Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-22 / 91. szám
S Z A T MAKI HÍRLAP. 4 Szat«ár, szerda ját, a hol egy évi jótállás mellett csak 80 krért javit minden órát. 1 zsebóra rugó 40 kr, 1 zsebóra hajszálrugó 50 kr, 1 üveg 5 kr, 1 mutató 5 kr. Mindenféle ékszerjavitás elvállaltatik. Raktáron tart mindennemű, zseb, inga, fali és ébresztő órákat, valamint mindenféléi látszerészi czikkeket, a legju- tányosabb árak mellett. Lővinger József Szatmár, Deáktér 17. Felkéri mindazon ügyfeleit, akik nála osztály sorsjegyet vásároltak, hogy nyereményeik felvétele végett üzletébe elfáradni szíveskedjenek, a hol azokat levonás nélkül rögtön kifizeti. Egyidejűleg tudatja, hogy a következő XlI-ik játék első osztályára szóló sorsjegyek mér kaphatók. 1 nyolczad, I kor. 50 fillér, 1 negyed 3 korona, 1 keted 6 korona, 1 egész 12 korona. x Mindenkit érdekel, hogy csinos és tartós czipője legyen, aki ilyet akar, az forduljon bizalommal a magyar iparoshoz Miklósi utódához a színházzal szemben, a hol a legszebb kivitelben mérték után Chevró, lakk, boksz és színes czipöktől kezdve a legerősebb vízhatlan vadászcsizmáig készülnek. Raktáron tart mindenféle színes bőröket és a legjobb minőségű czipőkenőcsöket, mindenfajta bőr és szőr zsinórokat. Vidéki megrendelések a legpontosaabban teljesittetnek. x Szatmár és Vidéke elsőrangú czipőraktára Vlija János Szatmár, (Keresztes-ház.) Ajánlja a n. é. közönség szives figyelmébe az újonnan érkezett férfi, női és gyermek tavaszi és nyári czipő különlegességeit, a legelegánsabb és legújabb divat szerint, a legjutányo sabb árak mellett. MULATSÁGOK. — Postások mulatsága. A tavaszi tánezmulatságok között bizonyára a legsikerülíebb lesz az a majális, melyet Merkur is en fürge hírei, a postások rendeznek. Egy napon ők is beszüntetik a munkát s mulatni fognak, mert hisz rájuk fér a pihenés. Vigadni akarnak azok az emberek is, kik nap nap mellett megjelennek, hogy piros pecsétes levélben adják tudtunkra a jó kireket. Mulatságot rendeznek a leggyorsabb emberek a jövő hó közepén s a mulatságról a következő meghívót bocsájtot'ák ki: A szatmár-németi kir. posta- távirda altisztek és szolgák a nagyváradi posta táv. igazgatóság kerületében fenálló özvegyek és árváikat segítő és temetkezési egyesületek alapja javára Szatmár-Németiben 1903. év Május hó 16 án a Kossuthkerti kioszkban Oláh Feri 12 tagú jól szervezett zenekara közreműködésével jótékony- czélu zártkörű majálist rendeznek. E G V L E T. — 0e épési felhívás azorsz. tanítói segélyegyesületbe. — Bodnár György szatmári kir. segédtanfelügyelő felhívást bocsátott ki azokhoz a tanítókhoz, kik még eddig nem voltak tagjai az Eötvös-alap“-n&k, hogy ezen emberbaráti és nemes feladatokat teljesítő egyesületbe, mely a megszorult tanítókat, azok özvegyeit és árváit segélyezi és gondozza, saját jól felfogott érdekükben lépjenek be. — Hisszük, hogy ezen lelkeshangu felhívásnak mihamarabb meg lesz az óhajtott eredménye. T A N Ü G Y. A hitoktatók fizetése, A,,Szatmári Hírlap“ egyik múlt heti számában megírtuk, hogy nagy most az öröm a szatmári hitoktatók körében, mert a vallás- és közoktatás- ügyi miniszter fölemelte a fizetésüket. Tény, hogy a hitoktatók kaptak némi fizetósjavitást, de mint értesülünk, ez korántsem elégíti még ki a szatmári hitoktatók igényeit s nem nagyon örülnek a „fizetésemelésnek.“ Minapi hírünkre egyóbbkónt „egy hitoktató“ aláírással ma az alábbi közleményt kaptuk: T. Szereesztő Ur ! Becses lapja szombati, áprillÖ-iki számában „A szatmári hitoktatók ti- zetés emelése“ czimón egy czikkecske jelent meg az „Újdonságok“ rovatában, mely szerint mi közöttünk, szatmári hitoktatók között nagy az öröm a közoktatásügyi miniszter ur amaz intézkedése folytán, hogy az állami elemi iskolában tartott évi 1—1 óráért 40, mond negyven korona honoráriumot utalványozott számunkra. Hát éppen ellenkezőleg áll a dolog T. Szerkesztő Ur. A miniszter ur eme döntése felett igenis mindnyájan meg- botránkoztunk, ahelyett, hogy örvendeztünk volna, hiszen ez nem tiszteletdija, hanem igazán szógyendija a hitoktatók fáradozásainak; ennyi jut heti órájáért az avasban oklevél nélkül működő dászkálnak is, nem egy egyetemi képzettséggel biró hitoktatónak. De meg ennyiből hogy is lehet megélni Szatmáron egy úri embernek? Tegyünk csak egy kis számadást; Azt hiszem hetenként 24 órát tartani egy embernek, nagyon is elég. Kapna ezért 960 koronát, vagyis 480 forintot. Ebből legkevesebbet 200 forintot lakásra, ruházatra 100-at számítva; ha soha beteg nem lesz, ha semmiféle élvezetekben részt nem vesz, pld. nem dohányzik, színházba nem jár, csupán katonazenét hallgat a korzón; élelmezésért fog fizethetni egy évben 180 forintot, ha ugyan ad ennyiért neki Márkus Márton a Pannóniában. Hát ezek után beláthatja T. Szerkesztő ur, hogy a hitoktatók szive nem dobog oly szerfelett az örömtől erre a legújabb fizetés felemelésre. Szatmár szab. kir, város az ipa- ros-tanoncz iskolában órákat adó tanítókat, ugyancsak a kereskedelmi iskolában foglalkozókat is — ez utóbbi helyen a hitoktatókat is heti egy óráért elég méltányosan 100 koronával díjazza ; ehhez viszonyítva a miniszter ur által engedélyezett 40 korona igazán csak alamizsna. De mi egy kicsit meg is tréfáltat- tunk. A Miniszter ür ugyanis a kérdés megoldását, illetve a tiszteletdij megállapítását jónak látta 7 hónapig elodázni, mikor már mi ugyanennyi ideig hűségesen megfeleltünk kötelességeinknek a boldog reménység fejében. Most már persze a teljesített 7 hónapi szolgálatot vissza nem vonhatjuk s ha veszíteni kezdünk s a kiutalt tiszteletdijat, akármily szégyenletes is az, fel nem veszszűk; megmarad az állam kaszszájában s ott valószínűleg uj ágyuk beszerzésére fogják fordítani. De végre magas helyről jön Ígéreten alapuló reményeinkben is megcsal« tkoztunk. Halász Ferencz miniszt. tanácsos úr ugyanis az állami iskolák szervezésekor gavallér módra 50 forin tot helyezett kilátásba heti egy órai vallástanitásért, 40 forintot pedig biztosan ígért. Hát ezen az alapon mi bizton, jogosan reméltünk, hiszen ö járt itt közöttünk a kormány képviseletében, ö tartozott legjobban megös- merai a viszonyokat, neki a miniszter úrnál ígéretét érvényesíteni, vagy ha nem tudta, erről bennünket hitoktatókat idejekorán értesíteni kellett volna s mi is aszerint cselekedtünk volna. Hát igy ál ván a dolog t. Szerkesztő úr ismételve kijelentem, hogy mi bizony nem örülünk, sokkal inkább szomorkodunk. Sztrájkolni ugyan nem fogunk, mert ez nem volna méltó hozzánk, ebben az évben már magunkra vállalt kötelességünket elvégezzük, jövőre azonban azt hiszem, hogy mindannyian tisztelettel visszalépünk idejekorán. Egy hitoktató. TÖRVÉNYKEZÉS. § Harcz a tárgyalóteremben. A budapesti törvényszék tárgyaló terme — mint tudósítónk telegra- fálja — tegnap véres harcznak volt színhelye. Egy zsebtol vaj iási bűnügyet tárgyalt a törvényszék, s a hallgatóság sorában Fóliák vádlott számos zsebmetsző barátja is helyet foglalt. Sarkadi detektív közibük ült, kit a zsebtolvajok felismertek. A gyanús alakok a titkos rendőrt megrohanták és ineg akarták verni. Egyikük kést rántott, de Sarkadi az elnök szobájába menekült. Szerencsére az elősiető íog- házőrök helyreállították a rendet. Sok gyanús alakot letartóztattak. § Pásztor és mezőőr. Még múlt év október 23-án történt, hogy Szűcs István királydaróczi pásztor a tilosban legeltette juhait. Ezt Peleskei Ferencz mezőőr észrevette s felszól litotta a pásztort, hogy fizesse meg a bírságot. Szűcs azonban felelet helyett mellbe lökte a szigorú kerülőt, ki hatóság elleni erőszak miatt panaszt emelt a szolgabirói hivatalnál. A szatmári i< ir. törvényszék tegnap tárgyalta az ügyet, s minthogy a panaszos a vádlott megbüntetését nem kívánta, felmentette Szűcsöt. Az Ítéletben a kir. ügyész is megnyugodott. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósitása — Budapest, ápril 21. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ........................ 7.82 7.83 Roz s 1903. áprilisra..........................7.62—7.63 Zab 1903. áprilisra........................7.44 -7.45 Teng eri 1903. májusra...................6.79—6.80 Repcze a ugusztusra..........................6.44—6.45 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 673.— Ma gyar hitelrészvény ........................721 50 Leszámitolóbank részvény................... 457.25 Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 480.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 681.50 Küzuti vasút...........................................613.— Vá rosi villamosvasút részvény . . . 300.60 REGÉNYCSARNOK Ki a bűnös? (3) — Franczia regény. — Irta: Leon Xanrof. — Ezt meg fogja bánni! Köszönés nélkül eltávozott a szobából. Durand ur dúlt-fult a mérgében. Föl és alá járt a szobában. Hol a sza- kálát, hol pedig a homlokát simogatta. Egyszerre feltárult az ajtó s az inas jött be rajta: 1903. április 22. 91 szám — A kocsi előállott! — szólt óe távozott. — Megyek azonnal! Ezután még egynéhányszor végig ment a szobán s meglátszott rajta, hogy a gondolatait akarja eloszlatni. Végre kiment. A felesége szobája feló tartott. Benn Durandné asszony már türelmetlenül várta. Az öltözködéssel készen volt. Remek szürke ruhába öltözködött, A kalap is gyönyörűen illett barna hajához. Durandné különben arról volt hires, hogy toillet- czikkei úgy a női szabászatnak, mint a kalap művészetnek remekeit képezik. Az asszony igazi szépség volt, ama nagyvárosi asszonyok közül való a kik puszta megjelenésükkel feltűnést keltenek. Huszonnyolcz évvel volt fiatalabb a férjénél. Csodálkoztak is nagyon akkor, midőn hire járt, hogy Durand nőül veszi Horance Juliette-t. Ez volt ugyanis az asszony leánykori neve. Nem tudták megérteni Durand házasságát, mert hisz olyan vagyonos ember, mint ő, mindenkor kapott volna olyan leányt, a kinek százezrei vannak. Durandné szegény családból származott. Három fivére katonatiszt volt, a kiknek kiképzésére felment a szülők összes vagyona, no meg az ő hozománya is. A rossz nyelvek még a házasság előtt azt beszélték, hogy nem lesz boldog, mert olyan vén ember mellett ki van zárva annak lehetősége. Ámde nagyon csalatkoztak az emberek. Durandné nagyon szerette a férjét, szinte bálványozta. És a férj nem volt hálátlan, mert az a figyelem, kedvesség, a mit neje irányában tanúsított, ritkaság számba ment. Sőt az asszony mostoha leánya, Antoinette is nagyon szerette. Mindez pedig azért volt, mert Juliette asszony azok közé a nők közé tartozott, a kik sohase feledték el, hogy ezelőtt kik voltak. Most is a férje felé nyújtotta kezét és szólt.: — Ha sok a dolgod édesem, úgy inkább várunk egy keveset, a mig bevégzed a teendőidet. (Folytatása következik.) Kiadó laptulajdonos: Á szatmári függstienségi és 48-as párt. 3639 — 1803. sz. Pályázati hirdetmény. Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsa, a megüresedett közgyámi állásra pályázatot hirdet. Ezen állással 2000 K évi fizetés, 200 K lakbér illetmény és szabályszerű nyugdíjjogosultság van összekötve. A pályázók magyar állampolgárságukat, erkölcsi magaviseletü- ket és az 1893. I. t.-cz. 3. §-ában előirt képesitésüket igazolni tartoznak. A pályázati kérvényeket szabályszerűen felbélyegezve, folyó évi május hó 6-án óeleiött 11 óráig a tanácsi iktatóba kell beadni. Kelt Szatmárnémeti szab. kir. város tanácsának 1903. évi április hó 21-én tartott üléséből. Pap Géza polgármester.
