Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-04-02 / 76. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1303. április 2. 76 «rám. • SZÍNHÁZ. — (Kéz kezet mos.) Érdekes bemutató volt tegnap este. Herczeg Ferenez „Kéz kezet mos“ ezimü vig- játékát adták elő a közönség érdeklő­dése mellett. A darab dicséri a jeles iró kiváló qualitásait. Apró epizódokból helyzetekből építi föl a „modern Ma­gyarország rákfenéjének“ a protekezió ostorozásának, nevetségessé tételének, ennek az elharapódzott társadalmi be­tegségnek rikító képét. A protekezió hajhászat szembeötlő jellemvonása ko­runknak. A legutolsó inastól a hatal­mat gyakorló miniszterig protekeziót keres és protekeziót gyakorol ma min­denki. A protekkzió, mint vaskapocs, az érdek ezer szálaival köti össze a legkülönbözőbb foglalkozású és állású egyéneket és utat nyit az igazi lehet ségekkel szemben — az üres és felü letes proletariátus érvényesülésére. — Egyik tolja a másik szekerét, hogy arra a szekérre maga is fölkapasz- kodhassék. Kéz kezet mos. Ezt az eszmét az iró csillogó szépségű gon­dolatokkal, megdönthetien igazságot tartalmazó axiómákkal bizonyítja. A keret pedig, melyben ezt teszi, egy élesen megfigyelő elme ragyogó pro- dukeziója, csupa szellem, ötlet, p j- zánkodó jókedv és ironikus, csípős, czinikus humor, mely kaczagtatva mu­lattat és ostoroz. A darabnak cselek­ménye úgyszólván nincs, de azért mégis élvezetes, szórakoztató és a mit a közönség kap, az teljesen ki is elé­gíti. Az előadás, melyet szép számú közönség nézett végig, sikerült volt. Teljes elismeréssel emlékezünk meg Holéczy Ilonáról, aki özvegy Vivóné szerepében rendkívül bájosan játszott. A társalgás könnyed légkörében szere­pének minden részletét meglepő finom disztinkczióval, mondhatni művészettel játszotta. A közönség teljes elismerés­sel adózott kitűnő alakításáért. Mellette Szentes Jánosnak volt figyelemre méltó sikere. A többi szerep'ök közül Etsy Emilia, Fodor Oszkár és Bátosi Endre jól játszottak, Vedrődy Gizi, Ligeti, Soproni és Szilágyi elfogadhatók voltak. — (Lónyai Piroska búcsúja.) A színtársulat szubrett-primadonnája Ló nyai Piroska ma este lép fel utoljára a szatmári színházban. Búcsú fellépése a „Bob herczeg“ ezimü operetben lesz. ÚJDONSÁGOK. A kőműves és ácssegédek sztrájkja. A békéltető tárgyalások. A szatmári kőműves és ácssegé dek sztrájkjában még ma sem állott be semmi újabb fordulat. A munka az összes szatmári építkezési helyeken szünetel s az eddigi állapotok szerint alig van kilátás arra, hogy egyhamar békés utón nyerjen megoldást a bér- harez. A munkások ugyanis a tegnapi békéltető értekezlet határozatára még nem adtak választ a munkaadóknak, a mi csak annak a jele, hogy a sztráj­kot folytatják. A békéltető tárgyaláson különben mindenben, csak az órán­kénti bérre nézve nem egyeztek meg a munkaadókkal. A munkaadók által megajánlott bérösszeg és a munkások által követelt óránkinti dij között csak 2 fillér különbség van s a sztrájk tu­lajdonképen csak ezen fordul meg. Ez az egyedüli pontja a tegnapi békéltető értekezlet határozatának, melyre nézve a munkások még nem nyilatkoztak A munkások tegnap, szerdán táv­irati felhívást kaplak egy debreczeni vállalkozótól, a ki tizenkét diszvakoló munkást akar szerződtetni. A munká­sok a táviratra válaszoltak már, a mely szerint értesítik a vállalkozót, hogy érdemleges választ csak holnap adnak. A tegnapi békéltető értekezlet ha­tározatát a rendőrség a késő esti órák­ban tudatta a munkásokkal, a kik hol­nap maguk között gyüléseznek az aján­latok tárgyában. a közönség is rokonszenvével tünteti ki a sztrájkolókat, erre vall legalább az a körülmény, hogy szi­varral, pénzzel, sőt innivalóval is el­halmozza a munkásokat . A sztrájkolok között elég élénk a hangulat és nagy a kitartási erejük, a mi kitűnő szer­vezkedésük mellett tesz tanúságot. A közönség köréből tegnap a következő adományok jutottak a sztrájk bizott­sághoz : Adakozóktól 200 drb szivar, fölöslegből 4 drb sonka, „Küzdeni to­vább“ jeliigével 7 korona, egy vállal­kozó 3 korona, „Jó kedvű“ jeliigével 20 üveg bor. A párbaj ellen. A szövetség alapszabályai. A párbajkorlátozó országos szö­vetség előkészítő-bizottsága, mint Bu­dapestről jelentik, ülést tartott az új­városháza társalgó termében Dessewffy Arisztid elnöklete alatt. A tegnapi ülés legfontosabb tárgya az alapszabályter­vezet megvitatása volt, melyet Gergely Ede főtitkár terjesztett az értekezlet elé. Az alapszabálytervezetből közöljük a következőket : A szövetség czime: A párbajkor­látozó országos szövetség. Czélja: a párviadalok és az ezek alapjául szol­gáló társadalmi előítéletek ellen küz­deni, a hasonló czélu törekvéseket tá mogatni és a társadalmi szokásoknak, valamint a törvényeknek megfelelő mó­dosítását előkészíteni, szövetséges egye­sületeket a vidéken szervezni. A köz­gyűlésen egy 30 tagból álló lovagias- sági bizottságot választanak, a melyből évenkint 10 tag kisorsoltatik és amely elnökét és ügyrendjét maga választja és illetve állapítja meg. A viszálykodó felek avagy szövetkezeti tagok ezen bizottságból választanak 2—2 tagot, kik viszont elnöküket választják a lo- vagiassági bizottság feladata az eléje került lovagiassági kérdésekben olyképp eljárni, hogy a felek ügyüket lehetőleg párbaj nélkül úgy intézzék el, hogy a sértett fél megfelelő elégtételhez jus­son. A szövetkezet tagja minden fedd- hetlen előéletű férfi lehet. Nők pártoló tagokul szintén beléphetnek. Az alapszabálytervezet elfogadása után Gergely főtitkár előterjesztette, hogy dr. Váradi Zsigmond nagyváradi ügyvéd, az ottani párbajellenes szövet­ség alapitója azt. a kérést intézi a bizottsághoz, hogy az alapszabályokat tartaná függőben, mig egy az általa ké­szített memorandum tárgyában a bizottság úgy döndött, hogy az elnökségre bízza annak eldöntését, hogy dr. Váradi me­moranduma alapján az alapszabályokon valamelyes módosítás végzendő lenne, mely esetben újra lesznek az alapsza­bályok elbirálandók. * Keresztes András temetése A közönség osztatlan részvéte mellett tegnap délután helyezték örök nyuga­lomra Keresztes Andrást. A temetésen ott volt a város szin e-java, hogy meg­adja a vógtisztességet az elhunyt öreg urnák. A gyászszertartást Biki Károly esperes és Rácz István ev. ref. lelké­szek végezték. A gyászháznál Biki Károly tartott megható beszédet, me­legen méltatva az elhalt érdemeit. A gyászbeszéd után az iparosok énekkara gyászindulót énekelt. Majd megindult a menet az ev. ref. temető felé. A sírnál Rácz István búcsúztatta el a halottat. * Az északkeleti vármegyék ülése. A városháza kistermében népes érte­kezlet volt tegnap délelőtt. As észak keleti vármegyék szövetkezetének intéző bizottsága gyűlt össze a szokásos év- negyedi ülésre. Az ülésen a szomszé­dos Ugocsa és Szilágyvármegyék bi­zottsági tagjai közül is számosán je­lentek meg. Szatmár városát Pethő György gazdasági tanácsos képviselte. Az értekezlet tárgysorozatának első pontja az évnegyedi jelentés volt, a melyet VaIkovics János titkár olva­sott fel. A terjedelmes jelentés a szö­vetkezet működéséről szól, melyet az elmúlt évnegyedben fejtettek ki. A je­lentést az értekezlet tudomásul vette Ezután megválasztották a pénz vizs gáló bizottságot, a melynek tagjai Petliő György, Bakó Ignácz és Posz vék Nándor lettek. Majd megállapította az értekezlet a szövetség rendes évi közgyűlésének idejét és helyét. A köz­gyűlést junius hó 18 án fogják meg­tartani Zilahon, a hová a szövetség összes tagjait meghívják. A közgyűlést megelőző napon intézőbizottsági ülést tartanak. A közgyűlésen több fontos tárgyat fognak elintézni. Poszvék Nán­dor bejelentette, hogy az évi közgyű­lésen a kis gazdák érdekeiről fog fel­olvasást tartani, a mit az értekezlet tudomásul vett. Az ülés ezután vé­get ért. * A Fülencsés tó lecsapolása. A Kisfaludi- és Kinizsi-utczák lakossá­gának régi óhaja teljesül a közel jö­vőben, a mikor ugyanis a „Fülencsés“ tavat lefogják csapolni. Ez a tónak nevezett mocsár évek hosszú sora óta veszélyezteti ott a közegészséget, a mennyiben a körülötte levő házak fa­laiba felszivárog a nedvesség, A városi tanács már évekkel ezelőtt feltöltette a „Fülencsés“ tavat, ámde a föld ré­tegen újra átszivárgóit a viz és most olyan mocsaras az egész városrész, hogy esős időben még a közlekedést is akadályozza. A lakosság nemrégiben kérvényt intézett a feltöltés iránt a városhoz, a melylyel a tanács tegnapi ülésében foglalkozott. A városi főmér­nök terveket is készített a lecsapolás- ról, a melyet a tanács el is fogadott. A lecsapolást úgy fogják eszközölni, hogy a mocsár vizét kiszivattyúzzák és azután agyagos földdel fogják fel­tölteni, ne hogy a viz újra átszivárog­jon. A munkálatokhoz, melyek a vá­rosnak néhány ezer koronájába kerül­nek, legközelebb már hozzá is fognak. * Elszámolás a „Pannónia“ építő ivei. Szatmár város tanácsosa tegnap számolt le véglegesen a „Pannónia“ szálló építési vállalkozóival. A leszá­molást az épület felülvizsgálása előzte meg, melyet Pünkösdy Ferenez mű­szaki tanácsos jelenlétében tartottak meg. A vizsgáló-bizottság több kifogá­solni valót talált az épületen, igy a vízvezetéket és a légfűtés csatornáit, a melyek tél idején nem egyszer tagad­ták meg a szolgálatot. Az építési vál­lalkozók a szerződés értelmében köte­lesek a hiányokat pótolni, s minthogy erre újólag kötelezték magukat, a vá­rosi tanács a biztosítékul elhelyezett takarékpénztári könyvet, valamint az 1000 korona készpénzt kiadta nekik. A hátrányok pótlására pedig néhány heti haladékot kaptak a vállalkozók. * Szobrot Dankó Pistának. Min­den magyar ember szivében a legfá­jóbb húrokat ütötte meg a halál hire, amely véget vetett a halhatatlan dal­király, Dankó Pista életének. Az ő dicsőségét zengő dalai őrzik meg mind­örökre : de szülővárosában, Szegeden, lelkes mozgalom indult meg, hogy szo­bor is hirdesse Dankó Pista emlékeze­tét. Kitűnő laptársunk, a „Szeged és Vidéke“ meleg, poétikus hangú felhi- váshan szólította fel a közönséget, hogy adják össze filléreiket a nagy dalköltő felállítandó szobrára. Bizo­nyára Szatmáron és Szatmárvárme- gyében is igen sokan akadnak, akik támogatni fogják a szegediek lelkes mozgalmát és hozzájárulnak adomá­nyaikkal Bankó Pista szobrának költ­ségeihez. Adományokat e czélra mi is szívesen fogadunk és rendeltetési he­lyére juttatjuk. * A közutak államosítása. Sáros­vármegye törvényhatósági bizottsága megszivlelésre méltó feliratot intézett a kiipviselöházhoz. A nevezett törvény- hatóság azt hangoztatja, hogy az út­adó százalék nem egyenlő és megesik az, hogy a vagyonosabb vidék keve­sebb útadót fizet, mint a szegényebb népességű vidék. Kívánatosnak tartja ennélfogva, hogy az útadó százalékot az egész országban egyöntetűen álla­pítsák meg törvény utján és a közuta­kat államosítsák. Legfontosabb óhaj­tása a feliratnak az, hogy az útadó minimumot egészen eltöröljék. Tudva­levő ugyanis, hogy a ki egyenes adót egyáltalában nem fizet, az 3 korona útadót még is köteles fizetni a tör­vény értelmében. Ennek az igazságta­lan adónak eltörlését kéri a törvény­hatóság a humanitás nevében és már ezért is érdemes, hogy Nagyvárad vá­ros közgyűlése — melyhez az említett átirat pártolás végett érkezeit — csat­lakozzék Sárosmegye átiratához. * A vidéki városok olcsó hitele. Számtalan hiábavaló kísérletet tettek a vidéki városok, hogy közszükségleteik kielégítésére olcsó hitelhez jussanak, de a törekvések eddig meddőknek bi­zonyultak. Különösen nagy akadálya volt ennek a törekvésnek az, hogy külföldi tökét nem tudnak vonzani Magyarországba, a minek jórészben a rendezetlen valuta volt az oka. Most az hírlik, hogy a Pesti Magyar Ke­reskedelmi Bank húszmillió frank 3 és fél százalékos községi kötvényt adott el egy franczia pénzcsoportnak. A Ke­reskedelmi Bank belépése a franczia pénzpiaczra bizonyára jelentékenyen előmozdítja majd a községi hitel ol­csóbbá tételét. 11 Botrány egy ügyvédgyülésen. A debreczeni ügyvédi kamara vasárnap tartotta rendes évi közgyűlését. Moz­galmas, viharos ülés volt. Király Péter dr. indítványa verte fel a vihart, aki azzal állott a kamara plénuma elé, hogy az igazságügyminiszterhez felter­jesztendő évi jelentésben, mint pregrans sérelmet említse fel a kamara a deb­reczeni kir, törvényszék bírói karának azon tényét, hogy az ítéletek hozásá­nál részrehajlókig jár el, a csődügyek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom