Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-17 / 63. szám

Szatmár, 1903. márczius 17. Kedd. Második évfolyam, 63. szám Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy bóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Eiyes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Megjelenik r»a| (hétfő kivételivel.) méft<Ht.yűS^»**^őtt árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szét­küldésére vonatkozó felszólalások intézendők. Kié a hadsereg? Szatmár. márcz. 16. A magyar képviselőházban gi gászi harcz folyik a véderő javas­latok körül a nemzet jogaiért és a katonai terhek emelése ellen. Az egész magyar nemzet szivdobogva figyel arra, hogy miképpen küzde­nek ott az önálló magyar hadse regért. Maga a kormány és pártja va­lójában azt a nézetet vallja, a mit Deák a kiegyezési alaptörvények­ben lefektetett. E szerint a két or­szág a kölcsönös védelem czél- jából közös hadsereget szervez. De mindkét ország külön, önállóan in­tézi a közös védelem köréhez tar­tozó ügyeket. Most pedig éppen a főkérdések szempontjából. A magyar törvényhozás állapítja meg az ujon- ezok létszámát és annak a megaján­lása nélkül épugy nem sorozhatnak, mint a hadügyi költségek megsza­vazása nélkül a magyar állampénz­tár egy fityinget sem fizethet ki a hadseregnek. Ugyancsak a magyar törvényhozás állapítja meg a szol­gálati idő nagyságát is. íme: Deák- törvénye szerint is a hadsereg kö zös ugyan, de már a hadügy nemcsak, hogy nem közös, hanem független rendelkezésünk tárgya. És ekkor az osztrák képviselőház meg az osztrák urakháza, mint egy em­ber, oly czimen és oly ünnepélyes nyilatkozattal szavazta meg a ka­tonai javaslatokat, hogy a kormány gondoskodjék a hadsereg egységes voltának a megőrzéséről. Tették pe­dig ezt oly kommentárral, a mely­ben nemcsak a magyar ellenzék jo­gos törekvéseit gáncsolják, de meg támadják a Deák-féle kiegyezés alapjait is. Nyíltan mondják, hogy e hadsereget nem tartják közösnek, hanem osztráknak és a belszerve­zet, vezérlet és vezénylet felségjo­gul fentartott egységéből kiindulva magát a hadsereget és a hadügvet mondják egységesnek. Ez ellen tiltakoznunk kell. Ha csak ezt a tiltakozást akarták pro­vokálni, ne féljenek: megtörténik. Az osztrák gyalázatosság és az osztrák császár kormánya részéről elkövetett alkotmánysértés kiinduló pontja az a felségjog, melyet a ma­gyar nemzet adott a magyar ki­rálynak, aki egyúttal osztrák csá­szár is. Hogy mennyire igaz ez, mu­tatja, hogy életbeléptették már a megszavazott osztrák véderőtörvényt. Ennek a lépésnek a czélja világos: nyomást gyakorolni Magyarországra, hogy ugyanazt a törvényt fogadja el. Pedig magyar király addig nem szentesíti azt a törvényt, mig a ma­gyar törvényhozás meg nem sza­vazta azt. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, márcz. 16 A képviselőház mai ülésén meg­látszott a márczius 15.-i ünnepélyek hatása. A képviselők jó része elma­radt az ülésről, bizonyára azért mivel kerületükben járva a választó polgárok lelkesedése, az ünnepségek egész soro­zata miatt nem igen jöhettek vissza még az nap a fővárosba. A mai ülésen Apponyi Albert elnökölt, a ki meleg szavakkal paren- tálta el Molnár Józsiás elhunyt nép párti képviselőt. Az ujonczjavaslatok tárgyalása so­rán elsőnek Bolgár Ferencz képviselő szólalt fel, a ki az ellenzék szónokai­nak a nemzeti párt ellen való táma­dásait visszautasította. Beszédében ki­jelentette továbbá, hogy a nemzeti kö­vetelések megvannak a szabadelvű pártban is, melyek a volt nemzeti párt­nál is meg voltak. A kívánalmak teljesítését — úgy­mond — a miniszterelnök megígérte, hogy azok mihamarabb teljesedni fog­nak. Sebessy Dénes polémiába bo- csájtkozik Bolgárral s azt vitatja, hogy ha a nemzeti párt következetes akar maradni, úgy a katonai javaslatokat nem fogadja el. A hadsereget a magyar közgaz­dászat szempontjából bírálja. Kijelenti, hogy a magyar iparnak a hadseregből semmi haszna nincsen. Határozati ja­vaslatot terjeszt be végül arra nézve., hogy a hadsereg szállásainál a nagy vállalatokkal szemben a kis ipart előny­ben részesítsék. Lehetőleg oda kéri te­relni javaslatát, hogy a beszerzések közvetlenül a termelőktől eszközöltes seneie. Az ülés ezzel véget ért. TÁVIRATOK. A sorozások áprilisban lesznek. Budapest, márczius 16. (Saját tudósítónktól.) Fejérváry Géza báró honvédelmi miniszter már ér­tesítette az összes törvényhatóságo­kat. hogy a sorozások április ele­jén megkezdődjenek. Hir szerint a sorozásokat a jövő hó első napjain tartják meg. A hadügyminiszter Budapesten. Budapest, márcz. 16 (Saját tudósítónktól.) A közös hadügy­miniszter ma ide érkezett. Ma már kihallgatáson volt ő felsége a ki­rálynál. A délután folyamán meg látogatta Fejérvávy Géza honvé­delmi minisztert a lakásán. Főhadnagy ésvinezellér. Zágráb, márcz. I6. (Saját tudósítónktól.) Itt ma Silek Má tyás főhadnagy a városon kívül lé vő szőlőben bicziklizett s kerék­párjával fellökött egy R eversák nevű vinczellért. A karambol kö­vetkeztében a főhadnagy is a föld­re bukott. Reversák ezt látva meg­ragadta a főhadnagy karját s nem akarta elbocsájtani, addig amig ren­dőr oda nem érkezik. Erre a fő­hadnagy kirántotta jobb kezével a kardját és kétszer úgy fejbe vágta Reversákot, hogy összerogyott. Esz­méletlenül szállították a lakására, a hol végóráját éli. A városban az eset óriási izgalmat szült. A fő­hadnagy ellen vizsgálatot! indítottak. Márczius 15.-0 Szatmáron. A magyar szabadság felvirradásá- nak emlékét a nagy naphoz illő méltó fénynyel ülte meg Szatmár város kö­zönsége. Az utczák képén, a sétáló embe­reken meglátszott az ünnep. A háza­kon, templomokon nemzeti színű zász­1 Megérkeztek!! Róth Fiilöp kárlsbádi czipőraktárat ajánljuk a t. vevőközönségnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a Pannónia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobh czipőpa^ára. tavaszi és nyári idényre rpegreadeit összes úri, női és gyermek # # 9 9 9 valódi franczia schewrő bőrii lábbelik, © © lót lengetet a langyos márcziusi szellő, hirdetvén mindenütt, hogy egy dicső nap emlékét ünnepli a magyar. ,A templomokban ima szállt az égbe az Úrhoz, ezer és ezer ajakról röppent el az ünnepi zsoltár a hősök üdvéért. . ; A szatmári ünnepségekről tudó­sítónk a következőket jelenti : (A „Kölcsey Kör“ ünnepsége:^ A Szatmári „Kölcsey Kör“ a színházban tartotta meg a márczius 15.-i ünnepélyét, mely fényesen sike­rült. A színház nézőtere, a páholyok s a karzat zsúfolásig megtelt közönséggel ugyannyira, hogy szinte lehetetlen volt négy óra után az ajtókon is bejutni. A tartalmas műsor első pontja a “Hon­fi dal“ volt, a melyet a szatmári dal­egylet adott elő. Ezután F. Lányi Ir­ma asszony jelent meg a szinen s nagy hatással, tűzzel, lelkesedéssel sza­valta el Kozma Andor „Szabadság napja“ czimü költeményét. Majd Bak- csy Gergely gymnasiumi tanár tartott igen szép felolvasást a márcziusi nagy napokról, melyet tetszéssel fogadott a közönség. Lónyai Piroska színtársula­tunk üdvöskéjének pompásan előadott énekszámai következtek ezután, a me­lyeket a közönség zugó tapsokkal ho­norált. Több dalát meg kellett ismé­telnie. Petőfi „Talpra magyar“-ját Dr. Komáromy Zoltán szavalta el lelke­sen, hatást keltve. Végül a színtársulat előadta Beöthy Rákosi „Arany lakoda­lom“ czimö látványos színmű harma­dik felvonását, melynek főszereplői Fe- renczy József, Bátosi Endre, Holéczy Ilona és Fodor Oszkár minden jele­netben nagy hatást értek el. Krausz bácsi szerepében Szentes János re­mekelt, a ki ismét tanujelét adta ki­váló művészetének. Az ünnepély a hymnusz eléneklésével végződött, me­lyet a dalegylettel együtt a nagy kö­zönség is “énekelt. (Az iparos olvasókör ünnepélye.) Az iparos olvasókör este 7 óra­kor Csokonay-utczai saját helyiségében közvacsorát rendezett, a márcziusi na­pok emlékére, melyen megjelent Szat­már város szine-java. Ott voltak többek között Pap Géza polgármester, Körős- mezey Antal városi főjegyző, Tankó- czi Gyula főkapitány, Dr. Vajay Ká­roly tiszti főügyész, Dr. Fechtel Já­nos, Papp Lajos, Bartha Kálmán vá­rosi bizottsági tagok stb. stb. A fesz­telen és kedélyes közvacsorát szebbnél- szebb toastok füszereszték. Az első fel­köszöntőt Dr. Fechtel János mondta a hazára. Papp Lajos g. kath. lelkész a 48-as eszméket ecsetelte szép szavau- kal. Mig Dr. Vajay Károly pedig Szat. már város hazafias polgárainak egész, ségére ürítette poharát. Az elhangzót © m

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom