Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-22 / 68. szám
Melléklet a rSzatmári Hírlap“ 1903. évi 68. száméhoz. 68. szám. Szatmár, vasárnap 8ZAT M A R 1 I R L A P 1903. márczins 22. A terminus kérdéséhez hozzá szó- lottak még Uray Géza elnök, Pap Lajos, Törseük Károly dr. és Mezey Béla. Az értekezlet ezután nagy lelkesedéssel elhatározta, hogy a népgyillést e hő 29-én a Vigadó előtti téren délután fél négykor tartják meg. Az értekezlet ezután egy szükebb körű bizottságot választott, mely a jövő vasárnapon rendezendő népgyülés részleteit fogja megállapítani, valamint a képviselöházhoz intézendő tiltakozó felirat szövegét megszerkeszti. E bizottságba a követKező tago kát választották: Uray Géza elnök, Sávor Kálmán és Ferenczy János jegyzők, Biki Károly, Kelemen Samu dr., Teitelbaum Herman, Csomay Imre, Farkas Antal dr., Pap Lajos, Litteczky Endre, Thur- ner Albert, Weisz Károly dr., Kató Antal, Fehér József, Harcsár Géza dr. Törseök Károly dr. Helmeezi József, Bereczki István, Komka Lajos és Czé- gényi Sámuel. A bizottság ma délután 5 órakor Uray Géza elnök lakásán értekezletet tart. k szatmári iparosok mellőzése az állami iskolák építésénél. / A sérelmes árlejtés. Szatmár. márcz. 21. Olyan sérelem esett most a szatmári iparosokon -- Wlassics Gyula kultuszminiszter jóvoltából — a mit a városi hatóságnak és az illetékes köröknek hallgatag elnézni, nem szabad ; a mi ellen a szatmári iparosok érdekében, sürgősen és halaszthatatlanul Szatmár városának óvást kell emelnie. Tiltakoznia kell a leghevesebben Szatmár város hatóságának a szatmári iparosok mellőzéséért s minden rendelkezésére álló eszközzel kötelessége odahataia, hogy Wlassics vallás- és közoktatásügyi miniszter tegye lehetővé, hogy a Szatmáron építendő állami iskolák belső berendezése, ne a fővárosi iparosok, hanem szatmári iparosok műhelyeiből kerüljön ki. Már akkor, midőn az állami iskolák építői: Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor budapesti építészekkel a szerződés megkötéséről szó volt, a gazdasági szakbizottságban több bizottsági tag hangsúlyozta, hogy az építési munkálatokat az épitővállalko- zók szatmári iparosokkal legyenek kötelesek elvégeztetni. Ez a kikötés annak idején az építészekkel megkötött szerződésnek egy pontját is képezte, de Wlassics miniszter ezt — a szatmári iparosok védelmét magábau foglaló pontot — sietett a szerződésből törölni, a mit, értesülésünk szerint, azzal indokolt meg, hogy a szabad versenyt korlátozni nem lehet. Ebbe az illetékes körök belenyugodtak s a szatmári épitő iparosok elestek attól a sovány kedvezménytől is, hogy az építésre beadott ajánlataik — az idegen pályázatokkal szemben — legalább előnyben részesültek volna. Szóval: kilettek szolgáltatva az épitő vállalkozóknak. Most az iskolák belső berendezésére és felszerelésére hirdet árlejtést a vallás- és közoktatásügyi miniszter és ezen alkalomból az árlejtés egy pontjában, a szatmári iparosokat a versenyből egyenesen kizárja. A szatmári iparosokra eme rendkívül sérelmes pont ugyanis, kiköti, hogy a nevezett munkákra vonatkozó feltételek és tervek csakis Herczeg Zsigmond és Baumgarten Sándor építészeknél Budapesten tekinthetők meg és ugyanott fognak az ajánlati minták és munkakivonatok a jelentkező vállalkozóknak kiszolgáltatni. Röviden, ez annyit jelent, hogy a szatmári iparos, ha valamelyes munkára ajánlatot akarna tenni, csináljon először — bizonytalanra — 50 — 60 korona költséget, hogy módjában legyen Budapesten megtekinteni az ajánlati mintákat. Mert az ajánlati minta, a feltételek és munkakivonatok — Wlassics miniszter ur szerint — olyan szentirás, a mit Szatmárra, akár a város hatóságához, akár a tanfelügyelőséghez leküldeni, legalább is bűn volna. A budapesti iparosnak, persze, annak a megtekintése nem kerül pén zébe, tehát könnyű szerrel teheti meg ajánlatát s bizonyos, hogy ezáltal jóvá 1 olcsóbb ajánlatot is tehet mint a szatmári iparos, aki ily módon teljesen ki van zárva a versenyből, mert, mintsem az ajánlati minta megtekintésére Budapestre utazzék és ezáltal költségbe verje magát, inkább itthon marad és nem vesz részt a versenyben. Ez az, amit a hatóságnak szó nélkül hagyni nem szabad. Felhívjuk Pap Géza polgármestert, hogy a szatmári iparosok érdekében, sürgősen intézkedjék aziránt, hogy az itt említett sérelmes föltétel az árlejtési hirdetményből töröltessék és a vállalkozó építészek mielöb küldjék le, úgy a feltételeket és a munkabeosztást, mint az ajánlati mintát, vagy a városházához, vagy a tanfelügyelői hivatalhoz, ahol a szatmári iparosok, minden elöleges költekezés nélkül azokat megtekinthessék és a versenyben részt vehessenek. A Szatmáron építendő állami iskolák belső berendezésének munkálatairól lévén szó, ennyit a hatóságnak és az illetékes köröknek, a helyi ipar védelme érdekében megtenni, egyenesen kötelessége. Magát a sérelmes árlejtési hirdetményt, hogy iparosaink minél szélesebb körben ismerjék, alább szósze- rint közöljük: 14-209—1903. számhoz. Árlejtési hirdetmény. A szatmárnémeti-i állami elemi iskolák belső berendezése és felszerelése alkalmával teljesítendő és összesen 32266 korona 40 fillérre előirányzott munkák elkészítése, illetőleg szállítása iránt, a következő feltételek mel lett nyilvános árlejtés hirdettetik. 1. Az árlejtésben részt vehetnek mindazon szakértő iparosok, vagy vállalkozók, kik üzletük gyakorlására hatósági engedélylyel bírnak. 2. Az ajánlat az összes, vagy pedig csupán az egyes iskolák munkálataira nézve tehető. 3. A munkákra vonatkozó munkakivonatok és ajánlati minták a vállalkozók rendelkezésére bocsáttatnak és kötelesek abba egységáraikat beiktatni, a végösszegeket úgy számjegyekkel, mint betűkkel, a melyek a kiszolgáltatott eredeti iveken tétetnek. 4. Az 1 koronás bélyeggel ellátott és lepecsételt ajánlatok legkésőbb folyó évi április hó 14 ikén déli 1 óráig a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium segédhivatali főigazgatójánál (Hold-u. 16.) nyújtandók be. 5. Később érkezett, távirati utón küldött, vagy pedig utóajánlatok figyelembe nem vehetők. 6. A beadott ajánlatok a vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium kebelében folyó évi április hó 15-én déli 11 órakor V. kér., Vadász-utcza 33. sz. III. emelet, 13. nyilvánosan felbontatnak. 7. Az ajánlattevő vállalkozók kötelesek az általános feltételek 6. §-a szerint, az ajánlati összeg 5 százalékának megfelelő bánatpénzt az ott körülirt módozatok és kikötések mellett a budapesti IX. kér. magy kir. állam- pénztárnál, vagy a szatmárnémeti-i m. kir. adóhivatalnál az ajánlat benyújtása előtt letenni és az erről szóló nyugtát az ajánlathoz csatolni. Az ajánlathoz készpénz, vagy értékpapír bánatpénzül nem csatolható. 8. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minisztérium fentartja magának azon jogot, hogy az ajánlattevő vállalkozók közül, a jutányosság szem előtt tartása melleit, a munka kivitelével és végrehajtásával azt a vállalkozót bízza meg, a ki jól és helyesen készített munkák teljesítése iránt, már eleve is legtöbb biztosítékot nyújtani képes. 9. A munkákra vonatkozó feltételek és tervek Herczegh Zsigmond és Baumgarten Sándor építészeknél (Budapest, VIII. Köztemetőid 4. sz.) naponta 3—6 óra között megtekinthetők s ugyanott fognak az ajánlati minták és munkakivonatok a jelentkező vállalkozóknak kiszolgáltatni. 10. A munkák az átadási naptól számítva három hónap alatt befejezendök lesznek. Budapesten, 1903. márczius hó 10-én. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. Minisztertől. & városi birtokok bérbeadása. A gazdasági szakosztály üléseSaját tudósítónktól. Szatmár, márcz. 21. Szatmár város gazdasági szakosztálya ma délután négy órakor Pap Géza polgármester elnöklete alatt ülést tartott, a melyen a város tulajdonát képező birtok és legelők bérbeadása tárgyában beérkezett ajánlatokat tárgyalták. Legelsőnek a papmezei szántóföld bérbeadását vette tárgyalás alá a bizottság. Ezen földtag bérbevétele iránt a legutóbb megtartott árverésen senki sem jelentkezett, azonban Fried Vilmos szatmári lakos zárt ajánlatot tett, a mely szerint a papmezei 400 holdas birtokot holdanként évi 12 koronáért kibérelvén 15 évre. Kérte továbbá a várost, hogy a birtokra gazdasági épületeket is építtessen. Pethő György gazdasági tanácsos az ajánlattal szemben nem javasolja most a birtoknak ily hosszú időre való bérbe adását. Először azért, mert a megkívánt építkezések eszközlésére idő sincs már, továbbá azért, mert ajánlattevő az adók és egyéb illetékek fizetését sem vállalta magára. Minthogy pedig az idő előrehaladt s a birtokot ez évben mégis hasznosítani akarja a város a folyó évre a birtokot bérbeadja Fried- nek, az ajánlott összegért. Majd utasította a gazdasági tanácsost, hogy a jövőre vonatkozólag lépjen szóbeli érintkezésbe az ajánlattevővel. Nem különben készítessen tervrajzot a felépítendő épületekről esetleg hirdessen árverést a birtok bérbeadására az épületekkel, és azok nélkül. Ezután a kiscsonkai legelő bérbeadása került sorra. E birtok bérletére vonatkozólag, az árverésen 200 koronás utóajánlat érkezett s igy a szakosztály csupán erre a birtok részre uj árverés megtartását javasolja a tanácsnak. A szökemocsárí területre Mayer Károly szatmári lakos 1405 korona bért ajánlott fel, a mely összeg megfelel a holdankinti 15 koronának. Minthogy ez a bérösszeg oly magas, hogy nagyobbat elérni alig tudna a város, elhatározták, hogy egy évi időtartamra bérbeadják. Mayer Károlynak a birtokot. Következett ezután a németi lókert bérbevételére Weisz Sándor pusztalaki lakos ajánlatának tárgyalása. A gazdasági tanácsos ez ajánlat fölött nem mondhatott teljesen véleményt, mivel erre a birtokra a németi gazdák szintén ajánlatot tettek. A németiek ajánlata azonban néhány száz koronával kevesebb mint Weisz Sándoré, igy utasította a bizottság a gazdasági tanácsost, hogy a másod ajánlattevőkkel lépjen érintkezésbe s ha ők is megadják azt a bérösszeget, úgy a város nekik adja ki a birtokot. Itt ugyanis a város méltányosságot gyakorolt a németiekkel szemben, mert a birtok közvetlen szomszédságában van azon gazdák birtokainak, a kik másodajánlatot tettek. Itt azonban meg kell jegyezni, hopy a város egyik régebben megtartott közgyűlésén elhatározta, hogy a németi lókertet nem adja ki bérbe, hanem azon a város lovai részére szénát termeltet. így tehát ezek figyelembe vételével uj vélemény adására hívták fel a gazdasági tanácsost. Több tárgy nem lévén az ülés véget ért. figyelmébe. Ä tavaszi és nyári újdonságok ^'“szénásy11gyuiA^l*“^ mrnmmmmm Szénásv Hoffmann és Társától raktáromra SÜISHP^ . i/ megérkeztek, melyeknek megtekintését tisztelettel kérem. A színházzal szemben. PATAKI HENRIK. A színházzal szemben.
