Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-19 / 65. szám
65. szám Szafcmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP. 1908. aiárezias 19 3 nek azt a kiszakított darabját, melyet elénk tár, csillogó költészettel díszes keretben mutatja be s a ragyogó színképben csak a fényt látjuk meg, mely mint a napsugár, áttör a felhő szürke fátyolán. „A dolovai nábob leánya“ színmüve is az idealizmus fénylő zomán- czában tár elénk egy darab életet, a mit ismerünk mindnyájan, de nem abban a formában, a mint azt az iró művészete megalkotta. Az alakitó színészeknek az ilyen társadalmi színműben kiváló érzékkel kell játszani, mert a legkisebb termé- szetellenesség meghamisítja és ferde világításban tünteti fel a költőire in- tenczióját. A tegnapi előadás nem felelt meg a várakozásoknak. Az összhatás nem volt érezhető. Az a varázslat, melyet e darab előadása eredményez, buborékká vált. Tarján főhadnagy szerepében Nagy Sándor, a ki mint vendég lépett fel, közepes sikert aratott. Erős indiszpo- ziczióval küzdött, melyet azonban később legyőzött s biztosabban mozgott. A hangulat változások, melyek háborgó lelkének visszatükrözései, részben sikerültek. Legjobb volt azonban ott, hol az érzés lyrikus megnyilatkozása melegséget csalt ki játékából. Egészben véve, ha figyelembe veszszük rokonszenves színpadi alakját, tegnap első felléptének sikerét részben kielégítőnek mondhatjuk. Holéczy Ilona a czimszerepben nem keltette azt a hatást, a mit nála megszoktunk. Baráti Rezső Biliczky kadét szerepét rendkívül jellegzetesen játszotta. A harmadik felvonásbeli jelenetében valósággal remekelt, bizonyságául annak, hogy komoly és intelligens művész ember. Szentes ' János, Bátosi Endre és Etsy Emilia elfogadhatók voltak. s. k. ÚJDONSÁGOK. Makacs öngyilkos jelölt. Életunt csizmadia. Sokat írtak már az öngyilkosságról s különösen lélektani szempontból igyekeztek az egyes öngyilkossági esetek indító okait érthetővé és elfogadhatóvá tenni. A mindennapi élet azonban édes keveset törődik a psyehologusokkal, hanem vaskövetkezetességgel halad a maga utján és pazar bőséggel ternd a a drámaanyagot, a mi fölött aztán az emberi lelket analizáló búvárok ismét elmélkedhetnek. A tény pedig az, hogy az öngyilkosság az egészséges eszű ember előtt erők probléma marad, mert nem tudja megérteni, hogy miért kelljen valakinek •önkezóvel kioltani életét, melyet soha többé vissza nem nyerhet. Minden sérelemért, minden szenvedésért csak ez az élet kárpótolhat, melyet itt e földön élünk. A mig élünk, remélhetünk. Ha életünk fonala ketté szakadt, anyaggá leszünk, megsemmisülünk s hogy mi történik a tett porhüvelyéből kiröppent lélekkel, arra még ember nem tudott feleletet adni. Az öngyilkos jelöltek nem gondolkoznak, hanem merész elhatározással végrehajtják sötét tervüket. Ha aztán egyiknél-másiknál az öngyilkosság terve nem sikerül, megnyugszik a sors rendelkezésében, él tovább és igen gyakran megelégedett is lesz. De az már a ritkább esetek közzé tartozik, midőn valaki gyors egymásután háromszor kövessen el öngyilkossági kísérletet és mindenáron megakarjon válni ettől az árnyékvilágtól. Dobi Ferencz helybeli csizmadia mester e ritka kivételekhez tartozik, mert valóban bámulatos szivósággal ragaszkodott az öngyilkosság eszméjéhez, úgy annyira, hogy az valósággal mániája lett. Az életunt csizmadia első ízben a dikicsesel a felső balkarjába hatalmas lyukat vágott, mely azonban nem vo t halálos. A szenvedett fájdalmak nem ábrándították ki az öreget a halál gondolatokból, hanem még inkább beletüzelték. Felment a padlásra és felakasztotta magát. A fia azonban észrevette és levágta. Tehát ez sem sikerült. Az öreg ekkor kiment a Mátyás kiráíy-utcza végén levő temetőbe és ott felvágta az ereit. A járókelők azonban észrevették, ápolás alá vették és a mentőkért telefonáltak, a kik hamarosan megérkeztek. A makacs öngyilkos jelölt nem akarta engedni, hogy sebeit bekötözzék, megtámadta a mentőket, a kik végre is a gyönge, sok vért vesztett öreget ártalmatlanná tették, sebeit ki mosták és bekötözték. A,z öregnek még volt annyi ereje, hogy a maga lábán menjen haza, a hol aztán ágyba feküdt s a szenvedett súlyos sérülések néhány hétig ágyhoz kötik. Minthogy a csizmadia mesteren az elmebetegség tünetei jelentkeznek, a családja szigorú megfigyelés alatt fogja tartani, * 5zemélyihir. Pap Géza polgár- mester ma érkezett vissza a fővárosból, a hol a városok ankétjén vett részt. * Oktalan támadás. A „Heti Szemle“ melynek szerkesztője kutya kötelességének tartja, hogy hetenkint egyszer kirúgjon a hámból, — tegnapi számában újból nekünk rugaszkodik. A lap, a mely mióta megszületett püspökfalatokból él és ezeken különös előszeretettel nyalakodik, — kirohanásának azt a czimet adta : „oktalan támadás“. Ez az egyetlen okos szó az egész czikkben, mely különben hemzseg az ostobaságtól. Lapunk felelős szerkesztője pár nap óta távol van és részére kell fenntartanunk a jogot, hogy Báthory úrral, a bátorral hazajövetele után elbánjon. Egyelőre csak jelezni kívánjuk, hogy a hideg zuhany nem fog elmaradni, bár készséggel elismerjük, hogy a czikk Írója ennél többre : a kényszerzubbonyra is megérett 1 * Népgyülés Szatmáron. A Szat- máron tartandó népgyülés a polgárság körében már is rendkívül érdeklődést keltett. De nemcsak városunkban, hanem a Közel fekvő községekben is lelkes visszhangra talált az eszme, hogy husvét másod napján Szatmáron nép- gyülést kell tartani. Részt vesz a nép- gyűlésben az egész város és a közeli falvak igaz magyar érzelmű lakossága pártkülönbség nélkül. Az eszme, melynek diadaláért a kormánynyal szemben az anyagi terhektől roskadozó magyar nemzet sikra száll nem egy párté, hanem az egész nemzeté és igy csak természetes, hogy a jogvédelem és az általános közérdek héroszi munkájában az egygyé forrt nemzeti akarat egységesen nyilatkozik meg. így is kell ennek lenni! Ha veszély fenyeget bennünket, legyünk szivben-lélekben egyek, akik szilárd ellenállásai megakadályozzuk az ellenünk készülő merényletet. Ez a czél szívóssá, törhetetlenné edzi akaratunkat és megaczélozza a tervezett merénylet felett felháborodó lelkünk eré- lyét. Szatmár városa is részt vesz a küzdelemben és olyan impozáns módon fogja tiltakozását kifejezni, melynek bizonyára meg lesz a kívánt eredménye. Jóllehet még távol vagyunk a népgyülés napjától és már is több országos képviselő bejelentette lejövetelét. A népgyülést rendező bizottság pedig addig is a nagy és nemes ügyhöz méltó buzgalommal és lelkesedéssel fáradozik, hogy a húsvéti népgyülés olyan lefolyású legyen, mely minden tekintetben méltó a magyar nemzet heves tiltakozásához. * Tömeges fejyelmi ügyek. A csengeri főszolgabírói hivatalánál eszközölt vizsgálat eredményéről lapunk tegnapi számában közölt czikkünk városszerte nagy szenzátiót keltett. A vizsgáló bizottság Böszörményi Endre főszolgabírónak és Bokots dijnoknak állásuktól való felfüggesztését igen su lyos terhelő adatok alapján rendelte el. A vizsgálat tovább folyik és eddig különösen az utlevélügyben fedeztek fel számtatan visszaélést. Az útlevelek a törvény szerint díjmentesen adandók ki és ennek daczára Bokots a felektől magas dijakat szedett, a mi csakis úgy volt lehetséges, hogy a főszolgabíró, mint hivatalbeli főnök, nem teljesítette ellenőrző kötelességét. A vizsgálat további eredménye a csengeri főszolgabírói hivatalról hű képet fog a közönség elé tárni. Addig is rnig a törvénytelenességek é3 visszaélések bizonyítékait a vizsgáló bizottság csoportosítja sürgősen intézkedtek, hogy a közigazgatás rendes menete fennakadást ne szenvedjen és mint értesülünk, Böszörményi Endre helyébe Komoróczy Iván dr. lép, a ki szakképzett komoly munkaerő. Ezen állásnak Komoróczy- val történt betöltése expiálja a Barnaféle ügyet, melyre úgy látszik, a fele dés íátyolát akarják borítani. * Munkálatok a városnál. A város középületeinél bizonyos javítási munkálatok váltak szükségessé, melyekre a tanács szóbeli árlejtéssel egybekötött zárt amnlati versenytárgyalást hirdetett. Az árrejtést a város gazdasági hivatalában tegnap tartották meg. az eredmény a város érdekébnn éppenséggel nem mondható kielégítőnek, mert csupán egyetlen vállalkozó ezég tett a 3006 korona értékű munkálatokra ajánlatot. Az ajánlatot tevő Sepsy Károly és Bottyán Lajos ács és kőműves mesterek az előirányzott összegből 1 százalékot engedtek s minthogy nem volt más versenyző, a város kénytelen volt a minimális 1 százalék engedménynyel is megelégedni. * Ingyen jogvédelem. Szegény- embernek, szegény a szerencséje is, igy tartja ezt a közmondás, de nem minden alap nélkül. A szegény embernek még az igazságot se szokták ingyen adni. A mikor ügyes-bajos dolga akad, nem igen vehet magának ügyvédet, mert az pénzbe kerül, még pedig elég sokba, igy hát mi sem természetesebb, hogy ő maga szokta ily esetben védeni jogait, mely olykor-olykor még ha akármennyire is igaza van, balul üt ki. Nem ért a törvényelőirta formákhoz stb. Ez vezette Csanádvármegya közönségét arra, hogy a szegények ingyenes jogvédelme tárgyában feliratot intézzen a képviselő házba. Ezt a feliratot, mely igen sok szép és üdvös dolgot tartalmaz, pártolás végett megküldte Csanádmegye, Szatmár városának is. * Tanú, a kit elfognak. Bohózatba illő jelenet játszódott le ma a szatmári járásbíróságnál, ahol a rendőrség letartóztatott egy falusi atyafit, ki tanúnak volt beidézve valamilyen peres ügyben. Gábor Istvánnak hívják az elfogott atyafit. Az volt a bűne, hogy Fehérgyarmat községben Rosen féld József szatócs üzletébe betört. A pénzes fiók felfeszitése után 28 korona készpénzt ellopott. A káros feljelentette a csendőrségnek, mely táviratilag kereste meg a szatmári rendőrséget, hogy Gábort tartóztassa le. A kihallgatás során beismerte bűnét s meg- motozásakor még 21 koronát is találtak nála a rendőrök. Gábort már át adták a csendőröknek, a kik délután érte jöttek. * Magyar név. B il i c s ek Jenő szatmári lakos nevét belügyminiszteri engedélylyel „Béres'-re változtatta. * A játék áldozata. Korányi Imre csizmadia tanoncz, daczára, hogy már kinőtt abból a korból, a mikor a gyermekek játszani szoktak, ép úgy pajkoskodott, mint az apró fiúcskák. Mindig azon törte a fejét, hogy mivel szórakozzék. Bárhol járt, bárhova küldték mindig talált valamit, melylyel az időt elütötte. így történt az tegnap is. A Vorösmarty-utczán felült a kerekes kút kerekére és egy társával forgatatta önmagát. A kerék azonban visszafor- gott s a pajkos inas lábai a küllők közé kerültek. A játék vége az lett, hogy kettétört lábszárakkal kellett az irgalmasok kórházába beszállítani, ahol néhány hétig nyomni fogja az ágyat. * A postautalványok kitöltése. A postaszabályzatok szerint a postautalvány pénzrovataiban az utalványozott összeg beírása után üresen maradó hézagokat a feladónak vastag tollvonásokkal ki kell töltenie. A kereskedelmi miniszter most szigorúan utasította a posta- és táviró-hivatalokat, hogy e rendelethez pontosan alkalmazkodjanak s a föladó mulasztását maga a fölvevő közeg a föladó ildomos figyelmeztetése mellett pótolja. A postai közegek ismert udvariatlansága ugylátszik nem ismeretlen a miniszter előtt, a mikor a rendeletben az „ildomosságra“ figyelmezteti a postai hivatalnokokat. *A varróiskola gyöngye. Rózsaszínű papíron irt levelet hozott a posta szerkesztőségünknek, melyben egy szerelmes ifjú a varrómühely ellen keserűen panaszkodik. A sorokból azt vettük ki, hogy valamelyik varróleány imádójának szorította össze érző szivét a varró-intézet tulajdonosnéjának azon szigora, hogy a kedves tüleányokat kora reggeltől késő éjjelig foglalkoztatja még vasárnaponkint is és e miatt a szegény galambok nehéz rabságban sínylődnek. A fekete szemüvegen át megirt sorok sok szörnyű dolgot ecsetelnek az alig vánszorgó leányokról.. Persze, persze, értjük, hogy bizony keserű sors az, ha az imádottal az ollós asszonyok szigora miatt még vasárnap sem lehet a Don Jounnak éldegélni. Azt ajánljuk, hogy minden este adjon szerenádot s ez bizonynyal meglágyítja a szigorú hölgy szivét, hiszen Orpheus még a köveket is megindította muzsikájával.
