Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-24 / 93. szám
2 Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április 24. 93 szám Őrült az Andrássy-uton. Budapest, április 23. (Saját tudósítónktól.) Az rAndrássv utón ma délután egy örült ember dühöngése tartotta izgatottságban a járókelőket. A szerencsétlen ember Molnár Lajos Korpona város volt rendőrfőkapitánya. Mindenkibe bele kötött s több embert le akart szúrni. A rendőrségen kiderült, hogy Molnárt felfüggesztették állásától s azóta Budapesten koldulásból él. A szerencsétlent beszállították a Lipótmezei tébolydába. Kisgazdák útbaigazítása. Szatmár, április 23. Nagy- és kisbirtokosaink gazdaságai egész czélszerüen vannak berendezve. A magyar gazda sokoldalúságát, képességét mutatja, hogy minden talpalatnyi földet okszerűen tud kihasználni és igy bátran kelhet versenyre a külföldi gazdászokkal. Hogy boldogul- hatása ennek daczára mind nehezebbé válik, annak okát a mostani válságos időkben, nem kevésbbé pedig az újabb termelési ágak berendezéséhez szükséges töke hiányában kell keresnünk. A kor szellemével tartó haladással, a gazdasági kultúra fejlettségével egyátalán nem, vagy csak igen szórványosan találkozunk a kisgazdáknál, a kiknek kezében van a hazai föld legnagyobb része. És úgy a növénytermelés, mint az állattenyésztés vagy a ta- lajmivelés, a mint azokat a kisgazdák mai nap folytatják, sok tekintetben nem felelnek meg a kivánalmaknak. A kisgazdák gazdasági művelődését, régi, maradi, hibás elveiknek megváltoztatását és az okszerű gazdálkodás megismertetését ezélzó több intézményünk van. E czélt szolgálják a földművelésügyi iskolák, tanfolyamok, népszerű felolvasások. Ezek mellett azonban megfontolásra érdemes az a terv, melyet újabban egy tehetséges szakférfi nagy tudással fejtegetett. Szerinte leg- hivatottabb eszköze e ezélnak a minden vármegyében felállítandó népies mintagazdaságok, melyek felügyelet, ellenőrzés tekintetében a megyei gazdasági egyesületeknek lennének alárendelve. A felolvasásokkal nagyobb eredményt elérni nem lehet. Nagyon ritkán fordul elő, hogy a parasztgazda az ily alkalommal követésre ajánlott eszméket a gyakorlatba átvinné. Épp ezért czélszerü és üdvös hatású az az eszme, mely a mintagazdaságok tanulmányképen való meg- megtekintését czélozza. Vasárnap vagy ünnepnapokon, a mikor pihen a gazda, szabad idejét a mintagazgaság megtekintésének szentelhetné és sokféle okulást találhatna. A vezető megmagyarázná az okszerű gazdálkodás előnyeit, melyeket mindjárt a természetből vett példákkal illusztrálhatna. Csak igy, ha kézzel foghatóan, szemmel láthatóan bizonyíthatjuk be, hogy az ősapáktól örökölt irány már elmúlt és hogy a mai viszonyok között már há- ládatian dolog a régi módi gazdálko dást tovább folytatni; csak igy lehet rábírni a kisbirtokosokat, a paraszt- gazdákat, hogy a korral haludva gazdaságukat czélszerüen vezessék. A gazda aztán — a látottakon okulva — óvatosságból egyelőre csak kis mértékben próbálkozik meg, meg honosítani azt, a mi érdeklődéséi, fi gyeimét leginkább megragadta. A tanulmányút vezetőjének kötelessége az tán e próbák iránt érdeklődni, tana csókát adni és kijavítani azokat a hibákat, melyek a látottak és hallottak helytelen felfogásából eredtek. Nem kell ezt minden gazdával egyenkint elvégezni, elég, ha egybehívja őket vasárnaponkint, a mikor egy füst alatt valamennyiöket a szükséges felvilágosításokkal láthatja el. Ez lenne az az életrevaló, czélszerü intézmény, mely hivatva volna a hisgazdák állapotán javítani, amennyiben okszerű gazdálkodás révén fokozott jövedelemre tehetnének szert. A póruljárt fényképész. A ki meghívás nélkül fotografált. Saját tudósitónktól. Szatmár, április 23. Az ipartörvények amennyire csak lehet megvédik az iparosok érdekeit. Nem egy ízben történt már meg, hogy avatatlan emberek lcontárkodtak bele a tisztességes iparosok munkájába. Különösen pedig az ipar olyan ágában követték el a legtöbb visszaélést, a mely iparágak szorosan véve inkább a művészetek körébe vágnak. Ilyen például a fényképészet is a melyet eddig boldog-boldogtalan űzött, a nélkül, hogy a professzionatus fényképész felszólalhatott volna a kontárkodás ellen. Mióta a megrendelések gyűjtését törvénynyel szabályozták, az iparosok érdekei hathatósabb védelem alatt vannak. A fényképészet volt még csak az, a melyet az uj törvény daczára ipar- szerüleg űzhetett bárki. A kereskedelemügyi miniszter ennek folytán nemrégiben rendeletileg szabályozta a fényképészetet és kimondta, hogy a fényképészet müipar s igy mint ilyet csakis ipurengedélylyel lehet folytatni. Ha tehát valaki iparengedély nélkül pénzért készít fotográfiákat, az illető kihágást követ el és a megrendelések gyűjtéséről szóló törvény értelmében szigorú büntetés alá esik. Szatmáron is fordult elő a napokban ilyen iparügyi kihágás, a melyet a rendőrség tegnap tárgyalt. Az ügyben egy budapesti fényképész szerepel, a ki lejött Szatmárra s itt engedély nélkül fényképfelvételeket eszközölt. A budapesti fényképészt Hollósi József szatmári fényirda tulajdonos feljelentette az első fokú iparhótóság- nál, amely iparügyi kihágás miatt felelősségre is vonta. Az esetről tudósitónk a következőket jelenti: Beck Árpád budapesti fényképész néhány nap előtt Szatmárra érkezett, hogy a közelgő évzáró vizsgálatok alkalmából a helybeli középisko Iák tanulóit lefényképezze. Beck fölkereste a katholikus fögymnázium és protestáns leányiskola igazgatóit s előadta, hogy a növendékekről csoport és tabló képeket óhajt felvenni A főgymnásium 11 osztályának tanulóit le is fotografálta, de felvételeket eszközölt a leányiskolában is. A fényképész mesésen olcsó árakat szabott, úgy hogy tömeges megrendelést kapott a tanuló ifjúságtól. Hollósi József szatmári fényképésznek tudomására jutott Beck Árpád jogtalan üzérkedése, melylycl valamennyi helybeli fényképésznek nagy károkat okozott, s feljelentette az esetet Tankóczi Gyula főkapitánynál. A rendőrség tegnap tartotta meg ez ügyben a tárgyalást. Beck Árpád bevallotta, hogy megrendeléseket gyűjtött fényképekre. A főkapitány azon kérdésére, hogy ipar engedélye volt e erre a czélra, kijelentette, hogy nem volt, s elmondta azt is, hogy minden meghívás, vagy felszólítás nélkül jött Szatmárra fotografálni. A rendőrség bebizonyitottnak látta a megrendelések gyűjtéséről szóló törvény megsértését s ezért Beck Árpádot 8 napi elzárásra és 100 korona pénzbüntetésre, behajthatatlanság esetén újabb 5 napi fogházra Ítélte. Az ítéletet azzal indokolja az iparhatóság, hogy Beck az ipartörvény azon szakaszát lépte át, mely arról szól, hogy valamely iparos a lakhelyén kívüli iparos vagy kereskedőnél csakis előzetes meghívás folytán és akkor is megjelölt árukra szóló megrendelések felvételére jelenhetik meg. Magán felet podig meghívás nélkül egyáltalán felnem kereshet. Az indokolás továbbá áttér arra, hogy Beck maga is beismerte a feljelentés alapját képező kihágást sőt olcsó ajánlatával világosan kifejezte azt, hogy a helybeli fényképészekkel tisztességtelen módon akar versenyezni. Beck Árpád az Ítélet ellen felebbezést jelentett be, mig Hollóssi József megnyugodott az Ítéletben. A városok törvénye. tv A polgármesterek idei ülése. Szatmár, április 23. Tudvalevő dolog, hogy a magyar országi városok külön városi törvény alkotásával akarják rendoztetni a vármegyékétől sokban elütő, sajátos viszonyaikat. Ez a törekvés akkor vált határozott mozgalommá, amikor a polgár- mesterek évi gyülésezése Zechmeister győri po’gármester kezdeményezésére megkezdődött. A legutóbbi aradi gyűlésen végre napirendre tűzték a kérdést s fölkérve az összes városokat, hogy sajátjavaslataikat tegyék meg, az anyag földolgozásával Tóth Pál dr. szegedi h. polgármestert bízták meg. A polgármesterek ideikongresszusa május 18-án lesz Debreczenhen s a törvényhatósági jogú városok polgár- mesterei úgyszólván kizárólag azért gyűlnek össze, hogy ezt az ezidőszerint mindennél fontosabb törvénykérdésüket megvitassák. A kongresszusra vonatkozólag Zechmeister Károly győri polgármester a következő átiratot intézte Pap Géza szatmári polgármesterhez: Tisztelt Kartárs úr ! A múlt évben Szegeden tartott polgármesteri értekezlet 10. sz. határozata alapján az összes törvényhatósági joggal biró városok polgármestereinek értekezletét f. 1903. évi május hó 18-ik napjának délelőtti 9 órájára Dehreczenhe, a városház nagytermébe összehívom. Van szerencsém arra Czimedet tisztelettel meghívni azon megjegyzéssel^ hogy igen kívánatos Tisztelt Kartárs úr személyes részvétele, ha azonban akadályozva volna, szíveskedjék önmaga helyett megbízottat küldeni. Ha Tisztelt Kartárs úr az értekezletre önmagán, vagy kiküldöttjén kívül más városbeli férfiak részvételét is szükségesnek tartaná, ezen meghívást azokra szólónak is tekinteni móltóztassék. Az eddig megállapított tárgysorozat a következő: 1. Komlóssy Artur alelnök lemondása és helyének betöltése. 2. Elnök jelentése a városok vagyoni viszonyainak mielőbbi rendezését kérő feliratoknak az összes városok kiküldötteiből és képviselőiből álló küldöttség által Széli Kálmán belügyminiszternek együttesen történt átadásáról. (Szegedi értekezlet 6. sz. határozat.) 3. A külön városi törvénybe felveendő irányelvek felett dr. Tóth Pál szegedi h. polgármester előadása. 4. Az 1904. évi értekezlet elnökének 2 alelnökének megválasztása. Ha tisztelt Kartárs urnák ezen értekezleten tárgyalandó valamely indítványa lenne, hivatkozással az aradi értekezlet 9. sz. határozatára, felkérem, hogy azt mihamarabb hozzám juttatni s lehetőleg a többi karfásakkal is közölni szíveskedjék. Van szerencsém végül értesíteni, hogy Debreczenben a helyi teendőket Kovács József polgármester látja el, akihez előzetes felvilágosítás iránti kérelmek, valamint a résztvevők neveit s azok Debreczenbe érkezésének idejét tartalmazó bejelentések kellő időben intézendők. Maradtam őszinte és meleg üdvözlésem kifejezése mellett tisztelt Kartárs Urnák készséges hive. Győrött, 1903. április hó 18-án. Zechmeister, kir. tanácsos polgármester. Pap Géza polgármester ezt a meghívót beterjeszti a májusi közgyűlés elé, mely esetleg a polgármesteren kivül más tagokat is ki fog küldeni a fontos gyűlésre. Mint Szeged-röl jelentik, Tóth Pál dr. helyettes polgármester már hozzáfogott a városi törvény alkotására vonatkozó javaslat kidolgozásához Szatmár, Kecskemét, Zombor, Nagyvárad, Győr és Arad városok polgármesterei már rég elküldötték a maguk elaborá- tumát, melyek a városok összes viszonyait, érdekeit, jogait, kötelességeit érintő és újra rendező törvény előkészítő munkájának alapjául szolgálnak. SZÍNHÁZ. — (A kolozsvári színház szub- vencziója.) Nagy feltűnést keltő határozatot hozott a belügyminisztérium a kolozsvári színház szukvencziója ügyében. A betügyminisztorium a kolozsvári Nemzeti Színház ez évi 56.000 koronányi szubvencziójából 24.000 koronát visszatart azért, mert a színház igazgatósága nem tett eleget szerződéses kötelezettségeinek. A színház igazgatójával ugyanis azt a feltételt kötötték, hogy köteles oly művészi személyzetet tartani, melynek havi fizetése 16.000 koronát tegyen ki. A kormány ugyanis ezzel akarta kényszeríteni az igazgatót arra, hogy megAz egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS ái G Ltd apgol gyapjúszövet gyárosnak SZATMÁRON \A/FR7 GíYI II A és gyapjúszövet kereskedőnél egyedüli raktára: VJ I ULM Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közönség «gyeimét idény Újdonságaira.
