Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-23 / 92. szám
S Z A T M A R í II I R L A P 1903. április 23. 92 srám. 2 Szatmár, C3ütiirtök zolt: „Segítség, meg akarnak ölni!“ A rendőrök a főkapitányságra vitték, ahol kiderült, hogy Padescu Katalinnak hívják, Münchenből jött, ahol román kultusminister támogatása mellett egy ottani hires festőiskolában tanult. Súlyos idegbaja miatt hazájába, Bukarestbe akaJt utazni, de Budapestre érve kitört rajta az őrültség. A szerencsétlen nőt a Rókus-kórházba szállították. Utazás a konverzió körül. Egy homályos átirat, Szatmár, április 22. Az elhamarkodott konverziós közgyűlési határozaton reparálni, mint lapunk tegnapi számában megírtuk, Pap Géza polgármester, ma szerdán délután Budapestre utazott. A vá’lozott helyzet folytán a polgármester — ujabbi tárgyalásokba bocsátkozik a Jelzálog Hitelbankkal s — saját szavait czi- táljuk — „minden lehetőt elkövet.“ A polgármesternek ez a kijelentése más körülmények között, t. i., ha a konverzió megkötése nem volna még közgyűlési határozattal szankczionálva, megengedjük, hogy alkalmas lenne a kedélyek megnyugtatására, de mert az odiozus ügy éppen ellenkezőleg áll, a po'gár- mester stereotip kijelentésében nem találjuk meg a kellő garancziát arra nézve, hogy konverziónkat minden körülmények között — akár a Jelzálog Hitelbankkal, akár más pénzintézettel — kedvezőbb feltételek mellett bonyolíthatjuk le. És ezt az aggályt látszik megerősíteni az a tanácsi átirat, melyet a polgármester ama bizottsági tagokhoz intézett válaszul, akik írásban is arra kérték, hogy konverziónkat Pozsony város konverziójához hasonlóan kedvező feltételek mellett eszközölje ki a Jelzálog Hitelbanknál, vagy ha ott nem lehetséges, más pénzintézetnél. A nevezett tanácsi átiratnak egy paszszusa ugyanis szóról-szóra igy hangzik: „ . . . egyúttal a polgármester megbízást nyert a tanácstól, hogy személyesen lépjen a Magyar Jelzálog Hitelbankkal érintkezésbe s a mennyiben a tárgyalások arról győznék meg, hogy a város közönsége kedvezőbb feltételek mellett bonyolíthatja le a konverziós műveletet — szintén személyes közbenjárás mellett -- a belügyminisztériumhoz felterjesztett ira tokát újabb tárgyalás végett küldesse vissza.“ Az átiratnak ez a passzusa semmi esetre sem azt fejezi ki, a mit a változott viszonyok folytán a város közönsége joggal megkövetelhet, a mennyiben nem tesz említést ama körülményről, hogy „ha a Jelzálog Hitelbank esetleg nem hajlandó a pozsonyi föltételek mellett nekünk is konvertálni, akkor más pénzintézettel fog érintkezésbe lépni a polgár- mester.* ■ Az ügy rendkívüli fontossága kívánja meg, hogy a tanács átiratának eme homályos kitételét szóvá tegyük és minden olyan — akár szóbeli, akár írásbeli — nyilatkozatot, a mi félreértésekre szolgálhat, jóeleve tisztázzuk. Elég volt ezt a fontos ügyet egyszer elhamarkodni, a miből tanulságot meríthetünk egyúttal, hogy a jövőben a legnagyobb körültekintéssel és óvatossággal járjunk el benne. Ismételjük : nem akarunk a tanácsi átiratból különös kázust csinálni, s magunk is abban a véleményben vagyunk. hogy az átiratnak eme paszszusa inkább fölületes „elírás,“ mint olyan tendenczia, a mit könnyen ki lehet belőle magyarázni. A nevezett átirat egyébként szó- szerint a következő : 8839—1903. szám. Nagyságos Veréczy Antal bizottsági tag urnák Helyben. A városi' kölcsönök konverzió ügyében több bizottsági tag részéről beadott kérdésemre, értesítjük Nagyságodat, mint a kérelmet első sorban aláirt bizottsági tagot, hogy a polgár- mester úrtól szóbelileg nyert értesülés szerint Pozsony városát azonnal megkereste annak közlésére, hogy a beadványban a magyar Pénzügy czimii lap nyomán felsorolt kölcsön feltételek tényleg megajánltattak-e, — egyúttal a polgármester megbízást nyert a tanácstól, hogy személyesen lépjen a magyar jelzálog hitelbankkal érintkezésbe s a mennyiben a tárgyalások arról győznék meg, hogy a város közönsége kedvezőbb feltételek mellett bonyolíthatja le a konverziós műveletet — szintén személyes közbenjárás mellett — a belügyminisztériumhoz felterjesztett iratokat, újabb tárgyalás végeit küldesse vissza. A kérelem oly értelemben, hogy a tanács egy a bizottsági tagok többsége által elfogadott és befejezett ügyet közgyűlési felhatalmazás nélkül visszakérjen, nem volt teljesíthető, azonban a fentiekben azt hisszük, kellő intézkedés van téve arra nézve, hogy a kölcsönügy kedvezőbb megoldás reményében is annak esetére ujabbi bizottsági tárgyalásra beterjesztését — a melyről a polgármester eljárása eredményeként — a bizottsági tag urak újabban tudomásba fognak helyeztetni — addig is a fenti számú beadványba ebben válaszolunk s kérjük erről a beadványt aláirt többi bizottsági tag urak szives értesítését. Szatmár Németiben a városi tanácsnak 1903. évi április hó 21-én tartolt üléséből. Pap Géza, polgármester. Kuruzsló csavargók. Gsodadoktorok üzelmei. Saját tudósítónktól. Szatmár. április 22. Csak a napokban adtunk hirt arról, hogy Szatinármegye területén két csavargó Rudolf trónörökös neve alatt szélhárnoskodott. Most újabban ismét veszedelmes szédelgésnek jött nyomára a csendőrség. Három rovott múltú alak került tegnap hurokra, a kik a csalásnak egy egészen uj fajtájával próbálkoztak meg. És úgy látszik vármegyénk kitűnő talaj arra, hogy az ilyen szédelgők sikereket érjenek el. Három ,csoda doktor“-ról van most szó, a kik bekalandozták a falvakat s kuruzslással akarlak segíteni a szenvedő falusi embereken. Különféle hókusz-pókuszokkal igyekeztek bebizonyítani, hogy ők igazi, csodás tudó mánynyal rendelkeznek, a mely biztos gyógyhatással van a nehéz kórok ellen. A csodadoktorok működése tudomására jutott a csendőrségnek is. mely szerencsésen elfogta őket. A szédelgők latartóztatásáról a következőket jelenti tudósítónk: Veszedelmes kuruzslók kerültek tegnap az ügyészség börtönébe. A na pókban fogták el a váralyi csendőrök. A jeles firmák megfordultak Duruzsa Stener és Kis-Bung községekben, a hol ingyen gyógykezelést hirdettek a szenvedő embereknek. A csalók felosztották magok között a munkát. Kettő kiszimatolta, hogy melyik parasztgazda házánál van beteg s ezután beállítottak oda. Elmondták, hogy ők a persa sah és a kínai anyacsészávné orvosainál tanulták mesterségüket és biztosan kitudják gyógyítani a nehéz beteget. A csalók Steiszer Antal, Kodra Iván és Bilke Ferencz, a ki a „csoda doktort“ adta kellő grandezzával, inig a két e'öbbi az asszistensek voltak. A csendőrségen bevallották, hogy Duruzsa községben beállítottak Andreán János jómódú gazdához, n kinek a felesége már két év óta ágyban fekvő beteg. Telebeszólték a gazda fejét, hogy okvetlen kigyógyitják az asszonyt. A férjet hamarosan eltávolították a háztól. Kiküldték a keresztutra, hogy az ott levő kőrakásból hozzon el egy jó kora kődarabot, mert arra szükség van a „mütét“-nél. Mig a férj távol volt a két csaló feltörte a másik szobában lévő szekrényt s abból több száz korona készpénzt vettek ki. A jó fogással persze odább álltak s csak Bilke maradt a beteg mellett, aki meg várta a férjet. Elmondta, hogy bekötözte az asszony fejét, de addig ne nyúljon hozzá, a mig ö vissza nem tér. Andreán híven betartotta a csaló tanácsát, de midőn látta, hogy két óra is elmúlt már távozása óla, körülnézett a szobában s akkor vette észre, hogy a jó madarak meglopták. Hasonlóan cselekedtek még számos községben, s mintegy tizenegy csalást és lopást követtek el. A letartóztatásuk alkalmával megmotozták őket a csendőrök és mintegy 200 korona készpénzt, azonfelül különféle üvegeket és ruhanemüeket találtak náluk. A csendőrség most erélyes vizsgálatot indított meg ez ügyben, mert nincs kizárva, hogy a szedelgők lelkét egyéb bűn is terheli. A jeles firmák mind rovott múltú csavargók, a kik már több Ízben ültek hasonló csalásért és betörésért az ország csak nem minden fegyintéze tében. A szatmári kir. törvényszék vizs- gálóbirája is legközelebb kihallgatja őket. ÚJDONSÁGOK. A sorozás elhalasztása. Budapesti tudósítónk tavirata alapján megírtuk már, hogy Fejérváry honvédelmi miniszter az obstrukezió miatt egy rendeletével a sorozást újból elhalasztotta, még pedig junius havára. A jelzett miniszteri rendelet tegnap érkezett meg Szatmár városához, Eszerint a f. évi május hó 4-én kezdődő és junius 20-án végződő sorozások időszaka további esetleges in tézkedésig junius hó 2-án kezdődnek és tartjuk 25-ig. A körrendelet utasítja a sorozó bizottságot az ujonezozás uj idejének meghirdetésére és uj sorozási tervezetek elkészítésére. Kivételesen az idz rövidségére való tekintettel megengedi a miniszter, hogy a tervek fel- terjesztés előtt a sorozó járási tisztviselőkkel közöltessenek. A konvédelmi miniszter rendeleté különben a tegnapi hivatalos lapban is megjelent és főbb pontjai a következők : Miután a folyó évben kiállítandó ujonezok megajánlásáról szóló törvényjavaslat a törvényhozás által talán mégis akként és oly időponton fog elfogadtatni és törvényerőre emeltetni, hogy annak alapján az immár több Ízben ismételten elhalasztott ezidei fö- sorozás a folyó évi junius 2 ától f. évi julius 25-ig terjedő időszak alatt végrehajtható lesz: Ennélfogva felhívom a törvényhatóságot, hogy a folyó évi ujonezozási, utazási és működési tervezeteket az emlitett 70.000 számú kőrrendelelemmel megküldött minta szerint az illetékes császári és királyi hadkiegészítési kerületi és honvédki- egószitő parancsnokságokkal egyetér- töleg, ismételten s oly módon állapítsa meg, hogy az idei fősorozás esetleg a folyó évi junius 2-töl folyó évi julius 25-ig terjedő időtartam alatt lgyen foganatosítható és végrehajtható. Az egyetértőleg újonnan szerkesztendő tervezetek, melyekbe a sorozó bizottságok polgári elnökeiuek és polgári orvosainak nevei, valamint a felhívott álláskötelesek száma is pontosan bejegyzendők, hozzánk esetleges jóváhagyás végett mielőbb, de legkésőbb folyó évi május 15 ig okvetlen felterjesztendök. Az idöelötti önkéntes beléphetést, valamint a vegyes felülvizsgálatokat és a külföldön tartózkodó magyar honosságú álláskötelesek megvizsgálását és sorozó bizottság elé vezettetésót illetőleg ezúttal ismételten csak ezen most emlitett 5000—Villa, és a fentebb már hivatkozott 23.500—Villa, számú körrendeletéirnbon ezek iránt foglaltakra utalok s az ezen körrende- leleimben pontos betartására a törvényhatóság különös figyelmét felhívom. * Az Árpád-utcza mizériái. Az Árpád-utcza lakosságának van egy régi vágya, mely azonban nehezen megy teljesedésbe. És ez az Árpád utcza nyilt árkának betömése. Már mi is több Ízben irtunk róla s a város tanácsa nem régiben elhatározta, hogy a nyílt árkot betömeti, mert azt közegészségi szempontból a városi tiszti főorvos is javasolta. Ámde a betöméssel még nem szűntek meg az Árpád utcza mizériái. A mélyebb helyeken, melyeknek okszerű feltöltéséröl nem gondoskodott a tanács, valóságos tavak és mocsarak képződnek, mert az utczán összegyűlendő esőviz, az árok betömése folytán levezetést nem talál. Ezek a mocsaras helyek nemcsak a közegészség, de a közlekedés szempontjából is károsak. Felhívjuk erre a körülményre az intéző körök figyelmét, mert ideje lenne már, ha az Árpád utcza egyszer szakszerűen rendezve volna. E tárgyban különben — mint értesülünk — a legközelebbi városi közgyűlésen tömeges felszólalások lesznek. * Nem lesz szabadságolás, Arról értesülünk, hogy a hadügyi kormány, mivel most már nem lehet arra reménye, hogy az ujoncz- jutalékot idejekorán megszavazza a
