Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)

1903-03-05 / 53. szám

53,.8ZÍűL____Siatmárr csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. márc/ius 5. 3

vertá

lása esetében a:3-százalék stor- nodijat a bank leszállította 2 százalékra, a mi szintén számottevő jelentékeny megtakarítást jelent. *

Pap Géza polgármester tegnap számolt be ezekről a jelentős eredményekről. A tanács tegnapi rendkívüli ülésében a polgármester jelentése alapján az ügyet a legközelebbi közgyűlésre előkészítette.

* A szövöiskola ügye. Megemlékeztünk a dobrácsapáti szövőiparvállalat tulajdonosának, Mikolics Szerénának ama nagyfontosságu ajánlatáról, melylyel iparvállalatát — szövő és kézmüipariskola kiegészítésével — Dob- rácsapátiból Szatmárra akarja áthelyezni. Az érdekes és nagy horderejű ajánlattal a város a tegnapi tanácsülésben foglalkozott és egyelőre nem hozott érdemleges határozatot, hanem a szokásos formalitások betartásával az ügyel Pethő György gazdasági tanácsosnak osztották ki véleménves jelentéstétel végett. Mint értesülünk, tekintettől az ajánlat fontosságára, mivel az házi és kézműiparunk feilend! tését fogja eredményezni, a gazdasági tanácsos az érdekes ügyet sürgősen tanulmány tárgyává teszi és vélemé- nves jelentését a tanácshoz mihamarabb beterjeszti.

* Tüzérség Szalmáron. A kassai hadtestparancsnokság átiratot intézett a városhoz, .melyben tudatta, hogy Szatmáron egy tüzérségi lovasüteg- osztályt akar elhelyezni és felhívta a várost, hogy a tárgyalások megindítása iránt a kezdeményező lépéseket tegye meg. A hadtestparancsnokság átiratával tegnap foglalkozott a város és egyelőre a polgármester elnöklete alatt vegyes bizottságot alakítottak, mely az átirat érdemi részével behatóan fog foglalkozni és az eredményről a tanácsnak jelentést fog tenni Jóllehet csak egy tüzér lovasiiteg- osztálynak az idehelyező-érői van szó, a

konkrét formában felmerült tervet Szat%

már város örömmel fogadja, bárha a kilátásba helyezett huszárezred elmaradásáért ez a mézes madzag nem kárpótolja a várost. Mindegy no, hanem kaphatunk fess, nyalka huszárokat, hát jó lesz a termetes tüzér is!

* Szabad Lyceum. A Kölcsey- Kör ma este 6 órakor a varosháza nagy termében szabad Lyceumot rendez, mely alkalommal Markó Kálmán, a városi villamos világítás igazgatója fog a villamosság köréből tudományos szakelőadást tartani.

* Milyen legyen a jó bor? Vidám társaság ül a „Pannónia“ díszes éttermében és nagy élvezettel szopogatja a tavalyi szatmárhegyi szőlőtőke savanyú termését. A társalgás, persze politikáról, asszonyról, lóról és minden egyébről folyik, a mint az borközi állapotban szokás már. Az élénk diskurzus végre a borra terelődik:

— Az áldóját 1 mondja a társaság egyik szakértő tagja — be savanyú ez a tavalyi karezos.- Az ám! — vélekedik az egész kompánia — a jó bornak talán a magva is kiveszett már ebből az ujonczjavaslatokkal sanyargatott szép hazából.

— Az ám, azt az obstrukeziós mivoltát ennek az elkényszeredett, pofoncsapott szomorú világnak, csak én tudom azt, milyen a jó bor! — kesergett a társaság egy borissza tagja.

— No, milyen? — ostromolták az elkeseredett hazafit — minden oldalról.

— Olyannak kell lennie a jó bornak, mint négy felekezet vallásának ... Legyen a jó bor erős, mint a kathó- likus vallás; tiszta, mint a református ; se édes, se sav anyu, mint a lutheranns, és a mi fő : k e r e s z t e 1 et- 1 e n, mint a zsidó vallás.

* Megtámadott öreg ember.

Tegnap délután négy közveszélyes csirkefogó vakmerő rablótámadást intézett a Teleky-utcza 9. szám alatt lakó Pethő István öreg ember ellen. Pethő Istvánnak a városban volt dolga és mit sem sejtve ballagott hazafelé és midőn az udvarára belépett, legnagyobb meglepetésére négy idegen embert talált ott, a kik — mielőtt a jó öreg szólhatott volna — megtámadták a tehetetlen öreg embert és a nála levő hét koronát elrabolva, futásnak eredtek. Pethő István, tekintettel agg- korára, nem vette üldözőbe a rabló- támadókat, de az esetet bejelentette a rendőrségnek, melynek a megindított nyomozás során sikerült a dicső quar- tettet Simon György, Varga Laczi, Vadász Gyuri és Varga Gáspár czin- kostársak személyében kézrekeriteni. Az elrabolt pénzből azonban már csak két korona volt meg.

*Eljegyzés.Weinberger Má- Mátyás helybeli kereskedő eljegyezte W e i s z Etelka kisasszonyt, W e i s z Éliás helybeli lakos kedves leányát.

* Tűz Gsengerben. Az éjjel, mint levelezőnk jelenti, Gsengerben Schwarz Simon, tekintélyes kereskedő, fiiszer- és rőfös üzlete leégett. A tűz úgy keletkezett este 9 óra tájt, hogy az épen Szatmárról hazaért árukat raktározták, mi közben egy köteg gyufa leesett s meggyuladt.A gyufa meggyujtotta a mellette levő petróleumot, mitől pár pillanat alatt az egész bolt lángtengerré lett, úgy hogy a bent levők is alig tudtak menekülni a tüzhalál elől. Az üzlet biztosítva volt, a kár 10 —12 ezer koronára tehető. Ilyenkor tűnik fel csak —- írja levelezőnk — a tűzoltóság hiánya Csengerben a mi pedig elenged hetetlen minden kis községben is, hát még egy olyan nagy községben mint Csenger. A jelen esetben is megtörtént, hogy alig akadt, a ki a fecskendőt össze tudta állítani.

* Sándor logikája. Haön a Pannónia törzsvendége, nyájas olvasó, bizonyára ismerni fogja Sándort, a kávéház egyik legnépszerűbb pinezérét. Sándor nemcsak a modern kor követelményeinek megfelelő „c z ut rág er“, hanem irodalmikig is müveit férfiú, aki a Debre- czenben megjelenő pinezérlap egyik „oszlopos“ munkatársa. S bizonyos, hogy Sándornak vannak eszméi és gondolatai. A múlt éjszaka, úgy éjfél körül, beállít a kávéházba egy meglehetősen virágos kedvű kompániával Szentes János, színtársulatunk legkedveltebb „mi nde- nese.“ Sándor, a mint dukál, nyomban a társaság előtt terem és kifogástalan pózban várja a rendelést. A kompánia minden tagja egy-egy feketekávét kért, csak Jankó barátunk nem volt tisztában, hogy mit igyák hát ?- Parancsol szintén egy fekete kávét? — kérdezte Sándor.- Nem iszom feketét, mert nem tudok tőle aludni.

— Furcsa — okoskodott Sándor egész ártatlan arczczal — én meg, ha alszom nem tudok feketét inni.

A vidám kompánia persze jót ka- czagott a Sándor pompás logikáján.

* Gzigányok véres verekedése. Zsadányban, mint levelezőnk írja, véres verekedést rögtönöztek a falu czi gúnyai, a mely kevés hiján, emberhalállal végződött. A ribilliót Varga László vályogvető czigány kezdette, a ki kedves oldalbordájával keveredett némi vitába, a mi csakhamar odafejlődött, hogy Varga egy hatalmas fütykössel ugyancsak elagyabugyálta feleségét. Az asszony rémes jajgatására odarohantak a többi czigányok is, s valamennyien helyeselték a Varga teltét, nyilván abból az igazságból kiindulva, hogy az „asszony verve jó.“ Egyedül Román Józsiban ébredt fel a lovagias érzés és az asszony pártjára állott. Ebből aztán olyan véres verekedés keletkezett, a mi némi fantáziával beillett volna egy kisebb Balkán állam háborújának. A czigányok valamennyien csodálatos e gyetérléssel nekiestek a lovagias érzelmű Román Józsinak és pár pillanat alatt véresre verték, úgy annyira, hogy hetekig fogja szegény nyomni az ágyat a kapott űtlegek mián, — no meg a fejét is behasitották, három helyen. A csendőrök, másnap, a mint jelentették nekik a véres ezigány- háborut, a verekedés hőseit hűvösre tették. A megagyabugyált Józsiban pedig aligha fog még egyszer felébredni a nők iránt köteles lovagias érzület.

SZÍNHÁZ.

— (Színházi szerződtetések,) Virágvasárnap közeleg. A szinigazgalók már csaknem mindannyian befejezték a szerződtetéseket. Egy színházi lapban a következő újabb szerződtetések hírét olvassuk :

Feld Zsigmond a városligeti színkör igazgatója szerződtette a következő évadra első szubrettnek Csongory Mariskát. — Ugyancsak szerződtette Feld Zsigmond igazgató Gabányiné Rápolthy Katinka drámai szende és társalgási színésznőt. — Iványi Antal naturbursch komikust virágvasárnaptól Makó Lajos debreczeni igazgató szerződtette. Daróczy Ilka hősnő és Simándyné Molnár Vilma anyaszinésznő virágvasárnaptól Németh József, az uj miskolezi igazgató áltál lettek szerződtetve. — Bay László baritonistát és Tomory Melissa énekesnőt tavasztól Micsey F. György igazgató szerződtette. — Barna Jolán naivát az uj győri igazgató Mezey Béla szerződtette. — Komjáthy János kassai igazgató szerződtette tavasztól Markovics Margit drámai szende színésznőt. — Szendrey Mihály pozsony --soproni társulatához szerződött tavasztól özvegy Veszprémy Jenőné anyaszinésznő és Heltay Jenő komikus. Bállá Kálmán a délvidéki kerület igazgatója szerződtette tavasztól társulatához Csáky Ferencz baritonistát és Kubesch Richard karmestert, valamint Ligeti Lajos komikust. — Szalkay Lajos az uj színház igazgatója szerződtette Lónyay Piroska szubrette énekesnőt és férjét Gyárfás Ödön baritonistát.

Nagyon sok színész fog az idén szerződtetés nélkül maradni. Erre vall az első magyar színházi ügynökségnek a következő figyelmeztetése:

Ezennel a legjobb akarattal figyelmeztetjük az országos szinészegyesület szerződés nélküli tagjait, hogy virágvasárnapján egyáltalán ne fáradjanak fel, — mint eddig — szerződési ügyekben a fővárosba, mert legjobb akarattal sem tudunk adni nekik szerződést. A belügyminisztérium tavaszra kevesebb igazgatónak ad engedélyt, több régi igazgató lemond az igazgatásról, a szinésziskolák „végzett“ növendékei még inkább szaporítják a százanként szerződés nélkül maradt színészek és színésznők számát. Az összes fővárosi és vidéki színházaknál minden hely be van töltve.

Szóval: a magyar színész prole- táriátus ijesztően nő.

TÖRVÉNYKEZÉS.

* Zsebtolvaj czigányleányok. Tóth Mária és Lukács Manczi czigánylá nyok jól értettek ahhoz a mesterséghez, hogy mi módon lehet valakit kizsebelni. Pithya ihletett jósnőinek tartották magukat, a kik a tenyér vonalaiból, a homlok redőibői, a szemekből és más egyebekből megállap tolták a jövendőt, a mely jövendömondásért megelégedtek fiz fillér salláriummal is. De kártyát is vetettek, a miből szintén megjósolták azt, a mi történni fog. A bűvös szép fekete szemek rászegződ- tek a jövőt kutató atyafira s inig az egyik össze-vissza beszélt tücsköt, bogarat, addig a másik sem maradt tétlenül és az ismeretlen zsebek rejtekhelyeit kutatta fel. Nyolcz zsebtolvajlást követtek igy el gyors egymásulán- ban, mig végre Szinérváralján rajtavesztettek, a Manczi leányt éppen akkor csipték el, a mikor a keze egy menyecske zsebébe tévedt. Tegnap tartották meg a szatmári kir. törvényszéknél a czigánylányok ügyében a főtárgyalást, azonban a nyolcz rendbeli zsebtolvajlás — bizonyíték hiányában — fel kellett őket menteni, ellenben Lukács Manczit lopás kísérletéért négy heti fogházra ítélték, a miben megnyugodott.

569911902. tksz.

Árverési hirdetméyi kivonat.

A fehérgyarmati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Spicz József fehérgyarmati lakos végrehajtatónak Kézy Amália özvvegy Miski Zsigmondné fehérgyarmati lakos végrehajtást szenvedő elleni 998 K. 32 fillér tőke követelés és járulékai iránti végrehajtási ügyében a fehérgyarmati kir. j bíróság területén levő Fehérgyarmat nagy községben fekvő, a fehér- gyarmati 267 sztjkvben A. I. 315., 350.,

776., 777., 787., 1887., 1165/b. Iirsz.a.felvett ingatlanból Kézy Amália üzv. Miski Zsigmondné B. 6. alatti ’/„-ed rész illetőségére 851 koronában, a fehérgyarmati 839 sztjkvben A. I. 456 hrsza felvett ingatlanra 146 koronában, a fehér- gyarmati 1134 sztjkvben A. I. 1245.,

1364., 1539., hrsz. a. felvett ingatlanból Kézy Amália özvegy Miski Zsigmondné B. 4. alatti '/»-ed rész illetősége 238 koronában, a fehérgyarmati 1334. sztjkvben A. I. 649 1132—1134., 1065/5 hrsz. a felvett ingatlanból Kézy Amália özveg' Miski Zsigmondné B. i. alatti '/2-ed rés^ illetőségére 635 koronában, a fehérgyar-2 mati 1334. sztjkvben A. II. 2124., 2165.»

2189., 2226. hrsz. a. felvett ingatlanból Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné B. 1. alatti V2-ed rész illetőségére 401 koronában, a fehérgyarmati 1370 sztjkvben A. I. 707. hrsz. a. felvett ’/2-ed részben Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné B. 1. aílatt, ’/„-ed részben Kézy Mária férj. Kalydi Gyuláné B. 2. alatt illető ingatlanra egészben, az 1881 : LX. t.-cz. 156. §. 2. pontja értelmében 116 koronában, a fehérgyarmati 1574. sztkjvben A+2249 hrsz. a. felvett ‘/4-ed részben Kézy Amália özv. Miski Zsigmondné, 2/4-ed részben Kézy Mária férj. Kalydi Gyuláné és ‘/4-cd részben id. Miski Zsigmond és neje Kormány Terane tulajdonát képező ingatlanra egészben az 1881, évi LX. t.-cz. 156. §-a, pontja értelmében 100 koronában az árverést ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte és hogy a fennebb megjelölt ingatlan és illetőség az 1903. évi Április hó l-sö napján d.

e. 9 órakor a fehérgyarmati kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság hivatalos helyiségében megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fognak.

Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan és illetőség becsárának 10 százalékát, vagyis 85 K. 10 f., 14 K. 60

f. , 23 K. 80 f., 63 K. 50 f., 40 K. 10 f., 11 K. 60 f. és 10 koronát készpénzben, vagy az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881: LX. t.-cz. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolg’áltatni.

Kelt a fgyarmati kir. j bíróság tkvi hatóságánál 1902. Deczember 12.

Szabó, kir. albiró.

TT