Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-31 / 74. szám
74. szám. Szatmár, kedd SZATMÁRI ii I R L A P. 1903. inárezius 31. 3 temes akaratával ellentétben áll: visszavon ja. Ha pedig e jogos várakozásában csalódnék, úgy kéri a törvényhozást, hogy az ujonczlétszám fölemeléséről beterjesztett törvény- javaslatot vesse el. Ez alkalom maiból üdvözli a törvényhozásnak ellenzékét, mely ma a nemzet pártkülönbség nélkül megnyilatkozó középületének tolmácsa, — és a küzdelemhez, melyet e törvényjavaslatok törvényemelése ellen folytat, erőt, kitartást és sikert, — a sok megpróbáltatást szenvedett nemzetnek pedig jobb jövendőt kiván. A felolvasott javaslatot a népgyü- lés általános lelkesedéssel magáévá tette. Közkívánatra Gsomay Imre intézett még a néphez lelkes beszédet, mely általános tetszéssel találkozott. Az érdekes beszéd végén megköszönte az országos képviselőknek, hogy ide jöttek közzénk és rámutatott a népre, mint minden jognak és erőnek örök forrására és kérte, hogy keressék a néppel való érintkezést, mely a további nemes küzdelemhez erőt és lelkesedést ad. Uray Géza elnök ezután mag- köszönte a polgárságnak, hogy olyan dicséretes nyugalmat, méltóságos ma gatartást tanúsított a gyűlés lefolyása alatt és egyben felkérte, hogy éppen olyan csendben és rendben oszoljon szét, nehogy valami inczidens zavarja meg a polgárságnak ezt a fényesen sikerült lélekemelő ünnepélyét. (A tömeg szétosztása.) Az elnök felhívására a siirü embertömeg lassan oszladozni kezdett és midőn a nyüzsgő emberáradat megtöltötte a szomszédos utczákat is, csak akkor látták tulajdonképpen, mily rengeteg ember vett részt a népgyü- lésen A polgárság a legnagyobb rendben távozott és inczidens egyáltalában nem zavarta meg a fényesen sikerült népgyülést. (Értekezlet Uray Gézánál.) A népgyülés feloszlása után Uray Géza elnök lakásán pártértekezlet volt, melyben az országos képviselők is részt vettek. Az értekezleten a pártot érdeklő tárgyakban történtek megállapodások. Az értekezlet befejeztével Uray Géza, mint házigazda, megvendégelte a képviselőket. A kedélyes és kitünően készült lakoma a ház szeretetreméltó úrnőjét, Uray Gézánét dicséri, a ki mindent elkövetett, hogy a vendégek a legjobban érezzék magukat. A fiatalság e közben az ablak alatt hazafias dalokat énekelt és nem is távozott addig, mig Bakonyi Samu, Lóvászy Márton, Benedek János és Uray Géza egy-egy parázs beszédet nem intézett hozzájuk. (A képviselők elutazása.) A képviselők vasárnap este hét órakor visszautaztak Budapestre. A vonatnál újból kimutatta közönségünk, hogy a képviselők iránt igaz rokon szenvvel viseltetik. Búcsúzáéra nagy számban jelentek meg és harsány éljenzéssel és kendőlobogtatásokkal vettek búcsút a kötelességük teljesítésére hazautazó képviselőktől. (Üdvözletek. Jékey Zsigmond országos képviselő, a ki Föld váry Sándor ügyvéd temetése miatt nem jöhetett el, táviratilag kimentette távolmaradását és a népgyülésnek üdvözletét küldte. Lengyel Zoltán országos képvi selő ugyancsak táviratban indokolta távolmaradását és egyben üdvözletét tolmácsolta. Üdvözlő sürgönyöket küldtek még Szalkay Sándor és Luby Lajos. (A rendőrség viselkedése.) Végül tartozunk annak konstatá lására, hogy a népgyülés egész lefolyása alatt a rendőrség rendkívül tapintatos magatartást tanúsítóit s nagyrészt ennek köszönhető, hogy a lég- csekélyek incidens sem zavarta meg a polgárság e lélekemelő ünnepét. Uj főkapitányunk, Tankóczi Gyula derekasan kiállotta a tüzpróbát. Legénysége és tisztviselői, akik a rend- fenntartására voltak kirendelve, egyaránt dicséretet érdemelnek, noha a jó példával ő maga járt elöl, folyton ott forgolódva a sürü ember tömegben s tapintatos rendezéseivel a legkritikusabb pillanatokban is sikerűit neki simán, minden erőszakoskodás nélkül a rendet fenntartani. A 8—10,000 főből álló tömegből egyetlen letartóztatás sem történt, a mi hasonló esetekben szinte példátlan. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. 3udapest, inárcz. 30. A képviselőház mai ülésén Appo- nyi Albert gróf elnököl. Lukács László pénzügyminiszter a napirend előtt benyújtja az indem- nitásról szóló javaslatot, melynek határideje négy hónapra terjed. A javaslat benyújtásakor az ellenzéken nagy zaj és lárma keletkezett. Barabás Béla és Gabányi Miklós egyre azt kiáltották: — Olyan nincs, nem kapnak indemnitást! A katonai javaslatok ellen, Lengyel Zoltán dr. tartott hosszú beszédet. A magyar nemzet elleni gálád merényletnek tartja a javaslatot. Apponyi elnök rendreutasitja a szónokot. Lengyel Zoltán dr. tovább foly tatja beszédét, melynek során kijelenti, hogy nem fél az absolutizmustól, mert a mostani alkotmányosság sem nem egyéb az absolutizmusnál. Hosszasan beszél a hadsereg szervezetéről és annak német szelleméről. Beszéde közben Dániel Gábor alelnök foglalja el az elnöki széket. Dániel többször figyelmezteti a szónokot, hogy mérsékelje magát és inparlamentaris kifejezéseket ne használjon. Lengyel Zoltán aztán folytatta beszédét és az egész ülést kibeszélte. Beszéde végén határozati javaslatot nyújtott be, melyben kéri a Házat, miszerint utasítsa • a pénzügyminisztert, hogy készítsen kimutatást ama jövedelmi többletről, melyből az ujoncz létszám emelésének költségeit fedezni lehessen. TÁVIRATOK. Letartóztatott egyetemi ifjak. Zágráb, márczius 30. (Saját tudósitónktól.) Ma délben az egyetemi ifjak öttagú küldöttséget menesztettek a rendőrséghez, hol a szombati zavargások alkalmával letartóztatott ifjak szabadon bocsátását kérelmezték. A rendőrség azonban az öttagú küldöttséget is fogva tartotta E hir hallattam, mintegy négyszáz egyetemi hallgató nagy lármával a városháza elé vonult és ott tüntetni kezdett A rendőrség és a csendőrség ezután beszorította a tüntető ifjakat a városháza udvarára, a hol mindegyikről jegyzőkönyvet vettek föl, majd pedig szabadon bocsátották őket. A szombati zavargások alkalmával letartóztatott egyetemi ifjakat azonban még most is fogva tartják. Két küldöttség. Budapest, márcz. 30. (Saját tudósitónktól.) A fővárosba ma reggel Monorról ezer, Békés-Csa bárói pedig kétszáz tagú küldöttség érkezett, hogy átnyújtsák a katonai javaslatok elleni tiltakozó kérvényüket. Mindkét küldöttséget Apponyi Albert gróf, házelnök fogadta, ki átvéve a petitiókat, a küldöttség tagjaihoz rövid beszédet intézett, mire a küldöttség tagjai lelkesen megéljenezték Apponyit. A kőműves és ácssegédek bérharcza. A sztrájk megkezdődött. — Saját tudósítónktól. — Szatmár, márcz. 30. A „Központi Szálloda“ tágas udvarán körül-belől háromszáz ács és kőműves munkás ütötte fel tanyáját ma, hétfőn reggel. Az egész városban szünetel az építkezés, a kőműves és áessegédek bérharcza megkezdődött. A százakra menő sztrájkolok a mai napon csendesen viselkedtek. A sztrájk-tanyán a hangulat ugyan rendkívül elkeseredett a munkaadók iránt, akik nem hajlandók teljesíteni a munkások kívánságait. A sztrájkoló munkások vezetői azonban — s ezt dicséretükre jegyezzük fel — mindent elkövetnek, hogy társaik a legpéldásabb rendben, lehetőleg zavargás nélkül várják be a további történendőket. Annyi bizonyos, hogy az áldatlan bérharcz tartós lesz, mert a munkaadók, legalább egyelőre, hallani sem akarnak a munkások kérelmének teljesítéséről, viszont a munkások is — mint a sztrájk tanyán járt tudósítónknak kijelentették — a legvégső ellentállásra vannak elkészülve s addig nem vesznek kalapácsot a kezükbe, mig követeléseiket a munkaadók nem teljesitik. A sztrájkról, a sztrájk-tanyán járt tudósítónk a következőket Írja : A szatmári kömives és ácssegédek ma reggel kimondták a sztrájkot. Kimondták azon egyszerű oknál fogva, mert kívánságaikat nem teljesítették. Es ez előre látható volt. A munkaadók és a munkások pénteki értekezletén a munkaadók csak részben teljesítették a munkások kívánságait, sőt a mi a munkásokra nézve legfontosabb volt, nevezetesen a munkabér felemelése és munkaidő leszállítása, egyáltalán szóba se került a pénteki értekezleten. A munkaadók már előre sejtették, hogy a sztrájk meg fog kezdődni. Erre vall legalább az a körülmény, hogy Vajnai Lajos szatmári építőmester már akkor, a midőn a munkások memorandumukat előterjesztették, Hódmezővásárhelyre irt munkásokért. A levél a sztrájkotoknál van. (A sztr ájk tanya.) A Rákóczi-utcza már kora reggel a szokottnál élénkebb volt. A központi szálloda előtt kisebb-nagyobb csoportokban munkások állottak, erősen tárgyalva a teendőket. Benn, a szálló kerthelyiségben mintegy kétszázötven munkás feszülten figyelte a sztrájk vezetőjének szavait. Majd rázenditettek a néphymnuszra, melynek eléneklése után újra meghallgatták egy-egy képzettebb munkás beszédét. A sztrájk tanya egyre népesebb lett, úgy, hogy a déli órákban már mintegy háromszázra rúgott a sztrájkolók száma. A sztrájk alkalmával alkalmi nótát énekeltek, melynek ez a szövege: Sorakozzunk hát építő munkások ! Aki eddig- nyomorogva fúrt, ásott. Rajtunk áll csak és miénk a győzelem, Egy akarat, egy akarat, egy czél kiizd [a gőg ellen. Becsületes szándékunk kinevették, Azok, akik munkánknak gyümölcsét [szedték. Lássuk most ha fölkel a nap s lehalad: Nélkülünk majd, nélkülünk majd ki [rak tetőt, vagy falat. Ölbe tesszük munkában edzett karunk Ők tobzódni? . . mik meg élni akaruukl Folyton a harcz! ha ini küzdünk, mi [nyerünk Lesz még náluk, munkástársak becsii- [letünk, kenyerünk, (A sztrájk oka.) A munka beszüntetésének oka abban rejlik, hogy a munkások bérfelemelésre vonatkozólag nem állapodhattak meg a munkaadókkal- A munkások ugyanis a 10 órai munkaidőt követelték, óránkénti 32 fillér bér ellenében. Ezzel szemben a munkaadók csak 26 fillért akarnak űzetni és 11 órai munkaidőt kívánnak, a diszvako- lási munkákra nézve pedig hallani sem akarnak a munkadij megállapításról. Minthogy pedig a pénteki értekezleten úgy állapodtak meg, hogy a munkások hétfőn bejelentik, vájjon elfogadják e a feltételeket vagy sem, Gebédy Sándor a munkások nevében ma ismételten a munkaadóknál járt a kik azonban nem hajlandók sem a bérfelemelés, sem a munkaidő leszállítása ügyében előnyöket adni. ___ ____ Vá sároljon próbaképpen Vajda Mihály divarjir,fbe" fegy ház ban kötött harisnyát, 8"Ssago3fc|és Ugyanott divatezikkekben minden idényhez ÚJDONSÁGOK,
