Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-15 / 85. szám

Szatoaár, szerda SZATMÁRI HÍRLAP 1903. április Iá. 85 szás*. A város közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, április 14. A napi krónikának kevés följe­gyezni valója van a város tegnapi közgyűléséről. A legöregebb közgyű­lési hyénák (mert ilyenek is vannak: stereotip alakjai a karzatnak) becsü­letszavukra erősítették, hogy ilyen unalmas közgyűlése az utóbbi évti­zedben nem volt Szatmár városának. A városatyák mindazonáltal sűrű tö­megekben vonultak fel a tanácsko­zási terembe. De az érdeklődés csak a választás utánig tartott, aztán me­nekültek a városatyák, úgy hogy a közgyűlés végén alig néhány szál ember ásitozott unalmában a külön­böző jelentések felolvasása alatt, s mindent, de mindent vita nélkül tu­domásul vettek. A közgyűlés lefolyásáról tudó­sitónk a következőket jelenti. Jóval túl volt az idő a 3 órán, a mikor a jól látogatott közgyűlési teremben megjelent Hugonnai Béla gróf főispán Pap Géza polgármester­rel és megnyitották a közgyűlést. (A polgármester jelentése.) Ezután Kőrösmezei Antal fő­jegyző felolvasta a polgármester múlt hónapról szóló terjedelmes jelentését, mely élénk képét nyújtja a közgyű­lésnek a tanács működéséről. A havi jelentés részletesen megemlékezik a lovassági laktanyák építési ügyéről, a melyekben a legutóbb oly tevé­keny munkát fejtett ki a tanács. A kaszárnyák építése tárgyában azt az előterjesztést tette a polgármester, hogy az esetre, ha a vállalkozóktól újabb választ kap, hatalmazza fel a közgyűlést egy rendkívüli közgyűlés összehívására, mert csak igy érhető el, hogy az építkezés gyors lépésben haladjon a megvalósulás felé. Majd áttér a jelentés a Szatmár—bikszádi vasul ügyére, a mely most szintén előre haladott stádiumban van. Meg­jegyzi a polgármester, hogy e vasút sürgős kiépítése már azért bir kiváló fontossággal, mert a város nagy ki­terjedésű erdei a vasútvonal mentén vannak s igy azok művelése és ér­tékesítése sokkal könnyebben eszkö­zölhető. A Szatmár—szálkái vasút kiépítése ügyében jelenti a polgár- mester, hogy az érdekeltséget legkö­zelebb értekezletre fogja összehivni, melyen a részvénytőke nagyságára és a részvények kibocsájtására nézve fognak megállapodni. Végül megem­lékezik a jelentés Keresztes András és Bergkoffer István haláláról s azt indítványozza a polgármester, hogy az elhunyt törvényhatósági bizottsági tagok özvegyeinek részvétiratot küld­jön a közgyűlés. Az indítványt egyhangúlag elfogadták s a jelentést egész terjedelmében tudomásul vette a közgyűlés. Ezután Hugonnai Béla gróf, főispán lelkes szavakkal azon örömé­nek adott kifejezést, hogy a város közönsége óhaját szívesen teljesítette a mikor Tankóczi Gyulát főkapitányé nevezte ki. Majd kijelentette, hogy a közigazgatási tanácsosi állást e köz­gyűlésen fogják betölteni s ezért megalakította a jelölő és szavazat­szedő bizottságot. (Választások.) A jelölő bizottság, melynek tag­jai Dr. Farkas Antal, Urav Gáspár, Veréczy Antal, Keresztszegby La­jos, Mátray Lajos és Fechtel János voltak, visszavonult a kisterembe, a honnan néhány perez múlva vissza­tértek s Hugonnai főispán kihirdette az eredményt, mely szerint a bizott­ság első helyen Árokháty Vilmost, második helyen Raáb Sándort, har­madik helyen Bartha Kálmánt, ne­gyedik helyen Bátori Zsigmondot jelölte. Ezután a szavazatszedő bizott­ság, melynek tagjai Pap Lajos, Biró Elemér és Lelióczky János dr. vol­tak, felszólította a bizottsági tagokat a szavazásra. Lázas izgatottság vett erőt mindenkin s feszült figyelem­mel kisérte mindenki a szavazások minden egyes mozzanatát. Nem tolt bele egy negyedóra s a szavazásokat befejezték. Beérkezett 77 szavazó ezédula, melyből 2 üres volt, igy a jelöltekre összesen 75 szavazatot szá­mítottak. Hugonnai főispán ezután kihirdette az eredményt, a mely sze rint a beérkezett szavazatokból Raáb Nándorra 42, Bartha Kálmánra 29, Árokháty Vilmosra 4 szavazat ju- jott. Báthori Zsigmond egy szavaza­tot sem kapott. így hát Raáb Sán­dort 13 szavazattöbbséggel választot­ták meg a közigazgatási tanácsosi állásra. Ezután a rendőrfogalmazóí ál­lás betöltése következett, a melyre egyhangúlag Demjén Sándort vá­lasztotta meg a közgyűlés. A meg­választottak a hivatalos esküt egyik legközelebbi tanácsülésben fogják le­tenni. (A tanács előterjesztései.) A közgyűlés ezután a városi ta­nács által előterjesztett ügyekkel fog­lalkozott, a melyek nagyrészét tudomá­sul vette. Legelső a Siemens és líalska czéggel fennálló peres ügy volt. A vá­ros ugyanis a villamos világítási beve­zetéséből kifolyólag 48,444 kor. értékű villamos felszerelésekre nézve nem tu­dott megállapodásra jutni, igy perre került a dolog. Hosszas huza-vona után a város és a ezég között békés megegyezés jött létre, melynek főbb pontjai, hogy a ezég vissza veszi a peres accumulálort, elengedi a város­nak a biztosítási dijakat és a pert be­szünteti, viszont a város a 19.400 ko­ronát kitevő biztosítékot visszaadja a ezégnek. A közgyűlés a je'entést tudo­másul vette. A közigazgatási bizottság múlt évről szóló jelentésének a város fő­jegyzői hivatalában való kifüggesztését határozta el a közgyűlés. Tudomásul szolgált a közgyűlés­nek, hogy Pap Géza polgármester a városi pénztárban váratlanul vizsgála­tot tartott, a mely alkalommal mindent rendben találtak. Az árvapénztár 1902. évről szóló számadását és mérlegét jóváhagyás czéljából a belügyminiszterhez rendelte felterjeszteni a közgyűlés. Ezután Doskár Ferencz szatmári lakosnak a községi kötelékbe való fel­vételét hagyta jóvá a közgyűlés. Kőrösmezei Antal főjegyző az erdödi ut helyreállítására nézve ol­vasta fel a tanács előterjesztését. A kereskedelemügyi miniszter ugyanis a múlt évben a Szatmár-szilágysági va­sútnak 34.468 kor. segélyt engedélye zett, mely összegből 4469 kor. 20 fil­lér maradvány mutatkozott az év vé­gén. Ezt a segély többletet kívánja a város az erdödi útvonal kijavítására fordítani. A közgyűlés jóváhagyta a tanács előterjesztését. Ezután még néhány kisebb, in­kább személyeket érdeklő ügyben ho­zott a közgyűlés jóváhagyó határozatot. (Gazdasági ügyek.) A város tulajdonát képező ló- korli legelő ügyében Virág András és társaival kötött szerződést, valamint a Kossuthkerti vizek levezetésére elő­irányzott 35uO korona költség fedezé­sét jóváhagyta a közgyűlés. Ezután Lénárd István dr. al­jegyző felolvasta a folyó évben elké­szítendő mügyalogjárókról szóló rész­letes előterjesztést, mely szerint a vá­ros a Vágóhíd, Dianna, Kert, Hajnal- utczák és Toldi-kőzön, továbbá a Te- leki-utczától a vasúti raktárig terjedő utvonalt akarja közforgalmi és szé­pészeti okokból mügyalogjárókkal el­látni. A közgyűlés az előterjesztést Tanódi Márton felszólalása után jóvá­hagyta és utasította a tanácsot, hogy a munkálatokat mielőbb kezdje meg. (Átiratok.) A közgyűlés ezután Budapest székes főváros, Pozsony város és Fejér vármegye átiratát tudomásul vette, illetve az azokban foglaltakhoz hozzájárult. A közgyűlés ezután véget ért. SZÍNHÁZ. — (Az Uránia előadásai.) A budapesti „Uránia“ nevet viselő tu­dományos színház fontos missiót tel­jesít akkor, mikor vidékieknek is be­mutatja egy-egy sikerült darabját. Minden éven körutat tesz a tudomá­nyos színház az országban és az el­múlt szezon műsorából a legjobb pro- dukeziót adja elő a vidéki közönség nek képbon és írásban. Az idei túra alatt vasárnap érkezett Szatmárra a színház s három estére terjedő elő­adásait Rátli István „Angol élet“ czi- mü darabjával nyitotta meg. A darab meglepő hűséggel tárja elénk a ködös sziget országot, annak kereskedelmét, iparát és lakosságát. Csupa szin ele­venség a darab, melynek úgy a vetí­tett és mozgó fényképei, mint az él­vezetes szöveg hátást keltettek a kö­zönség körében. Különösen tetszett az angol király megkoronázásáról felvett mozgó kép, a mely az egész aktust, testőr századok, küldöttségek felvonu­lását stb. varázsolta elénk. A második estén, hétfőn ifj. Hegedűs Sándornak, a fiatal irónemzedék egyik legtehetsé­gesebb tagjának „A szultán birodalma“ ezimü darabja került színre. A czim után borsós pikantériát várt a szép­számú közönség s kapott helyette szindus hegyeket, völgyeket, épület ro­mokat stb. Mindénki azt hitte: no most következik a hárem, a basák, bégek asszony tanyája, ámde csalat­koztak. A darab kelet tűndérszép vá­rosával Konstantinápolylyal kezdődik, a melynek élénk forgalmát, utczai életét mutatta be meglepő részletesen és hűen. A második és harmadik felvo­násban elvitt a szerző a török biroda lom többi nagyobb varosába s min­denütt, a hol valami látni való volt megmagyarázta. Elvonultak előttünk Szmyrna, Damaskus városok a Helles ponti szigetcsoportok, majd át kel­tünk Kis-Ázsiába, a melynek lakossá­gát szokásait megismertük. Tegnap este, a „Keleti Svájcz“-ot mutatta be az Uránia. Szokolai Kornél, a jónevü iró, Bosznia és Herczegovina hegyes völ- gyes vidékét mutatja be e darabjában. A szövegen meglátszik, hogy alapos ismerője a bosnyákok hazájának. Ne­hány mozgófénykép tarkította a 2 fel­vonást, a melyekben a girbe-görbe ország számos vadregényes helyei, ne­vezetesebb városai és fürdői vonultak a szemeink előtt. E darabban több a pikantéria, mint a „Szultán birodal­máéban, mert a szerző a bosnyákok házas életébe is bepillantást enged a közönségnek. A remek vetített és mozgó képek és az élvezetes szöveg nagy hatást keltettek a szép számú közönség körében. ÚJDONSÁGOK. * A város és a megtagadott gyorsvonat. Lapunk vasárnapi számá­ban megírtuk, hogy Láng Lajos keres­kedelmi miniszter, a városhoz intézett leiratban most már kereken megta­gadta a beszüntetett gyorsvonat vissza­állítását. Eddig a miniszier ur ugyanis csürt-csavart és „kilátásba“ helyezett egyszer gyorsvonatot, egyszer sze­mélyvonatot, inig végre kénytelen volt szint vallani, s az Ígérgetések vége az lett, hogy marad a régi, alkalmatlan bumli, a melyen — fogadást merünk reá tenni — hogy őexelencziája sem utazna, ha — isten ments! — útja egyszer erre hozná mifelénk. Úgy lát­szik azonban, hogy Szatmár város kö­zönsége sem igen akarja befogadni a hajnali bumlit, mert az ismételt föl- irás után, újból fői fog írni a minisz­terhez, hogy a beszüntetett gyorsvona­tot állítsa vissza. A közigazgatási bizott­ság tegnapi ülésén került ismét a város e sérelme szóba, ahol Keresztszeghy La­jos fejtegette hosszasan, mennyire hát­rányára van a városnak, hogy a gyorsvo­nat visszaállítása dolgában a miniszter ur oly rettenetesen megbicsaklik. Egy­ben indítványozta, hogy a város írjon fel hozzá mégegyszer a gyorsvonat visszaállítása iránt, mert az, a mit ígért, hogy Debreczenböl a vegyesvo­natot két órával előbb indíttatja útnak, éppen csak annyi, hogy — cseberből vederbe estünk. A közigazgatási bizott­ság, persze, hogy egyhangúlag elfo­gadta az indítványt s utasította a vá­rosi tanácsot, hogy a föliratot minél sürgősebben terjessze fel, hogy az ügy még a májusi uj menetrend életbelép­tetése előtt, elintézhető legyen. Hogy a miniszter ur mit fog szólni az uj fölirathoz, nem tudhatjuk, de az mé­gis csak csodálatos, hogy Hugonnai Béla gróf főispánnak nincs annyi ha­talma, hogy a miniszternél ilyen cse­kély dolgot keresztülvihessen. Mert a miniszternek csekélység, nekünk azon­ban fontos. * Tél a tavaszban. A hivatalos tavaszon jóval túl volnánk, a gólyák meg a fecskék is visszajöttek már, de az idő, mintha minduntalan megha­zudtolni akarná a természetet. Mintha ez a világ fenekestül kifordult volna a sarkából olyan furcsa időket élünk mostanában, a hosszú, kemény tél Az egész kontinensen elismert nagynevű MARTÍN SONS §l G LrW apgol gyapjúszövet gyárosnak posztó és gyapjuszövét kereskedőnél Deák-tér. Freund-hák.. Felhívja a nagy érdemű közönség figyelmét idnyÚjdonságaira. -------­SZATMÁRON egyedüli raktára: WQSZ GYULA

Next

/
Oldalképek
Tartalom