Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-05-01 / 99. szám

ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, április 30. A képviselőház mai ülése nem szűkölködött viharos jelenetekben. A Gollerhalte ügye ismét heves kifaka- dásokra adott alkalmat. De ezenkívül a katonai javaslatok is elősegítették a vihar kitörését, mert Fejérváry, kit a képviselők közül többen Széli Kálmán utján szólítottak fel a véradó indítvá­nyok visszavonására, kijelentette, hogy ő soha semmit nem szokott visszasziv- ni. Ezen közben óriási lárma keletke­zett, melyet a minduntalan felhangzó elnöki csengő szava alig tudott lecsi- lapilani s ha egy perezre meg is szűnt a zaj, újabb erővel tört ki a másik pillanatban, úgy hogy az ülést több­ször félbe kellett szakítani Az ülés lefolyásáról részletes tu­dósításunk a következő : A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert elnökölt. Napirend előtt névszerinti szavazás volt, a mely után tudomásul vették a képviselők Wlassics Gyulának a tegnapi ülésen a Gotter- baltéra adott válaszát. Ezután JBcrzeviczy Albert állott fel szólásra. Már bele kezdett bőszei­débe, midőn Rátkay László tiltako­zott ellene, mert — úgymond — ellen­zőid szónokon van a sor. Apponyi kijelenti, hogy ez nem áll, mert a házszabályok nemcsak a képviselőkre, de a miniszterekre is vo­natkoznak. A vita után Berzeviczy lemond arról, hogy beszél. Ezután Eötvös Károly állott fel s polémiába bocsájtkozott Darányival, majd kijelentette, hogy tegnapi beszédje a legjobb ellenzéki képviselőnek is di­cséretére vált volna. Ezután áttért Széli Kálmán beszédére. Búcsúbeszéd volt áz — úgymond — s ez vigasztal, mert nem tudni ki következik utána. Széli: Soha se sajnáljon engem ! Eötvös: Dehogy csak hideg bo­rogatásokat rakok rá! Széli: Ez nekrológ ! 'Eötvös: Nem bánom legyen! Széli Kálmán kijelentette, hogy a katopai javaslatokat nem vonhatja vissza. Eötvös: Hát vissza vonja más, inert azokat előbb utóbb visszafogják vonni, az bizonyos 1. Ezután Fejérváry szólt, valamit Vészi Józsefnek, mire a szélső balol­dalon nagy lárma keletkezett. Kubik s'.eriníKejérváry azt mond­ta Vészinek, hogy ez már megvetni való dolog. Elnök konstatálja, hogy Fejér- váry nem szólt közbe. Endrey; MerHenyelle! Kubik Bdlá: Fejérváry szívja vissza! 2 Szatmár, péntek S Z A T M A Rí HI R L A P 1903. máj és 1. 99 szám. Fejérváry : Nem szoktam sem­mit visszaszivni. Kubinyi Géza: úgy, hát nem szív vissza semmit V Ekkor óriási lárma tört ki, úgy hogy az ülést félbe kellett szakítani. Az ellenzék szünetet kert. Szünet után Kossuth Ferencz emelkedett fel szólásra. Ismételte pártja határozatát s kivánja, hogy a kormány vonja vissza a javaslatokat. Széli kijelenti, hogy a kormány számolt magával s nem engedhet. Rátkay indítványt terjeszt a Ház elé, hogy az ex-lex álall a képviselő- ház függessze fel az üléseket. Kéri to­vábbá, hogy Apponyi a válság elinté­zéséig ne érintkezzék a pártklubbal, ne hogy ezzel is kifejezze a pártok felett való álláspontját. Apponyi kijelenti, hogy elnöki állásában soha nem fogadott el irányí­tást. Ezután Szentiványi Árpád és Lengvel Zoltán szólaltak fel s az ülés a késő délutáni órákban ért véget. TÁVIRATOK. A kereskedelmi szerződés. Berlin, április 80. (Saját tudó­sitónktól.) Hieronymi Károly ma­gyar és Bauernreiter Károly osztrák képviselők, mint a kormány megbi zottai ma ideérkeztek, hogy az újon­nan kötendő kereskedelmi szerződés ügyében'tárgyaljanak. A képviselőket Szegyén Marieh László nagykövet bemutatta Bülöw kanczellámak. A képviselők több napig maradnak Ber­linben. Tüntető hölgyek. Zágráb, April.-30, {Saját tudó­sitónktól.) Itt ma egy állítólagos hölgy- bizottság a zágresicziben, eléseit föld mívesekért rekviemet tartatott, mely után mintegy 150 kokárdás horvát nő tüntetést akart rendezni a magyarok ellen. A rendőrség a tüntetőket szét­verte s az éröszakoskodó nők közül 30-al letartóztatott. .KÉPES LEVELEZŐ LAPOK nagyban és kicsinyben. ALBUMOK és EMLÉKKÖNYVE: nagy választékban Az intelligensebb elem oktatásá­ról tudományos vitákat, felolvasásokat tartanak és ezek mellett úgyszólván teljes elhagyatottságban, magára utalva senki által figyelembe nem véve neve­lődik fel a nemzet produktiv osztálya. Pedig helyzetüknél fogva éppen ezeknek van szükségük irányitó neve­lésre ; ezeknek kell bizonyos direktívá­kat kapni, melyekre támaszkodva az élettel való küzdelemben értelmes egyé­nekké. fejleszthessék magukat. E czélt szolgálni volna feladata a már létesített és a még létesítendő if­júsági egyesületeknek. Érdekes és nagy horderejű az a kísérlet, a mely ezt a kérdést a megoldás felé vinni van hi­vatva. Egy fővárosi igazgató az iparis­kolai tanulók között ifjúsági kört léte­sített, mely feladatául tűzte ki módot nyújtani arra, hogy az inasgyerekek vásárnap délutánjokat hasznosan fölt sék el. Ez ifjúsági körnek bárki is tag­ja lehet, anélkül, hogy erre kényszerí­tenek vagy ez bármi kötelezettséggel járna. Az összejöveteleken egy önként jelentkező monológokat ad elő vagy egvfelvonásos színmüveket játszanak cl, melyeket a tanári kar előre kivá­laszt. Majd egyesek által felvett kér­désekre adják meg a válaszokat és magyarázatok által tájékoztatják őket a földrajzban, történelemben, alkot- mánytanban és egyéb tudományokban. Ez intézmény szocziális jelentő­ségét iokozza az a körülmény, hogy rendeltetése lerombolni azt a gátat, mely nálunk az iparosmester, az_ ipa­rossegéd és iparostanoncz meg az úgy­nevezett müveit osztály közt fennáll. Természetes, hogy a délutáni szórakozás nem állhat csak gyönyör­ködtető részből, hanem alaposan gon­doskodnak arról, hogy az ifjaknak bő alkalma nyíljék az önmivelésre, a foly­ton fokozódó tovább képzésre. Van a körnek könyvtára és hírlapok állanak rendelkezésére. Az ipariskolai tanuló e körben azonban nemcsak szórakozást, hasznos tudnivalókat talál, hanem lelkének ne­mesbítése is itt folyik le. A haszonta­lan, léha, gondolatnélküli mulatságokat, melyeket később a durvább kedeiyü embereknél könnyelmű dorbézolás szok- ja felváltani, illetőleg követni, kerülni tanulja itt, mert lelke a szebb érzések, a tudás vágva iránt fogékonynyá lett téve. Az ivás, kártyázás ég hasonló szenvedélyek iránti hajlam a szabad, nérries gondolatcsere, a beszélgetés közben való tanulás, jő könyvek olva sása és megfelelő müvek élszavalása által csirájában el lesz fojtva s az ifjú lélek magasabb légkörből tekinti az élet magasztos czélját, mint azok á magukra hagyatott ’ szegény iparosok, kik az elvégzett munka után lelki szó rákozás helyett a test élvezeteinek ki­elégítésére gondolnak Csak. Nagy erkölcsi erő' rejlik tehát a kicsinek látszó újításban. Nagy hord­erejű következményeket vön maga után ez az intézmény, melynek fej­lesztését mindenhol ajánlhatjuk. Ter­mészetesen néni szabad megfeledkezni a kellő felügyeletről, hogy az iparos- tanulók tényleg csak a nemes ézélnau Szenteljék Szabad vasárnap délutánjukat. Mindenesetre ez a vállalkozás megérdemli' a közfigyelmet, mórt fon­tos kérdés'ez a:próaliktía életó’ félka­rolásához, s a szoczialpedagőgia is kö­zelebb jut vele czclja eléréséhez. tfnyVlstmliedíst is antiqnariaías , -g (Deák-tér 22. sz.) Szatmár. (Fehér-ház.) jól ffilszarelí; -raktárát mindennemű papír, iró" és rajzszerekben, valamint üzleti könyvek- és wmuiiméiííaíi ■" Lii.ií nyomtatványokban, mérsékelt árak mellett. Irodák és-iiiíézsp a legohisóbban fsIszéreiMnsk. Használt könyvek megváfetnek. ÚJDONSÁGOK. * Lapunk legközelebbi száma május elsejei muukásflnuep miatt vasárnap reggel a rendes időben fog megjelenni. * Városi közgyűlés. Szatmár vá- ros törvenyhátósági bizottsága május 11-ón tartja meg legközelebbi közgyű­lését. A közgyűlés tárgysorozatát a város most állítja össze. Mint értesü­lünk a közgyűlésen igen fontos ügye­ket fognak tárgyalni. A közgyámi ál­lás betöltésén kívül még számos olyan ügy kerül napirendre, a melyek érde­kessé teszik a közgyűlést. * Május elseje. Az év légpöóti­kusabb hónapja köszöntött ma ránk. Csupa illat, csupa szili mindeö. Régi idők hagyományaként maradt .meg ez az egy nap, a iholy egyszersmind ünnepévé lett a munkásoknak. R mfpoü sziim'H á munka, nem zakatolnak angyárak óriási gépei, sőt; még a műhelyek, környéke is kihaltak, inért a' dolgos" kezű' elfáradt munkásuép'szeretettel áldoz május else­jének. Ki a szabadba ! Oda megy min­denki, a hol a madárcsicsergést most az emberek zavarják meg. A természet s a munka; ünnepel ;e, napon. Azi ütezák népe nagy forgahüu, élénk, mintha vá­sár volna. Az iit „középén társzekerek döczögnek lassan. Telve van holmikkal. Régi lakásból, uj lakásba hurczolkodnak az emberek, mert hiszen május elseje a költözködés napja. Az idén o 'nap poézisét a rideg* próza váltja fel. Az él­tető édes. napsugár helyett • ólomszürke felhők kóvályognak az . ..égen s rövid időközökben megnyílnak az ég csatornái, zubog, hull az cső.' És úgy tetszik, mint­ha az ég lakói, az angyalok sZórako'zás- képen játszanának velünk, földi halan­dókkal, és,csupa kedvtelésből.öntik reánk ezt a sok vizet. No de, ha az első ra­jion ilyen csúnyád bánik velünk a ter­mészet, remélhető,, hogy a.,hónap .többi része duplán adja vissza, azt az elvesz­tett poefeist,-mély thájíife1 haVát; általában véve jellemzi; , . . *:,■ . h * Uj országút a vármegyében. A közlekedés Zsíidápybói kalmárra eddig nem volt valami kellemes^ Mon­dani. is felesleges, hogy; az országút kacskaringps, katyugos, rpssz volt és jóllehet -i^ dány elég közel volt Szat- mái’hoz, a kocsi összeköt etés mégis'na­gyon terhes é^ fáradságos' volt, mely hátrányára volt a forgalomnak. Ez a ; kellemetlen állapit most azonban meg­szűnik, mivel Zsadanyig uj törvényha­tósági, kitűnő, hengereit országutat icé.Szittétbök,' :mely 1 a 'vasút Vonallal parallel haladó,Ildiiig a megejtett tagosítás folytán az egyes birtok testekbe 1 beolvasztották. Mint­hogy azonban ált üj! óískágut a ,fló- moród csatornát két helyen érinti, természetesen a csatornán hidakat Heil, kp^i-eni. ,E tárgyban ErdéWi István főmérnök és I Péthőt György gazdasági tánúcsos: tögnüp helyszíni szerűiét' :arto lak Helynek alapján a napokban megkezdik a hidak építését. Az uj országutat ,a hidak elkészülte után nyomban-átallják a ;fórgalqmnak. * Szerenádok éjszakájai M-a.éjjol, a poetikus •,májusi orgona illatos éj­szakáján, ui;. cünkyugg- yös. virágos ablakok , .pdjp&l sutul meren­genek feliéi* nyosz-iyukon a;,;, vproe csodaszép, bajos leányai. Várják a Szocziálpedagofia az iparosok szolgálatában. A pzopziálís kérdések. megoldásá­nál nagy fontosságú szerepet játszik a pedagógia is, A nemzet kaszlszerlileg két pártra oszlik. Az egyik párt az, melyet a társadalom védőszárnyai alá tereit, oltalmába fogadott, hogy a ta­nulás által belőle embereket neveljen, Ezekre aztán ügyel, érdekükért felszó lul, érettük harczol. A másik rend pe­dig a többség, a,m,oly a produktiv ele­met képviseli, s a mely martalékul van odadobva , az idők, a sors árjának. Nem igen harczolnak, szállnak síkra ügyü­kért, neveltetésükről is csak felületesen gondoskodnak; a maguk erejére van­nak hagyatva, önmaguknak kell küz- dépiök azoké;*l az, érdekekért, a me­lyektől a születés vagy a helyzet meg fosztotta őket. Ezekben a proletárokban aztán szabadon fejlődhetnek ki a. durvább C&I8508S, rfrert hiányzik belőlük az. a mi a széphez," á'l^nemeshez vonzaná öfefetf s..a j ftoVcsrtitó, á ’jjártérdekek kár roB légkörét‘‘siiVjalf. rtugukba.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom