Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-20 / 66. szám

66. szám. Szatmár, péntek SZATMÁRI HÍRLAP, 1903. márczias 20. jezést adjanak. Mint értesülünk, a„Vi­rágcsatau előadása konfetti és szer­pentinnel lesz egybekötve, Lányai Piroska pedig különféle poziturában készített fényképeit fogja a közönség közzé dobálni, a mit a közönség bizo­nyára nagyon szívesen fogad. ÚJDONSÁGOK. * A rendészeti szakosztály ülése, Szatmár város rendészeti szakosztálya ma délután a városháza kistermében Tankóczi Gyula főkapitány elnöklete alatt ülést tartott, melyen a Csokonai- utczán lévő nyílt árok megszüntetését tárgyalták. Ez a régen vajúdó ügy most már bizonyára dűlőre jut, mert a szak- bizottság a tervek s a költségvetés felett kedvezően határozott. Az ügyet Erdély István városi főmérnök ter­jesztette elő, a ki is kifejtette mindazon körülményeket, melyek az árok meg­szüntetését, illetve fedett csatornává való átalakítását szükségessé teszik. A szakosztály ezután Nyárády László kir. folyammárnök véleményét kérte ki ez ügyben, a ki a terveket felülvizs­gálta s azt helyesnek találta. A szak- bizottság végül elhatározta, hogy a városi tanácsnak a csatorna létesítése iránt előterjesztést tesz. A csatorna, mely 36 kát. hold vizet fogja levezetni 12,000 koronába fog kerülni. * József napja. Tegnap a Sán­dorok ülték meg névnapi ünnepüket, ma a Józsefek. E nappal együtt meg­érkezett a tavasz is, ámbár még nem hivatalosan. Az idő azonban erősen a tavasz felé hajlik, ezt mutatja leg­alább a langyos szellő, a mely már nehány nap óta ftíjdogál. A szatmári „Józsefek“ közül Hámon József ta- nitókópezdei igazgató névnapját ülték meg ma az apácza zárdában, a hol ugyanis szavalatokkal egybekötött ünnepélyt rendeztek a növendékek. A városnál Kiss József rendőrtisztet hal­mozták el ismerősei jó kívánságaik­kal, úgyszintén Lévay József városi bizottsági tagot is melegen üdvözöl­ték barátai névnapja alkalmából. * Nagy tűz a vidéken. A napok­ban — mint tudósítónk Írja — félre vert harangok zúgása zavarta meg a közeli Nagy-Palád község lakóinak éjjeli csendjét. A rémes hangok tüzet jeleztek, mely a községben kiütött Az égboltozaton rövid idő múlva ha­talmas vörös fény jelentkezett, amely a szomszédos község lakóinak is tu­domására adta a veszedelmet. A tűz Orosz Sándor nagy-paládi gazda is tállójában keletkezett s a nagy szél folytán gyorsan terjedt tova. Nem telt bele egy fél óra s a szomszédos házak és melléképületek mind láng­ban álottak. Menteni keveset lehetett, bár a felriadt lakosság emberfeletti munkával igyekezett a tüzet eloltani A kár több ezer koronára rúg, mely­nek egy része azonban a biztosítás­ból meg fog térülni. A vizsgálatot megindították, hogy a tűz keletkezé­sét' kideritsák. * Deák Kálmán asztaltársaság. Ezelőtt egy esztendővel a szatmári társadalomnak egy igen rokonszenves tagja, Deák Kálmán hirtelen meghalt. Elhalálozása általános részvétet keltett, mert az elhunytat mindenki tisztelte, becsülte. Mint hivatalnok, szorgalmas és lelkiismeretes volt, mint polgár, ^kötelességtudó és e kiváló erényeiért törvényhatósági bizottsági taggá válasz­tották. Jelentékeny részt vett szatmár zsurnalisztikái életében is, de irodalmi érdemei mégis azokban a hangulatos költeményekben domborodnak ki, me­lyeket az elhunyt családja csinos kö­tetben közre adott és a melyek min­denkoron hirdetői lesznek az ő neme­sen érző szivének és szelíd, poéta lelkének. Deák Kálmán nevét a sok jó barát és tisztelők serege megöröki- teni akarta és e czélból tegnap tartott értekezleten elhatározták, hogy a „Ko­mában“ asztaltársaságot alapítanak, mely a Deák Kálmán nevét viseli. Az asztaltarsaság tényleg meg is alakult. Meg lettek választva : Diszelnöknek : Tóth Sándor, elnöknek Pap Lajos gör. kath. lelkész. Válaszmányi elnökök lettek Scherling Antal és Farkas István, titkár Krüzsélyi Barna, pénz- tárnok Agyó Géza. Az uj asztaltársa­ságnak már is 58 tagja van. * Szocziálisták népgyülése. A szatmári szoczialista demokrata párt, mely e hó 15-én népgyülést akart ren dezni, de arra engedélyt nem kapott, újra folyamodott a rendőrfőkapitányhoz népgyülési engedély iránt. Tankóczi Gyula a párt kérvényét tudomásul vette, s engedélyezte a népgyülést, melyet vasárnap délután az István téren fog­nak megtartani. A szocziálisták kér­vényükben szegénységüket hozták fel, mely nem engedi meg nekik, hogy a népgyülést zárt helyiségben tarthassák meg. A népgyülésnek több tárgya van, melyek a munkás osztály érdekeinek megjavítását czélozzák. * A régi bútorok. A szatmári fő­szolgabírói hivatalban a rég letűnt jó időkről regélnek a bútorok. Édes em­lékeket idéznek vissza az iró asztalok, a karosszékek, meg a kalamárisok, mert hiszen ezek még abból a korból valók, a mikor az országot a várme­gyék kormányozták. Ma már csak a történelemből ismerjük a kort, de a bútorok, azok még szép dolgokat me­sélnének, ha úgy megelevenednének. A régi szervezet már régóta oda van, de a bútorok megmaradtak s ma már nagyon rozzant állapotban vannak. A hivalalbeliek nem is mernek leülni a székekre, vagy a díványra, mert egyik nek másiknak csak három lába van olykor fel is borul. A vármegye most a főszolgabíró előterjesztésére kiküszö­böli ezeket a régi bútorokat, s helyet­tük újakat szerez be. Erre a czélra 223 koronát utalt ki az alispán a szol- gabirói hivatalnak. * Köröznek egy sikkasztót. Orüns- tein Sámuel nagypaládi lakos nem valami fényes múlttal dicsekedhetik Lopásért, sikkasztásért és csalásért már több Ízben töltött esztendőket börtön nyirkos falai között. Legutóbb a beregszászi törvényszék ítélte el a je­les férfiút sikkasztás miatt egy havi fogházra, de a büntetés elől elmene kült. Minthogy legutóbb itt tartózkodott Németiben, a szolgabirói hivatal kö- rözvényt adott ki róla. A sikkasztó ma­gas termetű, kék szemű, veres hajú ember. * Halálozás. Csízek Jakab szat­mári lakos, háztulajdonos ma délelőtt 61 éves korában elhalálozott Az el­hunytat holnap helyezik örök nyuga lomra. — Hogy diskurálnak a színigaz­gatóval. Fel világosi tására azoknak, a kik úgy vélik, hogy csak nálunk kriti­zálják élesen az igazgatót, közöljük egy aradi lapból a következő simogató czikkelyt az ottani színigazgató műkö­désének méltatásáról: ,Pompásan informált fővárosi la- >ok csoda regéket kürtőinek az Ara­don uralkodó eldorádói állapotokról, a valóságban pedig, a mennyire a meg­lett ember emlékezete a múltba vissza látni tud, ilyen siralmas, ilyen fólfa- iusi állapotok még nem uralkodtak az aradi kőszinházban. Ezt tudjuk, látjuk, érezzük valamennyien s mintha csak babona fogta valna meg érzékeinket, türelmesen ámítjuk önmagunkat, tele- aeszéljük saját fejünket, rossz, hát persze rossz, nagyon rossz, — de hát mit tegyünk? Hátha talán mégsem olyan igen nagyon-nagyon rossz ? Lám, a díszletek milyen szépek, a zenekar milyen jó ! Ez is, az is jól játszik, egy pár tűrhetően s bár az összes játék rossz, bár a fajnólküli szereposztás ezt a rosszat még rosszabbá teszi, bár a fegyelem teljesen meglazult, noha vas­fegyelemmel se lehetne üres hordók­ból tokajit csapolni, bár még egy tu- czat bizony, bizony és persze, persze kívánkozik a papirosra, de utóvégre is, színházba járni csak kell! Zilahi em­bernek is kedves, művésznek is pom­pás, éppen csak igazgatónak Csombe- rek Güzüfalvára való!“ íme igy diskurálnak a színigaz­gatókkal másutt! * „Saldirt.“ Ez a különösen ke­reskedői körökben közismert szó, mint egy miskolczi lapból olvassuk — nem hétköznapi módon vált egy hir czimévé. Az a meséje e históriának, hogy feltűnt a rendőrségnek, miszerint a Széchenyi-utczában szemlátomást szaporodnak azok a házak, melyekre valaki egy-egy hatalmas „S“ betűt pingált. Kutatni kezdték e misztikus hyeroglyfek szerzőjét, akit aztán sike rült is elcsípni éppen abban a pillanat­ban, amint ismét egyik kapura egy menykö nagy S betűt „szerkesztett“ Miután ez a história nincs egészen rendén, bevitték az S betűs embert a rendőrségre, ahol kisült, hogy Jakabfy Gábornak hívják, volt színigazgató de már évek óta koldulásból tengeti az életét. Az a bizonyos, a kapura pingált „S“ betű — Jakabffy vélemé­nye szerint — annyit jelent, hogy „Saldirt“ s azért jegyezte meg e betű vei azokat a házakat, amelyekben már könyöradományokat kapott. Bennünket annyiban érdekel az a hir, hogy Ja­kabffy legutóbb Nagy-Bányán is volt, ahol szintén konfliktusa volt a rendőr­séggel. Az elzüllött színigazgató álli tólag rokona Krecsányi színigazgató­nak és Krecsányi Kálmán budapesti rendőrkapitánynak. * Békéltető bizottságok. Az ipa­rosok és munkások közötti viszonyra vonatkozólag igen fontos rendeletet küldött ma a kereskedelemügyi minisz­ter Szatmár városához. Arról van benne szó, hogy az iparhatóságok a saját hatáskörükben békéltető bizottságot alakítsanak, a mely a munkaadó és munkás között felmerülő ügyekben mondjon Ítéletet. A miniszter a ren­deletben arra kéri a várost, hogy szer­vezze ezt a bizottságot s az eredmény­ről tegyen jelentést. A terjedelmes rendelet ezenfelül igen sok üdvös újí­tást tartalmaz, mely a közel jövőben életbe is fog lépni. * Lemondás. Szepsi Endre tör­vényhatósági utbiztos ma adta be Szat­már város tanácsának lemondási kér­vényét, melyben bejelenti, hogy meg­rongált egészsége miatt megválik állá­sától. TÖRVÉNYKEZÉS. § Súlyos párbajitélet. A nagy­váradi kir. törvényszék egyik büntető* tanácsa szokatlanul erős ítélettel pe­csételt meg egy lovagias affért, amely Nagyváradon két év előtt családi ko»- traverziák következményekép játszódott. Az affér szereplői ifj. Moskovits Mór gyáros és dr. Dénes Sándor ügyvéd- jelölt akkor még joghallgatók voltak. A két fél akkor kardpárbajt vívott egymással, mely könnyű, jelentéktelen sérüléssel végződött. Tegnap tárgyalta Bőhm Jenő elnöklete alatt a párbaj­ügyet a törvényszék. A felek s a se­gédek kihallgatása után a bíróság Dé­nes Sándort 21, ifj. Moskovits Mórt 14 napi államfogházra Ítélte. Mindket­ten felebbeztek. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktőzsde. — A .Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, márcz. 19 Zárlat 5 órakor: Búza 1903. áprilisra ..........................7.48-7.49 Ro zs 1903. áprilisra..........................7.43—7.44 Zab 1903. áprilisra..........................6.66—6.67 Tenge ri 1903. májusra...................6.02—6.03 Repc ze augusztusra ...... 6.14—6.16 Zárlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény...........................691.60 Magyar hitelrészvény ........................ 762.75 Le8zá mitolóbank részvény................... 468.— Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 487.— Osztrák-magyar államvasuti részvény . 696.— Küzuti vasút.............................................619.50 Vár osi villamosvasút részvény . . , 320.— REGÉNYCSARNOK A LEJTŐN. 65 Regény. Irta: Claretie Gyula. — Vigyék a betegszobába ! —• parancsolá a törvényszéki orvos — és jól ügyeljenek rá. . . Iparkodjanak, hogy egyék valamit ... kevés levest . . . Holnap majd meglátjuk. Az orvos most a rendkívül felin­dult Pomeroy doktor felé fordult, mi­alatt a betegápolónő, az őr és még egy elősietett ápolónő a betegszobába vitték az eszméleten kivül levő Lucziet. Pomeroy megdöbbenve nézett utá­nuk és mikor az ajtó bezárult Luczie mögött, lesújtva állva maradt a szoba közepén. — Nem értem 1 — mondá. — Valami van itt, ami elkerüli a figyelmünket, — mondá L. doktor, örült lenne ? Nem . .. Valami rögesz­mében szenved ? ... Ez valószínű . . . Azt kérdem magamban, nem jó lenne-e, ha oda nyilatkoznám, hogy Sainte- Anneba küldjék? Pomeroy doktor természetesen félt ősztönszerüleg a kórháztól, mint a nép, és mégis, mikor a Sainte Anne kórházat említeni hallotta, összerezzent mintha ez Lucie elitéltetését jelentené. Maga sem tudta miért, — mert végre a szerencsétlen úgy ragaszkodott állí­tásához, mintha eszelős lenne, vagy üldöznék, — de Lórin Lucie valomása daczára, még sem tartotta őt sem őrültnek, sem bűnösnek. =» Igen ... igen . . . meggyőző­désem szerint sem nem őrült, sem nem bűnös! — Akkor mi baja tehát az ön véleménye szerint? — Oh ! ha azt tudnám! . . . A dolog csakugyan nagyon titok­zatos — mondá L. doktor, Pomeroyt egészen a Szajna partjáig elkísérve — egészen sajátszerü. Az ember szól hozzá és ő alvajáróként viselkedik. (Folytatása következik.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom