Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-03-15 / 62. szám
Szatmár, 1903. márczius 15. Vasárnap. Előfizetési árak: Helyben házhoz hordva: Egész évre . . 12 kor. Fél évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . .16 kor. Fél évre . 8 kor. Negyedévre . . 4 kor. Egy hóra . . 2 kor. E^yes szám ára 2 kr (4 fi.) POLITIKAI NAPILAP. Szerkesztőség: Kazinczy-utcza 6. szám, hova a lap szellemi részét illető minden közlemény intézendő. Felelős szerkesztő : HARSÁNY! SÁNDOR. Kiadja: A SZERKESZTŐSÉG. Kiadóhivatal. Kazinczy-u. 6, hová az előfizetések és a lap szétküldésére vonatkozó felszólalások intézendők. A szabadság napja. Szatmár, márcz. 14. Üdvözlégy történelmünk dics-) ; ségteljes napja; üdvözlégy márczius 15-ike, mint a magyar szabadság hajnalhasadásának dicső évfordulója. A szabadság és testvériség szellője rezgeti meg e napon a sziveket, a melyekbeii mindörökké visszhangra kelnek azok a halhatatlan eszmék, melyeknek ötvenöt esztendővel ezelőtt a máieziüsi ifjak voltak láng- szavu apostolai. • Ötvenöt esztendővel ezelőtt történt. A tavaszi napsugár öntudatra ébresztette a bilincsbe vert nemzetet. Az ország ébredni kezdett és ébredése fenséges, majd rettenetes volt. Lánczait letépte, de a ' béklyó vasából kardot kellett kovácsolnia, hogy szent harczba kezdjen... Első ténykedésével fölszabadította a jobbágyság átkait sinvlő nyomorultakat; szabaddá tette az eszméket érlelő ólomkatonákat: a sajtót és meg nem állott az első diadalnál, tovább haladt, hogy szabad, független lehessen a szittya íöld .... A magyar szabadság legdicsőbb születésnapjának ötvenötödik évfordűlőjét ünnepli ma lelkes örömmel az. - ’'ész magyar nemzet. Lelkünket -Jemeli az örömérzet, a mint büszkeséggel tekintünk vissza a nagy napra, a mely nap hosszú évtizedeken vitte előre a nemzetet. A sajtószabadság megteremtésének győzelme dicső volt és ragyogóan tiszta, mert nem kívánt honfivért. Márczius tizenötödike nem az erőszak, nem a fegyver forradalma volt, hanem egy kis csapat, lángoló hazaszeretettől áthatott ifju dicső szellemharcza, mely semmit sem rombolt le, de annál többet alkotott. Alkotott egy független, szabad magyar hazát, annak az ezredéves múltú nemzetnek, a mely mélységes lethargiába merülve már- már elvesztő nemzeti jellegét; martnál1 elvesztő honát, — e szép-magyar hont, melynek minden rögéhez őseinek vére tapad, melynek ezeréves múltja dicsőséges legenda, a nagy, a hatalmas nemzetek -a— rábait. A tavasz enyhe szellője volt az, a mely ötvenöt évvel ezelőtt virulásra késztette, kicsalta bimbó- burkából a magyar haza legszebb virágát: a mßgyav szabadságot.---•fP A ta vasz kedvelői, az idők megenyhült járásához nem szokott gyenge, örömökben tehetetlen aggok, lelkes honleányok, az eszmékért rajongó ifjúság keblükre tűzték a magyar szabadság hajnalhasadását jelentő virágot, a szabadsajtó első termékét: a Talpra magyar-1 s csak úgy örültek annak akkor is, mikor az vérrózsává változott át a magyar szabadságért lángbaborult ország csatasikjain. Valóra vált az eszmény, megtestesült egy nap alatt mindaz, a mit a nemzet kevéssel azelőtt még nem is remélt. De a dicső diadalmámorra bekövetkezett a visszahatás. A nemzetnek fegyverrel kezében kellett megpecsételni a márczius 15-iki fönséges alkotásokat. A sötét reakczió ólomsulylyal nehezedett porból felemelt vállainkra, li- déreznyomásként feküdte meg lelkünket; sok jó magyar, igazi hazafi veszett el a dicső küzdelemben, félisteneket teremtett a kor szelleme és félisteneket kötöttek fel a gyávák, a reakczió sötét lovagjai; félistenek fejeit sújtotta porba a bakó éles bárdja, amíg ismét kidé fűlt fölöttünk az ég: a magyar szabadság"ragyogóan tiszta ege. Üdvözlégy márczius tizenötödike ! A magyar szellem, a modern eszmék, a magyar haza fiság, a magyar szabadság, testvériség és egyenlőség és a magyar sajtószabadság születésnapja márczius tizenötödike, a melyet ma ünnepiünk. Mii rczius tizenötödikén született a magyar szabadsajté, mely ma is előharczosa a márczius! eszméknek, a ,,Szabadság, Testvériség, Egyenlőség11 fönséges eszméinek, amely egy jobb, egy dicsőbb korszakot alkotott nemzetünk történetében és amely legfőbb biztosítéka a második ezredéves élet szabad fejlődésének, nemzeti haladásának és a modern Magyarország teljes kiépítésének. A magyar szabadel- vüség, amely a nemzet jólétének egyedüli biztositéka. Az öröm és az emlékezés e nagy, nemzeti ünnepén dobbanjon hát össze a szivünk egy érzelemben s kiáltsuk egyhangú, lelkes örömmel a magyar dicsőség mai megszentelt ünnepén: Éljen a szabad Magyarország! Harsányi Sándor. TARCZA. Márczius idusa. A „Szatmári Hírlap* számára irta: Gsernátoni Kálmán. Ragyogó emlékű nap ez, melyet nemzeti ünneppé tett a honfiúi kegyelet. Nem rendeli el ennek megünneplését sem egyházi, sem politikai hatóság rendelete s mégis e hazában mindenütt, a hol csak egy igazi magyar s hazájáért dobbanó kebel van, az mind ünnepként üdvözli ezt az évfordulót. Csodálatos emlék, mely legendává magasztosul 1 közéletben s mely on- ■an kiavulni nem fog soha! Az ifjú szive hevesebben dobog e napon, vérét gyorsabb, lázasabb lüktetésbe hozza e nap emléke : fehér hajú, redős hom- loku öregnek is kirí. az arcza, büszkén gondolnak ami a nagy korra, melynek ők is tényezői voltak s az édes fájó emlékek könnyeket gyűjtenek szemeikbe. Mi történt e napon ezelőtt 55 évvel, hogy ez események azóta feledésbe nem mehettek, sőt azok emléke nemzeti ünneppé vált ? Valamely nemzeti nagy győzelem, mely nemzetünk harczi dicsőségét csillogtatja a történelem lapjain? Nem! Ifi nap nem harczi győzelem napja. Vér nem áz tatja e nap emlékét. A szabadságnak születés napja volt ez ! Három százados rabsággal, elnyomatással büntette meg a világokat intéző mennyei hatalom a magyar nemzet pártoskodását. A nemzet sohasem tudott egyetérteni a bünhödés e szomorú idejében s ez a belső bünhödés volt az, amely azt földre teperte; nem tudtuk megtanulni, hogy soha idegen hatalom, bármily nagynak látszott is az, egyetértő nemzetet egy maga nem volt képes tönkre tenni, de leggyöngébb ellenfélnek is biztos zsákmánya az a nép, mely pártokra szakad. Ez a történelem örök igazsága s kérlelhetetlen logikája a sorsnak. Az összetartani nem tudó nép önmagát veri le. Ez történt velünk is. Összetört a nemzeti czitner. Elvették tőlünk azt a hármas hegyet, elvették majd mind a négy folyót; — nekünk nem maradt más, mint a . . . véres mező. Ez történt öt századdal ezelőtt. Hasztalan igyekezett a nemzet elcsikart jogait, szabadságát visszaszerezni, visszavivni: sokáig kellett még várni. Végre a jó Isten megsokalta bün- hödését ennek a népnek, mely annyi kiváló tehetséggel rendelkezik; —hisz a magyar nyiltszivü, lovagias, hősies, vitéz. Megelégelte a sorsokat intéző Ur, hogy ennyi erény, jóakarat „hiába sorvadoznak egy átok súlya alatt!“ Rendelt az Isten hősöket, a kik felébresszék a bilincsbe vert országot, — a kik megértették, hogy e bilincseket egyetértéssel könnyen szét lehet törni. E hősök nem hadi leventék, nem har- ezos férfiak voltak, hanem a kor színvonalára fölmagasztosult írók, költők, kik magok soká meg nem értve, nem becsülve, kellőképen nem méltatva, önfeláldozás martyrai voltak a nemzeti ügynek, a nemzeti testet tetszhalott! álomban tartó nemzeti közönyösség ellenében. A nemzet kezdte belátni az összetartás, az egyetértés szükségességét. És az egyetértés uj életre keltette a nemzeti erőt! Márczius 15-ike jelezte a tetsz- halottaiból ébredni kezdő Titánnak, legelső szivdobbanását. Ebben rejlik márczius 15-ének gyönyörű jelentősége: a nemzet újjászületésének első napja, a nemzeti egyetértés legelső hajnal- pirja, a szent szabadság tüzlelkének kitöltése egy sokat szenvedett nemzetre, mely századokon át védte Európát a töröktől, tatártól s ezzel is érdemet szerzett arra, hogy éljen!! Ennek a napnak emlékéhez fűződik nemzeti átalakulásunk minden idénye ; a márczius 15-én kibocsátott kiáltvány: „Mit akar a magyar nemzet?“ valóban a nemzeti eggyéolvadás napjának a felhők alól kivillanó első fényes sugara volt s erőt e petíciónak épen a nemzeti egyetértés, összetarts kölcsönzött. Szétszakadtak az elnyomatás békéi, az összetartó, a szabadság, testvériség, egyenlőség szent elveitől fölmagasztosodott nemzet talpra állott. Azután jött a diadal, aztán a megpróbáltatás s végre a belső egyenetlenség, szövetkezve az idegen hatalmakkal, ismét levert minket. Elbuktunk, de milyen bukás volt ez ? A le- győzöttnek tapsolt a világ s a győzőké volt a szégyen. A ki a szabadságért küzdeni nem mer és nem akar, az nem lehet szabad soha s mi megmutattuk a világnak, hogy mindent koez- káztattunk, mindent áldoztunk érte. Eredményt nem értünk el ugyan, de a czélhoz mégis közeledtünk, mert szent hagyományok és nagy tettek emlékén izmosodik meg minden nagy elhatározás. Ezért kell nekünk megünnepelnünk márczius 15-ikét! Az egyetértő és összetartó nemzet hatalmas alakja bontakozik ki előttünk e napnak emlékében ; ünnepeljük meg azért szívben, lélekben ezt a dicső napot minden évfordulón, hiszen ez a nap irta kitörölhetetlen betűkkel a szabadságiltas nemzet lobogójára ezen magasztos, szent szavakat: „Szabadság, Testvériség, Egyenlőség !“ •Az Cipész kontinensen elismert nagynevű MARTIN SONS & G Ltd apgol gyapjúszövet gyárosnak SZATMÁRON \A/|T|C7 fZV| II A Posztó es gyapjúszövet kereskedőnél egyedüli raktára: YYLJ^^áL VJ I ULM Deák-tér. Freund-ház. Felhívja a nagy érdemű közönség figyelmét idény Újdonságaira. Megjelépjk'i’?tépónta l Hirdetéseket I méltányos, szabott árban és r egyezség szerint felvesz a kia’dóhivatal, Kazinczy-u.6. Apró hirdetések 10 szóig 40 fillér, minden további szó 3 fillér. Nyilttér sora 30 fillér. Telefon : 106.
