Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-04 / 78. szám

Szatmár, szombat SZATMÁRI HÍRLAP hogy a Tárosnak naponta igen sokszor van szüksége a fogatra, s igy ha minden egyes alkalomkor bérkocsit használna, úgy legalább is háromszor akkorára rúgna a Kocsizásra kiadott összeg, mint a mennyi ezen a czimen a költségvetésben szerepel A szakbizottság nem véleményezte az előterjesztést, úgyszintén tárgyta lannak találta a felebbezés azon ré­szét, mely a városi szőlőtelepek meg­szüntetésére vonatkozik. A szőlőtelepe­ket a város ugyanis még a felebbezés benyújtása előtt készpénzért adta el. A felebbezés ezenkívül a hon- véd-utcza kibővítéséről is említést és előterjesztést tesz. A gazdasági szak- bizottság a kövezést illetőleg nem ta­lálta teljesíthetőnek azon oknál fogva, mert a város belterületén is számos ütcza van még olyan, a mely daczára, hogy népes és nagyforgalmu és nincs kikövezve. A honvéd-utcza külömben is olyan messze esik a várostól, hogy ott kövezetre nincs szükség. Legutolsónak a gyertyailletmények éltörlésével foglalkozik a felebbezés. A gyertya illetményt ugyanis a város összes tisztviselői kapják arra az esetre, hogy ha a villamos lámpa munkaköz­ben megtagadná a szolgálatot. Erre mindenkor szükség van a hivatalokban, mert nincs olyan hét, hogy egyszer-kétszer a villany a szol­gálatot meg ne tagadná. Minthogy a város a villamos vi­lágítás bevezetésekor redukálta a gyertya illetményeket, igy a felebbezésnek erre vonatkozó részét sem vehette figye­lembe a szakbizottság. A város véleményes jelentését a legközelebbi városi közgyűlésből ter­jesztik fel a miniszterhez. Népgyülés Nagybányán. Nagybánya tiltakozása. Saját tudósitónktól. Szatmár. április 8. A katonai javaslatok elleni tilta­kozás életre ébresztette a magyarnem­zet öntudatát és önérzetesen, meghát rálást nem ismerő erélylyel, a hosszú évtizedek alatt szenvedett méltatlan sérelmek feletti jogos felháborodással követeli, hogy a törvényekben biztosí­tott jogok gyakorlata a magyar nem­zetre is kiterjesztessék. A magyar nemzet sokáig szuny- nyadt aspirácziói kielégítést követelnek és a paritás elve alapján elvárja a hadügyi kormányzattól, hogy a törvény, szó és betüszerinti értelemben végre­hajtassák. Ez a törvény a közös hadse regről beszél, melynek azonban a va­lóságban nyoma nincs. A magyar nemzet eddig évröl- ' évre liferálta az értékes emberanyagot, a jó magyar hadfiakat a közösnek ke­resztelt hadsereg számára és két kéz­zel szórta az ezernyi milliókat az éhes szörnynek, mely mindig éhes volt és az ma is, mert a mit telhetetlen gyom­rába belet mmöszölünk, az neki még mindig kevés volt. A közös hadsereg mai szervezete és szelleme arczulcsapása, megrugdo- sása a lealázott magyar nemzetnek. Szinte hihetetlen, hogy a nagy, erős és dicső magyar nemzet eddig is tűrni tudta az osztrák szellemnek ezt a hal­latlan garázdálkodását! A közös had­sereg sohasem volt közős, hanem osztrák, mely mindig gyilkos ellensége volt mindennek, a mi magyar. A törvényben hangoztatott viszo­nosság elve szerint a közös hadsereg­ben a magyar nemzet érdekeinek egyenlő arányban kellene érvényesülni. Ámde erről szó sincs. Az igazság csak az, hogy egyenlő arányban adtuk az emberanyagot és a költségeket. Ez az absurd állapot bizonyára most meg fog szűnni. Az egész ország föllázad, hogy ezt a szégyenletes álla­potot egy magyar kormány még siralmasabbá akarja tenni és elég vak­merő oda állani a magyar nemzet elé, hogy a tengernyi vér és pénzáldozatot most még szaporítsa! Az ország közvéleményének vi­haros fölzúdulása világos és elég ért­hető mementó, hogy a magyar néppel szemben ilyen merényletet megtorlás nélkül egy kormány sem követhet el. Vagy visszavonják azokat az odiozus javaslatokat, vagy pusztul velük együtt a kormányhatalom ! Az országos mozgalomhoz Szat­már vármegye is csatlakozott és mél­tóan fejezte ki tiltakozását. A vármegye székhelye, Nagykároly szólalt felt elő­ször, a mit követett Szatmár város. Méltóan sorakozik a tiltakozáshoz har­madiknak Nagybánya városa, hol a katonai javaslatok ellen e hS 5-én, vasárnap, szintén tiltakozó nópgyiilést tartanak. Az a lelkes felhívás, melyet a százas bizottság bocsátott ki a polgár­sághoz, méltó visszhangja Nagybánya város közönsége hazafias érzületének. A kibocsátott felhívás igy hang­zik : Polgártársak! Megmozdult az egész ország! Az egész nemzet mint egy ember áll szemben a hadügyi kormányzat követeléseivel 1 A milita- rizmus hallatlanul óriási terhei alatt máris roskadozik mindenki s most újabb vér és pénzáldozalot követel­nek a nemzettől azon hadsereg ré­szére, mely nyelvében, zászlajában, érzelmeiben idegen a nemzettől. Élet-halál harcz az, mely a törvény- hozás házában a katonai javaslatok körül folyik. Az élni akaró nemzet harcza a militarizmus mindent el­nyelő molochjával! És e harczban részt vesz az egész ország! Nép- gyüléseket tartanak mindenfelé, az ország legkisebb községében is, hogy maga a nemzet egyeteme tiltakozzék a militarizmus tultengése s a nem­zetet gyökerében megtámadó köve­telései ellen. Nagybánya hazafias közönsége sem nézheti összetett ke­zekkel a nemzet élet-halál harczát. E nehéz időkben néma nem marad­hat, mert nem pártkérdés az, mely a küzdtérre hívja, hanem a nemzet életkérdése. Arról van szó, hogy most, midőn ezren és ezren vándorol­nak ki véreink évente az országból, mert itt megélni nem tudnak, elbír e a nemzet újabb száz milliónyi ter­heket I ? Nagybánya polgárai! Folyó 1903. április 4. 78 szám. év április hó 5-én, vasárnap d. e. 11 órakor tiltakozó népgyülést ren­dezünk a Főtéren, hogy mi is tilta­kozhassunk s kérvényezhessünk a katonai javaslatok ellen. Jöjjetek el pártkülömbség nélkül mindnyájan e népgyülésre, hogy gyűlésünk minél impozánsabb legyen s méltó legyen Nagybánya város hazafias múltjához s hagyományaihoz. Gyülekezés április hó 5-én délelőtt háromnegyed 11 órakor a Lendvay-téren, honnan ze­neszóval, zászlók alatt vonulunk a népgyülés színhelyére: a Főtérre. Polgártársak ! Jöjjetek el párlkülömb- ség nélkül mindnyájan e népgyü- lésre, mert aki velünk tart, az a magyar nemzettel tart. Nagybánya, 1903. márczius hó 29-én. A százas bizottság. A nagybányai népgyülésen ho­zandó határozatot szintén küldöttség fogja a képviselőház elnökének át­adni. A deputáczió csatlakozni fog a szatmárihoz és a két küldöttség együt­tesen fog Budapestre utazni. SZÍNHÁZ. — (Az egér.) Tegnap este Tö­rök Irma, a Nemzeti Színház ifjú művésznője lépett fel a legszellemesebb franczia vígjátékok egyikében,az „Egér­ben, mint vendég. A veudégmüvésznő a darab czimszerepét játszotta, igazi művészettel és annyi bájjal, hogy minden egyes jelenetbén elragadta a közönséget. Mintha csak Török Irmá­nak irta volna a szerző ezt a szere­pet, a mely a bájos művésznő egyéni­ségével, orgánumával teljesen össze­forrt. A többi szereplők közül Vedrődi Gizi tűnt ki a művésznő mellett Peppa elég nehéz szerepében. Csupa kellem, báj és természetesség volt a játéka, melyért nyílt színen és a felvonások után zajos tapsokkal tüntette ki a kö­zönség. Bera Rózsi, Bátosiné, Holéczy Ilona és Bátosi Endre hozzájárultak az est sikeréhez. — (Az „Urania“ Szatmáron. Az „Urania* tudományos színház igen érdekes műsorral most Nagybányán tart előadásokat. Az előadások iránt a közönség nagy érdeklődést tanúsít. Az „Urania“ a múlt évben városunkban is rendezett előadásokat. Mint értesü­lünk, a színtársulat távozásával az „Urania“ Szatmára jön és itt is fog nehány előadást tartani. —- (A karszemélyzet jutalomjá­téka.) A színi élet névtelen bajnokai, a kik nap-nap után ott vannak a desz­kákon, minden színi saisonban egy­szer előtérbe állnak, hogy a közönség jóakaratu, figyelmes tekintete észre­vegye őket is, a kik elengedhetetlen eszközei az egyes darabok hatásos elő­adásainak. Náluk nélkül színtelen, si­vár lenne az a festeti világ, melynek ők adnak keretet, szint és életet. A kar személyzet — nagy szerényen ! — Kapuzárás napján fordul a közönség­hez, hogy lelkiismeretes működéséért elismerést kérjen. E hó 6-án a „Gzi­gányt“ fogják adni, melyben a karsze­mélyzet javára közre fognak működni F. Lányi Irma, a társulat drámai hős­nője, Ferenczy József, Szentes Já­nos, az öreg czigány szerepében pe­dig Újvárosi Bérezi lép fel, kinek ez a legjobb alakítása. A közönség bizo­nyára méltányos lesz és zsúfolásig meg fogja tölteni a színházat. ÚJDONSÁGOK. A kőműves és ácssegédek bérharcza. — Az ötödik nap. —■ A szatmári kőmüyes és ácssegé­dek bérharczának tegnap volt a ötö­dik napja, a mikor is a sztrájk a béke felé fordult. Igaz ugyan, hogy még nincs meg teljesen a kiegyezés a mun­kások és munkaadók közö'.l, de az eredmény elég kedvezőnek mondható. A sztrájk tanyán élénk hangulat uralkodik a munkások között, akik egy szebb és jobb jövő reményében egyre hangoztatják kitartásukat. Egész nap munkás dalokat dúdolnak, majd kisebb- nagvobb csoportokba verődve meg- hánvják-vetik a békéltető bizottság ha­tározatát. Tankóczi Gyula főkapitány a teg­napi nap folyamán megjelent a sztráj­koló'* tanyáján és megígérte a mun­kásoknak, hogy mindazt megteszi, a mit csak megtehet arra nézve, hogy a béke mielőbb helyreálljon. A városházán tegnap délelőtt új­ból értekezlet volt, a melyen a múlt­kori békéltető bizottság határozatára válaszoltak a munkások megbizottai. Az értekezletnek nem volt teljes ered­ménye, mert a sztrájkolok erősen ra­gaszkodnak a 30 fillérnyi óránkénti bérhez és a szakegyleli közvetítéshez. Ez utóbbit a munkaadók nem hajlandók teljesíteni, hanem azt aján­lották, hogy az építkezési helyeken ki­függesztik a segéd szükségleteikről szóló jelentést. Erre vonatkozólag a sztrájkolok tegnap délután értekeztek s olyan forma megállapodásra jutottak, hogy az esetre, ha a vállalkozók a szakegy­leti közvetítést elfogadják, úgy ők is bele mennek abba, hogy az óránkinti bér 30 fillér helyett 28 fillér legyen. Ezt a megállapodást ma, szomba­ton reggel tudatják a vállalkozókkal. Az eddigi jelek általán véve arra engednek következtetni, hogy a sztrájk beszünik s helyre áll a béke. A mai értekezlet az utolsó, a melyen véglegesen döntenek, hogy folytatják-e a bérharezot, vagy sem ? Ha a megállapodás kedvező lesz mindkét félre, úgy a jövő hót első napjain már serényen folyik tovább a félbeszakított munka az összes épít­kezési helyeken. * Tábori tüzérség Szatmáron. Megírtuk már, hogy a hadügyi kormány egy üteg tábori tüzérséget akar elhe­lyezni Szatmáron. A szatmári katonai helyőrség parancsnoksága ebben az ügyben ugyanis átiratot intézett a vá­roshoz, hogy az esetben, ha a város a tábori tüzérség részére hatvan hek­tárnyi területet hajlandó a gyakorló­tér czéljaira átengedni, úgy a tüzérség Vásároljon próbaképpen divatüzletében (Deák-téren.) Vajda Mihály fegyházban kötött harisnyát, ez#k ■* WuBff Ugyanott divatezikkekben minden idényhez ÚJDONSÁGOK. 6S

Next

/
Oldalképek
Tartalom