Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-01-15 / 12. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. január 15 12 szám. tolják ki a róla terjesztett álhir szerzőjét, mert haladéktalanul pert akar ellene indítani. Sándor király harczi riadója. Beigrád, január 14. (Saját tudósítónktól.) Nis felszabadításá­nak negyedszázados évfordulója al­kalmából rendezett banketten Sán­dor király nagy feltűnést keltett beszédet mondott. A király a töb­bek közt szószerint a következőket is mondotta: — „Remélem, hogy a szövet­séges czári birodalom segélyével és hatalmas szomszédunk Ausztria Magyarország támogatásával lehet­séges lesz Üszkübig előnyomul­nunk, hogy Szerbiának még fel nem szabadított százait, felszabadítsuk. Petróné büntetése. Budapest, január 14. (Saját tudósítónktól) A budapesti tör­vényszék két napi tárgyalás után, az esküdtek marasztaló verdiktje alapján Petrónét, Erdélyi ékszerész gyilkosát, erős felindulásban el­követett szándékos emberölés és lopásért hat évi fegyházra Ítélte. Az enyhe Ítélet jogászkörök­ben általános feltűnést keltett. A tisztviselők érdeke. Tanuljunk a külföldtől. Szatmár, jan. 14. Hiába tagadnék, hogy számos egészséges eszme születik meg a kül­földön, melyeket nem mindig követnek hazánkban. Pedig bármennyire is haladunk, sőt éppen azért, még sokat tanulhatunk a külföldtől, anélkül, hogy saját nem­zeti jellegünkből kivetkőznünk kellene. Most is egy érdekes és hasznos újításról kell megemlékeznünk, amely a németek életrevalóságát dicséri. Szó van ugyanis arról, hogy Németország­ban tetemes összegeket fordítanak olyan ügyre, melynek czélja a birodalom szol­gálatában álló hivatalnokokat és szol­gákat olcsó és egészséges lakásokkal ellátni. Mennyivel megkönnyítené hasonló eljárás a mi tisztviselőink sorsát; hely­zetűket, magánéletöket, mily hatalma­san támogatnák ilyen intézménynyel. Sőt mi még egy lépéssel tovább is mehetnénk s ezt az újítást a gyárak és másnemű intézetek alkalmazottaira is kiterjeszthetnők. Amortizáczió utján hozzá kellene őket juttatni ahhoz, hogy mindegyik­nek meglegyen a saját kis háza, hogy ennek következtében nagyobb kedvvel dolgozzék és meglegyen a kapocs, mely szorosabban odafüzi őt az édes anyaföldhöz, amelynek eddig csak rögös útjait ismerte. Mert ha mindjárt javítják is a tisztviselők fizetését, sorsuk mégis rossz fog maradni; itt az ideje, hogy a tár­sadalom mostoháinak is kedvében járjunk. A németek éleslátásukkal fölis­merték a fölvetett eszme fontos és üd­vös voltát. Kérdés, vájjon ez az eszme nálunk is visszhangra fog találni és azt tisztviselőink helyzetének javítása érdekében fölfogjuk e karolni? Félúton maradunk, ha a tisztvi- viselöknek csak a fizetésését és nem helyzetüket is javítjuk, csak ha meg- könnyitjiik megélhetésüket, várhatjuk, hogy teljes lelkesedéssel, egész oda­adással felelhessenek meg fontos hiva­tásuknak. SZÍNHÁZ. Keli műsor. Csütörtök : Pogány Gábor. Péntek ■ Baba. — (Bolond.) Rákosi — Szabados- féle nagy operettet közepes ház előtt adták. Közönségünk, úgy látszik még tavalyról emlékezik a „Bolond“-va, mely daczára a nagynevű szerzőinek, nem tartozik a sikerült operettek közé. Pár szép zenei részlettől eltekintve, egyáltalán nincsenek a darabban élvez­hető jelenetek s bizony akaratlanul is ásításokat nyomunk el. Társulatunk énekes személyzetének nagy feladattal kellett megküzdenie, mert az opera- szerű muzsikának rendkívül nehéz rész­letei vannak, melyeknek precziz ének­lése nagy gondosságot és készültséget kíván. Eltekintve egyes ingadozásoktól az előadás elég sikerültnek mondható. A szereplők közül mindenek előtt Fe- renczy Deli lovagja érdemel őszinte dicséretet és igaz elismerést. Megnyerő egyénisége pompásan érvényesült sze­repében ; nem is szólva gyönyörű éne­kéről, melylyel frenetikus tapsra ra­gadta a közönséget. Lányai (Bimbilla) kedvesen játszott és ügyesen mozgott. Gyenge szopránja azonban nem na­gyon birt megküzdeni énekpartiturájá- nak nehézségeivel. Kisebb szerepeik­ben jók voltak Szentes, Krémer, Jávor és a Tor day pár. A krónikái hűség kedvéért megjegyezzük, hogy a czimszerepet Gyárfás Ödön, mint vendég, játszotta. ÚJDONSÁGOK. Jótékonyság a kábel utján. A bankár jószive. A tél idején, mikor beállott az első kemény fagy, a nagyváradi lapok kérték a közönséget, hogy adakozzék a szegények javára s rövid pár nap alatt ezrek gyűltek össze a segélyező moz­galom pénztárában. A nagyváradi lapok révén szer­zett tudomást minderről Rosenbaum Mór fiiadéi fiai bankár, aki Nagyvára­don született és tanult s innen költő zött ki Amerikába. Ott kitűnő üzleti éleslátása, becsületessége és szorgalma által nagy vagyonra tett szert s ma a legtekintélyesebb filadelfiai bankházak egyikének főnöke. A nagyváradi lapok csak most juthattak a bankár kezébe s azoknak hatása alatt régi tanítómesteréhez, Auspitz Adolf isk. igazgatóhoz a kö­vetkező kábelsürgönyt küldölte tegnap : Fiiadéi fia, január 11. Auspitz Adolf iskola igazgató Nagyvárad, Hungary. Megrendülve olvasok a nagyváradi szegények nyo moráról. Azonnali segítségükre 500 koronát küldök, Szíveskedjék a nyo­morgók segélyezésére fordítani. Rosenbaum Mór. És ugyancsak tegnap megjött a bankár berlini ügynökségétől készpénz­ben az 500 korona, Auspitz Adolf igazgató az összeget Gerö Ármin ren­dőrfőkapitánynak adta át, hogy az ál­tala vezetett segélyakció czéljaira for­dítsa. Rosenbaum Mór, a nemes em­berbarát nem először emlékszik meg szülővárosáról. Évről-évre küld jutalom­dijat volt tanárához, hogy azokkal sze- génysorsu jó tanulók segittessenek. Nagy és jó szívre vall, hogy egy más világrészben sem feledkezik meg a helyről, a hol ifjú éveit töltéés önként — igazi amerikai gyorsasággal siet szegénysorsban levő honfitársai segí­tésére. * Személyi hir. Ma rezeiiHen­rik dr., az országos hirü történész, egye­temi tanár, néh. K o vács Lajos, Ma­gyarország egykori kereskedelemügyi ál­lamtitkárának életrajzához való adatok gyűjtése czéljából városunkban időzik. A kiváló vendég K ovács Béla kir. tanfelügyelőnek, az elhunyt nagynevű publiczista fiának a vendége. * A görög katholikusok újéve. Gör. katholikus polgártársainknak teg­nap volt az újéve. A szatmári gör. kath. templomban Papp Lajos gör. kath. lelkész tartott az újév alkalmából isteniliszteletet, mely alkalomból a hí­vők sokasága egészen megtöltötte a templomot. A szentbeszédet ugyancsak Papp Lajos lelkész tartotta, a nála megszokott hazafias szellemben. Az istentisztelet után a gör. kath. egyház vezető férfiai testületileg tisztelegtek Papp Lajosnál és meleg szavakban tolmácsolták az újév alkalmából sze­rencse kivánataikat. * Gsendőrkerületi székhely Debreczenben. A képviselőház ked di ülésén a bevándorlási törvényja­vaslat letárgyalása után a három uj csendőrkerületi székhely felállítását vette tárgyalás alá. az előadói javaslat a kerületi székhelyeket Debreczenben, Nagy-Szehenben, Nagy-Szombaton javasolja felál­lítani. Bedőházy János Nagysze­ben helyett Marosvásárhelyt java­solta. Széli Kálmán határozati ja­vaslatot nyújtott be, melyben Nagy­szeben helyett Brassót ajánlta. A miniszterelnök javaslatát elfogadták s a Ház az uj csendőrkerületi szék­helyekül Debreczent, Brassót és Nagyszombatot jelölte ki. Ezzel a hírrel kapcsolatban csak azt jegyez­zük meg, hogy valóban csodálatos, mikép valahányszor holmi uj köz- intézmények létesítéséről szó esik a képviselőházban, a mi városunk : Szatmár soha sem kerül szóba. Hogy mi is kapjunk valamit, arról, úgy látszik, egyszersmindenkora le kell mondanunk. Csak gondoljuk el: mi mindent harácsolt már el előlünk a rengeteg milliókkal ren­delkező, dúsgazdag Uebreczen, amely amúgy is csaknem beleiül már a maga zsírjába. A zsíros városba tették az üzletvezetőséget, a kir. táblát, a dohány-gyárat, a gépjavító műhelyt; most legutóbb javító­intézetet is kapott és ime a har­madik csendőrkerületi székhelyet is ezüst tálezán viszi elébe a bölcs kormány. Vájjon geográfiái fekvé­sénél fogva Szatmár nem-e alkal­masabb lenne erre a czélra? Talán nem volna még késő, ha úgy oda­fent, mint a mi intéző köreink ide- lent gondolkoznának kissé ezen s ha lehetne, gyarapitana bennünket is a magas kormány valami nagyobb állami intézménynyel — ennyi sok mellőztetés után. * A vadkörtefák újbóli elárvere­zése. A város tulajdonát képező vad­körtefákat tegnap délután árverezte el Petliő György gazdasági tanácsos másodszor, mert a városi tanács ke­vésnek találta a vadkörtefákért az első árverés alkalmával tett ajánlatot. A tegnapi árverésen a legmagasabb aján­latot Kovács Demeter tette, 140 ko­ronát kínálva a vadkörtefákért. * Mezőgazdasági kurzusok. A földmivelésügyi miniszter több mint hét éve háziipari oktatást vezetett be a földmives iskolákba. Az oktatás mezőgazdasági háziipari tanfolyamok keretében történik. Egészen mostanáig mintegy 100 kurzus állott fenn. A kur­zusok számát legújabban az ország minden vidékére kiterjedőleg 850-re emelték fel. Felsőmagyarországon a következő községek jutnak mezőgazda- sági háziipari kurzushoz: Técső, Visk, Hosszumező, Dombó, Kővesliget, Lip­cse, Záhony, Lelesz-Polyán, Gesztely, Ludmács, Páczin, Szöllőske, Nagy- Rozvágy, Borsi, Botyán, Tőketerebes és Tarczal. * Dankó Pista utolsó kívánsága. Danlcó Pista végső tusáját vivja a ha­lállal. A nagy nótafa utolsó kívánsága, hogy ha majd dobogni megszűnik szive, vigyék vissza szülővárosába és ott te­messék el a szegedi temetőbe, mert annak édes anyaföldjében édesebb lesz a nyugalom. A fővárosi iró- és mű­vészvilágának kitűnőségei : Jókai Mór, Rákosi Jenő, Fadrusz János, Kiss Jó­zsef, dr. Váradi Antal, Herczegh Fe- rencz s még vagy húsz iró kérvényt intéztek Szeged város tanácsához, hogy méltányolva nagy szülöttének a magyar dalköltészet terén szerzett halhatatlan érdemeit, halála esetén hozassa haza holttestét s forró kívánsága szerint a szegedi földbe, az édes szülötte föld pihentető hantja alá temesse e . Hisz- szük, hogy a város tanácsa, ha a szo­morú haláleset bekövetkezne, teljesiti hírneves szülötte utolsó kívánságát s az ország legkitűnőbb íróinak kérését. * Uj önálló törvényhatóság. Az önálló törvényhatósági jogú városok száma huszonnégy. Ez a szám legkö­zelebb egygyel megnövekszik : a ha­talmasan fejlődő társadalmi, kereske­delmi s közművelődési téren egyaránt életerős Miskolcz városa nemsokára megkapja az önálló törvényhatósági jogot. Mint értesülünk, Széli lálmán miniszterelnök márczius hónapban ter­jeszti be a képviselöház elé a Miskolcz városának önálló törvényhatósági jog­gal felruházásáról szóló törvényjavas­latot. Szatmár örömmel fogadja Mis­kolcz város önállósítását a rokonság révén, melyet Miskolczczal a modem haladásban s független viselkedésben tart. Ez önállóság hozza meg Miskolcz számára a haladás minden biztosí­tékát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom