oldalán a kétfejű sas látható az osztrák örökös tartományok és a magyar királyság cziinereivel. A zászlók hegyén az osztrák császári korona van, a zászlóru- dak fekete, sárga, fehér és vörös színre vannak festve, mig a zászlók szegélye vörös, ezüst, fekete és aranyszínű. Ha most a zászlók és jelvények átalakitá sára kerülne a sor, akkor első sorban a kétfejű sas jöhetne le róla. A fehér ezredzászlók színe változatlan maradna s legfeljebb a zászlószegély és zászlórúd színei szenvedhetnének változást. A négy fenteinlitett ezred zászlói sárga helyett természetesen szintén fehérek lehetnének. Hogy azután a kétfejű sas helyét mi pótolná, az még kérdéses. Lehet, hogy a csákóknál ismét visszatérnének a kokárdarendszerre, sőt az is meglehet, hogy a csákóviseletet telA kormánypárt kulisszái mögül. Széíl Kálmán passskodása. Szatmár, május 5. Rendkívül érdekes beszélgetésünk volt ma egy szomszédos megyebeli kormánypárti képviselővel, aki ez idötájt a szabadelvüpárt tekintélyesebb tagjai közé tartozik. Az, a mit a képviselő ur neiíünk elmondott, élénk világot vet arra, hogy mint vélekedik a szabadelvű párt Dagy többsége a jelenlegi politikai helyzetről és Széli Kálmán pasáskodó, önkényes kormányzásáról. Meg kell jegyeznünk, hogy a képviselő ur — tudván, hogy az ellentábor elvei és igaza mellett harezoló újságírókkal folytat beszélgetést — csak a kevésbé diszkrét dolgok felöl árult el egyet-mást, mig az úgynevezett „fon tosabb“ kulissza titkokat mélységesen elhallgatta. A szabadelvüpártban — mondotta az illető képviselő —- rendkívül elkeseredet a hangulat Széli Kálmán iránt, mert hallatlan pasáskodást visz végbe. Az egész nagy táborban négy-öt bizalmas embere van csupán, a kikkel a fontosabb ügyeket, szigorúan zárt ajtók mögött, nagy titokban beszéli meg, s ezek is, egy-kettő kivételével csupa volt nemzeti pártiak. A szabadelvüpárt nagy többsége soha sem tudja, hogy minő tervei vannak a kormánynak s miben sántikál a miniszterelnök. S ha erre nézve, akár a klubban, akár a Házban kérdést intéznek hozzá, vagy szemrehányással illetik, hogy mindent a párt tudta és beleegyezése nélkül csinál, idegesen és gőgösen feleli, hogy mindent a saját felelősségére tesz. De hogy mégis végkép el ne keserítse maga ellen a szabadelvű tábort, Andrássy, Apponyi és Hadik grótok, valamint S zentiványi és Bolgár közbenjárásával tartja össze a külöm- bözö elégedetlen elemeket. Érdekesen illusztrálja ezt az önkényes kormányzást az is, hogy az ex-lex állapot beállta előtt, a múlt hó 30 ára — mint a kormánypárt félhivatalos szócsövei napokon keresztül kürtölték — egy nagy szabadelvüpárti értekezletre csö- ditették össze a párt tagjait, a melyen — mint előre jelezve volt — Széli Kálmán az egész párt előtt feltárta volna a helyzetet s meghallgatta volna a párt külömböző elemeinek vélekedését a küszöbön levő ex-le.\ állapotról. A párt tagjai hűségesen meg is jelentek, majdnem teljes számban a szabadelvű pártkörben, de az előre hirdetett nagy értekezletet nem tartották meg. A miniszterelnök a legválságosabb pillanatban is szükségtelennek tartotta a párttal behatóan tanácskozni a teendők fölött, hanem eddig nem létezett erőszakoskodással, elbizakodott vakmerőséggel, a saját szakállára vitte bele az országot a törvényen kívüli állapotba. S midőn másnap, május 1-jén az elmaradt pártértekezlet és az ex-lexbe való önkényes belero- hanás miatt a szabadelvüpárt nagy többsége, nemcsak zúgolódásba tört ki, hanem megbotránkozásának adott kifejezést a pasáskodó eljárás fölött, gyorsan megindult az öl-hat „bizalmasból“ álló békéltető „elem“ akcziója és nagynehezen sikerült a párt zömét ki- gesztelni. Ez a békéltető bizottság egyébként most is folytonosan permanencziá- ban van s ugyancsak kemény munkájukba kerül, hogy a szabadelvüpárt teljes bomlását ez ideig, könyörgéssel, kapa- czitálással s itt-ott fenyegetéssel és terrirozmussal, meg tudják akadályozni, noha a jelek mutatják, hogy a bomlás mar igv is megkezdődött. Éppen tegnap lépett ki a pártból Lendl Adolf dr. és Nősz Gyula s ezeket követni fogják igen sokan, ha Széli Kálmán tovább is — az „egységes párt“ nevében bár — önkényesen, minden megkérdezés nélkül pasáskodik a hatalomban. Ilyen a szabadelvüpártban az a sokszor hangoztatott „többségnek az akarata“, a melyet „nem lehet alávetni a kisebbség akaratának. A törvényenkivüli állapot és a katonai javaslatok forszirozása egyedül Széli Kálmánnak és nehány a bécsi udvar kegyét hajhászó embernek az akarata, semmi más. Sőt az utolsó pillanatban, midőn az ex-lex és a katonai javaslatok között kellett választani, maga Fejérváry is abban a véleményben volt, hogy a javaslatokat vissza kell vonni. De Széli nem engedett; ö sokra akarja vinni — az udvarnál. A szabadelvüpárt túlnyomó többsége nem ért egyet az ex-lex állapon és a katonai követelések forszirozásával és ez az egyenetlenség és elégedetlenség hova tovább a párt teljes bomlását fogja maga után vonni, a midőn Széli Kálmán kénytelen lesz a nemzet jogos követelésének helyt adni, vagy pedig megválik a puha, kényelmes bársonyszéktől, a melyhez oly görcsösen ragaszkodik, mint ez egyetlen elődjénél sem volt tapasztalható. Arra a kérdésünkre, hogy mi a véleménye a szabadelvüpárt többséW Róth Fülöp kárisbádi eziporaktárat AL ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szalmái1 és Yidé^e legnagyobb Gzipopa^ára. MonbiÜroitoV f f tavaszi és uyári idényre idegre udelt összes úri, női és gyermek mGySífteibBk . . # # # # # valódi franczia sehewi*3b5pü lábbelik, @ # S
