Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-21 / 90. szám
2 Szatmár, kedd SZATMÁRI HÍRLAP 1958. április 21. 90 svára. ajánlatot kapott s nem fogadott el, mert előnyösebb kölcsön ajánlatot is nyújtottak s tekintettel arra, hogy csak a Pozsony sz. kir. városnak s nekünk nyújtott ajánlat között is az annuitásnál Q'08 és fél százalék s a záloglevél beváltásnál pedig 2 százalék különbség van, a mi pedig az évi törlesztésnél 1530 koronát, illetve 36000 korona beváltási károsodást — újabb 1595 korona annuitási többletet — vagyis összesen évi 3125 korona kárt jelent a városra, azon kérelemmel vagyunk kénytelenek a tekintetes városi tanácshoz fordulni, hogy méltóztassék Pozsony várostól azonnali értesítést kérni a felől, hogy igaz-e való-e azon közlemény tartalma, a melyet bemutattunk ; ha pedig — a mit biztosan hiszünk — való, méltóztassék a belügyminiszterhez felterjesztést tenni az iránt, hogy a városi kölcsönök konvertálása tárgyában hozott s dr. Teörsök Károly biz, tag által amúgy is feleb- bezéssel megtámadott közgyűlési határozatot jóvá ne hagyja. Ennek megtörténte után pedig kérjük a konversió ügyében uj tárgyalások megindítását s ha a Magyar Jelzálog Hitelbank megfelelő engedményt nem tenne, az esetben kérjük, hogy más intézettel összeköttetésbe lépni méltóztassék. Szatrnár-Németi, 1903. április 20. Tisztelettel Veréczy Antal, Jákó Mihály, Unger Ullman Sándor, Barta Kálmán, Osváth Elemér, dr. Kelemen Samu, Teitelbaum Herman, dr. Fejes István, Horváth József. Szatmár világítása a múlt évben. A világítási-bizottság ülése. — Saját tudósitónktó'. — Szatmár, április 20. Szatmár város villamvilágitási bizottsága tegnap délután ülést tartott a városháza kis termében. Az ülésen a bizottság, a város pénztára által kezelt villamvilágitási alap zárószámadását és mérlegét vizsgálta felül s azt 'elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. A villamvilágitási alap számadásánál, ép úgy mint más költségvetési számadásnál az előirányzatot és a tényleges eredményt hasonlították össze. A záró- számadásban eltérés volt, a mennyiben a Szatmár—erdődí helyi érdekű vasút áramfogyasztási tételéből egy tanácsi határozatból kifolyólag 6683 korona 20 fillért leírtak. Természetes, így a számadás módosult. Az üzem vezetése és kezelése — mint az a mérnöki jelentésből kitűnik — a múlt éven kedvező és gazdaságos volt. Az ülés lefolyásáról részletes tudósítónk a következő: Szatmár város villamvilágitási bizottsága tegnap délután Pap Géza polgármester elnöklete alat ülést tartott, a melyen Fogarassy Sándor, Teitelbaum Herman, Kelemen Samu dr., Vajai Károly dr., Novák Lajos, Markó Kálmán, Fejes István dr., Pethő György és Erdélyi István voltak jelen. Az ülésen Markó Kálmán mérnök, igazgató a villamos telep múlt évi működéséről és kezeléséről szóló terjedelmes jelentését olvasta fel. A jelentős azon örvendetes tényről emlékezik meg első sorban, hogy a múlt éven a vezeték hálózat uj bekapcsolásokkal nagyobb arányban bővült, mint az előző éven. A 16 gyertyafényü lámpák száma mintegy 1500 al szaporodott. A város uj befektetései folytán 833 áram mérő van működésben, melyek közül 307 darab a város tulajdonát képezi. A jelentés áttér ezután arra, hogy a telep dynamógépjónek dobja némi zavart idézett elő a működésben s azért egy uj dobot kellett beszerezni a villám- telep felszerelő vállalkozóitól. Ez az uj dob a városnak 17,000 koronájába került volna, de minthogy a vállalkozók a szerződés értelmében kötelesek voltak kicserélni, igy az összeget az előirányzatból törölni kellett. A telep gépberendezése a napnap mellett fokozódó üzemforgalom miatt nem felel meg, de ettől eltekintve a telep működésében nagyobb zavar nem fordult elő, mert elég áramot fejlesztettek. A jelentés felolvasása után Kelemen Samu dr. azt indítványozta a bizottságnak, hogy az átalányos előfizetőkről az igazgatóság névjegyzéket ter- jeszszen be a tanácsnak. Teitelbaum Herman tudomásul veszi a jelentést. Megemlíti egyúttal, hogy a szatmári vendéglősök kérvényt intéztek a villamos telep igazgatóságához, hogy az áramdijat szállítsák le, ugv tudja, hogy kérvényükre nem kaptak választ. Szerinte jogos a kívánság, mert a Pannónia és a vasúti vendéglő is élvezi a kedvezményeket. Kelemen Samu dr. és Pethő György hozzászólásai után Pap Géza polgár- mester utasította Markó Kálmán igazgatót, hogy tanulmányozza az engedmények ügyét s tegyen jelentést a tanácsnak. Markó Kálmán, ki már több villamos telepet vezetett, kijelenti, hogy az átlagos engedmény 25 százalékot tehet ki. Ezután Novák Lajos főszámvevö terjesztette elő a villamos telep zárószámadásait. Tekintettel arra, hogy a Szatmár-erdődi h. é. vasút a várossal kötött szerződése szerint 20 fil'érref számított áramdijat köteles fizetni, de a 4 évi leszámolás után csak azon dijat tartozik megtéríteni, a mily díjban az áram a városnak került, minthogy pedig ez 12 fillérben lett kimutatva, igy a leszámolásig az előirt összegből 6683 korona 60 fillér töröltetett. Ez az összeg az, amely előírási kevesbbletet okoz. A számadás az előírástól eltérő- leg igy állapittatik meg: Bevétel: Előirányzott bevétel : 154.109 K 51 f. Előírás szerint: . . 151.155 K 68 f. bevételi többlet: . 2.953 K 83 f. Kiadás: Előirányzott kiadás : . 151.166 K 25 f. Előírás szerint . . 151.155 K 68 f. Kiadási maradvány . 10 K 57 f. A bizottság a számadást tudomásul vette s elfogadásra ajánlja a közgyűlésnek. Az ülés ezután véget ért. Keresztszeghy Lajos dr. gyásza. Szatmár, április 20. Keresztszeghy Lajos dr. tekintélyes ügyvédet és törvényhatósági bizottsági tagot, Szatmár város úri társaságának ez előkelő és kiválóan szimpathikus alakját mély gyász érte: édes atyja, id. Keresztszeghy Lajos kúriai biró, a dicső szabadságharcz egyik vitéz harczosa e hó 18-án, szombaton este 8 órakor Budapesten elhunyt. Az elhunyt öreg ur Szatmár város társadalmának is hosszú ideig köz- tiszteletben állott tagja volt. Már 1848 előtt igen keresett ügyvéd volt itt Szat- maron. Mikor 1848-ban a szabadságharcz kitört s a honnak katonákra volt szüksége, ö is, mint sok más lángoló hazafi, bezárta az irodáját és karddal a kezében sietett az osztrák és a muszka hadaktól szorongatott hon védelmére. És vitézül végig har- czolta a nemzet dicső önvédelmi hadjáratát. A harcz alatt több ütközetben vett részt s vitézsége megjutalmazásául főhadnagygyá avanzsirozott. A világosi árulás utáu visszakerült Szatmárra sfolytatta ügyvédi prakszisát. Mint ügyvéd csakhamar nagy népszerűségre tett szert s irodája, különösen az 50-es években és 60-as évek elején egyike volt a legkeresettebb ügyvédi irodáknak. Ügyvédi gyakorlatának egyik spe- cziális ága az úrbéri ügyekben való nagy jártassága volt. Ez ügyekben halála utolsó pillanatáig az ország egyik legkiválóbb szaktekintélye maradt, akinek véleményét a legelső szakkörökben is mérvadónak ismerték el. Ebben való kiváló jártasságát édes atyjától sajátította el, aki tagosi- tási mérnök volt és e szakmájában szintén a kiválóbbak közé tartozott. A hetvenes évek elején a budapesti kir. Ítélőtáblához biróTá nevezték ki, a midőn Szatmárról Budapestre költözött. Mint táblabiró leginkább úrbéri ügyekkel foglalkozott s e téren való nagy képzettsége folytán, a legmagasabb bírói méltóságra : kúriai bíróvá neveztetett ki. Az utóbbi tiz év alatt, úgy a táblán, mint a kúrián az úrbéri ügyek előadója volt. Mint kiváló képzettségű jogász, a jogi irodalom terén is maradandó becsű munkásságot fejtett ki. Igényperek czim alatt, egy nagyobbszabásu önálló jogi müvei gyarapította a jogi irodalmat. Ez a mü a legelőkelőbb jogi körökben is nagy elismeréssel találkozott. Az elhunyt a kúria legöregebb bírája volt; Szabó Miklós kúriai elnökkel körül-bnlől egyidős. Érdekes, hogy a 82 éves aggastyán még nehány hónap előtt is a legfrissebb egészségben végezte hivatalos dolgait és bámulatos szívóssága a munkabírásban, sok fiatal munkaerőt szégyenitett meg. Csak pár hónap előtt kezdett gyöngélkedni, de mindaddig mig betegsége egészen az ágyhoz nem kötötte, hivatalába szorgalmasan eljárt és ügyeit a legpontosabban végezte. Halála érzékeny vesztesége a bírói karnak. A szomorú esetről Keresztszeghy Lajos drt szombaton este táviratilag értesítették, s a lesújtó hir vétele után nyomban Budapestre, édes atyja ravatalához utazott. Az elhunyt öreg urat ma, hétfőn délután négy órakor helyezték örök nyugalomra Budapesten a kerepesi úti temetőben, impozáns részvét mellett. A szomorú eset alkalmából az ország minden részéből levélben és táviratban is igen sokan fejezték ki részvétüket a gyászoló családnak. A gyászos esetről a család a következő jelentést adta ki: Özv. püspöki Keresztszeghy La- josné szül. sikabonyi és choltabonyi Angyal Hermin mint hitvestárs, — Keresztszeghy Kornél, — ifj. Dr. Keresztszeghy Lajos, Keresztszeghy Sarolta, Dr. Keresztszoghy Gyula, bilkei Papp Gyulánó szül. Keresztszeghy Clotild mint gyermekek; — ifj. Keresztszeghy Lajosné szül. mindszenti Peloy Emma mint meny, — Dr. bilkei Papp Gyula mint vő, —Keresztszeghy Sándor, Zoltán, György és Magda, — továbbá Papp Clotild és Ferike mint unokák a legmélyebb fájdalommal jelentik úgy a maguk, mint az összes rokonság nevében, hogy hőn szeretett férje, illetve atyjuk, apósuk és nagyatyjuk — püspöki Keresztszeghy Lajos kir. curiai biró, 1848 ban volt honvédfő- hadnagy és hadbíró Budapesten, 1903. évi április hó 18-ik napján esti 8 órakor, hosszabb szenvedés után, munkás életének 82-ik és boldog házasságának 49-ik évében jobblétre szenderiilt. A szeretett halottnak hült teteme folyó hó 20-án délután 4 órakor fog a gyászházból (VIII. Vas- utcza 8. sz.) az evang. reform, egyház szertartása szerint a budapesti kerepesi-uti temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Budapesten, 1903. évi április hó 18-án. Áldás és béke poraira 1 ÚJDONSÁGOK. Ítéletidő. Nagy viharok mindenfelé. Az áprilisi szeszélyes időjáráshoz ősidők óta hozzászokott az emberiség. Tudjuk, hogy április az a bolondos hónap, a melyben egy nap alatt négy - ötféle időhöz: hol enyhe, tavaszi napsugárhoz, hol csípős hideghez, hol romboló szélvészhez, hol pedig szakadó majd hideg, majd meleg záporesöhöz és itt-ott sűrű, kövér hópehelyhez van szerencsénk. Az időjárásnak ez a kalei- doskopszerü változatossága azonban rendszerint nem szokott tartós lenni, mig most nehány nap óta, mintha fenekestül felfordult volna a természet rendje. A szó szoros értelmében tél van. Nemcsak nálunk, de az egész kontinensen. Négy-öt napja már, hogy éjjel-nappal szakadatlanul metsző hideg szélvész száguldoz végig a néptelen utczákon, olyan elementáris erővel, hogy holmi vékonyabb dongáju legényeket valósággal elsöpréssel fenyegeti, mig künn a szabadban háztetőket bont és takarmány kazlakat vesz gyors szárnyára. Az időjárás nemcsak nálunk, de egész Európában egyformán abnormis. Óriási viharokat, nagy havazásokat és fagyot jelentenek a szélrózsa minden irányából. A veszedelmes időjárásról érkezett vasárnapi távirataink a következők : Fiume. A legnagyobb hóvihar miatt a budapesti gyorsvonat 2 órai késéssel érkezett meg. Zágráb előtt a vihar több távirópóznát döntött a pályára, miáltal a vonat 6 órát vesztegelt. A személyvonat 3 órát késett. Csáktornya. A tegnapi vihar kidöntötte a távirópóznákat. Az Illok-felé menő vonat nyílt pályán órákig vesztegelt. A budapesti vonatok nem közlekedhetnek tovább, mert a stájer határon a viz elvitte a pályatestet. Czegléd. Szombat délután erős hófúvás, reggelre megfagyott. Szegszárd. A tegnapi nagy hóvi-