Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-17 / 87. szám

Szalmán, 1903. április 17. Péntek. Második évfolyam, 87. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Kiadóhivatal: Kazinczy-utcza 6. szám. Telefon : 106. Lapvezér: URAY GÉZA. A Főszerkesztő: BARTH A KÁLMÁN. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. A város kölcsöne. Szatmár, ápril 16. A konverzió ügyében elfoglalt álláspontom hamarabb nyert igazo­lást, semmint hittem volna. A sebtiben keresztülhajtott konverzió nincs is még véglegesítve és máris újságolják a lapok, hogy a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank­nak sikerült 20 millió értékű vá­rosi kölcsön záloglevelet 3,/a°/0 ala­pon Párisban elhelyezni. Erre nyomban közölte a Magyar Jelzá­logban^ (ez a mi hitelezőnk is), hogy neki is sikerült S^^/o-os kom­munális záloglevelekre piaczot ta­lálni. < Mind ebből az látható, hogy a külföld be sem várta készfizetéseink fölvételét, amiből joggal lehet arra következtetni, hogy ha zálogleve­leink szelvényeinek aranynyal való beváltása tényleg biztosítva lesz, 3‘/j százalékos tipusu kötvényeink igen keresett befektetésül fognak szolgálni a külföldi pénzpiaczoknak. Ha tehát a konverzióval még egy fél évig várunk, amint ezt ajánlottam, úgy a most már biztosra vehető 3 '/* százalékos záloglevelek alapján nemcsak a most konvertá­lás alá vett 1 millió 700000 ko­ronát, hanem az 1896. évben fel­vett kölcsönökkel együtt mintegy harmadfél millió korona tartozásun­kat konvertálhatjuk egyszerre. Ebben az esetben pedig be­számítva a storno-dijat és a zálog­levélveszteséget nem 14 ezer, ha­nem 27 ezer korona évi megtaka­rítást tudtunk volna háztartásunk részére hossza időn át biztosítani. Elfogadom azonban az ellen­vetést, hogy a még oly biztosnak látszó jövőt sem kell készpénznek venni, 6 igy a holnapi túzok helyett lássuk a mai verebet. A Magyar Jelzálogbank a mi régi 41/* százalékos kölcsönünket 4 százalékos alapra kívánja konver tálni4,87,/l°/0 annuitás mellett és le­vonásba hoz minden 100 korona után záloglevélbeváltás czimén 4 korona 50 fillért. Ezt az ajánlatot polgármeste­rünk közölte Hieronimy Károly orsz. képviselőnkkel és késedelem nélkül kaptuk meg e fontos kérdésben az ő irányadó válaszát, amely meg­dönthetetlen matematikai számítások alapján határozottan azt állította, hogy ennél előnyösebb kölcsönt 4 százalékos záloglevél alapj n kapni nem lehet. Ezzel szemben egy bécsi bank annyira olcsóbb volt, bogy a 46 ezer korona storno-dijat meg akarta fizetni és rövid pár napi várako­zást kért olyan ajánlat tételére, a mely évi 1000 korona megtakarí­tást jelentett volna a városra. A Jelzálogbank azonban sür­gette az ügylet megkötését és a köz­gyűlés hazafias felbuzdulásában be­leharapott a drága ajánlatba. Ugyanez a jelzálogbank társa­ságban a Pesli hazai takarékpénz­tárral és a Pesti magy. kereske­delmi bankkal majdnem azon idő­ben, mint nekünk, ajánlatot tett Pozsony városának is szintén köz­ségi kölcsönre és pedig 50 évre 4.79 annuitással 87 */2% zálogle­vélbeváltással és 1V* százalék storno- dij kikötése mellett. Mi pedig fi­zetni fogunk a Jelzálogbanknak 50 évre 4'87,/a százalék annuitást, zá­logleveleinkért csak 85Yj százalé­kot kapunk és storno-dijban 2 szá­zalékot vagyunk kötelesek fizetni. Ez magyarán mondva annyit tesz, hogy akkor, mikor nekünk azt erősitgetik, hogy olcsóbb kölcsönt kapni nem lehet, ugyanakkor ugyan­az a pénzintézet más városnak any- nyival olcsóbb ajánlatot tett, hogy ez nálunk évi 3500 korona külön- bözetet tesz. Ilyen a mai veréb, amely hogy el ne röpüljön, siettünk 80 ezer korona záloglevél-veszteséget vi­selni. Pozsony városa azonban azt az ajánlatot, amely a nekünk tett aján­latnál sokkal előnyösebb, nem fo­gadta el, hanem a magyar takarék- pénztári központi jelzálogbankjának ajánlatát foganta el, a mely 50 évre 4.80 százalék annuitást, 97.10 százalék záloglevélbeváltást és az első húsz évre 0'80, azontúl pedig 0.50 százalék storno-dijat állapit meg. Ez az ajánlat ugyan pénzügyi­leg valamivel drágább a verseny társénál, de mert a bekövetkezendő uj konvertálás esetén a storno-dij minimálisan csekély, helyes számí­tással ezt kellett elfogadni. Ezért tértem vissza a konver­zió kér-désére. Még nem késő. A konvei'/ionális határozat meg van felebbezve, jóváhagyással még el­látva nincs; módunkban van tehát a jóváhagyást megakadályozni és hitelezőnknek röviden annyit mon­dani : mi sem fizetünk többet, mini a mennyit ő maga Po­zsony városától kért. Teitelbaum Herman. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, április 16. A húsvéti szünet után a Ház első ülése elég zajos volt. A képviselők minden párton igen nagy számban je­lentek meg a Házban s a hangulat már az ülés megkezdése előtt igen harcziasnak mutatkozott. A pécsi „Gotterhalte“ botrány, Széli Kálmán nyilatkozata, mind olyan érdekes ese­ménynek Ígérkezett, a mi a karzatokat is zsúfolásig megtöltötte hallgatókkal. Széli Kálmán nyilatkozatára azonban nem maradt idő, mert az egész ülést a pécsi „Gotterhalte“ ügyé­ben történt felszólalások töltötték be. Részletes tudósításunk a kö­vetkező : A képviselőhöz mai ülésén a na­pirend előtt a pécsi hadapród iskolák­ból a „Gotterhalte“ miatt kicsapott ka­detok ügyében felszólaltak Gál Sándor, Okolicsányi László, Rátkay László, Papp Zoltán dr. és Molnár Jenő. Mindannyian hevesen támadták Fejér- váry Géza báró honvédelmi minisztert a hadapródiskolákban uralkodó hazafiat- lan és alkotmányellenes szellem miatt. Követelik, hogy a kicsapott kadeteknek szolgáltassanak elégtételt és vegyék fel őket újra az iskolába. Fejérváry Géza báró válaszá­ban kijelenti, hogy a lapok közlése nem felel meg a valóságnak. A ténye­ket elferdítve közölték, az ifjakat nem csapták ki az intézetből azért, mert énekelték a „Gotterhaltét.“ Egyszerűen eltávolították őket a hadapródiskolából, mert nem állottak azon a színvonalon, a melyet a jövendő tisztektől megkö­vetel a katonai reglama. A miniszter ezután védelmébe vette a hóhérhimnuszt és midőn a „Got­terhalte“-t király-himnusznak mondta, óriási vihar tört ki az ellenzéken, a mely perczekig tartott. A miniszter végül kijelentette, hogy az ellenzék magatartása megmé­telyezi az ifjúságot. A nogynehezen lecsendesedett zaj, a miniszter e kijelentésére tom­boló viharrá nőt, a melynek az elnök csak úgy tudott végett vetni, hogy fel­függesztette az ülést. Szünet után Fejérváry miniszter ismét felszólalt és kijelentette, hogy nem volt szándékában az ellenzéket megsérteni. Majd Papp Zoltán minapi intelpellácziójára válaszolt. Igaz — úgymond — hogy kiadott egy rende­letet, melyben megtiltotta a honvéd­tiszteknek, hogy a „Gotterhalte“ czirnü darab előadásához a „Magyar Szín­ház-“ ba elmenjenek. De ezt a rende­letet csak azért adta ki, mert a tisz­teknek nem szabad olyan helyen meg­jelenni, ahol esetleg ellenük tüntetnek. Kéri válaszának tudomásulvételét. Erre többen a házszabályokhoz szólva, azt vitatták, hogy a választ a Ház nem veheti tudomásul, mert a napirend előtt nem lehet szavazni. Az elnök a szavazást holnapra halasztotta. Neményi Ambrus előadó az ülés végén beterjesztette az indemnitiről szóló javaslatot. TÁVIRATOK. Benzin robbanás áldozatai. Pécs, április 16. (Saját tudósí­tónktól.) A közeli Egerszeg községben ma borzalmas szerencsétlenség történt. Nagy Márton földbirtokos Irma leánya ugyanis benzinnel ruháját tisztogatta. Eddig ki nem derített okból a benzin felrobbant. Nem telt bele néhány perez s a leány ruhája lángba borult. A se­gítségére siető anyja és a szobábart levő kél kis téstvére szénné égtek. Az apa súlyos égési sebeket szenve­dett. Az eset általános részvétet kel­tett az egész megyében, mert a Nagy család általános ismeretségnek ör­vendett. Elhunyt miniszteri tanácsos. Budapest, április 16. (Saját tudó sitónktól.) Homan Ottó kultuszminisz­teri tanácsos, ma reggel hosszas be­tegség után Budapesten elhunyt. Szerelmi dráma Budapest, április 16. (Saját tu­dósítónktól.) Itt ma véres szerelmi dráma történt. Ser/ Mihály budafoki iparos neje született Bartos Mária Róth Fülöp kárlslbádi ezipőraktárát ajánljuk at. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb Gzipőpaí^táPö. MorrörfLoTHoL ! ! tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek iTibljcI KüZiIKK « s % # |j| Hl valódi franezia sebe wr 5 bőr fi lábbelik. % { A

Next

/
Oldalképek
Tartalom