Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-05 / 53. szám

53,.8ZÍűL­____Siatmárr csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. márc/ius 5. 3 vertá lása esetében a:3-százalék stor- nodijat a bank leszállította 2 száza­lékra, a mi szintén számottevő jelen­tékeny megtakarítást jelent. * Pap Géza polgármester tegnap számolt be ezekről a jelentős eredmé­nyekről. A tanács tegnapi rendkívüli ülésében a polgármester jelentése alap­ján az ügyet a legközelebbi közgyű­lésre előkészítette. * A szövöiskola ügye. Megemlé­keztünk a dobrácsapáti szövőiparválla­lat tulajdonosának, Mikolics Szeréná­nak ama nagyfontosságu ajánlatáról, melylyel iparvállalatát — szövő és kézmüipariskola kiegészítésével — Dob- rácsapátiból Szatmárra akarja áthe­lyezni. Az érdekes és nagy horderejű ajánlattal a város a tegnapi tanács­ülésben foglalkozott és egyelőre nem hozott érdemleges határozatot, hanem a szokásos formalitások betartásával az ügyel Pethő György gazdasági ta­nácsosnak osztották ki véleménves je­lentéstétel végett. Mint értesülünk, te­kintettől az ajánlat fontosságára, mi­vel az házi és kézműiparunk feilend! tését fogja eredményezni, a gazdasági tanácsos az érdekes ügyet sürgősen tanulmány tárgyává teszi és vélemé- nves jelentését a tanácshoz mihama­rabb beterjeszti. * Tüzérség Szalmáron. A kassai hadtestparancsnokság átiratot intézett a városhoz, .melyben tudatta, hogy Szatmáron egy tüzérségi lovasüteg- osztályt akar elhelyezni és felhívta a várost, hogy a tárgyalások megin­dítása iránt a kezdeményező lépése­ket tegye meg. A hadtestparancsnok­ság átiratával tegnap foglalkozott a város és egyelőre a polgármester el­nöklete alatt vegyes bizottságot ala­kítottak, mely az átirat érdemi részé­vel behatóan fog foglalkozni és az eredményről a tanácsnak jelentést fog tenni Jóllehet csak egy tüzér lovasiiteg- osztálynak az idehelyező-érői van szó, a konkrét formában felmerült tervet Szat­% már város örömmel fogadja, bárha a ki­látásba helyezett huszárezred elmara­dásáért ez a mézes madzag nem kár­pótolja a várost. Mindegy no, hanem kaphatunk fess, nyalka huszárokat, hát jó lesz a termetes tüzér is! * Szabad Lyceum. A Kölcsey- Kör ma este 6 órakor a varosháza nagy termében szabad Lyceumot ren­dez, mely alkalommal Markó Kálmán, a városi villamos világítás igazgatója fog a villamosság köréből tudományos szakelőadást tartani. * Milyen legyen a jó bor? Vi­dám társaság ül a „Pannónia“ dí­szes éttermében és nagy élvezettel szo­pogatja a tavalyi szatmárhegyi szőlőtőke savanyú termését. A társalgás, persze politikáról, asszonyról, lóról és minden egyébről folyik, a mint az borközi álla­potban szokás már. Az élénk diskurzus végre a borra terelődik: — Az áldóját 1 mondja a tár­saság egyik szakértő tagja — be sa­vanyú ez a tavalyi karezos.- Az ám! — vélekedik az egész kompánia — a jó bornak talán a magva is kiveszett már ebből az ujonczjavasla­tokkal sanyargatott szép hazából. — Az ám, azt az obstrukeziós mi­voltát ennek az elkényszeredett, pofon­csapott szomorú világnak, csak én tu­dom azt, milyen a jó bor! — kesergett a társaság egy borissza tagja. — No, milyen? — ostromolták az elkeseredett hazafit — minden oldalról. — Olyannak kell lennie a jó bor­nak, mint négy felekezet vallásának ... Legyen a jó bor erős, mint a kathó- likus vallás; tiszta, mint a reformá­tus ; se édes, se sav anyu, mint a lutheranns, és a mi fő : k e r e s z t e 1 et- 1 e n, mint a zsidó vallás. * Megtámadott öreg ember. Tegnap délután négy közveszélyes csir­kefogó vakmerő rablótámadást intézett a Teleky-utcza 9. szám alatt lakó Pethő István öreg ember ellen. Pethő Istvánnak a városban volt dolga és mit sem sejtve ballagott hazafelé és midőn az udvarára belépett, legna­gyobb meglepetésére négy idegen em­bert talált ott, a kik — mielőtt a jó öreg szólhatott volna — megtámadták a tehetetlen öreg embert és a nála levő hét koronát elrabolva, futásnak eredtek. Pethő István, tekintettel agg- korára, nem vette üldözőbe a rabló- támadókat, de az esetet bejelentette a rendőrségnek, melynek a megindított nyomozás során sikerült a dicső quar- tettet Simon György, Varga Laczi, Vadász Gyuri és Varga Gáspár czin- kostársak személyében kézrekeriteni. Az elrabolt pénzből azonban már csak két korona volt meg. *Eljegyzés.Weinberger Má- Mátyás helybeli kereskedő eljegyezte W e i s z Etelka kisasszonyt, W e i s z Éliás helybeli lakos kedves leányát. * Tűz Gsengerben. Az éjjel, mint levelezőnk jelenti, Gsengerben Schwarz Simon, tekintélyes kereskedő, fiiszer- és rőfös üzlete leégett. A tűz úgy ke­letkezett este 9 óra tájt, hogy az épen Szatmárról hazaért árukat raktározták, mi közben egy köteg gyufa leesett s meggyuladt.A gyufa meggyujtotta a mel­lette levő petróleumot, mitől pár pil­lanat alatt az egész bolt lángtengerré lett, úgy hogy a bent levők is alig tudtak menekülni a tüzhalál elől. Az üzlet biztosítva volt, a kár 10 —12 ezer koronára tehető. Ilyenkor tűnik fel csak —- írja levelezőnk — a tűzoltóság hi­ánya Csengerben a mi pedig elenged hetetlen minden kis községben is, hát még egy olyan nagy községben mint Csenger. A jelen esetben is megtörtént, hogy alig akadt, a ki a fecskendőt össze tudta állítani. * Sándor logikája. Haön a Pannónia törzsvendége, nyájas olvasó, bizonyára ismerni fogja Sándort, a kávéház egyik legnépszerűbb pinezérét. Sándor nem­csak a modern kor követelményeinek megfelelő „c z ut rág er“, hanem iro­dalmikig is müveit férfiú, aki a Debre- czenben megjelenő pinezérlap egyik „oszlopos“ munkatársa. S bizonyos, hogy Sándornak vannak eszméi és gondolatai. A múlt éjszaka, úgy éjfél körül, beállít a kávéházba egy meglehetősen virágos kedvű kompániával Szentes János, színtársulatunk legkedveltebb „mi nde- nese.“ Sándor, a mint dukál, nyomban a társaság előtt terem és kifogástalan pózban várja a rendelést. A kompánia minden tagja egy-egy feketekávét kért, csak Jankó barátunk nem volt tisztában, hogy mit igyák hát ?- Parancsol szintén egy fekete kávét? — kérdezte Sándor.- Nem iszom feketét, mert nem tudok tőle aludni. — Furcsa — okoskodott Sándor egész ártatlan arczczal — én meg, ha alszom nem tudok feketét inni. A vidám kompánia persze jót ka- czagott a Sándor pompás logikáján. * Gzigányok véres verekedése. Zsadányban, mint levelezőnk írja, vé­res verekedést rögtönöztek a falu czi gúnyai, a mely kevés hiján, emberha­lállal végződött. A ribilliót Varga László vályogvető czigány kezdette, a ki kedves oldalbordájával keveredett némi vitába, a mi csakhamar odafej­lődött, hogy Varga egy hatalmas füty­kössel ugyancsak elagyabugyálta fele­ségét. Az asszony rémes jajgatására odarohantak a többi czigányok is, s va­lamennyien helyeselték a Varga teltét, nyilván abból az igazságból kiindulva, hogy az „asszony verve jó.“ Egyedül Román Józsiban ébredt fel a lovagias érzés és az asszony pártjára állott. Ebből aztán olyan véres verekedés ke­letkezett, a mi némi fantáziával beil­lett volna egy kisebb Balkán állam há­borújának. A czigányok valamennyien csodálatos e gyetérléssel nekiestek a lovagias érzelmű Román Józsinak és pár pillanat alatt véresre verték, úgy annyira, hogy hetekig fogja szegény nyomni az ágyat a kapott űtlegek mián, — no meg a fejét is behasitották, há­rom helyen. A csendőrök, másnap, a mint jelentették nekik a véres ezigány- háborut, a verekedés hőseit hűvösre tették. A megagyabugyált Józsiban pe­dig aligha fog még egyszer felébredni a nők iránt köteles lovagias érzület. SZÍNHÁZ. — (Színházi szerződtetések,) Vi­rágvasárnap közeleg. A szinigazgalók már csaknem mindannyian befejezték a szerződtetéseket. Egy színházi lapban a következő újabb szerződtetések hírét olvassuk : Feld Zsigmond a városligeti szín­kör igazgatója szerződtette a következő évadra első szubrettnek Csongory Ma­riskát. — Ugyancsak szerződtette Feld Zsigmond igazgató Gabányiné Rápolthy Katinka drámai szende és társalgási színésznőt. — Iványi Antal naturbursch komikust virágvasárnaptól Makó Lajos debreczeni igazgató szerződtette. Daróczy Ilka hősnő és Simándyné Molnár Vilma anyaszinésznő virágvasárnaptól Németh József, az uj miskolezi igazgató áltál lettek szerződtetve. — Bay László ba­ritonistát és Tomory Melissa énekesnőt tavasztól Micsey F. György igazgató szerződtette. — Barna Jolán naivát az uj győri igazgató Mezey Béla szerződ­tette. — Komjáthy János kassai igazgató szerződtette tavasztól Markovics Margit drámai szende színésznőt. — Szendrey Mihály pozsony --soproni társulatához szerződött tavasztól özvegy Veszprémy Jenőné anyaszinésznő és Heltay Jenő komikus. Bállá Kálmán a délvidéki ke­rület igazgatója szerződtette tavasztól társulatához Csáky Ferencz baritonistát és Kubesch Richard karmestert, vala­mint Ligeti Lajos komikust. — Szalkay Lajos az uj színház igazgatója szerződ­tette Lónyay Piroska szubrette énekes­nőt és férjét Gyárfás Ödön baritonistát. Nagyon sok színész fog az idén szerződtetés nélkül maradni. Erre vall az első magyar színházi ügynökségnek a következő figyelmeztetése: Ezennel a legjobb akarattal figyel­meztetjük az országos szinészegyesület szerződés nélküli tagjait, hogy virág­vasárnapján egyáltalán ne fáradjanak fel, — mint eddig — szerződési ügyekben a fővárosba, mert legjobb akarattal sem tudunk adni nekik szer­ződést. A belügyminisztérium tavaszra kevesebb igazgatónak ad engedélyt, több régi igazgató lemond az igazga­tásról, a szinésziskolák „végzett“ nö­vendékei még inkább szaporítják a százanként szerződés nélkül maradt színészek és színésznők számát. Az összes fővárosi és vidéki színházaknál minden hely be van töltve. Szóval: a magyar színész prole- táriátus ijesztően nő. TÖRVÉNYKEZÉS. * Zsebtolvaj czigányleányok. Tóth Mária és Lukács Manczi czigánylá nyok jól értettek ahhoz a mesterség­hez, hogy mi módon lehet valakit ki­zsebelni. Pithya ihletett jósnőinek tar­tották magukat, a kik a tenyér vona­laiból, a homlok redőibői, a szemek­ből és más egyebekből megállap tolták a jövendőt, a mely jövendömondásért megelégedtek fiz fillér salláriummal is. De kártyát is vetettek, a miből szintén megjósolták azt, a mi történni fog. A bűvös szép fekete szemek rászegződ- tek a jövőt kutató atyafira s inig az egyik össze-vissza beszélt tücsköt, bo­garat, addig a másik sem maradt tét­lenül és az ismeretlen zsebek rejtek­helyeit kutatta fel. Nyolcz zsebtolvaj­lást követtek igy el gyors egymásulán- ban, mig végre Szinérváralján rajta­vesztettek, a Manczi leányt éppen ak­kor csipték el, a mikor a keze egy menyecske zsebébe tévedt. Tegnap tar­tották meg a szatmári kir. törvény­széknél a czigánylányok ügyében a főtárgyalást, azonban a nyolcz rend­beli zsebtolvajlás — bizonyíték hiányá­ban — fel kellett őket menteni, ellen­ben Lukács Manczit lopás kísérletéért négy heti fogházra ítélték, a miben megnyugodott. 569911902. tksz. Árverési hirdetméyi kivonat. A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Spicz József fehérgyarmati lakos végrehajtatónak Kézy Amália özvvegy Miski Zsigmondné fehérgyarmati lakos végrehajtást szenvedő elleni 998 K. 32 fillér tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a fehérgyarmati kir. j bíróság területén levő Fehérgyar­mat nagy községben fekvő, a fehér- gyarmati 267 sztjkvben A. I. 315., 350., 776., 777., 787., 1887., 1165/b. Iirsz.a.fel­vett ingatlanból Kézy Amália üzv. Miski Zsigmondné B. 6. alatti ’/„-ed rész ille­tőségére 851 koronában, a fehérgyar­mati 839 sztjkvben A. I. 456 hrsza fel­vett ingatlanra 146 koronában, a fehér- gyarmati 1134 sztjkvben A. I. 1245., 1364., 1539., hrsz. a. felvett ingatlanból Kézy Amália özvegy Miski Zsigmondné B. 4. alatti '/»-ed rész illetősége 238 ko­ronában, a fehérgyarmati 1334. sztjkvben A. I. 649 1132—1134., 1065/5 hrsz. a felvett ingatlanból Kézy Amália özveg' Miski Zsigmondné B. i. alatti '/2-ed rés^ illetőségére 635 koronában, a fehérgyar-2 mati 1334. sztjkvben A. II. 2124., 2165.» 2189., 2226. hrsz. a. felvett ingatlanból Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné B. 1. alatti V2-ed rész illetőségére 401 ko­ronában, a fehérgyarmati 1370 sztjkvben A. I. 707. hrsz. a. felvett ’/2-ed részben Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné B. 1. aílatt, ’/„-ed részben Kézy Mária férj. Kalydi Gyuláné B. 2. alatt illető ingat­lanra egészben, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §. 2. pontja értelmében 116 koronában, a fehérgyarmati 1574. sztkjvben A+2249 hrsz. a. felvett ‘/4-ed részben Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné, 2/4-ed részben Kézy Mária férj. Kalydi Gyuláné és ‘/4-cd részben id. Miski Zsigmond és neje Kormány Terane tulajdonát képező ingatlanra egészben az 1881, évi LX. t.-cz. 156. §-a, pontja értelmében 100 koronában az árverést ezennel megálla­pított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan és illetőség az 1903. évi Április hó l-sö napján d. e. 9 órakor a fehérgyarmati kir. járás­bíróság mint telekkönyvi hatóság hiva­talos helyiségében megtartandó nyilvá­nos árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan és illetőség becsárának 10 százalékát, vagyis 85 K. 10 f., 14 K. 60 f. , 23 K. 80 f., 63 K. 50 f., 40 K. 10 f., 11 K. 60 f. és 10 koronát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges el­helyezéséről kiállított szabályszerű elis­mervényt átszolg’áltatni. Kelt a fgyarmati kir. j bíróság tkvi hatóságánál 1902. Deczember 12. Szabó, kir. albiró. TT

Next

/
Oldalképek
Tartalom