Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-21 / 67. szám

Szatmár. szombat S Z A T MARI H I R L A P. fogtak, de igazolás után szabadon bo- csájtották őket. Ezalatt az egész városban elter­jedt a tüntetés híre és csakhamar a kópviselöházba is eljutott. A házból több Kossuth-párli képviselő az egye­tem eíé sietett és sikerült lecsillapítani a most már vad haraggal tüntető diá­kokat. Majd felszólították őket, hogy miután czéljukat elérték a tüntetéssel, s a gyászlobogókat kitűzték a középü­letekre, oszoljanak szét. Az egyetemi ifjak engedtek a képviselők szavainak s kisebb nagyobb csoportokban széjjel mentek. Délután megismétlődlek a tünte­tések. Az egyetemi ifjúság kivonult a Kossuth sírjához, de útközben a Nem­zeti Színház és a Népszínház előtt ismét perezekig tüntettek, követelve a gyászlobogó kitűzését. Ez azonban nem történt meg, s végre is, a rend­őrség közbelépése folytán, a tüntetők elvonultak. A kerepesi temetőben Kos­suth Lajos sírját megkoszorúzták, mi­közben többen beszédet tartottak. A temetőből visszatérve, minden rendzavarás nélkül oszlottak szét az egyetemi ifjak. A párbaj a hadseregben. A hadügymintszer rendelete. Szatmár, márczius 20. A bűzös hadügyminiszter szenzá- cziós rendeletet intézeti tegnap a mo­narchia összes katonai parancsnoksá­gaihoz. A hadügyminiszter rendeletéi mindig feltűnést szokott kelteni, mert felelőtlen állásában — nem véve ko­molyan a delegáczió ellenőrzését — oly széles jogkörrel rendelkezik, hogy módjában áll a monarchiának szeszélyre épített ötletével bármikor milliókra menő terheket varrni a nyakába. A hadügyminiszter ezen kivételes közjogi állása önkényes hatalmat jeleni, mely abszolutisztikus jelleggel bir, ép­pen azért nagy ez a hatalom és félel­metes. Egy hadügyminiszteri rendelet erő­sebb a törvénynél, mert hiszen ezer példa igazolja, hogy szentesített törvé­nyek végrehajthatatlanok maradtak, de arra még nem volt példa, hogy a had- . ügyminiszter valamely rendeletét ne foganatosították volna. A hadügyminiszter rendelete pa­rancs, mely előtt százezer ember hajlik meg néma alázattal és engedelmes­kedik. A hadsereg aranygalléros deli vitézei a parancsot nem tehetik vita tárgyává, azzal szemben nézetüket sem nyilváníthatják, hanem meghallgatják és teljesitik. Punktum! A hadügyminiszter egy rendele­tével jobbra vagy balra fordíthat száz­ezer embert, mint valami titkos rugó­val a bábokat, glédába állítja a légió­kat, kipusztitja belőlük az érzést, a gondolatot, a szivet, a lelket, a gon­dolkozó agyat és az ezek behatása alatt megnyilatkozó akaratot, szóval anyaggá gyúr embereket, a kik merev kőoszlopokként hangtalanul tűrik, hogy itt is, ott is emberi méltóságukból le­fejtsen egy darabot a hadügyminiszter kíméletlen vésője. A hadügyminiszter személye sem­mi. Csak annyiban különbözik többi kollegáitól, hogy hivatala az absolut hatalom fogalmát jelenti. Ezt pedig respektálja minden földi halandó. Nem csoda tehát, ha a hadügy­miniszter rendeletéinek az ország kiváló fontosságot tulajdonit. A legújabb hadügyminiszteri ren­delet pedig éppenséggel meglepetést, sőt szenzácziót keltett. Ez a rendelet — a mint a tegnapi lapunk távirati rovatában közöltük — megtiltja az összes aktiv és tartalékos tiszteknek, hogy bármilyen párbajellenes ligába belépjenek. A humanizmus jegyében megszü­letett huszadik század rózsásabb jövő­vel kecsegtette a tökéletesedésre tö rekvő emberiséget. Nagy eszmeáram­latok indultak meg, melyeknek czélja a közállapotok javítása. A társadalmi és politikai élet tendencziája az álta­lános jólét megszerzése és az emberi jogok feltétlen elismerése és respek­tálása. A becsület az embernek hozzá- férhetlen kizárólagos tulajdona. Annak értékét mindenki önmagában találja meg. Senki becsületét ol nem vehet­jük, sem meg nem csorbíthatjuk. A becsületes ember nem lesz becstelen, ha tyúkszemünkre hág és az elégtételt megtagadja. A megsértett becsületet a villogó kard nem reperálhatja. A gazember örökké az marad, ha em­bertársai vérében fürdik is meg. A párbaj nem foltozza ki a lyukas be­csületet és nem támaszthat rést azon. A párbaj a régmúlt idők isteni ítéleteinek ostoba maradványa, mely a milyen czéltalan, éppen olyan barbár. A müveit nemzetek kipuszlitották a párbajt és szigorúan büntetik a du- ellálókat. Nálunk is mozgalom indult meg a párbaj ellen, ligák alakultak és a párbajellenes hívek tábora rohamo­san szaporodott. Az emberek kezdik belátni, hogy a párbaj a legostobább formája a megtámadott becsület kire- perálásának. A hadügyminiszter rendelete bom­baként pottayant most az ideális czélra törekvők seregébe. Az a rendelet méltó pendautja annak a maradi szellemnek, mely a hadügyi kormányt szívós ma­kacssággal köti mindenhez, a honnan az embervér illata párolog felé. De a társadalom erős lesz és szembe fog szállani az olyan humánus és felvilágosodott gondolkozásu urakkal szemben, mint a minő Pietrich had­ügyminiszter ur! —r. SZÍNHÁZ. — (San-Toy) Krémer Sándor áldozatkészségét mi sem bizonyítja jobban, minthogy az egész szezonon át egyetlen neves művésznőt, vagy művészt sem vendégszerepeltetett, ho­lott Blaha, Küry, Újházi és a többiek sorra járják a vidéki városokat, még kisebb helyeken is vendégszerepeinek, mint a mi városunk. E helyett azon­ban már másodszor vendégszerepel­tette áldozatkész direktorunk K. Hegyi Lilit, a debreczeni színtársulat egyik segédénekesnőjét — minálunk persze főszerepekben. Ha a gyors egymásutáni vendégjáték szerződtetési czélból történ­nék, még értenők a dolgot, de K. Hegyi Lili aszonyt csak nem akarja a direk­tor Lónyai Piroska helyébe, szubrett- primadonnának szerződtetni ? Második helyre pedig Hegyi Lili nagyobb szín­padon is megállja a helyét, nem gon­doljuk tehát, hogy viszont ilyen sze­repkörre ő szerződnék. Minapi ven­dégszereplése után tegnap este csaló­dottan távoztunk a szinházból. ügy játéka, éneke, mint láncza teljesen ha- tástananul maradt és a közönséget hidegen hagyta. Krémer Jenő Csuli szerepében nagyon is elvetette a suly­kot. A beszédmodora inkább hotten­totta volt, mint olyan, melyből a kí­naira lehetett volna csak egy kevéssé is következtetni Krémer Jenő mind­azonáltal igazi művészember, s azt hisszük, hogy mai fellépéséből — Pu- zsér szerepében — rá fogunk ismerni a vidék első rangú színészére. A ma esti előadás főszereplői kö­zül egyedül Lónyai Piroskát illeti a dicséret. A többi szereplőkről jobb nem szólni. ÚJDONSÁGOK, üj vasút a vármegyében. A nagybányai—felsőbányái vasul. A mint megbízható forrásból ér­tesülünk, a tervezett nagybányai-felső- bányai vasút építését még ez év fo­lyamán, talán junius havában megkez­dik. Ezzel egyidejűleg gyökeres álala kuláson megy át a szatmár-nagjbá- nyai vasút is, a melyet a mostani nehézkes gőzmozdonyok helyett motor­kocsikkal fognak ellátni. A motor-kocsik alkalmazása va­lóságos forradalmat jelent a vasutak életében. Főleg a kisebb igényű, rövi- debb viczinálisokon, a melyeknek ha­gyományos lassúságát, drága voltát, nehézkes kezelését mintegy varázs­ütésre megszünteti. A motoros-kocsik tetemesebben olcsóbbak a gőzmozdo­nyoknál, kezelésük kevesebb munka­erőt és anyagot igényel, a gyöngébb pályatestet kímélik és igy másodrendű voalakon is gyorsabban hajthatók. Az arad-csanádí viczinálison rég kísérleteztek vele s csak nemrégiben adták át teljes siker reményében a jövő forgalmának. Ez ünnepélyes alka­lomkor a kereskedelemügyi miniszter is jelen volt, a mi egyértelmű e bevált újítás országos jelentőségével. Ha elképzeljük azt, hogy szatmári vonalunkon a menetsebesség gyorsítása, a kedvezőbb csatlakozás, olcsóbb vitel­dijak mily nagy hasznunkra válnak s ezzel hanyatlásnak indult ipari és ke­reskedelmi életünk mily nagy lendü­letet vehet, úgy őszinte örömmel kell pártfogolnunk minden olyan eszmét, a mely e hasznos ujitás megvalósítására vezet. A tervezett átalakítások szoros kapcsolatban állanak a felsőbányái vo­nal kiépítésével. Ha sikerül ez uj vasút, akkor lé­tesíthetők a nagybányai vonalon is tervbe vett újításaink­Mindehhez azonban nemcsak a nagy tőkepénzesek vállalkozási kedve, a városok áldozatkészsége, hanem a nagyközönség méltányos eljárása is kívánatos. Ha a kisajátítás komoly aka­dályokba ütközik s a elveendő földte­rületek árát a vasút költségvetésében legnagyobb méltányossággal megsza­bott árakon felül srófolják, úgy szó sem lehet az építésről. Mert nincs s nem is lehet arról szó, hogy a földtu­lajdonosok potom áron vesztegessék el telkeiket a vasút czéljaira. Legyen meg az ő teljes kárpótlásuk; a földek mél­tányos ára és a szenvedett veszteség maximális összege. Ezenfölül azonban ne erőszakolják követeléseiket, mert koczkáztatják a sikert s egy nagy hord­erejű vállalatnak létrehozását. * Itt említjük meg egyúttal, hogy Bakó Ignácz a „Szatmár-Erdődi h. é. vasút'1 igazgatója, a jövőhét folyamán Aradra utazik, a hol tanulmányozni fogja az arad-csanádí vonalon alkal­mazóit motor-kocsikat. A tanulmányo­zás czélja, természetesen az, hogy a „Szatmár-ErdődP vonalra is alkal­mazni akarják a motor-kocsikat, ha azok a forgalomban beváltnak A „Szat- már-Erdődi vasúton — mint értesülünk — a motor-kocsikat leginkább a sze­mély szállításra alkalmaznák, a mi a személyforgalom lebonyolítását teteme­sen olcsóbbá lenné. Ülés a városnál. Szatmár város gazdasági szakosztálya holnap délután ülést tart Pap Géza polgármester el­nöklete alatt. Az ülésen a város tulaj­donát képező legelők és birtokok bér­beadására vonatkozó ajánlatokat fogják tárgyalni, melyeket a legutóbb meg­tartott árverésen tettek a bérelni szán­dékozó gazdák. * Pénztárvizsgálat a városnál. A Szatmár szabad, kir. város pénztár- vizsgáló bizottsága ma délután pénz­tárvizsgálatot tartott Pap Géza pol­gármester elnöklete alatt. A pénztár­vizsgálat, melyen Antal Kristóf és Komka Alajos biz. tagok is jelen voltak, mintegy két óra hosszat tar­tott. Á bizottság ez alkalnmmal is példás rendet talált a pénztárban, a hol úgy a könyvekbe bevezetett téte­lek, mint a készpénzkészlet meg­egyezett. * A Kossuth-kerti víztorony. Szatmár város egyik legkellemesebb nyári sétahelyén, a Kossuth-kertben egy szélmolor segítségével szivattyúz­ták eddig a virágok öntözésére szol­gáló vizet. A szélmotor azonban, mely Heim János budapesti kertész tulajdo­nát képezi s a melynek felállítása a városnak több ezer koronájába került, sehogy se vált be. A mikor vízre volt szükség, soha se volt szól, mely mű­ködésbe hozta volna a motort. így te­hát nem használhatják a virágok s a többi növények öntözésére. A városi tanács mai ülésében foglalkozott a szeletlen motor ügyével s elhatározta, hogy a szélmotor helyett villamos mo­tort állít fel. Egyben utasította a szél­1903. márczius 21. 67 szám. egész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G Rtd angol gyapjúszövet gyárosnak SZATMÁRON \A/nQ7 f!YI II A posztó és ^aPÍuszövet kereskedőnél egyedüli raktára: YY I ULri Deák-tér. Frsunci-ház. Felhívja a nagy érdemii közönség figyelmét idény Újdonságaira.

Next

/
Oldalképek
Tartalom